2. 📖 Kol hákélim…: A mukce törvénye

A szombaton mozgatható mukcék

I.

A szombaton mozgatható mukcék

1. MISNÁ:

[A Misna olyan eszközökre vonatkozó szabállyal kezdődik, amelyeknek ajtajuk van, mint például a szekrényeknek:]

(א) מִשְׁנָה. כָּלהַכֵּלִיםנִיטָּלִיןבַּשַּׁבָּתוְדַלְתוֹתֵיהֶןעִמָּהֶן,

(a) Minden olyan eszközt szabad mozgatni szombaton, amelynek ajtaja vagy fedele van, például kocsi, láda vagy mozgatható szekrény, és vele együtt az ajtaját is, noha az ajtó önmagában nem használható eszköz, és ezért mukcének tekintendő, mivel jelen esetben egy valódi eszközhöz van kapcsolva, ezért még sem mukce.

אַףעַלפִּישֶׁנִּתְפָּרְקוּבַּשַּׁבָּת; שֶׁאֵינָןדוֹמִיןלְדַלְתוֹתהַבַּית, לְפִישֶׁאֵינָןמִןהַמּוּכָן.

még ha az ajtó [szombaton] váltis le róla, akkor is megőrzi nem-mukce státuszát, és szabad önmagában mozgatni. Mivel ezek nem olyanok, mint a házak ajtajai, amelyeket önmagukban nem szabad mozgatni. Hiszen egy ház ajtaja a helyéről levéve, önmagában nem eszköz (minthogy a ház maga sem „eszköz”), tehát nem tekintendő szombati használatra „előké­szítettnek”, s következésképp természeténél fogva mukce. Egy eszköz ajtaja vagy a fedele azonban, mivel kapcsolatban van az eszköz fő részével, maga is „eszköznek” minősül. Még ha le is válik, és már nem része az eszköznek, akkor is megtartja az eredeti státuszát, és lehet mozgatni, mivel vissza készülnek tenni.

[A Misna most felsorolja azokat a célokat, amelyek érdekében bizonyos eszközöket szabad mozgatni:]

נוֹטֵלאָדָםקוּרְנָסלְפַצֵּעבּוֹאֶתהָאֱגוֹזִין,

(b) Az ember FOGHAT EGY KALAPÁCSOT, hogy diót törjön vele,

קַרְדּוֹם – לַחְתּוֹךְ בּוֹ אֶת הַדְּבֵלָה,

fejszét, hogy feldarabolja a préselt fügetömböt1,

מְגֵרָה – לָגוֹר בָּהּ אֶת הַגְּבִינָה,

fűrészt, hogy sajtot szeljen vele,

מַגְרֵיפָה – לִגְרוֹף בָּהּ אֶת הַגְּרוֹגְרוֹת,

lapátot, hogy szárított fügét vegyen ki vele egy hordó fenekéről,

אֶת הָרַחַת וְאֶת הַמַּלְגֵּז – לָתֵת עָלָיו לַקָּטָן,

szelelőlapátot vagy vasvillát, hogy ételt tegyen rá egy olyan gyereknek,aki például egy patak túlsó partján áll, és nem tud átkelni érte,

אֶת הַכּוּשׁ וְאֶת הַכַּרְכַּר – לִתְחוֹב בּוֹ,

orsót vagy takácsnádat2, hogy felszúrjon rá egy gyümölcsöt3,

מַחַט שֶׁל יָד – לִטּוֹל בּוֹ אֶת הַקּוֹץ, וְשֶׁל סַקָּאִים – לִפְתּוֹח בּוֹ אֶת הַדֶּלֶת.

varrótűt, hogy szálkát távolítson el vele, vagy zsákvarró tűt ajtó kinyitására,ha nem találjuk a kulcsunkat.

I.====figyelni kell hogy mindenhova akrunk tenni ilyen számozást?

A hétköznap levált ajtó szállítása szombaton

GÖMÁRÁ:

[A Gömárá elemzi a Misna első megállapítását:]

גְמָרָא.כָּלהַכֵּלִיםנִיטָּלִיןוְאַףעַלפִּישֶׁנִּתְפָּרְקוּבַּשַּׁבָּת“, וְלָאמִיבָּעֲיָאבַּחוֹל?

A Misna azt mondja, hogyMinden olyan eszközt szabad mozgatni szombaton, amelynek ajtaja vagy fedele van, és vele együtt az ajtaját is, még ha az ajtó [szombaton] váltis le róla”. Ez azt jelenti, hogy ha hétköznap vált le, akkor méginkább szabad mozgatni.

אַדְרַבָּהּ, בַּשַּׁבָּתמוּכָנִיןעַלגַּבֵּיאֲבִיהֶן,

De hát nem éppen ennek az ellenkezője látszik logikusabbnak?! Hiszen minden tárgy mukce státusza a szombat bejövetele előtti alkonyati időszakhoz (béjn hásmásot) kötődik. Így logikus, hogy egy ajtó, amely a szombat bejövetelekor egy nem-mukce tárgyhoz volt rögzítve, és csupán szombaton vált le róla, az „elő volt készítve” az eszközök fő részeivel együtt való használatra. Tehát amikor szombaton leválik, továbbra is nem-mukce marad.

בַּחוֹלאֵיןמוּכָנִיןעַלגַּבֵּיאֲבִיהֶן!

Ha azonban hétköznap válik le, akkor a szombat bejövetelekor nem volt előkészítve arra, hogy az eszköz fő részeivel együtt használják. Tehát az lenne logikus, hogy az ilyen inkább számítson mukcénak. Hogyan kell hát értelmeznünk a misnát, aminek megfogalmazásából mégis úgy tűnik, hogy ez a szabály nyilvánvaló! – ? –

[A Gömárá így magyarázza a misna megállapítását:]

אָמַראַבַּיֵי, הָכִיקָאָמַר: כָּלהַכֵּלִיםנִיטָּלִיןבַּשַּׁבָּתוְדַלְתוֹתֵיהֶןעִמָּהֶן, אַףעַלפִּישֶׁנִּתְפָּרְקוּבַּחוֹלנִיטָּלִיןבַּשַּׁבָּת.

Ábájé mondotta: A misnát így kell olvasni: „Mindeneszközt szabad mozgatni szombaton, és vele együtt az ajtaját is. Sőt akkor is szabad mozgatni SZOMBATON, még ha az ajtaja hétköznap váltis le róla”. A misna tehát azt tanítja, hogy az ajtókat még azután is lehet mozgatni, ha leváltak az eszközről, akkor is ha ez hétköznap történt, pláne ha ez szombaton esett meg.

1Miután a fügéket megszárították, kör alakra préselték őket. Ezek a kör alakú „fügetömbök” olyan kemények és vastagok voltak, hogy bárd kellett a szeletelésükhöz (Rási).

2A takácsnád egy hosszú pálca, amelyet szövéskor az egymás melletti szálat szétválasztására használtak.

3Azaz fölemelni valamilyen bogyót vagy egy puha gyümölcsöt a tányérról, hogy az ember a szájához vigye (Rási).

  • Küldés emailben

Fejezetek