A válaszok könyve – mit ígér a Tánja előszava?
Feldman Mussie rebecen női tanításából
A női szakasz heti tanulásában Feldman Mussie rebecen a Tánja előszavának második részét magyarázta el. A tanulás így lezárta a könyv bevezető fejezeteit – a címlapot, az ajánlásokat és az előszót –, így a következő alkalommal már maga a Tánja szövege kerül sorra.
A Tánja szerzője, Schneur Zalman of Liadi az előszó végén ismét hangsúlyozza: a könyvet azért írta, mert nem tud minden hasziddal személyesen beszélni. A rebéhez érkező kérdések – az úgynevezett jechidut alkalmával – gyakran ugyanazok körül a lelki kérdések körül forogtak, ezért úgy döntött, hogy ezekre a válaszokat egy könyvben gyűjti össze.
Így született meg a Tánja, amely – a rebecen szavaival – „a rebéhez érkező kérdésekre adott válaszok gyűjteménye”.
Amikor a könyv nem elég
Az Álter Rebbe ugyanakkor azt is hozzáteszi: lesznek olyanok, akiknek nem lesz könnyű egyedül megérteni a könyvet. Akiknek „rövid a gondolatuk”, vagyis nincs meg a szükséges tudásuk vagy háttérük, azoknak azt tanácsolja, hogy kérjenek segítséget egy rabbintól vagy tanítótól.
És itt egy különleges kérés következik: a tanítók ne hallgassanak.
„Ne tegyétek a kezeteket a szátokra” – írja az Álter Rebbe. Ha valaki tud segíteni egy másik zsidónak a Tóra megértésében, akkor nem helyes „ál-alázatból” visszautasítani. Aki visszatartja a Tóra tudását, az hibát követ el; aki viszont segít másnak tanulni, az jutalmat kap.
A rebecen idézte a Prédikátor könyvének versét: „Az Örökkévaló megvilágítja mindkettőjük szemét.” Ez azt jelenti, hogy amikor valaki tanít, nemcsak a tanuló érti meg jobban a Tórát, hanem maga a tanító is mélyebb megértéshez jut.
A tanító is gazdagodik
Ezt a gondolatot egy chászid történet is illusztrálja. A harmadik lubavicsi rebbe, Menachem Mendel Schneersohn egyszer késő este, egy hosszú nap után megjegyezte, hogy mennyi időt vesz el tőle a haszidok fogadása – így kevesebb ideje marad tanulni.
A fia, a későbbi rebbe, Shmuel Schneersohn erre odalépett a könyvszekrényhez, és megszámolta a polcon álló chászid tanításköteteket. Több mint harminc könyv volt ott.
Majd megkérdezte az apját: vajon megszületett volna ennyi tanítás, ha nem jönnének a haszidok kérdéseikkel?
A rebbe elismerte: éppen a haszidok problémái és kérdései inspirálták arra, hogy mélyebb magyarázatokat találjon.
Segíteni másoknak – saját magunkért is
A rebecen egy későbbi történetet is idézett a hetedik lubavicsi rebbe, Menachem Mendel Schneerson tanításából.
Egy jesivatanuló panaszkodott neki, hogy lelki állapota nem elég jó. A rebbe azt válaszolta: sok fiatal túl sokat foglalkozik saját magával, ahelyett hogy azon gondolkodna, hogyan segíthetne más zsidóknak.
Ha valaki másokkal törődik, segíti őket a Tórához közelebb kerülni, akkor – idézve az Álter Rebbét – „az agya és a szíve ezerszer tisztább lesz”. Mások segítése tehát nemcsak kötelesség, hanem a saját lelki fejlődésünk egyik kulcsa is.
A hibás másolatok története
Az előszó végén az Álter Rebbe egy gyakorlati problémát is megemlít: a Tánja korábban kéziratos füzetek formájában terjedt, és ezek között sok hibás másolat jelent meg. Némelyiket véletlenül rontották el, másokat szándékosan torzítottak el a chászid tanítás ellenzői.
Egy történet szerint két chászid, Reb Benjámin Klecker és Reb Pinchász, egy lipcsei vásáron talált ilyen füzeteket. Amikor észrevették a hibákat, felkutatták az árust, és végül felvásárolták az összes példányt, hogy ne terjedjenek tovább a hamis változatok.
Az ilyen esetek is hozzájárultak ahhoz, hogy a Tánját végül hivatalosan is kinyomtassák, gondosan ellenőrzött szöveggel.
Az Álter Rebbe ezért az előszó végén azt is kimondja: öt évig senki sem nyomtathatja újra a könyvet az engedélye nélkül. A Tóra törvényére hivatkozik – „átkozott, aki elmozdítja felebarátja határát” –, amelyet a rabbinikus jog a szellemi tulajdon védelmére is alkalmaz.
Amikor a gyerek lesz vallásosabb
A tanulás végén a rebecen egy levelet olvasott fel a lubavicsi rebétől. A levél egy olyan szülőnek szólt, akinek a gyerekei vallásosabb életet kezdtek élni, mint a szülők maguk.
A rebbe válasza egyértelmű volt: a szülőknek örülniük kell ennek.
A mai világban – írja – sok fiatal elveszíti az irányt az életben. Ha egy fiatal a Tóra és a micvák útját választja, az stabil értékrendet és célt ad az életének. A szülőknek ezt inkább sikernek kell tekinteniük a nevelésben.
Ugyanakkor a rebbe hangsúlyozza: a zsidó élet egyik alapja a szülők tisztelete. Ezért a vallásosodó gyerekeknek is ügyelniük kell arra, hogy tisztelettel és érzékenyen viselkedjenek.
A cél végső soron a családi béke – és az a különleges öröm, amelyet jiddis szóval nachesnek neveznek: az a boldogság, amelyet a szülők a gyermekeiktől kapnak.
A Tánja tanulása pedig most valóban elkezdődik: a következő alkalommal már a könyv első fejezetének tanításai kerülnek sorra.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
