II.
Az ajtó le- és felszerelése szombaton
[Miután megtárgyalta az eszközök levált ajtajának mukce státuszát, a Gömárá áttér arra, hogy szabad-e szombaton ajtót levenni illetve visszaszerelni.]
תָּנוּרַבָּנַן:
Egy brájtában azt tanultuk:
דֶּלֶתשֶׁלשִׁידָּהוְשֶׁלתֵּיבָהוְשֶׁלמִגְדָּל – נוֹטְלִין, אֲבָללֹאמַחֲזִירִין.
(a) Szabad szombaton kocsi, láda vagy szekrény ajtaját le venni a helyéről,de nem szabad visszaakasztani.
וְשֶׁללוּלשֶׁלתַּרְנְגוֹלִים – לֹאנוֹטְלִיןוְלֹאמַחֲזִירִין.
(b) Csirkeól ajtajátazonbannem szabad sem levenni, sem visszatenni.
[A Gömárá elemzi ezeket a szabályokat:]
בִּשְׁלָמָאשֶׁללוּלשֶׁלתַּרְנְגוֹלִים – קָסָבַר: כֵּיוָןדִּמְחַבְּרִיבְּאַרְעָא – יֵשׁבִּנְיָןבַּקַּרְקַע, יֵשׁסְתִירָהבַּקַּרְקַע.
Érthető, hogy a brájtá úgy határoz, hogy csirkeól ajtaját nem szabad se levenni, se visszatenni, mivel a földhöz van rögzítve, és azt a nézőpontot fogadja el, hogy az építés tilalma a földhöz rögzített dolgokra vonatkozik, és a rombolás tilalma úgyszintén földhöz rögzített tárgyakra vonatkozik.
אֶלָּאשֶׁלשִׁידָּהוְשֶׁלתֵּיבָהוְשֶׁלמִגְדָּלמַאיקָסָבַר? אִיקָסָבַר„יֵשׁבִּנְיָןבְּכֵלִים” – יֵשׁסְתִירָהבְּכֵלִים, וְאִי„אֵיןסְתִירָהבְּכֵלִים” אֵיןבִּנְיָןבְּכֵלִים!
De ami a – földhöz nem rögzített – kocsi, láda vagy szekrény ajtaját illeti, milyen véleményen van a brájtá szerzője?Ha azt állítja, hogy az építés tilalma a földhöz nem rögzített eszközökre is vonatkozik, akkor egyet kell értenie azzal, hogy a rombolás tilalma szintén vonatkozik földhöz nem rögzített eszközökre.Ha pedig azon a véleményen van, hogy a rombolás tilalma nem vonatkozik ilyen eszközökre, akkor az építés tilalma sem vonatkozhat rájuk! Hogyan mondhatja hát, hogy ajtókat leakasztani szabad, de visszaakasztani tilos?
[A Gömárá így válaszol:]
– אָמַראַבַּיֵי: לְעוֹלָםקָסָבַר„יֵשׁבִּנְיָןבְּכֵלִיםוְיֵשׁסְתִירָהבְּכֵלִים” – וְשֶׁנִיטְּלוּקָאָמַר.
Ábájé azt mondta: A brájtá szerzője valójában úgy vélekedik, hogy az építés tilalma vonatkozik a földhöz nem rögzített eszközökre is, és a rombolás tilalma is vonatkozik ezekre az eszközökre, és a brájtá első pontja csak egyetlen szabályt szögez le, nevezetesen azt, hogy ha az ajtókat már eltávolították a sarokvasaikról, akkor nem szabad visszatenni őket, de természetesen eltávolítani is tilos őket szombaton.
[Ábájé okfejtését nem fogadják el:]
אָמַרלוֹרָבָא: [שְׁתֵּיתְשׁוּבוֹתבַּדָּבָר,]
Rává azt mondta neki: [Ennek az értelmezésnek két olyan cáfolata van,amely a brájtá szövegfogalmazásából látható.]
חֲדָא: דְּ‘נִיטָּלִין‘ קָתָנֵי,
Először is az, hogy a brájtáazt mondja: „szabad le venni”,és nem azt, hogy „ha már levették őket”.
וְעוֹד: מַאי„אֲבָללֹאמַחֲזִירִין„?
Továbbá, ha a „szabad le venni” kifejezés nem azt jelenti, hogy az ajtók eltávolíthatóak, akkor mi a jelentése a „de” szónak a következő kijelentésben: „…de nem szabad visszaakasztani”?
[Rává egy másik magyarázatot ad:]
אֶלָּאאָמַררָבָא: קָסָבַראֵיןבִּנְיָןבְּכֵלִיםוְאֵיןסְתִירָהבְּכֵלִים, וּגְזֵירָהשֶׁמָּאיִתְקַע.
Rává inkább azt mondta: A brájtá szerzője azt állítja, hogy az építés tilalma nem vonatkozik földhöz nem rögzített eszközökre, és a rombolás tilalma szintén nem vonatkozik ezekre az eszközökre. De a Bölcsek megtiltották az ajtók visszahelyezését, attól tartva, hogy talán valaki szerszámmal ütné a helyére azokat. Hiszen az ajtó erős odarögzítése egy eszköz összeállításának befejező művelete lenne, és megszegné a végső ütés (máke böpátis) tilalmát.
