Ráchel és Lábán bálványai: meddig tart a szülők tisztelete?
Oberlander Báruch rabbi a Zohár Vájécé hetiszakaszhoz kapcsolódó tanítását annál a résznél folytatta, amikor Jákob családjával elmenekül Lábántól, Ráchel pedig magával viszi apja teráfjait. A Zohár ebből a különös történetből a bálványimádás természetéről, a szülők tiszteletéről, Ráchel büntetéséről és végül a cheszed, a gvurá és a tiferet kabbalisztikus kapcsolatáról bont ki tanítást.
Mik voltak Lábán teráfjai?
A Tóra azt írja, hogy Ráchel ellopta apja teráfjait. Oberlander rabbi először magának a szónak a jelentését vizsgálta. A Zohár kommentárjai szerint a „teráfim” kifejezés bizonyos helyeken valamiféle időmérő szerkezetre is utalhatott, de Lábán esetében egyértelműen bálványokról van szó.
Ezt maga Lábán mondja ki, amikor Jákobot kérdezi: „Miért loptad el isteneimet?” Jákob válaszában ugyancsak Lábán isteneiről beszél.
A Zohár szerint Lábán nagy varázsló volt, és a teráfim segítségével szerzett információkat. A bölcsek többféleképpen magyarázzák működésüket: volt olyan vélemény, amely férfi, más női tisztátalan erőhöz kapcsolta őket, Rabbi Jehuda pedig a név és a „heref”, abbahagyni szó kapcsolatát hangsúlyozta. A tárgyat valamilyen módon működésbe kellett hozni, majd tudni kellett azt is, mikor kell leállítani.
A bálvány, amely beszélt
A Zohár leírása szerint a teráfim működés közben beszélt, és tanácsokat adott arra, hogyan lehet másoknak ártani. Oberlander rabbi ennek alapján magyarázta Ráchel tettét: azért vitte el apja bálványait, hogy Lábán ne használhassa őket Jákob ellen.
Felmerült azonban a kérdés: ha a teráfim beszélt, hogyan lehetett észrevétlenül elvinni?
A Zohár válasza Ráchel következő tettéhez kapcsolódik. A Tóra szerint a bálványokat a teve nyergébe rejtette, majd rájuk ült. A Zohár szerint ezzel megszégyenítette és leminősítette őket. Már nem istenként, hanem közönséges tárgyként kezelte a teráfimot, és így megszűnt működni.
Oberlander rabbi ehhez egy halachikus párhuzamot is fűzött. A bálvány tárgya önmagában is tiltott, használni sem szabad. Ha azonban egy nem zsidó bálványimádó maga semmisíti meg vagy alázza le saját bálványát, az elveszítheti bálvány-státuszát. Zsidó tulajdonában lévő bálványnál ez másképpen működik. A rabbi hangsúlyozta, hogy a Zohár tanítása és a halacha itt nem teljesen azonos témáról beszél, de érdekes a kapcsolat: a bálvány megszégyenítése spirituális értelemben is elvesz valamit az erejéből.
Miért nem tudta Lábán, hogy Jákob elment?
A Zohár innen Jákob menekülésének időrendjére tér át. Három nappal később jelentették Lábánnak, hogy Jákob elmenekült.
A szöveg ezt részben a teráfim működésével kapcsolja össze: komoly előkészület kellett ahhoz, hogy működésbe hozzák, és Ráchel elvitte őket. Oberlander rabbi ugyanakkor jelezte, hogy a részletek nem állnak össze teljesen egyértelműen. A Tóra alapján Lábán maga is távol volt, miközben Jákob elindult, ezért nem egyszerű pontosan rekonstruálni, miként kapcsolódik a három nap a teráfim elnémulásához.
„Próbáltunk minden verziót, de valahogy nem áll össze teljesen” – foglalta össze a rabbi a szöveg nehézségét.
Lábán támadásra készült
Rabbi Jehuda szerint amikor Lábán Jákob után indult, kétféleképpen készült fel: varázslással védekezett Jákob ellen, és fegyvereket is vitt magával, hogy ő maga támadhasson.
A Tóra egyszerű szövegéből nem feltétlenül érződik Lábán félelme, a Zohár azonban ebből arra következtet, hogy tartott Jákobtól. Végül maga Lábán mondja: „Volna erőm hozzá, hogy rosszat tegyek veletek”, de az Örökkévaló álmában figyelmeztette, hogy ne bántsa Jákobot.
Oberlander rabbi kiemelte: ha isteni figyelmeztetésre volt szükség, abból a Zohár szerint látszik, hogy Lábánban valóban megvolt a szándék és az erő is a támadáshoz.
Ráchel jó szándéka és a súlyos következmény
A Zohár egyik legmeglepőbb tanítása ezután következik. Ráchel azért lopta el a teráfimot, hogy apját eltávolítsa a bálványimádástól, illetve hogy megvédje Jákobot. A szándéka jó volt, mégis büntetést kapott.
A Zohár szerint azért nem nevelhette fel Benjámint, és azért halt meg a szülés után, mert fájdalmat okozott apjának.
Oberlander rabbi ezt a szülők tiszteletének rendkívüli súlyaként emelte ki. Ráchel apja bálványimádó volt, mégis számított az, hogy lánya fájdalmat okozott neki.
A rabbi hozzátette: a cádikokkal az Örökkévaló különösen szigorúan bánik, ezért a legkisebb vétségüknek is komoly következménye lehet.
Kell-e tisztelni a vétkes szülőt?
Innen az előadás halachikus kérdéshez jutott. Kell-e tisztelnie a gyermeknek azt a szülőt, aki súlyosan vétkezik?
Maimonidész szerint még a gonosz, vétkes apát is tisztelni kell, és félni kell tőle. A Tur ezzel szemben úgy véli, ilyen esetben nincs kötelezettség a tiszteletre. A Sulchán Áruchban is megjelenik a két álláspont.
Első pillantásra Ráchel története Maimonidész véleményét látszik erősíteni. A Chidá azonban árnyalja ezt. Abból, hogy valakit nem kötelező aktívan megtisztelni, még nem következik, hogy szabad neki fájdalmat okozni.
A rabbi példaként említette azt a halachát is, hogy ha valaki látja vétkezni a szülőjét, nem helyes egyszerűen rászólni: „Apu, ezt tilos!” Inkább finoman, a tanult halachára hivatkozva kell jelezni a problémát. A szülő megszégyenítése még ilyen helyzetben is kerülendő.
Volt-e értelme Ráchel tettének?
A Chidá egy másik magyarázatot is ad. Ráchel fájdalmat okozott Lábánnak, miközben tettével végül nem tudta megszüntetni apja bálványimádását. Lábánnak más bálványai is voltak, és később is visszatért hozzájuk.
Így a sérelem megtörtént, a kívánt eredmény viszont nem valósult meg.
Oberlander rabbi ehhez kapcsolódva más bibliai példákat is felhozott, köztük Chizkijáhu király és Ábrahám esetét. Ezek azt mutatják, hogy a szülők tiszteletének határai összetett halachikus kérdéseket vetnek fel, de Ráchel történetéből egy dolog biztosan kiemelkedik: a szülőnek okozott fájdalom még szélsőséges helyzetben sem jelentéktelen.
Jákob szavai hatottak Lábánra
Az előadás ezután Jákob és Lábán hosszú beszélgetéséhez tért vissza. Jákob felsorolta, hogyan dolgozott húsz éven át Lábánnál, milyen hűségesen végezte munkáját, és milyen igazságtalanságokat viselt el.
A Zohár szerint Jákob szavai valamennyire hatottak Lábánra.
Ennek jelét abban látja, hogy Lábán egyszer csak maga is Istent említi: „Isten legyen tanú köztem és közted”, majd később Ábrahám Istenére hivatkozik.
Oberlander rabbi hangsúlyozta, hogy a Zohár ezt valódi pozitív mozzanatnak tekinti. Lábán hamar visszatért régi világához, és rögtön Náchor istenét is megemlítette, de attól az a pillanat, amikor Ábrahám Istenéről beszélt, még érték marad.
„Amikor az ember jót tesz, az az igazi. Amikor rosszat tesz, az a nem igazi” – fogalmazta meg a rabbi ezt a hozzáállást.
Miért Izsák félelmére esküdött Jákob?
Lábán Ábrahám Istenét említette, Jákob viszont „atyja, Izsák félelmére” esküdött.
A Zohár ezt kabbalisztikusan magyarázza. Ábrahám a cheszedet, a jóságot képviseli, Izsák pedig a gvurát, a szigort. A tisztátalan erők a cheszedből könnyebben részesülnek, mert a túláradó jóság akár a rosszhoz is eljuthat. A gvurá ezzel szemben korlátoz és elzár.
A Zohár szerint Lábán ezért „kedveli” Ábrahám oldalát, Jákob pedig tudatosan Izsákhoz kapcsolódik: Lábánnal szemben itt szigorra, korlátozásra volt szükség.
Rabbi Joszi egy további magyarázatot ad. Ábrahám a cheszed, Izsák a gvurá, Jákob pedig a tiferet. Amikor Jákob Izsákot is megemlíti, a három ősatya három tulajdonsága – cheszed, gvurá és tiferet – együtt válik teljessé.
Oberlander rabbi végül arra is kitért, hogy Jákob nem közvetlen istennevet használ, hanem „Izsák félelmét” mondja. A halacha szerint amikor nincs szükség kifejezetten Isten nevének kimondására, helyesebb lehet egy olyan megnevezést használni, amely rá utal, és így elkerülni az istennév fölösleges használatát.
A 260. rész ezzel a ponttal zárult; a rabbi jelezte, hogy a következő alkalommal várhatóan befejezik a Vájécé hetiszakasz Zohár-magyarázatát, és talán már a Vájislách szakaszba is belekezdenek.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
