Ávráhám, amikor elérkezettnek látta az időt, hogy fia és örököse, Jicchák (Izsák) családot alapítson, szolgáját, Eliezert küldte távoli szülőföldjére, hogy ott, a rokonai között leljen a megfelelő menyasszonyra. Fontos kikötése volt, hogy a helyi, kánaáni lányok között nem keresgélhet, illetve fia nem telepedhet le Árám-Náhárájimban, hanem jövendőbelijének kell a Szentföldre költöznie.
Vajon miért tiltotta meg Ávráhám, hogy fia a kánaáni lányok közül vegyen feleséget? Nyilván nem volt kedvére, hogy azok bálványokat imádtak, ám ugyanez volt a helyzet távoli rokonai körében is! Mi értelme volt így Eliezer utazásának? A hétszáz évvel ezelőtt Geronában élt Niszim ben Reuvén rabbi a következő magyarázatot adta erre: „Vannak olyan bűnök, melyek nyomot hagynak a testben és a lélekben is … és vannak, melyek csak a lélekben hagynak nyomot … [Az előbbiek] hatással vannak a leszármazottakra is. Ilyen a gyűlölet, a bosszúállás, az erőszakosság, a paráznaság és a rágalmazás … és ezek voltak a kánaániak bűnei. A hiedelmek csak a lélekben hagynak nyomot, és bár hamisak és károsak, nem öröklődnek tovább a gyermekekben. Igaz, hogy Rivka (Rebeka) apja, Betuél bálványokat imádott, de ez nem szennyezte be lányát”. Rivka mentes volt a kánaáni lányok romlottságától és családjának hiedelmei sem szennyezték be lelkét, ezért vált alkalmassá arra, hogy Izrael népének egyik ősanyja lehessen.
Naftali Deutsch
Megjelent: Gut Sábesz 26. évfolyam 9. szám – 2023. november 9.
