Nem csak ösztön, hanem munka is: mit kezdjünk a természetes tulajdonságainkkal?
Feldman Mussie ezúttal a Tánjá első fejezetének lezárásához érkezett a Női szakasz tanulásán. Az óra középpontjában az állt, hogyan működik az ember természetes, vagyis „állati” lelke, milyen alapvonásokból épül fel, és miért nem elég egyszerűen annyit mondani magunkról, hogy „ilyen a természetem”. A tanulás egyik legfontosabb üzenete az volt: a velünk született tulajdonságaink valóban meghatároznak bennünket, de nem zárnak be bennünket.
A kiindulópont továbbra is a Tánjá alapállítása: minden zsidó emberben két lélek van. Az egyik a természetes lélek, amely a testi működéshez, az ösztönökhöz, a személyiség nyers alaprétegéhez kapcsolódik. A másik az isteni lélek, amelyről majd a következő fejezet szól részletesen. Mussie emlékeztetett rá: az isteni lélek nem egyszerre érkezik meg az emberbe, hanem fokozatosan, és a folyamat a bár- vagy bátmicva korára teljesedik ki. Ekkor indul el igazán a belső „meccs”.
Négy alapelem, négyféle hajlam
Az előadás visszatért ahhoz a gondolathoz, hogy a természetes lélekben a világ négy őseleme tükröződik: a tűz, a víz, a szél és a föld. Ezek nemcsak a világ anyagi szerkezetét írják le, hanem az ember belső működését is.
A tűz a gőghöz, az önérzethez, a haraghoz kapcsolódik. A víz az élvezetek kereséséhez, ahhoz a belső mozgáshoz, amely mindig a kellemeset kutatja. A szél a könnyelműség, a dicsekvés, a bohóckodás terepe, mindené, ami „levegős”, súlytalan, szétszórt. A föld pedig a nehézkedést hozza: a lustaságot, a szomorúságot, a levertséget.
A tanítás azonban nem állt meg a diagnózisnál. Nem azért kaptuk ezeket a fogalmakat, hogy címkézzük magunkat, hanem hogy dolgozni tudjunk velük.
Minden tulajdonságban van ajándék is
Az óra egyik legéletszerűbb része az volt, amikor Mussie arról beszélt: nincs olyan tulajdonság, amely kizárólag rossz lenne. A világ a jó és rossz keveredésének terepe, ezért ugyanaz a hajlam, amely egy helyzetben rombol, egy másikban akár ajándékká is válhat.
A bohóckodásra hajlamos ember például könnyen átcsúszhat ízléstelen vagy oda nem illő viselkedésbe. Mussie egy megrázó, ugyanakkor nagyon emberi példát is hozott erre: egy férfi még saját édesanyja gyászhetében sem tudta teljesen visszafogni a humorát, és ezzel súlyos hibát követett el. De ugyanennek az embernek a jó oldala az volt, hogy ugyanezt a képességét később betegek, idősek, magányos emberek felvidítására használta. Vagyis nem a természetét kellett megsemmisítenie, hanem megtanulnia: mikor kell fékezni, és mikor lehet szolgálattá emelni.
Ez a gondolat különösen szépen jelent meg abban a rebbei válaszban is, amelyet egy férfi kapott saját „bohóckodására” panaszkodva. A Rebe nem egyszerűen hibát látott benne, hanem így nevezte át: „életerő”. Már ez az egy szó is megmutatja a haszid látásmódot: a feladat nem pusztán a levágás, hanem az átfordítás.
Az aranyút nem magától jön
Mussie kitért arra is, hogy a jellemmunka nem spontán történik. A Maimonidész által kijelölt „aranyút” azt jelenti, hogy az embernek meg kell találnia a helyes középutat a szélsőségek között. Ez azonban ritkán megy egyik napról a másikra. Néha épp az segít, ha valaki átmenetileg tudatosan a másik irányba húzza magát, hogy aztán vissza tudjon állni az egyensúlyba.
Aki túl sokat viccelődik, annak lehet, hogy egy ideig szinte túl komolyan kell vennie magát. Aki lusta, annak a gyorsaságot kell gyakorolnia. Aki pedig hajlamos a szomorúságra, annak különösen nehéz munkája van, mert a föld eleméhez tartozó tulajdonságok lehúzó ereje az egyik legerősebb.
Erről két történet is elhangzott. Az egyikben a Rebe egy jesivafiúnak azt tanácsolta, hogy a lustaság ellen a gyorsaságot kell gyakorolnia, szinte mindenben. A másikban egy haszid tanár azt mondta: a lustaság az az egyetlen dolog, amiben végül senki sem tud helyettünk dönteni. Lehet tanácsot adni, lehet ösztönözni, de a pillanat, amikor az embernek fel kell állnia, már az ő saját pillanata.
Nem az ösztön a végső szó
Az óra utolsó nagy gondolata talán a legfontosabb volt. Az Álter Rebbe szerint a természetes lélekből nemcsak rossz, hanem jó tulajdonságok is származhatnak. Az ember együttérzése, segítőkészsége, természetes jósága sem idegen ettől a lélektől. Ennek oka, hogy a zsidó ember természetes lelke a klipát nogá szintjéből ered: abból a köztes állapotból, amelyben a jó és a rossz még össze van keveredve.
Ez azt jelenti, hogy a természetes emberi energiák nem eldöntött irányúak. A legtöbb hétköznapi dolog nem önmagában szent vagy önmagában tilos, hanem attól válik valamivé, hogy mire használjuk. Ugyanez igaz a saját jellemünkre is. A bennünk élő hajlamok nyersanyagok. Rajtunk áll, hogy ösztön marad belőlük, vagy avodá, tudatos istenszolgálat lesz.
Mussie ezt egy különösen erős történettel zárta: egy ember, aki tele volt jó tulajdonságokkal, mégis akkor rendült meg igazán, amikor az Álter Rebbe megmutatta neki, hogy a természetes jóság önmagában még nem ugyanaz, mint a haszid munka. Az állatoknak is vannak tulajdonságaik – mondta a Rebe –, az ember kiváltsága az, hogy képes az ösztönei fölé emelkedni, és az értelmével irányítani őket.
Az örökbefogadás szeretet és felelősség egyszerre
Az óra végén felolvasott rebbei levél az örökbefogadás kérdését érintette. A levél józansága különösen feltűnő volt: a Rebe nem érzelmi, hanem haláchikus szempontból világította meg a helyzetet. Elismerte az örökbefogadás lehetőségét, de világossá tette, hogy a halacha szerint az örökbefogadott gyermek státusza nem azonos a biológiai gyermekével, és ennek a mindennapi életben is következményei vannak. A szeretet tehát itt sem elég önmagában: tudatosságra, előrelátásra és felelősségre is szükség van.
A Tánjá első fejezete ezzel lezárult. A következő alkalommal már a második fejezet nyílik meg, és vele együtt az isteni lélek világa. De az első fejezet végére már most világos lett valami lényeges: az ember természetes tulajdonságai nem mentségek, és nem is végzetek. Inkább kiindulópontok – és a kérdés mindig az, mit építünk rájuk.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
