Ítélni ítélkezés nélkül
Elul hónap, a megtérés és az önvizsgálat idején különös hangsúlyt kap a kérdés: hogyan ítéljük meg önmagunkat és másokat? Oberlander Báruch Rabbi a Softim hetiszakasz első verseiből indul ki, ahol a Tóra bírák és felügyelők kijelölésére szólít fel. A chászid tanítás ezt személyes feladattá teszi: az embernek saját „kapui” fölé is bírákat kell állítania, figyelve arra, mit lát, mit hall, mit mond és hogyan cselekszik. A másik ember megítélésében pedig a jóindulat ad irányt.
Amikor egy vita személyessé válik
Oberlander Rabbi egy ötven évvel ezelőtti történettel érzékelteti a kérdést. A lubavicsi és a szatmári közösség között elvi vita alakult ki arról, miként kell viszonyulni a vallástól eltávolodott zsidókhoz. Egy lubavicsi tanárnőt, aki szatmári iskolában dolgozott, tanév közben elbocsátottak.
A tanárnő fájdalmában a Rebbéhez fordult. A Rebbe meghallgatta, majd arra kérte: hívja fel az utódját, mondja el neki a gyerekek nevét, erősségeit, nehézségeit, hogy az új tanár minél gyorsabban segíteni tudjon nekik.
A történet fókusza így a gyerekekre került. Az elvi vita, a sértettség és a döntés megítélése mellett ott maradt a kérdés: mire van most szükségük a tanulóknak?
Bírák a saját kapuink fölött
A Softim első verse így szól: „Bírákat és felügyelőket rendelj magadnak minden kapuidban.”
Jesájá Horowitz Rabbi, a Slá HáKádos magyarázata szerint a mondat az ember saját életére is vonatkozik. A lélek hét kapuja a két szem, a két fül, a két orrnyílás és a száj. Ezek fölött állandó felügyeletre van szükség.
Elulban ez különösen aktuális. Az ember megvizsgálja, mit engedett be az életébe, hogyan beszélt, mit látott meg másokban, és milyen következtetéseket vont le róluk.
Jóindulatú ítélet
A Talmud a „igazságosan ítéld meg embertársadat” vershez két tanítást kapcsol. A bíró köteles egyenlően bánni a peres felekkel, emellett jóindulatúan kell megítélnünk embertársunkat.
Oberlander Rabbi ezt a cedáká gondolatához köti: amikor több értelmezés is lehetséges, adjunk valamit a másiknak. Keressük azt az értelmezést, amely kedvezőbb fényben mutatja tettét.
Egy talmudi történetben egy munkás három éven át szolgált gazdájánál. Amikor fizetését kérte, a gazda azt felelte, hogy nincs pénze, gyümölcse vagy földje. A munkás keserűen hazament, mégis jó magyarázatokat keresett gazdája viselkedésére. Később kiderült, hogy valóban különleges körülmények akadályozták a fizetést. A gazda így szólt hozzá: „Ahogyan te jóindulattal ítéltél meg engem, úgy ítéljen meg téged az Örökkévaló jóindulattal.”
Saját ítéletünk visszatér hozzánk
A Báál Sém Tov tanítása szerint az égi ítélet különös módon kapcsolódik a saját véleményünkhöz. Az ember elé kerülhet egy másik személy története, és ő kimondja, mi lenne helyes abban a helyzetben. Később kiderülhet, hogy saját életének valamely tettéről mondott ítéletet.
Ennek bibliai példája Dávid király és Nátán próféta története. A próféta egy gazdag emberről beszélt, aki elvette szegény szomszédja egyetlen bárányát. Dávid súlyos ítéletet mondott, mire Nátán közölte vele: a történet róla szólt.
Ezért különösen fontos, milyen mércével tekintünk másokra. Az a mérce saját életünkben is jelentőséget kaphat.
Mit jelent jót látni egy nyilvánvaló hibában?
A jóindulatú ítélet nem kívánja meg, hogy letagadjuk a tényeket. Ha valaki rosszat tett, azt észre lehet venni és meg is lehet nevezni.
A Rebbe magyarázata mélyebbre vezet. Egy rossz cselekedet pillanatfelvétel. Az ember egésze ennél sokkal több. Ha az Örökkévaló valakit próbatétel elé állított, akkor képességet is adott számára, hogy helytálljon benne.
A jóindulatú megítélés ezért azt is jelenti, hogy meglátjuk benne ezeket az erőket. Azt mondjuk: képes jobb döntésre, képes változni, a mostani botlása nem határozza meg teljes személyiségét.
A kimondott jó erőt ad
A chászid tanítás szerint a másikról kimondott jó szó felszínre hozhatja a benne rejlő pozitív erőket. Ha valakit folyton rossznak neveznek, könnyen belehelyezkedik ebbe a szerepbe. Ha viszont meglátják és megnevezik benne a jót, az segíthet kibontakoztatni azt.
Ez kapcsolódik a láson hárá tilalmához is. A rossz beszéd megerősítheti a negatív képet, a jó szó pedig életet adhat a másik ember jobb oldalának.
Oberlander Rabbi szerint magunkkal szemben ösztönösen így gondolkodunk. Ha hibázunk, szeretnénk, hogy mások a teljes képet lássák: tegnap sok mindent jól tettünk, holnap újra megpróbáljuk. Ugyanezt a nagyobb képet érdemes megadnunk embertársunknak is.
Elul bírója
Elul hónapban az ember saját maga fölé állít bírót. Észreveszi a hibáit, felelősséget vállal értük, és közben tudja, hogy lelke képes a változásra.
Mások fölött is ítélünk nap mint nap. A feladat az, hogy igazságosan, szeretettel és a teljes embert szem előtt tartva tegyük ezt. Így az ítélet nem válik végleges címkévé, hanem lehetőséget nyit a növekedésre – annak is, akit megítélünk, és nekünk is.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
