A hetiszakasz állat- és növényvilágáról szóló sorozatunkban az ünnephez kapcsolható növényeket és állatokat mutatjuk be olvasóinknak a teljesség igénye nélkül.

1. Bárány

A zsidó hagyományban a bárány számtalan helyen szerepel. Őseink pásztorok voltak és a bárány elválaszthatatlanul hozzátartozott az életükhöz. Később, az egyiptomi fogságból való szabadulás éjjelén a levágott bárányok vérével jelezték meg a zsidó házak ajtófélfáját és a szabadulásra emlékező pészah ünnepének áldozata is a bárány. A többi szentélybeli áldozatnak is része a bárány.

 

Fontos szerepe van a kosnak a zsidó vallásban

Amellett, hogy a sófárt a szarvából készítik, Jicchák életét is hősiesen megmentette. Olvassa el történetét.

 

 

Egy különleges bárányfajta, a Jákob-bárány megismeréséhez kattintson ide. A gödölyéről szóló dal, mely a pészahi hágádá végén szerepel, a legrégebbi ismert nyomtatásban is megjelent gyerekdala.

2. Béka

A szédereste is említett tízcsapás közül a második a békák csapása volt. A midrás, illetve annak a Rási által kínált magyarázatai szerint egyetlen, egész Egyiptomot elfedő, hatalmas béka emelkedett ki a Nílusból, és ahogy az emberek megpróbáltak ütésekkel megszabadulni tőle, minden egyes ütésre békák seregei ugrottak elő az óriás kétéltű testéből. Ezek a kisebb békák aztán mindent elleptek, ott nyüzsögtek az egyiptomiak otthonainak minden sarkában, a fekhelyeiken, a lábosaikban és a kemencéikben is. A csapás megszűntével a békák tetemei egész Egyiptomot borzalmas bűzzel árasztották el.

 

Náchmán rabbi szerint a békák tóratudósokra emlékeztetnek

A zsidó hagyomány nagyra tartja a békákat. Hogy miért? Kiderül a cikkből.

 

 

3. Tetvek

A csapások közül a harmadik szintén állatokkal kapcsolatos, a tetvek csapása. Egész Egyiptomot tetvek borították el, elviselhetetlen kínokat okozva az egyiptomaiknak.

A tetűnek számtalan fajtája létezik, és közülük egyet, a bíbortetűt a sátorszentély egyes elemeinek a megfestésére használták. A toláát sániból kivont festékanyaggal színezték a pusztai Szentély falait, a frigyládát takaró párochetet (függöny) is. Továbbá az egyszerű kohénok és a kohén gádol, vagyis a főpap öltözékének egyes darabjainak színezéséhez is használták, illetve más helyeken szerepel többek közt a vörös tehén hamujának megfelelő elkészítésével-, valamint a cáráát, a spirituális eredetű bibliai betegség gyógyításával kapcsolatban.

 

A tehén szombatja

Ez a négy különleges szombat közül a harmadik (az első a sábát skálim, a második a sábát záchor volt). Ez a tannak törvénye, melyet az Örökkévaló parancsolt, mondván: Szólj Izrael fiaihoz, hogy hozzanak hozzád egy vörös tehenet, épet, amelyen nincs hiba, amelyre még nem jött járom. (M.IV. 19:2) A niszán hónap újholdját megelőző szombat előtti … Olvass tovább

 

 

4. Vadállatok

A negyedik csapás a vadállatok csapása volt, amikor vérszomjas vadak lepték el az országot. A vadállatok közül az oroszlán az, amelyik fontos szerepet tölt be a zsidó hagyományban. Számos helyen szerepel és a zsidó művészetnek is kedvelt motívuma Jehuda törzsének jelképe, az oroszlán.

 

Eredendően csak egy törzset jelképezett az oroszlán

Légy bátor, mint a párduc, könnyű, mint a sas, gyors, mint a szarvas, erős, mint az oroszlán.

 

 

A ragadozó madarak a nem kóser állatok közé tartoznak, de a teremtett világ részeként a zsidó hagyományban is szerepelnek. A fakó keselyűről, illetve a sasról szóló írásunkat itt találja.

A csapások egyébként az egyiptomiak háziállatait sem kímélték. A vadállatok, a dögvész, a jég és a sáskák csapása egyaránt megtizedelte az állatállományt.

 

Hét tehénről álmodott Fáraó

Az e heti hetiszakaszban, szerepel Fáraó híres álma a hét tehénről és a hét búzakalászról.

 

5. Sáska

A Tóra egyenesen utálatosságnak nevezi a rovarokat és csúszómászókat, és szigorúan megtiltja a fogyasztásukat. Ez alól csak bizonyos sáskafajok élveznek kivételt, ám néhány elszigetelt közösségtől eltekintve ezek sem fordulnak elő a zsidó családok asztalán. Az egyiptomiakat ért csapások közül a nyolcadik volt a sáskák csapása. A hatalmas, tenyérnyi méretű szárnyas rovarok mindent letaroltak, ami megmaradt és amikor Fáraó azért könyörgött, hogy Mózes vigye el országáról a csapást, akkor nemcsak a szabadon repkedő állatok tűntek el, hanem azok is, amelyeket az egyiptomiak elkeseredettségükben sóban tettek el, hogy legyen mit enniük.

Vágyik egy kis sáskaropogósra? Készítse el!

 

Kóser gasztro: ropogós sáska-falatok

Egy kis bibliai különlegesség a kísérletező kedvűek számára. Hetiszakaszunk, a Bo az Egyiptomot sújtó utolsó három csapással indul: sáskák, sötétség és elsőszülöttek halála. A sáska nemcsak az egyetlen kóser rovarfaj, de az egyetlen kóser állat, melyen keresztül csapás érkezett Egyiptomra. A többi, állatok által hozott csapásban (békák, tetvek, vadállatok) nem kóser élőlények szerepeltek. A Tóra … Olvass tovább

 

 

6. Búza

A búza az emberiség egyik legrégebbi kultúrnövénye, mai napig táplálkozásunk alapja. A zsidó hagyomány ötféle gabonát ismer: búza, árpa, zab, rozs és tönköly, ezek mind alkalmasak arra, hogy elkészítsük belőle pészah legjellegzetesebb ételét, a kovásztalan kenyeret, a maceszt (héberül mácá, többes számban mácot, ebből származik a jiddis macesz).

Bölcseink szerint elképzelhető, hogy az Édenkertben lévő jó és rossz tudásának fája, melyről az első emberpár a kígyó biztatására evett, búza volt. A midrás azt mondja, hogy a búza eredetileg fákon nőtt, elkészült kenyerek formájában, ám az első emberpár vétke után kalászok lettek a büszke és különleges fából, mellyel rengeteget kell dolgoznia az embernek míg végre kenyér lesz belőle. A jövőben, amikor a tiltott gyümölcs fogyasztásának bűnét helyrehoztuk, és elérkezik a végső megváltás, újra kenyeret termő fa lesz a kalászokból. Egy másik vélemény szerint azonban eredetileg is kalászok voltak, melyek olyan hatalmasra nőttek, hogy fának tűntek.

 

„A búza eredetileg fákon nőtt”

A búza a régi Izraelben, akárcsak a világ más részein alapvető élelmiszer volt.

 

7. Nád

A zsidók a kivonulás után átkeltek az előttük szétnyílt tengeren. A héber szöveg szerint ez a víztömeg nem volt más, mint a Jám Szuf. E kifejezést Nádas-tengernek és Sástengernek egyaránt szokás fordítani. E bizonytalanság oka talán az lehet, hogy a két növény, bár rendszertanilag nem ugyanabba a csoportba tartozik, mégis nagyon hasonlít a külső szemlélő számára, ráadásul gyakran együtt, egymás közelében élnek, és élőhelyük egyaránt a nem túlságosan mély vízpart. 

 

A Nádas-tengeren át vezetett a zsidók útja Egyiptomból

A zsidó nép Egyiptomból való elmenekülése és a tengeren való átkelése a Tóra egyik legismertebb története.

 

 

8. Akác

Amikor Jáákov ősapa a családjával együtt lement Egyiptomba, menet közben akácfákat ültetett, és utasította fiait, hogy amikor a leszármazottaik elhagyják majd Egyiptomot, vigyék magukkal e növények faanyagát, hogy kéznél legyen a megfelelő mennyiségű és minőségű nyersanyag, amikor a Miskán, a sivatagi sátorszentély építésére kerül a sor, mondja a midrás. Az Egyiptomból kivonuló zsidóknak valóban szükségük volt erre a fára. Az illatos virágú akácfáról szóló részletes cikkünket itt találja.

 

Így lesz az akácfából a bolondság fája

Íme a hetiszakasz flórája és faunája című sorozatunk legújabb része, csupa érdekes infóval.