„Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” … A Tóra alapvetően egy törvénykönyv, ezért meglepő lehet, hogy legelső fejezetei a világ teremtését beszélik el és nem a parancsolatokat kezdik felsorolni. Rási, a legnevesebb középkori tórakommentátor egy napjainkban különösen aktuális magyarázatot ad erre: „Ha a világ népei azt mondanák Izraelnek, hogy »tolvajok vagytok, mert eloroztátok a hét [kánaáni] nemzet földjét«, akkor [a Tóra első fejezetei alapján] a következőt válaszolhatják nekik: »Az egész világ Isten tulajdona. Ő teremtette és ő ad belőle annak, akinek jónak látja. Az ő akarata volt, hogy nekik adja és az ő akarata volt, hogy elvegye tőlük és nekünk adja”.
Izrael földje tehát Isten akaratából lett a zsidó nép birtoka, mely így nem lehet „tolvaj” vagy „megszálló” a Szentföldön, hiszen az Örökkévaló ítélte nekünk ezt az országot. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy mit érünk a Tóra szavaival és Rási magyarázatával olyan emberekkel szemben, akik nem hisznek benne. Számukra a Tóra nem az isteni igazság megtestesítője, miért vennék hát komolyan a benne leírtakat? A magyarázat erre az, hogy Rási szavai elsősorban nekünk szólnak, nem a világ népeinek. Mindig tudnunk kell, hogy a Szentföldhöz való jogunk Istentől származik. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, és pusztán pragmatikus érvekhez folyamodunk, amikor az Izrael népe és Izrael földje közötti megbonthatatlan kötelékre hivatkozunk, akkor éppen az Örökkévalót hagyjuk ki a számításból és az országhoz fűződő jogalapunk legfontosabb komponenséről mondunk le. Ezért az Izraelre formált igényünknek a Tóra szavaiból kell fakadnia, és ezzel egyben elismerjük Isten hatalmát a világ felett, illetve azt a jogát, hogy a saját belátása szerint ossza azt fel a világ népei között. Ezekben a nehéz hetekben ez az a hit, melyből erőt meríthetünk és mellyel kiállhatunk azok ellen, akik elvitatják a jogunkat Izrael országától.
Megjelent: Gut Sábesz 26. évfolyam 5. szám – 2023. október 12.
