Noé bárkája rendkívül lassan, 120 év alatt készült el. Ez idő alatt sokan megálltak nála és megkérdezték, hogy mi a célja a hatalmas hajó megépítésével. Noách (Noé) kihasználta az alkalmat és elmagyarázta, hogy ha az emberek nem hagynak fel bűnös szokásaikkal, akkor az Örökkévaló özönvizet bocsájt a földre és mindenkit elpusztít. Az emberek azonban nem hallgattak rá, sőt még gúnyolódtak is rajta. A beígért özönvíz így nem maradt el, és eltörölte az emberiséget. A zsidó Bibliát olvasva egyáltalán nem meglepő, hogy a profetikus figyelmeztetéseket senki sem veszi komolyan. A legtöbb próféta képtelen volt jobb belátásra bírni az embereket, akik nem vették jó néven, hogy valaki a fejükre olvassa a vétkeiket. A szavaik azonban örökre velünk maradtak, nem mondhatjuk tehát, hogy hiába lett volna minden küszködésük. Erre maga az Örökkévaló hívja fel Jechezkél (Ezékiel) próféta figyelmét: „Szólj hozzájuk: így szól az Úr, az Örökkévaló! És ők akár hallgatnak rád, akár vonakodnak – mert engedetlenek ők –, megtudják, hogy próféta volt közöttük”. A kimondott prófétai intelem tehát önmagában is értéket hordoz, még akkor is, ha senki sem veszi komolyan az adott pillanatban. Noách és a próféták is Isten szavát közvetítették az emberiség számára. Ezzel nyilvánították ki, hogy a világ nem gazdátlan, van teremtője és irányítója, továbbá létezik egy megkérdőjelezhetetlen igazság, mely nem változik meg annak függvényében, hogy mennyire készek azt elfogadni az emberek. Mindezt vonatkoztathatjuk a saját életünkre is: a Tórában foglalt igazságot kimondani és képviselni akkor is helyénvaló, ha az nem találkozik a külvilág rokonszenvével és megértésével.
Naftali Deutsch
Megjelent: Gut Sábesz 25. évfolyam 5. szám – 2022. október 27.
