Feldman Mussie – Női szakasz – a lélek tulajdonságai

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! www.facebook.com/Zsidocom/

A lélek térképe: hogyan születik érzés a gondolatból?

A Női szakasz legutóbbi tanulásán Feldman Mussie új fejezethez érkezett a Tánjában: a harmadik fejezet nyitányához. Az eddigi órák azt tisztázták, hogy a zsidó emberben két lélek van, honnan ered az állati lélek, és mit jelent az isteni lélek különleges forrása. Most a kérdés már az volt: miből áll maga a lélek, milyen képességei vannak, és hogyan működnek ezek bennünk a mindennapi életben? A válasz a haszid gondolkodás egyik legfontosabb alapelvéhez vezet: az érzelmek nem a semmiből jönnek, hanem a gondolatból születnek.

A lélek öt szintje

Mussie azzal kezdte, hogy újra rendet tett a lélek szintjei között. A hagyomány öt lélekszintet ismer: nefes, ruách, nesámá, chájá és jechidá. Ezek közül az első három az, amely valóban beöltözik a testbe, és a mindennapi életben közvetlenül dolgozunk velük.

A nefes a legalacsonyabb szint, az életerő. Ez az, ami életben tart; ilyen értelemben minden élőlénynek van nefese. A ruách már magasabb, szellemibb szint, az ember belsőbb világához kapcsolódik. A nesámá pedig az isteni lélek szintje, a legmagasabb azok közül, amelyek a testben jelen vannak. A chájá már inkább „felettünk lebeg”, a jechidá pedig a lélek legbelsőbb, legfelsőbb pontja, amelyhez csak különleges pillanatokban férünk hozzá.

Ez az ötös felosztás segít megérteni, hogy a lélek nem egyszerű, egyrétegű valóság. Olyan, mint egy többszintes épület: vannak alacsonyabb és magasabb szintjei, és mindegyik másként vesz részt az ember életében.

Tíz képesség minden szinten

A Tánjá tanítása szerint a lélek minden szintjén tíz ismérv, tíz képesség található. Ezek a tíz szfírából erednek, és a lélekben úgy jelennek meg, mint belső erők: azok a képességek, amelyekkel az ember gondolkodik, érez, akar, dönt és cselekszik.

Ez a tíz képesség két nagy csoportra oszlik. Az első három a gondolkodás világa: chochmá, biná és dáát, vagyis bölcsesség, értelem és tudás. Ezeket nevezi a haszid terminológia „három anyának”, mert belőlük születnek az érzelmi tulajdonságok.

A másik hét az érzelmi világ hét ismérve: cheszed, gvurá, tiferet, necách, hod, jeszod és málchut. A cheszed a kegy, a szerető adás; a gvurá a szigor, az erő, a határhúzás; a tiferet a kettő harmonikus szépsége. A többi szfíra később kerül majd részletesebben elő, de már most látszott: a lélek belső térképe nem homályos érzésekből áll, hanem pontos rendből.

Miért Chábád a Chábád?

Az előadás egyik hangsúlyos része az volt, hogy a Chábád név maga is ebből a három gondolati képességből áll: chochmá, biná, dáát. Feldman Mussie elmagyarázta, hogy ez nem egyszerű név vagy történelmi címke, hanem az egész irányzat programja. A Chábád útja azt tanítja, hogy az embernek nem elég csupán hinni, és nem elég csupán lelkesedni. Saját értelmével kell megértenie, mit csinál, miért tart micvákat, hogyan kapcsolódik az Örökkévalóhoz.

Egy történetben fiatalok kérdezték a Rebbét, miben különbözik a lubavicsi haszidizmus más haszid irányzatoktól. A válasz lényege az volt, hogy kell hit, kell érzelem, de kell értés is. Az istenszolgálat akkor egészséges, ha nem hiányzik belőle egyik sem. A Chábád különleges hangsúlya mégis az értelemre esik: arra, hogy a zsidó ember saját fejével dolgozza át a tanultakat, és ebből szülessen valódi belső kapcsolat.

Az érzelmeknek anyjuk van

A tanítás leggyakorlatiabb pontja az volt, hogy az érzelmek nem önállóan, váratlanul bukkannak fel. A Tánjá szerint az érzelmek a gondolatokból születnek. A „három anya” azért kapja ezt a nevet, mert a chochmá, biná és dáát hozzák világra a szív érzéseit.

Mussie ezt nagyon egyszerű példával magyarázta: ha az ember elgondolkodik azon, milyen jó lenne egy hideg, gyümölcsös fagyi egy forró nyári napon, és újra meg újra elmélyül ebben a gondolatban, egy idő után vágy ébred benne a fagyi iránt. A vágy nem a semmiből jött; a gondolat készítette elő.

Ugyanez igaz magasabb szinten is. Ha az ember gondolkodik az Örökkévaló nagyságán, jóságán, kegyelmén, akkor egy idő után szeretet ébredhet benne Isten iránt. Ha azon mélyül el, hogy milyen hatalmas és fenséges az Örökkévaló, akkor egészséges istenfélelem és tisztelet születhet benne. Ez az egyik legfontosabb haszid alapelv: a szív nevelése az értelemmel kezdődik.

Uralkodhatunk azon, mit szeretünk

Ez a gondolat azért különösen fontos, mert sokszor úgy érezzük: az érzelmeink egyszerűen megtörténnek velünk. „Ezt szeretem”, „ezt nem szeretem”, „ehhez van kedvem”, „ehhez nincs” – mintha ezek kész tények lennének. A Tánjá azonban azt mondja: nem teljesen így van. Az ember nagyobb felelősséggel és nagyobb szabadsággal rendelkezik, mert a gondolatait képes irányítani, és a gondolatokon keresztül az érzelmeit is formálhatja.

Mussie egy másik példát is hozott: a hároméves gyerek játékautóra vágyik, a tízéves elektronikus játékra, a felnőtt pedig már házra, megélhetésre, biztonságra. A vágyak aszerint változnak, hogy mit ért az ember, mit tart értékesnek, mire irányul a gondolkodása. Ezért ha megváltozik az értés, megváltozhat a vágy is.

Chochmá, biná, dáát: a gondolat három lépése

Az óra végén Mussie részletesebben is elmagyarázta a Chábád három elemét. A chochmá az első villanás: amikor az embernek „leesik” valami, amikor megszületik egy ötlet, még tömör, részletek nélküli formában. Ez a bölcsesség pillanata, a szikra.

A biná már a kibontás. Az értelem szétszedi, elemzi, felépíti, részletezi az első ötletet. Ami a chochmában egy pont volt, az a binában egész épületté válik: szélességet, hosszúságot, mélységet kap.

A dáát az a pont, amikor az ember már nemcsak érti a gondolatot, hanem kapcsolódik hozzá. Hosszan elmélyül benne, újra és újra átrágja, míg végül a gondolat leszivárog a szívbe. Ekkor kezd az értésből érzés lenni. A dáát tehát híd az ész és a szív között.

A férj, a feleség és a gondolat kibontása

Az egyik történetben egy férfi a Cemách Cedekhez fordult, mert el akart válni a feleségétől: ő szeretett volna cedákát adni, a felesége viszont ellenkezett. A Rebbe a chochmá és biná példájával válaszolt. A férfi a kapcsolatban a chochmához hasonlít: az első, sűrített pontot adja. A nő a binához hasonlít: kibontja, részletezi, formába önti azt, amit kapott.

Ezért ha a feleségében erősen megjelenik az ellenkezés az adakozással szemben, a férjnek önmagában kell megkeresnie azt a kicsi, rejtett pontot, amelyből ez kinőhetett. Ha ő megtisztítja magában az adakozáshoz való viszonyát, az a kapcsolatban is hatni fog. A történet különlegesen érzékeltette, hogy a chochmá és biná nem elvont kabbalisztikus fogalmak, hanem az emberi kapcsolatokban is felismerhető erők.

A Tóra térképe az emberben is működik

A másik történet az ötödik lubavicsi Rebbéről szólt. Testvére egy orosz újságban olvasott egy új orvosi felfedezésről: az agyban van egy idegi működés, amely összefügg azzal, hogy az ember emlékezéskor felemeli, elmélyüléskor pedig lehajtja a fejét. A Rebbe később megmutatta neki, hogy ugyanez már szerepelt a második lubavicsi Rebbe haszid kéziratában.

A történet üzenete nem az volt, hogy a Rebbék orvosi kutatók lettek volna, hanem az, hogy aki érti a spirituális világok térképét, az mélyebben értheti az ember működését is. Mert az ember az Örökkévaló képére teremtetett, és ami fent spirituális rendként létezik, annak lent is van lenyomata.

Nyugdíj, gondviselés és cedáká

Az óra végén felolvasott rebbei levél ezúttal a nyugdíjról szólt. Egy házaspár azon gondolkodott, elfogadja-e az államtól járó nyugdíjat, ha anyagilag nincs feltétlenül szükségük rá. A Rebe válasza egyértelmű volt: ha a Gondviselés olyan lehetőséget ad, amelyből az ember többet tehet a Tóráért és a micvákért, akkor azt fel kell használni.

Ha nincs szükségük a pénzre a mindennapi megélhetéshez, adják cedákára, különösen olyan célra, amely zsidó gyermekek nevelését erősíti, és közelebb hozza a zsidó népet az Örökkévalóhoz. Így az állami juttatás is spirituális eszközzé válhat.

A Tánjá harmadik fejezete ezzel az ember belső térképét kezdte megrajzolni. A tanítás legfontosabb üzenete pedig egyszerre felszabadító és felelősségteljes: ha a gondolatainkon dolgozunk, az érzelmeink is formálódnak. És ha az érzelmeink formálódnak, az egész istenszolgálatunk élőbbé, személyesebbé és igazabbá válhat.

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/