A számok könyvének is nevezett Széfer Bámidbár, Mózes negyedik könyve népszámlálással kezdődik: az Örökkévaló megparancsolja Mózesnek, hogy vegye számba a hadköteles, tehát húsz és hatvan éves kor közötti férfiakat. A Bibliában összesen tíz alkalommal szerepel népszámlálás: először, amikor Jáákov és családja levonul Egyiptomba, majd, amikor kiszabadulnak a fogságból. Harmadszorra az aranyborjú bűne utáni megtorlás végén, s ezután következik a mostani népszámlálás, melynek során a pusztában vonuló nép táborának szerkezetét is megismerjük. Ezt követi a Jerikó mellett történt cenzus, mely már a honfoglalás és az ország felosztásának jegyében zajlott. Saul király idejében kétszer számláltak, az ámon és az ámálék elleni ütközet előtt, Dávid király korában pedig egyszer vették számba a népet „Dántól Beer Seváig” – igaz, ez a vállalkozás közel tíz hónapon át tartott, hiszen a zsidók már belakták az egész országot. A kilencedik népszámlálást Ezra és Nechemja idejében tartották, amikor a zsidók egy része visszatért Jeruzsálembe a babilóniai fogságból. A nép végső, tizedik számbavétele még várat magára, arról Jirmejáhu prófétánál olvashatunk: „Visszahozom Jehuda foglyait és Izrael foglyait és felépítem őket, mint annak előtte… A hegység városaiban, a síkság városaiban, a délvidék városaiban, Binjámin földjén és Jeruzsálem környékein meg Jehuda városaiban, át fognak még menni a juhok a számlálónak kezén, mondja az Örökkévaló”. Rási szerint a „számláló” említésével arra utalt az első Szentély pusztulását átélő próféta, hogy a jövőben ismét törvényes uralkodó vezeti majd Izraelt. Nem trónbitorlók, mint az újjáépült második Szentély idejében, hanem a Dávid házából származó messiás király, Izrael végső megváltása során, a harmadik, örök Szentély fennállásakor – következzék be mihamarabb!
Naftali Deutsch
Megjelent: Gut Sábesz 25. évfolyam 34. szám – 2023. május 18.
