Hetiszakaszunkban a Tóra ismerteti a nép élére álló Mózes és Áron családfáját, egészen a törzsüket alapító Léviig, Jáákov ősatyánk fiáig: „Ezek pedig Lévi fiainak nevei, nemzetségeik szerint: Gerson, Kehát és Merári … Kehát fiai pedig: Ámrám [Mózes és Áron apja], Jichár, Hevron és Uziél”. A felsorolásban ismerős néven akadhat meg a szemünk: Hevron, amit eddig földrajzi névként ismertünk, most személynévként szerepel. Vajon miért kapta Mózes és Áron nagybátyja egy szentföldi város nevét?
Hevron fontos helyszín a zsidó történelemben, hiszen ott vásárolt családi sírbarlangot Ávráhám és rajta kívül ott nyugszik Jicchák, Jáákov, Szárá, Rivka és Lea is. Azonban inkább azt szoktuk meg, hogy egy település kapja meg valamely kiemelkedő ember nevét, nem pedig fordítva. Így volt ez már a világtörténelem hajnalán is, ahogy a legelső hetiszakaszban áll: „Káin … épített várost és elnevezte a várost, az ő fiának neve szerint: Chánochnak.” A modern Izraelben sem ritka az efféle névadás, gondoljunk csak a Herzl Tivadarra emlékező Herzliára, a varsói gettófelkelés hőse előtt tisztelgő Jád Mordechájra vagy a makabeus felkelés vezetőinek nevét viselő Mátitjáhura és Elázárra. Lévi unokája azonban egy szentföldi város nevét kapta és a családban további földrajzi neveket találunk: Menáse leszármazottai között volt Tirca, ami egy időben Izrael királyságának fővárosa volt, vagy Hefer, ami egy szentföldi település, unokáját pedig a Jordántól keletre fekvő hegyről, a Giládról nevezte el. A felsorolásban említett személyek mind Egyiptomban születtek. Bár távol voltak őseik földjétől, Izrael országa utáni vágyakozásuk nem csökkent, és e különleges névválasztással az Izraelhez fűződő kapcsolatukat és a visszatéréssel kapcsolatos reményeiket fejezték ki.
Naftali Deutsch
