Hetiszakaszunk végén áll a következő előírás: „Emlékezzél meg arról, amit tett neked Ámálék az úton, mikor kivonultatok Egyiptomból. Hogy rád támadt az úton és megverte az utócsapatodat, mind az elgyöngültetek mögötted; te pedig bágyadt és fáradt voltál, és ő nem félt az Istentől … töröld el Ámálék emlékét az ég alól, el ne felejtsd!”.
A Tóra többször felszólít arra, hogy emlékezzünk meg Izrael ősellensége, az ámáléki nép gonosztetteiről és töröljük el még az emlékét is. Felmerülhet a kérdés, hogy mivel érdemelte ki Ámálék e különleges bánásmódot, hiszen mások is támadtak Izraelre a sivatagi vándorlás során.
A midrás szerint a választ a kárchá héber szóban találjuk, mely egyaránt jelentheti azt, hogy „rád támadt” és azt is, hogy „lehűtött”. Erre a következő példázatot hozza: Volt egy forró vízzel teli dézsa, amibe senki sem merészkedett bele. Egyszer csak megjelent egy gonosztevő és beleugrott. Igaz, hogy súlyos égési sérüléseket szerzett, ám lehűtötte annyira a vizet, hogy most már mások is könnyűszerrel beleugorhattak.
Ehhez hasonlóan, amikor Izrael csodákkal övezve elhagyta Egyiptomot, egyetlen nép sem merte megtámadni. Ámálék azonban, aki „nem félt Istentől”, megrohanta a zsidókat. Igaz, hogy alapos vereséget szenvedett, ám megmutatta a többi népnek, hogy nem lehetetlen háborút indítani Izrael ellen.
Más szóval: lehűtötték azt a hatalmas félelmet és rettegést, melyet a tíz csapás, a Vörös-tenger szétválasztása és a többi csoda váltott ki a világ népeiből. Lehűtötték az istenfélelmüket, és ezzel veszélybe sodorták Izrael népét.
Naftali Deutsch
Megjelent: Gut Sábesz 24. évfolyam 53. szám – 2022. szeptember 8.
