Oberlander Báruch: A Zohár, a Ragyogás Könyve, a zsidó misztika alapműve (195)

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! www.facebook.com/Zsidocom/ #Oberlander

Oberlander Báruch: A Zohár – A Ragyogás Könyve és az emberi lélek útjai

A zsidó misztika legfontosabb szövege, a Zohár, számos titkos tanítást rejt az emberi lélek természetéről, az isteni szolgálatról és a spirituális felemelkedés útjairól. Oberlander Báruch rabbi tanításában a Zohár Ábrahám és Dávid király életéhez kapcsolódó bölcsességeit idézte, amelyek a kitartó isteni szolgálatról, a megtérésről és az emberi lélek spirituális szintjeiről szólnak.

Ábrahám és Dávid – A folyamatos emelkedés példái

A Zohár szerint Ábrahám és Dávid király életútja azt példázza, hogy az isteni szolgálat során az ember lépésről lépésre kerülhet egyre közelebb az Örökkévalóhoz. Ábrahám életének minden napja egy újabb lépés volt, amely közelebb vitte őt az isteni szentséghez. Ez a folyamatos növekedés és kitartás végül olyan magas szintre emelte, amelyet a Zohár „a napok szintjeként” említ. Ez a „napok” szintje az isteni szentség egy különleges megnyilvánulása, amelyet csak hosszú, kitartó munkával lehet elérni.

Hasonlóan Dávid királyról is azt írja a szöveg, hogy „öreg lett, és jött a napokban”, ami azt jelenti, hogy életének végére jutott el a legmagasabb spirituális szintekhez.

A megtérés (Bál Tsuva) különleges ereje

A Zohár különösen kiemeli a megtérés (bál tsuva) spirituális erejét. A megtérő ember, még ha korábban vétkezett is, olyan közel kerülhet az Örökkévalóhoz, amelyet a cádik (igaz ember) csak hosszú évek kitartó munkájával érhet el. A Zohár szerint azonban a megtérők nemcsak elérhetik, hanem még meg is haladhatják az igazak szintjét, mivel a megtérésükhöz hatalmas erőfeszítés, akaraterő és szívbéli alázat szükséges. A megtérő ember ezért olyan különleges helyet kap a túlvilágon, amelyet az igazak nem érhetnek el.

A lélek szintjei és útjai

A Zohár részletesen leírja a lélek szintjeit és azok útjait:

  1. Udvar (Hacer): Ez az egyik legkülső szint, ahol az angyalok tartózkodnak, és azok a lelkek, akik az isteni szolgálatot teljesítették, de nem érték el a legmagasabb szinteket.
  2. Ház (Bajit): Ez a szentélynél egy magasabb szint, ahol Dávid házának leszármazottai és a legmagasabb szintű igazak tartózkodnak.
  3. Belső terem (Heichal): Ez a legbelsőbb szint, amely a legnagyobb cádikoknak van fenntartva, akik már az acilut világában léteznek, közel az isteni szentséghez.

Életünk során is elérhető szintek

A Zohár szerint ezek a szintek nemcsak a halál után érhetők el, hanem az ember élete során is. Amikor az ember alszik, lelke elhagyja testét, és eljuthat ezekre a szintekre. Azonban ez attól függ, hogyan viselkedett az adott napon. Ha az ember tisztátalanul élt, lelke alacsonyabb szinteken rekedhet meg, míg a szent életet élő ember lelke a legmagasabb szintekre emelkedhet, ahol tiszta igazságokat és isteni titkokat ismerhet meg.

Összegzés: Az élet mint folyamatos szolgálat

A Zohár tanítása Ábrahám és Dávid példáján keresztül arra ösztönöz minket, hogy életünket folyamatos növekedésre, lelki fejlődésre és kitartásra építsük. Mindemellett a megtérés lehetősége és ereje mindenki számára nyitva áll, függetlenül a múltbéli hibáktól. Az élet során végzett isteni szolgálat, a mindennapi micvák teljesítése és a tisztaságra való törekvés határozza meg, hogy milyen szintekre juthat el az ember, akár már földi életében is.

Ahogy Oberlander Báruch rabbi tanítása zárult: „A legfontosabb az állandó növekedés, lépésről lépésre, mert csak így juthatunk el a legmagasabb szintekhez.”

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/

#Oberlander

Megszakítás