Miért hiányoznak a széder végén énekelt dalok a lubavicsi hágádákból? Mi történt az olyan népszerű verses dalokkal, mint az Echád mi jodéá (Ki tudja mi az egy) vagy a Chád gádjá (Egy gödölye)? Ezekre a kérdésekre a chabad.org írása ad választ.

A szédereste végén, túl a négy pohár boron vidám hangulatú dalok hangzanak fel, amelyek különböző korokban születtek és más-más forrásból erednek. Egyes elemei, mint például a Vájhi bácháci hálájlá (És történt éjfélkor) kezdetű költemény 1500 éve született a szombat reggeli ima kiegészítésére, és csak később illesztették a hágádába. A fent említett, gyerekek körében különösen kedvelt dalok, mint az Örökkévaló 13 tulajdonságát felsoroló Echád mi jodéá vagy a szimbolikus állatokról szóló mesével fontos üzenetet közvetítő Chád gádjá szerzője a nyolcszáz évvel ezelőtt, a XII-XIII. században Wormsban élt Elázár rabbi volt, de költeményei a hágádákban csak később, a XVI. századtól kezdve tűntek fel.

A hágádában található a világ első kinyomtatott gyerekdala?

A hágádá végén található, az estét lezáró dalok a legfiatalabb résztvevőknek szólnak. A kutatók szerint ezen énekek közül az egyik, a Chád gádjá („Egy gödölye”) című lehet a világtörténelem első, kifejezetten gyerekek számára nyomtatott dala. A hágádá a szédereste forgatókönyvét tartalmazó könyvecske. A történetek, magyarázatok és imák mellett dalokat is tartalmaz. A széder elemeinek célja … Olvass tovább

E dalok legfőbb célja – a szédereste sok más mozzanatával együtt – a gyerekek ébren tartása és érdeklődésük felkeltése. Szövegük néhol a szenvedésekkel teli elnyomásról és az azt követő megszabadulásról szól, mások az Örökkévalóba vetett hitről és bizalomról beszélnek. Joggal merülhet fel tehát a kérdés mindenkiben, aki a Chábád szokásait követő hágádát lapozgatja, hogy miért nem kaptak helyet ezek a szerzemények a könyv végén?

Az erre adott válasz igen hasonló ahhoz, amiért a lubavicsi haszidok által használt imakönyvből (Tehilát Hásem) is kimaradt számos betoldás, és igen sok eltérést mutat nemcsak a Magyarországon is elterjedt askenáz hagyománytól, de a többi haszid közösség szokásaitól is.

A különböző rítusú imakönyvek az imák legfontosabb jellemzőit illetően alapvetően nem térnek el egymástól, hiszen azt az Ánsé Kneszet Hágdolá, azaz a Nagy Gyülekezet tagjai állították össze. E rabbinikus tanácsot Ezra próféta alapította és a második szentély korának legnagyobb rabbijai és prófétái tartoztak a tagjai közé. A különbségek egyes imák szövegében, sorrendjében, illetve az imák közé betoldott egyéb vallásos költemények mibenlétében mutatkoznak meg.

A kabalisták magyarázata szerint azok az imaszövegek, amelyek minden közösségben azonosak, az univerzális istenszolgálatot testesítik meg, a különböző eltérések pedig az adott közösség sajátos, csak rá jellemző istenszolgálatát fejezik ki.

A misztikus tanítások szerint 12 fő imarend létezik Izrael 12 törzsének megfelelően. Mivel a Lévi törzs tagjain kívül nem tudni, hogy ki melyik törzsből származik, a XVI. században élt cfáti bölcs, a Szent Ári összeállított egy imarendet, mely véleménye szerint minden törzs hagyományához illeszkedik. Éppen emiatt az ő imakönyvéből számos dal és költemény kimaradt, mert úgy gondolta, hogy azok – bár neves rabbik alkották őket és mély jelentést hordoznak – nem elég univerzálisak és nem illeszkednek minden törzs jellegéhez.

A szent Ári

Az Árizál halálozási évfordulója áv hó ötödikére esik (ebben az évben július 26.). Rá emlékezünk. A XVI. század elején Cfát városába számos zsidó gondolkodó költözött, akiknek jelentős része Spanyolországból elüldözött zsidók leszármazottja volt. A század legnagyobb részében a cfáti zsidóság kulturális és spirituális szempontból a reneszánszát élte, ebben az időszakban működtek itt a legnagyobb zsidó … Olvass tovább

Az első lubavicsi rebbe, Snéur Zálmán rabbi (1745-1812) által szerkesztett imakönyv az Ári tanításait követi, így a lubavicsi hágádából is kimaradtak bizonyos költemények. Érdekes, hogy a Lubavicsi Rebbe, bár feltehetően nem énekelte el ezeket a dalokat a széder végén, mégis több magyarázatot fűzött hozzájuk.

Van még egy dal, amelyet hiába keresünk a Chábád hágádáiban: ez a Chászál széder peszách (Véget ért a peszáchi széder) kezdetű pijut, amelynek eléneklése a legtöbb családban a széder befejezését jelenti. A hatodik rebbe, Joszef Jicchák Schneerson rabbi (1880-1950) adott magyarázatot erre a jelenségre. Tanítása szerint az egyiptomi kivonulás folyamatosan tart, és nem ér véget a széder befejezésével, így nem való arról énekelni, hogy befejeztük azt. Minden egyes napunkat át kell, hogy itassa a tudat, hogy az Örökkévaló kivezetett minket Egyiptomból, átadta a Tórát a Színáj-hegyen és megbízott minket azzal, hogy Isten lakóhelyévé változtassuk át fizikai világunkat.

Adja az Örökkévaló, hogy beteljesíthessük küldetésünket és mihamarabb kiérdemeljük a végső megváltást!

Címlapkép: illusztráció, Wikipédia