Oberlander Báruch: A teremtés hibái és az emberi gonoszság problémája

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! www.facebook.com/Zsidocom/ #Oberlander

A teremtés hibái és az emberi gonoszság titka

Oberlander Báruch rabbi tanítása a „Heti szakasz a Kábala tükrében” sorozatból

Miért teremtett Isten olyan világot, amelyben a gonoszság újra és újra felüti a fejét? Miért nem lett az ember tökéletes, ha a Teremtő maga tökéletes? Ezeket a kérdéseket járta körül Oberlander Báruch rabbi a legutóbbi előadásában, amely a Teremtés hibái és az emberi gonoszság problémája címet viselte.

A rabbi a Tóra első három hetiszakaszán – Brésit, Noách és Lech Lechá – keresztül mutatta be az emberiség korai történetét, amelyet így jellemzett: „Ha belegondolunk, ez a korszak valójában depressziós. Az emberiség kétezer év alatt egyre mélyebbre süllyedt a romlottságban. Nem egy ember vétkezett, nem egy város, hanem az egész világ. Mindenki csak élvezni akart, etikát, isteni törvényt félretéve.”

És valóban: a vízözön története sem hozott tartós változást. „Miután az Isten özönvizet hozott a földre, az ember nem tanult belőle, hanem Bábel tornyát kezdte építeni, hogy fellépjen az Isten ellen” – mondta a rabbi. Csak Ábrahám megjelenésével történik fordulat: „Ő volt az első, aki felismerte, hogy a hitért érdemes áldozatot hozni. Ő volt az első, aki az egyistenhit hirdetője lett.”

Miért nem teremtett Isten tökéletes embert?

A tanítás központi kérdése az volt, hogy miért teremtett Isten egyáltalán rosszat, ha Ő maga a jóság forrása. „Ha minden ember vétkezik, akkor ez már nem egyedi hiba. Ez már a gyártó problémája – mondhatnánk, Istené. Miért teremtett egy ilyen modellt?” – tette fel a provokatív kérdést a rabbi, majd egy talmudi történettel válaszolt.

Rábí Elázár, a híres tanítómester, egyszer megsértett egy csúnya külsejű embert. Az illető csak ennyit mondott neki: „Ne rám haragudj, hanem a Mesterre, aki engem teremtett.” Ez a mondat – mondta Oberlander – alapvető felismerésre tanít: „Ha valaki nem tökéletes, az nem ok arra, hogy elutasítsuk. Minden ember Isten teremtménye. Ha hibát látunk benne, az valójában a Teremtés része.”

A világ, amely javításra szorul

A rabbi a válasz kulcsát Rási egyik magyarázatában találta meg. A Tóra azt mondja: „Isten befejezte művét, melyet alkotott alkotásra” – héberül a szó jövő időben áll. „Ez azt jelenti – mondja Rási –, hogy Isten nem befejezett, hanem javítást igénylő világot teremtett.”

Oberlander így foglalta össze: „A világ tökéletlen, mert ez a cél. Az ember feladata, hogy befejezze, kijavítsa a Teremtést. Isten nem patikát hozott létre, ahol minden steril és kész, hanem gyárat, ahol az embernek kell dolgoznia, hogy tökéletessé tegye.”

Ezért születik minden ember úgy, hogy előbb van benne a rossz ösztön (jécer hárá), és csak később, tizenhárom évesen jelenik meg benne a jó ösztön (jécer tová). „A rossz korábban jön, mert az embernek magának kell elérnie a jót. Ez nem hiba, hanem a küldetés lényege.”

A rosszból jót teremteni

A rabbi szerint Istennek a mennyben rengeteg jó teremtménye van: angyalok, akik soha nem vétkeznek. De egyvalami nincs Nála: „Olyan lény, aki képes a rosszból jót teremteni. Ezért teremtette az embert.”

Az ember – magyarázta – nem passzív befogadója a jónak, hanem annak aktív létrehozója. „Az Isten az alapanyagot adta: egy gyönyörű, de javításra váró világot és egy emberi lelket, amelyben küzd a jó és a rossz. A feladat: a rosszat átalakítani jóvá.”

A Tánjá könyvéből idézett szavaival: „Ne keseredj el, ha egész életedben a rossz ösztönöddel kell harcolnod, mert talán ez a teremtésed célja.” A Teremtő kétféle „csemegét” szeret – mondja az idézet: az édeset, és azt, amely eredetileg savanyú volt, de az ember fűszerezésével édes lett. „Isten számára ez a legnagyobb öröm: amikor az ember a keserűt édesíti meg.”

A teremtés célja

A világ teremtése mindössze 34 verset kap a Tórában, míg a Szentély építését öt teljes hetiszakasz tárgyalja. „A Tóra ezzel azt üzeni: nem az a fontos, mit teremtett Isten, hanem az, amit az ember teremt vissza Istennek. Ő épített nekünk otthont – a világot –, mi építünk Neki otthont – a Szentélyt. Ez a partnerség a Teremtés értelme.”

Oberlander Báruch így zárta gondolatait: „Isten nem tökéletes világot akart, hanem olyan világot, ahol mi, emberek, a tökéletességet hozzuk létre. Mert a jó, amit mi magunkból teremtünk, az az igazi isteni csoda.”

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/

#Oberlander

Megszakítás