Hogyan lehet az Istent felfogni? – A Tóra mint kapcsolat
Feldmann Mussie a Női szakasz legutóbbi tanulásán a Tánjá negyedik fejezetének egyik legmélyebb gondolatánál időzött el: hogyan lehetséges, hogy a véges ember bármilyen módon „felfogja” a végtelen Istent? A válasz a Tórában rejlik. Az ember önmagától nem képes elérni az isteni gondolatot, az Örökkévaló azonban úgy adta a Tórát, hogy abban saját bölcsességét és akaratát emberi értelemmel befogadható formába öltöztette.
A lélek első ruhája: a gondolat
A Tánjá a lélek három ruházatáról beszél: gondolatról, beszédről és cselekvésről. Ezeken keresztül tudja a lélek kifejezni magát.
A gondolat akkor válik szent ruhává, amikor az ember Tórával foglalkozik. A Tóra-tanulás ebben a megközelítésben jóval több információszerzésnél. Az ember értelme ilyenkor egy olyan tudással foglalkozik, amely az isteni bölcsességhez tartozik.
A tudó, a tudás és a tudott
Mussie felidézte Maimonidész tanítását: az Örökkévalónál a tudó, a tudás képessége és a tudott dolog egyetlen egységet alkot.
Az embernél ezek különállnak. Van az ember, aki tanul, van az értelem, amellyel tanul, és van a tananyag. Istennél ez az elkülönülés nincs meg. Az isteni tudás és az Örökkévaló egységet alkotnak.
Innen jön a Tánjá meghökkentő állítása: ha az ember valóban felfogja a Tóra egy gondolatát, akkor az isteni bölcsességgel kapcsolódik össze. A Tóra ugyanis nem külső tudomány, hanem az Örökkévaló akaratának és bölcsességének megnyilvánulása.
Hogyan értheti meg a véges ember a végtelent?
A kérdés azonnal adódik. Az Örökkévaló végtelen, az ember pedig véges. Jesájá és Jób könyve is arra tanít, hogy az isteni gondolkodás nem mérhető az emberi gondolkodáshoz, és az ember saját erejéből nem képes kifürkészni Istent.
A Tánjá nem vitatja ezt. Éppen ebből indul ki. Az ember önmagától valóban nem tudná elérni az isteni bölcsességet.
A megoldás abból fakad, hogy maga az Örökkévaló hozta le ezt a bölcsességet olyan formába, amelyet emberi értelem is képes befogadni.
Egy alma, még egy alma
Mussie egyszerű példával érzékeltette ezt. Egy kisgyermeknek nem lehet egyetemi szintű matematikát tanítani. Ha azonban két almát teszünk elé, és megmutatjuk neki, hogy egy alma és még egy alma együtt kettő, már valódi matematikával találkozott a saját szintjén.
A hasonlatnak természetesen van határa. Az ember nem tud egy egész tudományt teljes egészében belesűríteni egyetlen egyszerű példába. Az Örökkévaló azonban képes volt arra, hogy saját, számunkra felfoghatatlan bölcsességét olyan formába öltöztesse, amely emberi gondolatban, beszédben és cselekvésben is megjelenhet.
Ez a Tóra és a micvák világa.
Az isteni nagyság és szerénység ugyanott találkozik
Mussie idézte a bölcsek gondolatát is: ahol az Örökkévaló nagyságát találjuk, ott találjuk az ő szerénységét is.
A Tóra pontosan ilyen hely. Benne van az isteni nagyság, mert az Örökkévaló bölcsességét hordozza. Ugyanakkor benne van az isteni „leereszkedés” is, mert ez a végtelen bölcsesség 613 micvában, szabályokban, történetekben, szavakban, betűkben és magyarázatokban jelenik meg.
Azért öltött ilyen formát, hogy az ember képes legyen közel kerülni hozzá.
A Nefes szintjén is elérhető
A Tánjá hangsúlya itt különösen fontos: ez a kapcsolat nem csak rendkívüli lelkek vagy magas spirituális szintek számára elérhető.
Maga a Nefes, az ember földi élethez legközelebb álló lélekszintje is részt tud venni benne. Az ember értelmével megérti a Tórát, szájával kimondja a szavait, testével pedig micvákat teljesít.
Így a lélek tíz képessége és három ruházata egyaránt kapcsolatba kerül az isteni akarattal.
A Tóra emberi nyelven isteni valóság
Ez magyarázza meg a Tóra különleges helyét a zsidó életben. A tanuló ember látszólag emberi fogalmakkal, szabályokkal és mondatokkal foglalkozik. A Tánjá szerint azonban ezekbe az emberileg felfogható formákba az Örökkévaló saját bölcsességét és akaratát öltöztette.
A kapcsolat ezért egyszerre rendkívül magas és egészen hétköznapi. Egy ember ül egy könyv fölött, olvas, gondolkodik, kérdez és megért. Spirituális szempontból pedig éppen ebben a pillanatban történik meg az, amire saját erejéből soha nem volna képes: értelme találkozik az isteni bölcsességgel.
A következő tanulás innen folytatódik majd: mit jelent pontosan ez az egység, és hogyan változtatja meg a Tóra-tanulás magát az embert.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
