A Tórában nincs fölösleges történet – Jákob pálcáitól a messiási korig
Oberlander Báruch rabbi a Zohár Vájécé hetiszakaszhoz kapcsolódó tanítását Jákob és Lábán történeténél folytatta. A pöttyös állatok megszületését elősegítő meghántott pálcák története első pillantásra akár egy régi, különös részletnek is tűnhet. A Zohár ebből indul ki, hogy megmutassa: a Tórában minden szó jelentős, a történetek mögött pedig olyan tanítások rejlenek, amelyek az ember saját istenszolgálatához is útmutatást adnak.
A Tóra minden szava értékes
Rabbi Elázár a Példabeszédek könyvéből idézte: „Ha bölcs lettél, magadnak lettél bölcs, és ha csúfoló lettél, egyedül te viseled.”
A Zohár a bölcsességet itt a Tóra belső értelmének megismeréséhez kapcsolja. Oberlander rabbi három szintet emelt ki: vannak, akik egyáltalán nem tanulnak; vannak, akik tanulnak ugyan, de a Tóra nem érdekli őket mélyebben; és vannak, akik csak a történetek felszínét látják, ezért nem veszik észre azok belső jelentését.
Az ilyen ember könnyen azt gondolhatja: Jákob jött, ment, beszélt, ezt vagy azt tette – miért fontos mindez több ezer évvel később?
A Zohár válasza szerint a Tórában nincsenek jelentéktelen részletek. Oberlander rabbi a Példabeszédek mondatát idézte: a Tóra „becsesebb a gyöngyöknél”, és az ember minden kívánsága sem ér fel vele.
Egy Zohár-kommentár arra is rámutat, miért éppen drágakőhöz hasonlítják a Tórát. Az aranyról vagy ezüstről laikus szemmel is könnyű felismerni, hogy értékes. Egy drágakő kívülről közönséges kőnek látszhat annak, aki nem ért hozzá. Ugyanez történhet a Tórával is: az érték ott van benne, még akkor is, ha valaki nem képes felismerni.
„Ha üres, akkor tőletek üres”
A rabbi Mózes ötödik könyvének versét is idézte: „Mert nem üres szó ez számotokra, hanem ez a ti életetek.”
A Zohár a „számotokra”, illetve „tőletek” kifejezést úgy magyarázza: ha valaki üresnek találja a Tórát, az üresség benne van, nem a Tórában. A Tóra tele van értékkel és tanítással, az embernek kell megtanulnia felismerni ezeket.
Oberlander rabbi hangsúlyozta, hogy a Tóra a történetek közül is válogat. Számos részlet csak a Midrásban és a szóbeli hagyományban maradt fenn. Ha egy történet bekerült az írott Tórába, annak oka van.
Példaként említette a Tóra egyik legrövidebb versét: „Lotán nővére Timná volt.” Első látásra akár érdektelen családi adatnak tűnhet, a hagyomány mégis fontos tanítást kapcsol hozzá. Ugyanez igaz Jákob pálcáira is.
Jákob fehér csíkjai: enyhíteni a szigort
Ezután a Zohár visszatért Jákob meghántott pálcáihoz. Oberlander rabbi magyarázata szerint a kabbalisztikus értelmezés itt a cheszed, a szeretet és jóság, valamint a gvurá, a szigor kapcsolatáról beszél.
Jákob lehántotta a pálcák kérgét, és előtűntek a fehér csíkok. A fehér a cheszedhez kapcsolódik. A történet így azt jelképezi, hogy Jákob a szigorba jóságot vitt, enyhítette a dint.
A rabbi kiemelte, hogy a pálca nem vált teljesen fehérré: csíkok jelentek meg rajta. Ez is tanítás lehet az ember számára. Egy nehéz helyzetet nem mindig lehet teljesen megszüntetni, de mindig keresni kell, hogyan lehet legalább részben világosságot vinni bele.
Ehhez kapcsolta Jákob esti imáját, a máárivot is. Az esti ima a sötétség idején hangzik el, Jákob pedig az az ősatya, aki a sötétségbe visz isteni fényt.
Oberlander rabbi ezt hétköznapi helyzetre is lefordította: amikor az ember kedvetlen, szomorú vagy erőtlen, nem kell belenyugodnia abba, hogy „most rossz a helyzet”. Keresni kell azt a pontot, ahol fényt lehet vinni a sötétségbe.
A szigor erejét a jó szolgálatába állítani
A haszid tanítás szerint a gvurában komoly energia rejlik. Amikor ez az erő a cheszeddel kapcsolódik össze, erős cheszed jöhet létre.
Oberlander rabbi példaként említette, hogy még a levertségben vagy szomorúságban is lehet nagy energia. A feladat ennek az energiának az átfordítása és jó célra történő felhasználása.
Jákob története így a Zohár olvasatában személyes feladattá válik: a sötétséget sem kell érintetlenül hagyni, abba is fényt lehet vinni.
Ha az ember közeledik, az Örökkévaló támogatja
Rabbi Chija ezután a 63. zsoltárból idézte Dávid király szavait: „Lelkem ragaszkodott hozzád, jobb kezed támogat engem.”
Oberlander rabbi magyarázata szerint Dávid minden erejével az Örökkévalóhoz akart ragaszkodni, és ezért isteni támogatást kapott. Az ember ereje természetesen korlátozott, az isteni segítség azonban összehasonlíthatatlanul nagyobb.
A lényeg az ember erőfeszítése. Ha valóban igyekszik közeledni az Örökkévalóhoz, az Örökkévaló „megfogja őt, és nem fogja elhagyni”.
Ehhez kapcsolódik az Ásré sora is: „Közel van az Örökkévaló mindazokhoz, akik szólítják, mindazokhoz, akik igazán szólítják őt.”
A Zohár végül Mózes ötödik könyvéből idézi: „Ti pedig, akik ragaszkodtatok az Örökkévalóhoz, Istenetekhez, mind éltek ma.”
Izrael a szentség oldalán
Rabbi Abba ezután Izrael különleges helyzetéről beszélt. A Zohár három kifejezéssel írja le ezt: Izrael felfelé törekszik, a szentség oldalához kapcsolódik, és a jobb oldalon áll.
Oberlander rabbi jelezte, hogy a három megfogalmazás pontos különbségét maga sem látja teljesen világosan. A „jobb oldal” értelmét azonban az erősebb kapcsolathoz kötötte: a jobb kéz a kabbalisztikus nyelvben a cheszed és az isteni támogatás oldala.
A Siralmak könyve a Szentély pusztulásakor arról beszél, hogy az Örökkévaló „visszahúzta jobbját”. A Zohár ezt úgy érti, hogy amikor Izrael vétkei miatt ez a kapcsolat meggyengült, a pusztító erők nagyobb teret kaptak.
A harmadik Szentély és a világ helyreállítása
Innen az előadás a messiási korhoz vezetett. A harmadik Szentély Jákobhoz, a harmadik ősatyához kapcsolódik, és felépülése a világ teljes helyreállítását jelzi.
A Zohár szerint ekkor eltűnik a tisztátalanság, a bálványimádás és minden olyan erő, amely eltakarja az Örökkévaló jelenlétét. Oberlander rabbi Zakariás prófétát idézte: „Kiirtom a bálványok neveit az országból… és a tisztátalanság szellemét eltávolítom.”
Jesája könyvéből pedig ezt a verset hozta: „Megsemmisíti a halált örökre.”
A Zohár magyarázatában a halál itt a klipá és a tisztátalanság világát is jelképezi. Amikor ez megszűnik, mindenhol egyértelművé válik az isteni jelenlét.
Az előadás végén Oberlander rabbi így összegezte a tanultakat: a Tórában minden részlet fontos, Jákob története megtanít fényt vinni a sötétségbe, az ember Istenhez való ragaszkodását isteni segítség követi, a folyamat végén pedig eljön az az idő, amikor a tisztátalanság teljesen eltűnik a világból.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
