Szukkot első napja idén szombatra esik, ezért a soron következő hetiszakasz helyett az ünnepre rendelt részt olvassuk fel Mózes harmadik könyvéből. Itt található a következő előírás: „Sátrakban lakjatok hét napig, minden bennszülött Izraelben lakjék sátrakban. Hogy megtudják nemzedékeitek, hogy sátrakban lakattam Izrael fiait, midőn kivezettem őket Egyiptom országából; én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek”. Ez a szukka, az ünnepi sátor építésének parancsolata, ezért eszünk, iszunk, alszunk és töltünk minél több időt a szukkában az ünnep hete alatt. Joggal merülhet fel azonban a kérdés, hogy ha az egyiptomi kivonulást követő sivatagi vándorlásra és az akkor használt sátrakra emlékezünk szukkotkor, akkor miért nem közvetlenül a kivonulás ünnepe, peszách után, niszán hónapban tartjuk ezt az ünnepet? Miért várunk további fél évet a hetedik hónapig? A XVII. században élt bölcs, Dávid Hálévi Szegál rabbi a következő magyarázattal szolgál, a Sulchán Áruch törvénykódexhez fűzött kommentárjában: „Ugyan niszán hónapban vonultunk ki Egyiptomból, mégsem akkor kell sátrakat építenünk, mert akkor kezdődik a nyár és olyankor az az emberek szokása, hogy sátrakat építenek az árnyék miatt, tehát nem lenne látható, hogy isteni parancsolatot hajtanak végre. Ezért szól úgy az előírás, hogy a hetedik hónapban, az esős évszakban építsünk sátrakat, amikor az emberek elhagyják a sátraikat és visszatérnek az otthonaikba. Mi pedig éppen ekkor hagyjuk el az otthonainkat és költözünk át a sátorba, ezzel mutatva, hogy a Király parancsát teljesítjük”. Más szóval nem szalasztunk el egyetlen alkalmat sem, hogy nyilvánosan megszenteljük az Örökkévaló nevét és megmutassuk a világnak, hogy zsidóként az Ő parancsolatai határozzák meg az életünket, nem pedig az állandóan változó időjárás szeszélyei vagy bármilyen más külső körülmény!
Naftali Deutsch
Megjelent: Gut Sábesz 26. évfolyam 3. szám – 2023. szeptember 29.
