Naftali Kraus

 

Zsidó fogalomtár

 

C

 

CÁÁR BÁÁLÉ CHÁJIM – (héber) állatkínzás. A Tóra tiltja (közvetve) az állatkínzást. Ha valaki lát egy terhe alatt görnyedező szamarat, köteles segíteni gazdájának. Vagy tilos bekötni a taposó ökör száját, hogy ehessen. Maimonides szerint az állatkínzást maga a Tóra tiltja, és nemcsak Bölcseink rendelete (Dörábbánán). Habár nem szabad egy nem zsidónak mondani, hogy tegyen olyan dolgot szombaton, ami egy zsidónak tilos – szabad azt mondani, hogy fejje meg a tehenet szombaton, ha a tőgye tele van, mert ez különben kínt okoz az állatnak.

 

CÁDIK – (héber) igaz ember. A fogalom koronként változik. A Biblia Noét, míg a Talmud Józsefet említi az első cádikként. Napjainkban a chaszid rebbéket vagy a nagyon jámbor embereket nevezik így. Ellentéte a rásá rossz, gonosz ember. (l. o.)

 

CENE-RENE – (jiddis) eredeti héber nevén: Cöéná úr’éná – „Jertek és lássátok” (Énekek 3:11. alapján). Népszerű, olvasmányos, főleg nőknek íródott vallásos könyv, a heti szidrák (l. o.) alapján, szerzője: rabbi Jákov Askenázi, Janov, Lengyelország. Az eredetileg jiddis nyelven írott könyvet több nyelvre, köztük magyarra is lefordították.

 

CHÁBÁD – (rövidítés, három héber szóból): Chochmá, Biná és Dáát. Hevenyészett fordításban, amely nem fejezi ki a filozófiai értelmet: Bölcsesség, Értelem és Tudás. Az elmúlt 200 évben egy dinamikus chaszid mozgalom elnevezése. Központja a fehéroroszországi Lubavicsban volt, innen hívei elnevezése: lubavicsi chaszidok. Alapítója: a laddii Schnéur Zálmán, utódai felvették a Schnéurson nevet. Ma a világban több százezer hívő illetve szimpatizáns zsidó tartozik a mozgalom zászlaja alá. Utolsó vezetője, (rebbéje) Menáchém Schnéurson 1994-ben hunyt el.

 

CHÁBÁD MAGYARORSZÁGON – 1989 óta működik, a sáliách (küldött) Oberlander Baruch rabbi vezetésével. CH. M. szóban és írásban terjeszti a zsidó valláskultúrát, lapokat és könyveket ad ki, szemináriumokat tart, valamint óvodát üzemeltet – mindezt jelentős sikerrel. Két zsinagógát működtet Budapesten, és egy jesivát bóchereknek. A rebbe halála után (1994), a tevékenység nem torpant meg, sőt növekedni látszik.

 

CHÁD GÁDJÁ – (arameus) egy gödölye. Kedves népdal, a peszáchi Hágádá (l. o.) végén jelenik meg. Konklúziója: a rossz elnyeri büntetését. Vannak, akik mély kabbalisztikus értelmet látnak benne.

 

CHÁLLÁ – (héber) tésztaáldozat, amit a kohanitának adnak. Egyike a zsidó nők három legfontosabb micvájának (a másik kettő: Nidá (l. o.) és a péntek esti, illetve ünnepi gyertyagyújtás (l. o.). Napjainkban a CH. micvája jelképes (mivel nincs kinek adni): ha az asszony otthon süt kenyeret vagy bárcheszt (melynek héber neve szintén Ch.) vagy bármilyen süteményt, és a felhasznált lisztmenynyiség több mint 1,6 kilogramm – akkor levesz egy tojásnyi nagyságú tésztát, elmondja rá az áldást, és a tésztát elégeti. Szokás levenni Ch.-t – áldás nélkül –, már ha a liszt mennyisége meghaladja az 1230 grammot, vagy annál több. Az áldás szövege – „Löháfris chállá [min háiszá]” – a jobb imakönyvekben megtalálható.

 

CHÁLICÁ – (héber) a sógorházasságtól (lásd jibum) felmentő aktus. A Tóra szerint, ha egy nős férfi gyermektelenül hal el, fivére köteles az özvegyét feleségül venni. Ha nem hajlandó – akkor jön a CH. aktusa, amely felmenti őt a kötelesség alól. Ma már a jibum (l. o.) nem szokásos (kivéve egyes szfárádi közösségeket), de a Ch. kötelessége máig is érvényben van.

 

CHÁMÉC – (héber) kovászos, megerjedt. Jelentősége Peszách (l. o.) nyolc napján van, amikor tilos Ch.-t fogyasztani, még kis menynyiségben sem lehet. Ugyancsak tilos, hogy egy zsidó ember tulajdonában legyen Peszáchkor Ch., olyan, ami nem lett „eladva” egy nem zsidónak.

Mi a CH? Minden, amiben liszt és víz keveredik (kenyér, zsemle, keksz, nápolyi, sör). Bármi más élelmiszer, ami nem felügyelet alatt készült, nincs rá megbízható hechser (l. o.) – gyanítható, hogy Ch.-t tartalmaz. Nem számít Ch.-nak az az élelmiszer, „amit a kutya nem eszik meg”.

 

CHÁMIN – (héber) lásd sólet.

 

CHÁNUKÁ – (héber) felavatás. Nyolcnapos téli ünnep annak tiszteletére, hogy az első Hasmóneusok legyőzték a görög megszállókat, és kisöprűzték a Szentélyből a megszállókat kiszolgáló hellénistákat. A megtisztított Szentélyben újra meggyújtották a menórát, és az egy napra elegendő tiszta olaj nyolc napig égett. A csoda emlékére gyújtunk máig is nyolc napon át gyertyákat – naponta eggyel többet –, mondunk Hállélt (l. o.), és toldjuk be imáinkba az Ál Hániszim (a csodákra) betoldást.

 

CHANUKA-GELD – (jiddis) zsebpénz, amit a zsidó gyerekek kapnak Chanukára.

 

CHÁNUKIÁ – (héber) a chánukai menóra modern héber neve. Jiddisül: Menajre.

 

CHÁROSZET – (héber) gyümölcs és fűszerkeverék, a szédertál (l. o.) tartozéka, amely az egyiptomi elnyomás kényszermunkáját van hivatva megjeleníteni.

 

CHASZID, CHASZIDIZMUS – (héber) Rabbi Jiszráél Báál Sém Tov által a XVIII. században alapított népies mozgalom, zsidó szellemi irányzat. Lényege az örömön és életigenlésen alapuló istenszolgálat, amely felemeli a szegény, tanulatlan, de jámbor tömegeket az imádkozás, zsoltármondás, az egyszerű, nem szofisztikált hit és a micvák lelkes betartása által. A chaszid, eredeti héber értelmében jámbort jelent; illetve valaminek, valakinek hívét. A Talmudban az a chaszid, aki lemond törvényes jogáról és hajlandó kiegyezni. Napjainkban a chaszid a hasonló nevű szellemi irányzat egyik ágazatának a híve. A chaszidok kitűnnek vallásosságukkal, és minden zsidót a zsidósághoz közelebb hozó tevékenységükkel.

 

CHÁZÁL – (héber) rövidítés: Chácháménu, Zichronám Livráchá. (Bölcseink, emlékük legyen áldott!)

 

CHÁZÁN – (héber) kántor, előimádkozó, a közösség küldötte, képviselője. Korábban, a talmudi korban, más feladatokat is betöltött a Ch.

 

CHÁZIR – (héber) sertés. A tisztátalan állatok egyike, amely szimbólum lett a vallásos zsidók szemében. Hasított patájú, de nem kérődzik, és a Tóra hangsúlyozza tisztátalan voltát a tevével és a nyúllal együtt, amelyeknek szintén csak egy kósersági ismérvük van, a szükséges kettő helyett. A Midrás kiemeli: „Ne mondja valaki, hogy azért nem eszik disznóhúst, mert nem szereti, hanem azért, mert az Örökkévaló megtiltotta ezt neki”. (Szifrá, Ködosim 10.) Voltak zsidók, akik a CH. nevét sem akarták kiejteni szájukon, hanem úgy nevezték: Dávár áchér (valami más).

 

CHÉDER – (héber) szó szerint szoba. Hagyományos zsidó óvoda, ahol a gyerekek hároméves kortól a betűvetést és az imákat játszi könnyedséggel elsajátítják. Ötéves korban már chumást (l. o.) tanulnak. A Ch.-nek köszönhetően nem voltak a zsidóknál analfabéták a legnehezebb időkben sem (lásd Chinuch – zsidó nevelés). Aki a Chben tanít – az a meláméd (tanító – l. o.).

 

CHÉLEV – (héber) faggyú. Ellentétben a belső zsiradékkal (sumán), a levágott állat belsejében levő faggyú nem kóser, és azt el kell távolítani, ki kell zsigerelni (reinigolni – l. o.).

 

CHEREM – (héber) kiközösítés, kiátkozás, Istennek szentelt (tárgy), tiltott dolog. A Rabbénu Gersomnak (a Xl. század elején) tulajdonított Ch., amely megtiltotta a többnejűséget és a levéltitok megsértését.

 

CHESZED – (héber) kegy, irgalom. Alapvető zsidó tulajdonság (lásd Gmilut Chászádim – Jótétemények gyakorlása).

 

CHESZED SEL EMET – (héber) Az igazi jótétemény. A temetést hívja így a zsidó hagyomány, mert a szívességért, amit a halottal tesznek – hogy megadják neki a végtisztességet –, nem várható semmi ellenszolgáltatás. A Chevra kádisák (l. o.) rendszerint nevükben hordják ezt a kifejezést. Alapja bibliai: Jákob ősapánk kérte fiát, Józsefet, tegyen neki egy „igazi szívességet”, és ne temesse őt el Egyiptomban (1Mózes 47:29.).

 

CHEVRA KÁDISÁ – (arameus-héber) szó szerint „szent egylet”, amely temetkezéssel és a temetők fenntartásával foglalkozik. A legrégibb voluntáris zsidó egyesületek egyike. Másik elnevezése az „ igazi önzetlen jótétemények” egyesülete, mivel a halottaktól kétségtelenül nem lehet köszönetet vámi. Izraelben az aktív CH. K.-knak köszönhető, hogy a lakosság 99 százaléka halachikus zsidó temetést kap. Világszerte a Ch. K. működése rendszerint az azt felügyelő rabbin múlik. Egy vallásos Ch. K. nem engedi meg, hogy temetőjében nem zsidót hantoljanak el, vagy halottégetés után – amit a háláchá szigorúan ellenez – az urnát temetőjében helyezzék el. A jobb módú Ch. K.-k más téren is kitűnnek: cödákát (l. o.) adnak a nélkülözőknek, és támogatják az elhunytak rászoruló rokonait. A Ch. K. tagjai „miszászekolnak” a halottal (l. o.).

 

CHILUL HÁSÉM – (héber) Isten nevének meggyalázása (megszentségtelenítése) egy zsidó ember helytelen viselkedése által – az egyik legnagyobb vétek egyike. Ellentéte a Kiddus Hásém (l. o.), mindannyiunk kötelessége.

 

CHINUCH – (héber) zsidó nevelés. A legfontosabb fogalmak egyike a zsidó felfogásban, köztudatban: ezen áll vagy bukik a zsidóság léte – a zsidó nevelésen. Zsidó emberek minden korban életüket és vagyonukat áldozták, hogy gyerekeiket zsidó nevelésben részesítsék. Ugyancsak ezen a néven ismeretes a barcelonai Áháron Hálévi, alapvető könyve, amelyben a 613 parancsolatot taglalja, értelmezi és magyarázza.

 

CHOL HÁMOÉD – (héber) félünnep vagy szó szerint az ünnep hétköznapja. Kétszer egy évben találkozunk vele: Peszáchkor és Szukkotkor, mikor is az első és utolsó napi (fő)ünnep közötti napok félünnepnek számítanak. Viselkedési normáiban a Ch. H. alapvetően az ünnep jellemzőihez igazodik: Peszáchkor ugyanúgy tilos a Cháméc (l. o.) és Szukkotkor ugyanúgy kötelező az ünnepi sátorban enni, mint az ünnepen, csak éppen nincs totális munkaszünet és bizonyos munkákat, amelyek nem tűrnek halasztást, vagy amelyek az étkezést vannak hivatva biztosítani – szabad elvégezni. CH. H. napjaiban csupán az askenáz rítusban imádkozó zsidók légolnak tfillint (l. o.).

 

CHOSEN MISPÁT – (héber) a Sulchán Áruch egyik része, amely a magánjoggal foglalkozik. Szó szerinti értelmében egy bibliai kifejezés (2Mózes 28:16.) „A jog mellvértje”, vagyis egy ruhadarab, amit a főpap viselt.

 

CHUKÁT HÁGOJ – (héber) nem zsidó törvények vagy törvényerejű szokások. Arra a tórai versre rímel, hogy „törvényeik szerint ne járjatok (el)” (3Mózes 18:3.), ami alatt a Midrás beidegződőtt erkölcstelen szokásokat ért. (lásd Dárché Háemori)

 

CHUMÁS – (héber) ötöd. Mózes öt könyvének népies elnevezése.

 

CHUPÁ – (héber) esküvői baldachin. Ez alatt házasodnak a háláchá szerint élő zsidó párok, az askenázok – Isten szabad ege alatt.

 

CHURBÁN – (héber) pusztulás, katasztrófa. Az első és második Szentély lerombolása okozta, valamint Bétár eleste. A holokauszt is ebbe a kategóriába tartozik.

 

CICIT – (héber) szemlélőszálak, rojtok, melyeket a négyszögletű ruhadarad széleire erősítünk (4 x 8 db), és ima közben, ahol a C. említve van – megcsókoljuk. (lásd árbá kánfot)

 

CIDUK HÁDIN – (héber) megnyugvás Isten ítéletében, haláleset hallatán. Rendszerint a „Báruch Dájján Háemet”, (Áldott az igazságos bíró) áldást mondjuk vagy azt a jóbi verset recitáljuk, mely úgy szól, hogy „Az Isten adta, és az Isten vette el, legyen áldott az Ö neve” (Jób 1:21.).

 

CION BÖLCSEINEK JEGYZŐKÖNYVEI – a cári Oroszország titkosrendőrsége által a XIX. század végén hamisított dokumentum, amely a világ zsidóságát összeesküvéssel vádolja, a világ uralására. Azóta minden kor antiszemitái készséggel elfogadták és magukévá tették a hamisítványt.

 

CNIUT – (héber) szemérmesség, visszafogottság, szerénység. Micha próféta az Örökkévalóval szembeni C.-ról beszélt, ami ott alázatosságot is jelent. A Talmud és nyomában napjainkig a posttalmudi, moralizáló irodalom a szeméremre teszi a hangsúlyt – főleg a női szeméremre, öltözködésre. Nagy általánosságban minden csúnyától, undorítótól való tartózkodást jelent, és Bölcseink jelszóba adták: „Tartsd távol magad az undorító dolgoktól, és ami ahhoz hasonló” (Chulin 44b.). A gyakorlatban tevékeny micvá latrinákat létesíteni a katonai táborokban, valamint tilalom a másik nem ruháit viselni, vagy férfinak női módon piperészkedni. Az amorita ráv Chiszda C.-ra oktatta lányait (Sábbát 140.).

 

COM GEDÁLJÁ – (héber) a Gedáljá ben Áchikám (l. o.) meggyilkolására elrendelt böjt. (lásd Böjtök)

 

CÓRESZ – (jiddis) a héber eredetiből – Cárot – elszármazott szó: bú és baj, szegénység.

 

CÖDÁKÁ – (héber) jótékonyság. „A C. megment a haláltól” – írja a Példabeszédek szerzője (10:2.), a hagyomány szerint bölcs Salamon. Egyéni vagy közösségi formában jelentkezik, a Talmud szerint a zsidó nép egyik ismertetőjele. Van, amikor egy – időben adott – konstruktív kölcsön megmenthet egy embert attól, hogy rászoruljon a C.-ra. A háláchá pontosan szabályozza a C. módozatait, ki veheti igénybe és kinek tilos ez, mennyit köteles egy ember vagyonából erre áldozni (egy ötöd), hogy ő maga ne jusson koldusbotra. Maimonides (l. o.) nyolc fokozatát ismerteti; a legnemesebb, ha az, aki adja, nem tudja, kinek adja, és aki kapja, nem tudja, kitől kapja. (lásd Gmilut cheszed és Máászér)

 

CÖDUKIM – (szadduceusok) zsidó politikai párt a második Szentély idejében, a Hasmóneus királyok kormánypártja. Szekuláris, a Tórát önkényesen értelmező, az uralkodó osztály érdekeinek és kényelmének megfelelően. Ellenfeleik voltak a prusim (farizeusok), (lásd ott) a hagyományosan hithű zsidók, a háláchá művelői. A Talmud (l. o.) sok helyütt gúnyolja és kipellengérezi a szadduceus „rabbik” tudatlanságát. Mivel a Tórát gyakran szó szerint értelmezték, voltak, akik karaita beütéseket véltek felfedezni a C.-nál, bár a hivatalos karaizmus sokkal később kezdődött.

 

CSODARABBI – (a német Wunderrabbiner nyomán) a chaszid rebbe régies magyar elnevezése.