13. 📖 Kol hákélim…: A mukce törvénye

Vita a tiltott eszközök elmozdításáról

Vita a tiltott eszközök elmozdításáról

[A Gömárá elemzi a brájtát:]

מַאיהִתִּירוּוְחָזְרוּוְהִתִּירוּוְחָזְרוּוְהִתִּירוּ“?

Mi a jelentése annak a kijelentésnek, hogy „megengedték, és még másokét is, és megint másokét”?

Ábáje álláspontja

אָמַראַבַּיֵי: “הִתִּירוּדָּבָרשֶׁמְּלַאכְתּוֹלְהֶיתֵּרלְצוֹרֶךְגוּפוֹ,

Ábájé azt mondta: A Bölcsek először azzal enyhítették a rendelkezés szigorát, hogy megengedték megengedett eszközmozgatását, a használata kedvéért, azaz még azt is engedélyezték, hogy az eszközt ne az elsődleges céljára használják, hanem például arra is mód nyílt, hogy egy kulccsal fölfeszítsék egy láda tetejét. Ekkor még nem engedték meg azt, hogy az eszközt azért is mozgassák, hogy valamilyen másik tárgyat tehessenek a helyére.

וְחָזְרוּוְהִתִּירוּדָּבָרשֶׁמְּלַאכְתּוֹלְהֶיתֵּרלְצוֹרֶךְמְקוֹמוֹ,

A második lépésben azután megengedték megengedett eszközmozgatását – a helye kedvéért, azaz az eszköz által elfoglalt helynek más célra való felszabadítására.

וְחָזְרוּוְהִתִּירוּדָּבָרשֶׁמְּלַאכְתּוֹלְאִיסּוּרלְצוֹרֶךְגוּפוֹאִין, לְצוֹרֶךְמְקוֹמוֹלָא.

A harmadik lépésben azután megengedték tiltott eszközmozgatását – de csak a használata kedvéért(azaz szabad szombaton megengedett munkára használni, például egy kovácskalapáccsal diót törni), és nem a helye kedvéért.

וַעֲדַיִין, בְּיָדוֹאַחַתאִין, בִּשְׁתֵּייָדָיולָא.

De még így is csak akkor volt szabad mozgatni egy eszközt, ha egy kézzel lehetett mozgatni, de ha két kéz kellett hozzá (azaz nagy és nehéz eszközök esetében), akkor nem.

עַדשֶׁאָמְרוּ: כָּלהַכֵּלִיםנִיטָּלִיןבַּשַּׁבָּת, וַאֲפִילּוּבִּשְׁתֵּייָדַיִם.

Végül azt mondták:Minden eszköz használható szombaton, még akkor is, ha két kézzel kell vinni, a nagy fűrész és a csoroszlya kivételével, amelyek az anyagi veszteség miatti aggodalom folytán mukcék, és egyáltalán nem mozgathatók.

Ábájé értelmezése szerint tehát a végső rendelkezés úgy szól, hogy egy megengedett eszköz a használata vagy a helyekedvéért mozgatható, a tiltott eszközt pedig csak a használata kedvéért szabad mozgatni, a helye kedvéért nem1.

Rává álláspontja

[Ábájé magyarázatát elutasítják, és egy másikat hoznak:]

אֲמַרלֵיהרָבָא: מִכְּדִיהִתִּירוּקָתָנֵי, מַהלִילְצוֹרֶךְגוּפוֹמַהלִילְצוֹרֶךְמְקוֹמוֹ?

Rává azt mondta neki: A brájtá azt tanítja, hogy a kezdeti tilalom után „megengedték”, hogy eszközöket bizonyos igények kielégítésére használjanak.Miben különbözik, ha valamit a használata kedvéért mozgatunk, vagy a helye kedvéért? Mindkét szükséglet jogos, és nincs rá ok, hogy megkülönböztessük őket! Amikor a Bölcsek először enyhítették a rendelkezést, miért tettek volna különbséget e két szükséglet között?

אֶלָּאאָמַררָבָא: “הִתִּירוּדָּבָרשֶׁמְּלַאכְתּוֹלְהֶיתֵּרבֵּיןלְצוֹרֶךְגוּפוֹוּבֵיןלְצוֹרֶךְמְקוֹמוֹ,

Rává inkább azt mondta: Először megengedték a megengedett eszközökmozgatását – akár a használatára, akár a helyére volt szükség.

וְחָזְרוּוְהִתִּירוּמֵחַמָּהלַצֵל,

A második lépésben azután megengedték, hogy a megóvása érdekében a napról az árnyékba vigyék, nehogy a meleg kárt tegyen benne – még akkor is, ha nincs szükség a használatára vagy a helyére. Egy eszköz károsodásának megelőzését szintén szükségletnek tekintették, noha nem olyan súlyúnak, mint azt, amikor az általa elfoglalt hely felszabadítása érdekében kell mozgatni2.

וְחָזְרוּוְהִתִּירוּדָּבָרשֶׁמְּלַאכְתּוֹלְאִיסּוּרלְצוֹרֶךְגוּפוֹוּלְצוֹרֶךְמְקוֹמוֹאִין, מֵחַמָהלַצֵּללָא.

A harmadik lépésben azután megengedték a tiltott eszközmozgatását is – de csak a használata vagy a helye kedvéért, de nem napról árnyékbaazért, hogy megvédjük.

וַעֲדַיִין, בְּאָדָםאֶחָדאִין, בִּשְׁנֵיבְנֵיאָדָםלָא,

De még így is csak az egy ember által mozgatható eszközöket volt szabad mozgatni, azokat viszont, amelyekhez két ember kellett, nem.

עַדשֶׁאָמְרוּכָּלהַכֵּלִיםנִיטָּלִיןבַּשַּׁבָּת, וַאֲפִילּוּבִּשְׁנֵיבְנֵיאָדָם“.

Végül azt mondták: Minden eszköz használható szombaton, még azok is, amelyekhez két ember kell3, kivéve a nagy fűrészt és a csoroszlyát.

Rává szerint tehát a megengedett eszközök mozgathatók a használatuk vagy a helyük felszabadítása érdekében, és a megóvásuk érdekében is; a tiltott eszközök viszont csak a használatuk vagy a helyük felszabadítása érdekében mozgathatók, de csupán a megóvásuk érdekében nem.

A különbség tehát Rává és Ábájé véleménye között: Ábájé szerint a tiltott eszköz nem mozdítható el a helye kedvéért. Rává szerint viszont mind a helye,mind a használata kedvéért elmozdítható.

Ábájé

A használata kedvéért

A helye kedvéért

A tárgy megóvásáért

megengedett eszköz

x

tiltott eszköz

x

x

Rává

A használata kedvéért

A helye kedvéért

A tárgy megóvásáért

megengedett eszköz

tiltott eszköz

x

Ábáje és Rává véleményének szembefordítása

[Rává magyarázatát kétségbe vonták:]

אֵיתִיבֵיהּאַבַּיֵי:

Ábájé kétségbe vonta Rává szavait, mégpedig a következő brájtá alapján:

מְדוֹכָה, אִםיֵשׁבָּהּשׁוּםמְטַלְטְלִיןאוֹתָהּ, וְאִםלָאואֵיןמְטַלְטְלִיןאוֹתָהּ!

Ha egy fokhagyma összezúzására használatos mozsárban4 van fokhagyma, akkor mozgatható szombaton, mivel szabad a mukce eszközt mozgatni, ha nem-mukce tárgy van benne, de ha nincsen benne, akkor nem lehet mozgatni.

Látjuk tehát, hogy egy tiltott eszköz önmagában nem mozdítható, a helye felszabadítása érdekében sem. Ez pedig ellentmond Rává fenti véleményének!

[Rává válaszol:]

הָכָאבְּמַאיעָסְקִינַןמֵחַמָּהלַצֵּל.

Miről van itt szó? Arról, hogy a mozsarat a megóvása érdekében a napról az árnyékba vinnénk, ami még véleményem szerint is tilos a tiltott eszköz esetén.5

[Ábájé újabb kérdést tesz fel:]

אֵיתִיבֵיהּ:

Kétségbe vonta Rávászavait, mégpedig a következő brájtá alapján:

וְשָׁוִיןשֶׁאִםקִצֵּבעָלָיובָּשָׂרשֶׁאָסוּרלְטַלְטְלוֹ!

Abban viszont egyetértenek Bét Sámáj és Bét Hilél6, a mozsártörő dolgában, hogy ha valaki ünnepnapon már darabolt rajta húst, akkor nem szabad utána elmozdítani. Hiszen egyetértenek abban, hogy egy tiltott eszköz, mint például egy mozsár, szombaton vagy ünnepnapon nem mozgatható, még a helye felszabadítása érdekében sem. – ? –

[Rává válaszol:]

הָכָאנַמִי, מֵחַמָּהלַצֵּל.

Itt is arról van szó, hogy a tárgyat a megóvása érdekében a napról az árnyékba vinnénk7.

Rává tehát megvédte véleményét, és valóban az ő álláspontját követi a há­lá­chá8.

1Ábájé itt visszavonja a fenti álláspontját (123a.), és elismeri Rábának azt a véleményét (uo.), miszerint a kovácskalapács használható diótörésre. (Rási)

2Az, hogy egy eszközt árnyékba visznek a tűző napról, csupán egy példája a megóvás érdekében történő mozgatásnak. Ugyanebből az okból kifolyólag, szabad őrzött-helyre vinni egy eszközt egy olyan helyről, ahol lopásnak van kitéve (124b.). Cél nélkül azonban minden eszközt tilos mozgatni. (Rán)

3Rává véleménye továbbá a két ember által mozgatható nagy vagy nehéz eszközök státuszának tekintetében is eltér Ábájé álláspontjától. Ábájé tiltja ezek mozgatását, és csak azokét engedi meg, amelyeket egyetlen ember is elbír – ha csak két kézzel is. A nagyobb tárgyakat mukcénak tekinti, mivel az emberek azokat azért tették le egy bizonyos helyre, mert nehéz mozgatni őket. Rává ezzel szemben azt mondja, hogy egy eszköz a mérete miatt sosem minősíthető mukcénak. Említi ugyan a két embert, ezt azonban úgy érti, hogy az eszközt akkor is lehet mozgatni, ha sok ember kell a fölemeléséhez (Rásbá). A végső háláchá mindezeknek a dolgoknak a tekintetében Rávát követi (Orách Chájim 308:2-4.).

4A fokhagyma összezúzása tiltott művelet, mivel fűszerek összetörése az őrlés möláchájának megszegése, így a mozsár tiltott eszköz.

5Ábájé természetesen ismerte ezt a választ, de azért vonta kétségbe Rává szavait, mert remélte, hogy ezzel egy még újabb, eredeti választ kap tőle. Azt is tudta, hogy Rává válaszolhat azzal is, hogy a brájtá rabbi Nechemjá álláspontját követi – ahogy Rábá is ezzel felelt, amikor Ábájé feljebb (123a.) őt kérdezte erről a brájtáról. (Toszáfot)

6A brájtá első része idézve van feljebb: 123a.

7Megjegyzendő, hogy e brájtá jelenlegi értelmezése más, mint a Rábá feljebb (123a.) ismertetett álláspontja.

8Sulchán Áruch, Orách Chájim 308:2–4.

  • Küldés emailben

Fejezetek