Miután Szárá meghallotta, hogy Ávráhám fiuk feláldozására indult, belehalt a fájdalomba. Ávráhám a hevroni Máchpéla-barlangot vásárolta meg temetkezési helyül négyszáz ezüstért a helyi lakosoktól. A Midrás így ír erről: „Jehuda bár Simon rabbi mondta: – Ez egyike annak a három helynek, melyről nem mondhatják a világ népei a zsidóknak: tolvajok vagytok! A három hely: az ősatyák barlangja (Hevronban), a Templomhegy (Jeruzsálemben) és József sírja (Sechemben)”. Ezeket a területeket ugyanis pénzért vásárolta meg Ávráhám, Dávid király és Jáákov. Vajon mit jelent a midrás kijelentése, hogy a népek nem vádolhatnak meg minket jogtalansággal e három helyszínen? Talán Izrael földjének többi része nem ugyanígy a mi örökségünk? Ez a kijelentés inkább azoknak a zsidóknak szól, akiket meggyőztek a világ népei arról, hogy Izrael jogtalanul bitorolja a Szentföldet vagy annak egyes területeit. Ha végigtekintünk a történelmen vagy figyeljük az aktuális híreket, azt látjuk, hogy éppen a fenti idézetben említett helyszínek azok, melyeket a leginkább elvitatnak Izrael népétől. Ebből pedig az következik, hogy a „megszállás” és „kolonizáció” vádjait nem az igazságérzet motiválja, hanem az Izraellel való szembenállás. Az általuk is forgatott Szentírásban hiába áll, hogy miként vásárolták meg azokat őseink Izrael népe számára, nem hagynak fel a rágalmakkal. Ezért áll a 111. zsoltárban: „Tetteinek erejét tudtul adta népének, adván nekik nemzetek birtokát”. A világ népei úgysem hallgatnak rá, így az Örökkévaló Izraelt bátorítja, hogy ne féljen birtokba venni örökségét.
Naftali Deutsch
Megjelent: Gut Sábesz 25. évfolyam 8. szám – 2022. november 17.
