A szent Ári

Az Árizál halálozási évfordulója áv hó ötödikére esik (ebben az évben július 26.). Rá emlékezünk.

A XVI. század elején Cfát városába számos zsidó gondolkodó költözött, akiknek jelentős része Spanyolországból elüldözött zsidók leszármazottja volt. A század legnagyobb részében a cfáti zsidóság kulturális és spirituális szempontból a reneszánszát élte, ebben az időszakban működtek itt a legnagyobb zsidó misztikus gondolkodók. A város rabbija Joszef Káró volt, akinek a zsidó törvénykezés hatalmas kódexét, a Sulchán Áruchot köszönhetjük. A cfáti kabalisták közül kimagaslott Jicchák Lurija rabbi, a szent Ári, vagy az Árizál (mely utóbbi név betűszó: áldott emlékezetű, áskenázi, vagyis Németországból származó Jicchák rabbi, más feloldás szerint az isteni Jicchák rabbi, legyen áldott az emléke). Rövid, mindössze 38 évig tartó élete során azonban a tudás olyan magasságaiba jutott el, ahova csak nagyon kevesen. Ahogy mondták, a teremtés minden titka nyitva állt előtte.

Az Ári családja valószínűleg Németországból vándorolt a Szentföldre. Ő maga Jeruzsálemben született 1534-benés 1572-ben halt meg Cfáton. Születéséhez egy legenda fűződik, mely szerint apjának megjelent Élijáhu próféta, és azt mondta, hogy fia fog születni, akit Jiccháknak kell majd elnevezni, és nagy fényt és különleges tudást hoz majd a világra. Arra is figyelmeztette az apát, Slomó Lurija rabbit, hogy csakis az ő, vagyis a próféta jelenlétében szabad elvégezni a körülmetélést. Az apa senkinek nem szólt erről a jelenésről. Megszületett a fia, és különleges fény ragyogta be a házat, ám amikor eljött a körülmetélés napja, a nyolcadik nap, sehol nem látta a prófétát. Sírni kezdett, mondván, hogy bizonyosan a bűnei miatt nem érkezik meg a próféta, aki erre megjelent, és végig részt vett a szertartáson. Élijáhu próféta az Árizál későbbi életét is elkísérte, és időről időre megjelent neki, hogy együtt tanuljanak, és titkokat fedjen fel a kabalista rabbinak. Az Ári lelke minden nap égi magasságokba emelkedett, ahol angyalok hada fogadta, és a valaha élt legkiválóbb rabbikkal tanult.

Apját nagyon korán elveszítette, ezért gazdag nagybátyja, Mordecháj Francis rabbi, anyja testvére nevelte és taníttatta Kairóban. Egyiptom főrabbija, a Rádbáz (Dávid ben Zimri rabbi) irányítása alatt tanult. Amikor nevelőapja megbizonyosodott kiemelkedő szellemi képességeiről, hozzáadta a lányát, és elegendő hozományt biztosított a számára, hogy veje nyugodtan tanulhasson. Az Ári azonban már fiatal éveiben sem elégedett meg a zsidó jog, a háláchá tanulmányozásával, és a kabala mélységeit kereste. Éveken át élt magányosan a Nílus partján, hogy a kabala értelmén töprengjen, és csak szombatokra tért haza a családjához. Napjainak jelentős részét böjtöléssel, imádkozással és tanulással töltötte, nemes és tudásra éhes lelke az élet legmélyebb bölcsességeit kutatta. Fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy megismerhesse a Tóra legrejtettebb kamráit és a zsidóság legfőbb igazságait.

Az Árizál 1569 környékén egész családjával Jeruzsálembe, majd onnan az Izrael északi részén fekvő Cfát városába költözött. Hamarosan tanítványok hada sereglett köré, akik szomjasan itták szavait és ismerték meg általa a világ jelenségeinek mélyebb jelentéseit. Tanítványai elfogadták az általa helyesnek tartott szent és aszketikus életet. Az Ári az imák minden egyes szavát interpretálta, feltárta mély jelentését, és így a köreiben az imádkozás is megváltozott, ahogyan a böjtnapok és az ünnepek is különleges spirituális jelentéseket öltöttek. A szombatot szent énekekkel töltötték meg, maga az Ári is több szombati dalt írt, és a szombat kimenetelét követő melává málká lakoma is magas spirituális szintre került.

Két évvel halála előtt vált legközelebbi tanítványává Chájim Vitál rabbi, aki rögzítette mestere szavait és tanításait. Ezt a Kitvéj Ári, az Ári írásai címen adták ki. Az Árizál tanításai a kabalát egységes rendszerré szervezték, és kulcsot adtak a kabala legfőbb műve, a Zohár értelmezéséhez. Az Árizál szerint a kabalát, mely addig csak néhány kiváltságos tudós területe volt, micva tanítani mindenkinek. Így az Árizál tanításai a zsidó világ legtöbbször kinyomtatott könyvei között voltak a könyvnyomtatás hajnalán, és távoli országokba eljutottak.

Lurija rabbi rövid élete, személyisége és tanításai óriási hatással vannak a zsidó gondolkodásra a mai napig. Számos új szokást vezetett be, és a hászid közösségek az ő nyomdokán használják a nuszách háÁrit, vagyis a Lurija rabbi tanítványai által összeállított szidurt (imakönyvet), mely a szfárádi zsidók hagyományán alapszik, bizonyos askenáz hagyományok megtartásával. Hatására a keleti zsidók is számos változást eszközöltek az imarendjükben. Tanításainak jelentős része a hászidizmus alapvetéseivé vált. Cfáton található sírjához minden évben tömegek zarándokolnak. A sírtól néhány lépésnyire található Lurija rabbi mikvéje, egy igen hideg vizű, természetes forrás, mellyel kapcsolatban az a legenda járja, hogy maga a szent életű Ári rendelte el híveinek az abban való megmártózást. Az is mondják, hogy aki megmerül a forrás vizében, addig nem hal meg, míg meg nem tért. Lurija rabbi sírjából fa nőtt ki, és vannak, akik kis tasakokban kívánságcédulákat aggatnak rájuk.

zsido.com

  • Küldés emailben