Miért próbálja meg az Örökkévaló a cádikokat? – A testi szenvedéstől a lélek felemelkedéséig
Oberlander Báruch rabbi a Zohár, a Ragyogás Könyve 213. részének tanulásában mélyrehatóan elemezte a próbatétel spirituális jelentőségét. A Toldot hetiszakasz 26:1 verséből – „És éhség volt az országban” – kiindulva kibontotta, mit jelent az, hogy az Örökkévaló próbára teszi az igaz embert, és mi lehet ennek a belső, rejtett értelme.
Miért nem ítél azonnal az Örökkévaló?
A Zohár az Ádám bűnbeesése kapcsán mutatja be először Isten hozzáállását az emberhez: nem azonnal sújtott le, hanem adott időt és lehetőséget a jóvátételre. A rabbi így fogalmazott: „Az Örökkévaló azt akarja, hogy az ítélet jó legyen – ezért előbb micvát ad, hogy legyen érdem.” Ez az isteni türelem nemcsak a cádikra, hanem a vétkes emberre is vonatkozik – mert Istennek az a célja, hogy „térjen meg és éljen” (Jehezkel 33:11).
A próbatétel célja: a lélek megerősítése
A Zohár szerint a cádikokat azért érik próbák, mert ezáltal felemelkednek. A „niszá” szó – mint az Ábrahámot próbára tevő versben szerepel – a „néz”, vagyis a magasra emelés szóból származtatható. „A próba az, ami láthatóvá teszi a cádik erejét, mint egy zászlót a hegy tetején” – mondta a rabbi Jesájá próféta alapján.
De a próba célja nem a nyilvános dicséret. „A próba által az ember magában fedezi fel azokat a lelki erőket, amelyek addig rejtve voltak” – hangsúlyozta Oberlander rabbi.
A szenvedés: nem büntetés, hanem spirituális eszköz
A fájdalom és betegség nem feltétlenül bűn miatt van – gyakran az isteni terv része, amelyben a test gyengülésével a lélek erősödik. Az Alter Rebbe tanítása szerint: „A test gyengesége a lélek ereje, a lélek gyengesége pedig a test ereje.”
A rabbi idézte a Mezricsi Maggid gondolatát is: „Régen, amikor a test gyenge volt, a lélek erősödött – ma viszont, ha kis lyuk keletkezik a testen, nagy lyuk lesz a lélekben is.” Ezért a haszidizmus hangsúlyozza: a test egészsége nélkülözhetetlen az isteni szolgálathoz – az embernek ereje kell, hogy legyen tanulni, imádkozni, micvákat tenni.
Nem angyallá válni, hanem a testet is Isten szolgálatába állítani
A cél nem az, hogy a zsidó ember angyallá váljon – „Istennek van elég angyala”, hanem az, hogy a testével is micvákat teljesítsen. A próba ezért szükséges: hogy a lélek megerősödjön, és uralkodni tudjon a test fölött. A tanítás így mutat rá: „A test ellenállása és a próbatétel kihívása az, ami végül megnyitja az utat a lélek hatása előtt.”
A cádik, mint alapkő
Egy másik értelmezés szerint a „jifán” (megpróbálja) szó kapcsolatban áll az „even bohan” (próbakő) kifejezéssel. A cádik így válik olyan sziklaszilárd alappá, amelyre „az egész világ építkezhet”. Nemcsak ő maga erősödik meg, hanem példává válik mások számára is.
Minden próba edzés a léleknek
Oberlander rabbi egy gyakorlati példával zárta ezt a gondolatmenetet: „Ahányszor egy ember nemet mond egy kísértésre – legyen az étel, szombatszegés, vagy bármelyik micva – az olyan, mint egy lelki edzés. A próba erősíti az ember szellemi izmait.” És minél nagyobb a próba – például egy hosszú repülőúton nem kap kóser ételt –, annál nagyobb a nyereség, ha helytállás születik.
Tanulság: A próba nem Istennek szól, hanem nekünk
A Zohár tanítása szerint Isten nem azért próbálja meg a cádikot, mert nem ismeri a szívét. A próba nem az Örökkévalónak kell, hanem a cádiknak magának – hogy felfedezze, mire képes, és hogy még magasabb szintre jusson. Az ember nem csupán túlélője a próbáknak, hanem formálója és alakítója is önmagának – ez az igazi emelkedés.
A következő részben a rabbi folytatja majd a próba és az éhség kapcsolatának kibontását, és Ádám, Noé, Ábrahám és Izsák életén keresztül mutatja be, hogyan épül be a nehézség a zsidó történelem szellemi fejlődésébe.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
