Ezen a szombaton kezdjük olvasni Mózes harmadik könyvét, a Vájikrát, mely elsősorban a Szentélyben bemutatott áldozatokkal foglalkozik. Az áldozatokat három kategóriába sorolja a Tóra: háziállatok (szarvasmarha, juh, kecske), madarak (galamb, gerle) és növényi alapú termények (liszt, bor, olaj), ám megtiltja a méz és a kovászos élelmiszerek oltárra helyezését: „Bármely ételáldozat, melyet áldoztok az Örökkévalónak, ne készíttessék kovászosan; mert minden, ami kovász és minden, ami méz, ne füstölögtessetek el abból tűzáldozatot az Örökkévalónak” – áll a hetiszakaszban. Vajon mi e tilalom oka? A Tóra parancsolatait felsoroló és magyarázó Széfer Háchinuch a következő választ adja erre: Az áldozatok többségét engesztelés gyanánt mutatta be a bűnös ember. Miközben átadta az állatot a kohénnak, arra kellett gondolnia, hogy valójában ő érdemelné meg mindazt, ami az áldozattal történik és csak az Örökkévaló kegyelmének köszönhető, hogy saját maga helyett felajánlhat egy jószágot. Azért is kellett végignéznie, amint az áldozatát a papok levágják és feldarabolják, hogy tovább növelje bűnbánatát és teljes szívvel megtérést gyakoroljon. Ebben a folyamatban nem kaphat helyet a kovász és a méz, mert azok a bűn két legfőbb kiváltó okát és a megtérés két legnagyobb akadályát jelképezik: a lustaságot és a zabolátlan vágyakat. A kovász önmagától keleszti meg a magára hagyott tésztát, az embernek azonban nagy erőfeszítéssel és elszántsággal kell a helyes úton maradnia vagy visszatérnie oda, ha esetleg eltévelyedett. A rendkívül édes, folyékony méz pedig a fizikai vágyakban való elmerülés veszélyeire figyelmeztet, ami minden bizonnyal bűnökhöz vezet és nem hagy lehetőséget a megtérésre.
Naftali Deutsch
Megjelent: Gut Sábesz 26. évfolyam 28. szám – 2024. március 21.
