Naftali Kraus

 

Zsidó fogalomtár

 

ZS

 

ZSIDÓ – Ábrahám ivadéka, a ZS. nép tagja. Született vagy betért, aki a judaizmus (l. o.) és a monoteizmus letéteményese, és azok alapján áll. Aki elfogadja magára nézve, legalább elméletben, a zsidóság alaptörvényeit. Azonban, ha mindebből semmit nem tart be, akkor is zsidó marad, ha zsidó anya szülte. Ha törvényesen, kompetens Bét Din által tért be, akkor zsidónak számít addig, amig vissza nem tér ősei bálványaihoz.

A zsidó embert elméletileg a Tóra 613 parancsolata (Tárjág – l. o.) kötelezi, míg a nem zsidót csak a hét noachita törvény (l. o.). A zsidók magukat a kiválasztott népnek tartják, mivel az Örökkévaló kiválasztotta őket a monoteizmus vállalására és terjesztésére, és olyan kötelezettségeket rótt rájuk, amelyek a világ egyik nemzetét sem kötelezik. Az Örökkévaló és kiválasztott népe között kétoldalú szerződés van érvényben (lásd 3Mózes 26. fejezet és 5Mózes 28. fejezet). A szerződés megszegése súlyos következményeket von maga után.

A zsidó nép 2000 éve száműzetésben (galut) él. Hatvan évvel ezelőtt megalakult az új zsidó állam, amelyben sokan a megváltás kezdetét látják. Mások ezt megkérdőjelezik. Jelenleg a világ zsidóságának több mint a fele már a zsidó államban él. Ebben és abban a tényben, hogy Izraelben a zsidó nevelés domináns – a zsidó lét zálogát látják, ellentétben a diaszpórában élő szórvány zsidóság fennmaradásának esélyeivel, amelyek igencsak kétségesek.

 

ZSINAGÓGA – (görög) zsidó templom, imaház, héberül bét kneszet, amit egyik prófétánk Mikdás Meátnak, kis szentélynek nevez (Ezékiél 11:16.). A zsidó élet fókuszában áll a ZS. Ott imádkoznak, tanulnak és tartják összejöveteleiket. Oda menekültek a középkorban, a pogromok évadján.