A zsidó hagyományban fontos szerepe van a fáknak. Köztük is előkelő helyen állnak a gyümölcsfák, amelyekkel meglehetősen sok törvény foglalkozik, például a rombolás tilalma, a smitá szabályai vagy az aktuális hetiszakaszban, a Kedosimban is említett, kizárólag a gyümölcsfákra vonatkozó orla. A hetiszakasz flórája és faunája című sorozatunkban most ezt a parancsolatot járjuk körül.

És ha bementek az országba és ültettek bármely gyümölcsfát, érintetlenül hagyjátok gyümölcsét; három évig legyen nektek érintetlen, ne egyék meg. A negyedik évben pedig legyen minden gyümölcse szent, hálaadásul az Örökkévalónak. Az ötödik évben azonban ehetitek gyümölcsét, hogy szaporítsa nektek termését; én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. (3Mózes 19:23-25)

A fa elültetése utáni első három évben a termés orlá, vagyis nem szabad elfogyasztani és semmilyen haszon nem húzható belőle. A törvény kizárólag a gyümölcsökre vonatkozik, és nem érinti a fa más részeit. Fontos továbbá, hogy a háláchikus értelemben, vagyis a zsidó törvénykezés szerint nem fa státuszban levő gyümölcsök (banán, ananász) nem esnek az orla tilalma alá. A papaja ilyen szempontból kérdéses, mivel a bölcsek között nincs egyetértés abban, hogy inkább a fán vagy inkább a földből növő terményekre vonatkozó áldást kell rá mondani. Ez azt is jelentheti, hogy az Izraelben termő papaját nem szabad felhasználni, mivel ez a növény általában nem él négy évnél tovább.

A negyedik év termése a netá reváj. Ezt a jeruzsálemi Szentélybe vitték fel és Jeruzsálemben fogyasztották el a tulajdonosok. Az ezt követő, ötödik évtől fogva már nem vonatkozott ilyen jellegű megkötés a gyümölcsökre. A netá reváj szentséget hordoz. Napjainkban, amikor már és még nem áll a Szentély, és ennek híján az egész zsidó nép a rituális tisztátalanság állapotában van, vagyis nem eheti meg a negyedik évi termést, fogyasztás előtt ki kell váltani azt. Mivel nincs megegyezés azzal kapcsolatban, hogy a diaszpórában a szőlőn kívül van-e bármilyen más gyümölccsel kapcsolatban ilyen tilalom, ezt a kiváltást áldás nélkül végzik.

Művelje kertjét tórai törvények szerint

Aki a tórai törvények szerint műveli a kertjét, annak nemcsak szemet, hanem lelket is gyönyörködtető udvara lesz.

Izraelen kívül csak korlátozott mértékben érvényes a parancsolat (ha egészen bizonyosak vagyunk a termés orla státuszában), és a negyedik évre vonatkozó szabályozás csak az Izrael földjén nőtt fákat érinti, kivéve a szőlőt, amire Izraelen kívül is alkalmazzák a negyedik év törvényeit.

Fontos tudni, hogy a három évet nem az ültetés, illetve átültetés naptári dátumától, hanem ros hásánától, az újévtől kezdve számolják.

Ezért a tényleges szám lehet akár több, akár kevesebb mint három teljes év. Ha 45 vagy több nappal ros hásáná előtt (vagyis áv hónap 16. előtt) ültették a fát, akkor ros hásánákor már a második évébe lép a fa. Azt mondják a bölcsek, hogy 14 napba telik, mire egy fa meggyökerezik és utána az egy hónapnyi időszakot jelölő 30 napot veszik egy évnek. Ha áv 16. után ültették a fát, akkor nem számít egy évnek a ros hásánáig eltelt idő.

Az orla kiszámításánál azonban tu bisvátot kell figyelembe venni. Az a gyümölcs, amely a negyedik évben svát hónap 15. előtt érik meg, még orlának, vagyis fogyasztásra nem valónak számít.

Mi tu bisvát lényege?

Tu bisvát valóban az első emberpár bűnét hozza helyre?

Miért éppen három évig nem használhatjuk a termést és mire való a negyedik évi szent státusz? A breszlávi Náchmán rabbi a teremtéshez kapcsolta ezt az időszakot. Amikor a kígyó felhívta Chává (Éva) figyelmét a jó és rossz tudásának fájára, az asszony három vonzó dolgot fedezett fel a fában (1Mózes 3:6):

És látta az asszony, hogy jó a fa eledelre és hogy gyönyörűség az a szemnek és alkalmas a bölcsesség megszerzésére, vett annak gyümölcséből, evett és adott férjének is, ki vele volt és az is evett.

Ráv Náchmán azt tanította, hogy ezek a kísértések megfelelnek a mindennapi élet kísértéseinek. „Jó az eledelre”: ez az étel iránti vágy, „gyönyörűség a szemnek”: ezek az intim kapcsolatok, „alkalmas a bölcsesség megszerzésére”: ez a gazdagság és a pénz.

249 éve született a breszlávi mozgalom alapítója és egyetlen rebbéje, Náchmán rabbi.

A rabbi a hászidizmus alapítója, a Báál Sém Tov unokája volt és egyenes ági leszármazottja a prágai Máhárálnak, Jehuda Lőw rabinak, aki a híres Gólem alkotója volt. Tanítása, bölcs mondásai és parabolái mind a mai napig inspirációt adnak és spirituális utat mutatnak követői számára. Mély értelmű gondolatai egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a breszlávi hászidok körén … Olvass tovább

Ha lehetőségünk van arra, hogy fizikai formában élvezzük az Isten által adott bőséget, nem szabad elhamarkodnunk a dolgot. Hátra kell lépnünk és meg kell várnunk, amíg már nem mindennapi vágyakozásaink irányítanak minket. Sőt, nem elég ezt a három kísértést legyőzni, hanem fontos, hogy utána emelkedjünk a szentségben és általa jobban szolgálhassuk az Örökkévalót. Ezt szimbolizálja a negyedik évi, szentséget hordozó terméssel kapcsolatos törvény, miszerint azt kizárólag Jeruzsálem szent városában szabd megenni.

 

Oldalunkon számos alkalommal foglalkoztunk már a fákkal. Az alábbiakban néhány cikkünket ajánljuk ízelítőként a témában

 

Fotó: Patrick Fore on Unsplash

További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.

Megszakítás