GÖMÁRÁ:
Mikor fogékony a tumára a faeszköz?
[A Gömárá azt a szabályt elemzi, miszerint a csomós végű pálca fogékony a tumára:]
גְמָרָא. אַמַאי? פְּשׁוּטֵיכְלֵיעֵץהוּא, וּפְשׁוּטֵיכְלֵיעֵץאֵינָןמְקַבְּלִיןטוּמְאָה! מַאיטַעְמָא – דּוּמְיָאדְּשַׂקבָּעֵינָן.
Miért van ez így? Hiszen az (a pálca) egy lapos faeszköz, nincs befogadó része, és a lapos faeszközök nem fogékonyak a tumára. Miért nem fogékonyak a tumára? Azért nem, mert ahhoz, hogy a faeszköz fogékony legyen a tumára, megkívántatik, hogy hasonló legyen egy zsákhoz, amelyarra szolgál, hogy tartsanak benne valamit.
A vers, amely azt tanítja, hogy különféle eszközök fogékonyak a tumára, a 3Mózes 11:32: „…tisztátalan legyen, akár faedény, ruha, bőr vagy zsák…”. Azzal, hogy a faeszközöket együtt sorolja fel a zsákkal, a Tóra azt tanítja, hogy ez csak olyan faeszközökre vonatkozik, amelyek zsák módjára, arra szolgálnak, hogy tartsanak bennük valamit. A faeszköz tehát csak akkor fogékony a tumára, ha van benne olyan üreg, amit tárolásra szántak. Esetünkben még ha a pálcában van is üreg, azt nem tárolásra szánták.
Miért lehet fogékony mégis egy pálca a tumára?
[A válasz:]
– תָּנָאמִשְּׁמֵיהּדְרַבִּינְחֶמְיָה: בְּשָׁעָהשֶׁמְּהַפֵּךְבַּזֵּיתִיםהוֹפְכוֹוְרוֹאֶהבּוֹ.
Egy brájtában tanultunk rabbi Nechemjá nevében: A nád végén a csomó enyhe homorulatot, apró üreget képez. Mikor a náddal megforgatják az olívaszemeket, a bogyókból kiszivárgó olaj a nád végéhez tapad, és meggyűlik ebben a homorulatban. Az olajütő ezt megfordítja ésszemügyre veszi, hogy jobban meg tudja határozni, érett-e már a sajtolásra az olíva. Ilyenformán tehát az üreges nád olajtartóként szolgál, és emiatt a homorulat miatt minősül tumára fogékonynak. Ezzel ellentétben az olyan nádban, amelyiken nincs csomó, nem marad meg az olaj, következésképp nem fogékony a tumára.
Viszont akár van benne üreg, akár nincs, a pálca használható szombaton, mivel az olívaszemek megfordítására szolgál, és ígyeszköznek számít.
