Kol hákélim…: A mukce törvénye

VI.

A tumá és a szombat eszközei

„מַחַטשֶׁליָדלִיטּוֹלבָּהּכו‘”.

A misnában az áll: „…varrótűt, hogy szálkát távolítson el vele…”

[A Gömárá a törött tű státuszát elemzi:]

שְׁלַחלֵיהּרָבָאבְּרֵיהּדְּרַבָּהלְרַביוֹסֵף:

Rábá fia, Rává küldte a következő kérdést Ráv Joszéfhez:

יְלַמְּדֵנוּרַבֵּינוּ, מַחַטשֶׁנִיטַּלחֲרָרָהּאוֹעוּקְצָהּמַהוּ?

Tanítsa meg nekünk mesterünk, milyen törvény vonatkozik az olyan varrótűre, amelynek foka vagy hegye hiányzik.Elveszíti-e az ilyen tű az eszköz-státuszt, és mukce lesz?

אֲמַרלֵיהּ: תְּנִיתוּהָ, מַחַטשֶׁליָדלִיטּוֹלבָּהּאֶתהַקוֹץ. וְכִימָהאִיכְפַּתלֵיהּלַקּוֹץבֵּיןנְקוּבָהלְבֵיןשֶׁאֵינָהּנְקוּבָה?

Azt válaszolta Ráv Joszéf: Megtudtuk a misnánkból, amelyben az áll: „FOGHAT AZ EMBER… EGY VARRÓTŰT, HOGY SZÁLKÁT TÁVOLÍTSON EL VELE…”. Hát mi a különbség egy szálka szempontjából, hogy van-e foka a tűnek, vagy nincs? Semmi! Mivel a misna szerint egy szálka eltávolítására jogosan használható a varrótű, és mivel a varrótű akkor is megfelel erre a célra, ha letört a foka, ebből az következik, hogy az ilyen tű is megtartja eszköz-státuszát, és nem mukce¹.

[Ráv Joszéf véleményét kétségbe vonják:]

– אֵיתִיבֵיהּמַחַטשֶׁנִיטַּלחֲרָרָהּאוֹעוּקְצָהּ – טְהוֹרָה!

Rábá fia, Rává kétségbe vonta Ráv Joszéfszavait, mégpedig a következő misna² alapján:AZ OLYAN TŰ, AMELYNEK NINCS FOKA VAGY HEGYE, AZ TÁHOR(tiszta), azaz nem fogékony a tumára (a tisztátalanságra), mivel már nem alkalmas az eredeti használatára, nem tekintendő eszköznek³, és tisztátlanná csak egy eszközstátuszú tárgy válhat. Ebből tehát látjuk, hogy a fok nélküli tű elveszti eszköz-státuszát. – ? –

[Ezt visszautasítják:]

– אֲמַראַבַּיֵי: טוּמְאָהאַשַבָּתקָרָמֵית? טוּמְאָה – כְּלִימַעֲשֶׂהבָּעֵינַן, לְעִנְיַןשַׁבָּת – מִידֵּידַּחֲזִיבָּעֵינַן, וְהָאנַמִיחַזְיָאלְמִשְׁקַלָאבָּהּקוֹץ.

Ábájé mondta: a tumá törvényeit állítod szembe a szombat törvényeivel? Ezt a kettőt nem lehet összehasonlítani, mivel ezeknek a törvényeknek eltérő kritériumaik vannak. Ahhoz, hogy egy tárgy tisztátlannáváljon,megkívánjuk, hogy kli máásze (megmunkált eszköz) legyen, és ha egy tűnek hiányzik a foka vagy a hegye, akkor nem illik ebbe a kategóriába⁴. Azonban a szombat törvényei szerint, ami alkalmas valamiféle használatra, eszköznek számít és nem-mukce⁵ akkor is ha nem lett kifejezetten arra a célra megmunkálva.Ez a tű, amelynek letört a foka, szintén alkalmas szálka eltávolítására.

[A Gömárá egy eltérő nézetet idéz:]

אֲמַררָבָא: מַאןדְקָמוֹתִיב – שַׁפִּירקָמוֹתִיב, מִדִּלְעִנְיַןטוּמְאָהלָאומָנָאהוּא – לְעִנְיַןשַׁבָּתנַמִילָאומָנָאהוּא.

Rává mondta: Aki a tumá törvénye alapján kétségbe vonta Ráv Joszéf szavait, helyesen tette. Mivel az ami a tumá szempontjából nem tekintendő eszköznek, az a szombat szempontjából sem tekinthető annak.

[Rává véleményét kétségbe vonják:]

מֵיתִיבִי:

Kétségbe vonták Rává szavait, mégpedig a következő brájtá alapján:

מַחַט, בֵּיןנְקוּבָהבֵּיןשֶׁאֵינָהּנְקוּבָה – מוּתָּרלְטַלְטְלָהבַּשַּׁבָּת, וְלֹאאָמְרוּ„נְקוּבָה” אֶלָּאלְעִנְיַןטוּמְאָהבִּלְבַד!

Akár át van lyukasztva a tű (azaz van foka), akár nincs, szabad mozgatni szombaton; és azt, hogy van jelentősége, annak hogy át van fúrva, azt csak a tumá szempontjából mondták, hiszen csak ottjelent ez különbséget a tű minősítésekor.

Így hát látjuk, hogy a tű a foka eltávolítása után a mukce szempontjából megtartja eszköz-státuszát, noha a tumá tekintetében többé nem tekintendő eszköznek. – ? –

[A válasz:]

תִּרְגְּמָאאַבַּיֵיאַלִּיבָּאדְּרָבָא:

Ábájé Rává véleményének megfelelően a következőképp magyarázta a brajtát:

בְּגוֹלְמֵיעָסְקִינַן, זִימְנִיןדְּמִימְלַךְעֲלַיְיהוּוּמְשַׁוֵּילְהוּמָנָא.

A brajtában befejezetlen tűről van szó. Noha ezek a tumá szempontjából még nem tekintendők eszköznek, mert csak a teljesen elkészült tárgy tekintendő annak, mégis nem-mukcénak minősülnek, hiszen amíg valami az éppen aktuális állapotában is használható, eszköznek számít. Előfordul, hogy valaki meggondolja, hogy mire akarja használni, és ahelyett, hogy kilyukasztaná a tű fokát, inkább szálkák eltávolítására használatos szerszámnak szánjaőket.

אֲבָלהֵיכָאדְּנִיטַּלחֲרָרָהּאוֹעוּקְצָהּ – אָדָםזוֹרְקָהּלְבֵיןגְרוּטָאוֹת.

Ha azonban kész tűről van szó, és annak törik le a foka vagy a hegye, akkor nincs alapja a tumá és a szombat törvényei közti különbségtételnek. Noha egy törött tű még alkalmas egy szálka eltávolítására, az ember általában nem őrizgeti ebből a célból, hanem az ember a fémhulladék közé dobja. Tehát elveszti eredeti eszköz-rendeltetését, és mukcévé válik.

„Mukce-e a törött tű?” disputa vázlata

Indító kérdés	Elveszíti-e a törött tű az eszköz státuszt, és ezáltal mukcevé válik-e?	?
Ráv Joszef	Misnánk azt mondja, hogy lehet tűt szálka kiszedésére használni. Erre pedig törött tű is alkalmas. Tehát a törött tű is eszköz marad.	Nem
Rává	Egy másik misnában azt tanultuk, hogy a törött tű nem számít eszköznek, és ezért nem is válhat tisztátalanná	Igen
Ábáje	Az más, mert ott a tisztátalanságról van szó, és attól még hogy valami nem számít eszköznek a tisztátalanság szempontjából, számíthat eszköznek a szombat szempontjából.	Nem
Dilemmát adó kérdés	Ugyanúgy kezeljük-e az „eszköz státusz” kérdését a tisztátalanság és a szombat fogalomkörében?	?
Ábáje	Nem	Nem
Rává	Igen	Igen
Névtelen	Egy Brájtában azt tanultuk, hogy egy nem kilyukasztott tűt lehet mozgatni szombaton, és az hogy van-e rajta lyuk vagy sem csak a tisztátalanság szempontjából lényeges	Nem
Rává (nevében Ábáje)	Ez az eset más, mert itt egy még félkész tűről van szó, amit kinevezhetek akár „szálka-eltávolító tűnek” is. De egy kész tű, aminek letört a foka minden szempontból elveszíti eszköz státuszát	Igen

Így tehát végeredményben ezzel a szituációval kapcsolatban elfogadható Rává véleménye, miszerint ami a tumá szempontjából már nem tekintendő eszköznek, az a szombat szempontjából sem tekinthető annak.