Naftali Kraus

 

Zsidó fogalomtár

 

R

 

RÁBBÁNUT – (héber) rabbinátus vagy pestiesen: „rabbiság”. Aránylag új fogalom, a palesztinai török hatóságok vezették be, hazai mintára, mikor Törökországban a „cháchám Bási” (országos főrabbi) vezette a R.-ot, amely a hatóságoknak volt alárendelve. A brit mandátum átvette, így alakult meg 1920-ban a R. Rosit (Főrabbiság), amelynek két feje volt, egy askenázi (l. o.) és egy szfárádi (l. o.). Az eredeti zsidó fogalom alapján a rabbi volt a Márá Döátrá (A város ura), és volt mellette egy dájján (bíró, akihez rendszeresen csatlakozott egy harmadik személy).

Izraelben a R. R. felügyeli a rabbinikus bíróságokat, amelyek az állam törvényei alapján vezetik az anyakönyveket, esketnek és választanak el, mivel Izraelben nincs polgári házasság. Az országos förabbikat, valamint a 15 tagú rabbitanácsot egy politikusokból és rabbikból álló választmány választja meg, ami nem mentesíti őket a politika „áldásaitól”.

A R. foglalkozik, többek között, a térítésekkel, a kásrut (l. o.) és a mikvék (l. o.) országos felügyeletével stb., de nincs befolyása a zsidó nevelésre, ami az állam, illetve a vallásos pártok kezében van.

 

RÁCHEL SÍRJA – Az ősanya sírja Betlehemben, az egyik központi zsidó szent hely Izraelben (lásd Kever Ráchel).

 

RÁCHMÁNÁ LICLÁN – (arameus) Isten ments! Akkor mondjuk, ha hallunk valami rossz hírt.

 

RÁSÁ – (héber) gonosz, rossz ember, a cádik (l. o.) ellentéte. Értelme alkalmakként változik, van amikor azt értjük rajta, aki nem tartja be aprólékosan a parancsolatokat, vagy meggondolatlanságból embertársának bajt okoz.

 

REBBE – (jiddis) A héber Rábi (rabbi) eljiddisült formája. Általában a chéderbeli melámedokat (l. o.) és/vagy a chaszid udvarok fejeit nevezik így.

 

REFORMIRÁNYZAT – Magyarországon soha nem létezett, talán az aradi Chorinékat leszámítva, mivel a R. szerepét a neológia (l. o.) töltötte be és mérsékelte – sikerrel. Az utóbbi években egy 20-30 főnyi csoport, egy női „rabbi” vezetésével – próbálja meghonosítani a Nyugaton működő irányzatot.

 

REINIGOLÁS – (jiddis) zsigerelés, (héberül: nikur) az állat forgócsontján lévő ín eltávolítása, mert az egy speciális tórai tilalom alá esik (1Mózes 32:32–33.). Emiatt szokás külföldön a levágott marha hátsó részét nem zsidóknak eladni (lásd: Gid Hánáse). A reinigoló feladata a levágott állatban lévő faggyú (Chélev) eltávolítása is.

 

REMEZ – (héber) utalás. A Tóra-exegetika négy magyarázati lehetőségének (lásd PáRDéSZ) egyike.

 

RES GALUTA – (arameus) exilarch, a galut feje, a babilóniai zsidó önkormányzat fejét nevezi így a Talmud.

 

RESPONSUM – (latin) kérdés-felelet irodalom. (lásd: Su”T)

 

RIBONO-SEL-OLÁM – (héber). A világ Ura. Ezen a néven szólítják a zsidók az Örökkévalót, a Talmudok és Midrások (l. o.) nyelvén.

 

RIBUJ NÁSIM – (többnejűség). A Tóra nem tiltja. Jákobnak egy időben négy felesége volt. A Talmud is megengedi, amennyiben a férj el tudja tartani feleségeit, de négyben maximálja a feleségek számát. A királynak – a Talmud szerint – 18 felesége lehetett. Rabbénu Gersom takkanája (l. o.) – a XI. század elején – megtiltotta a többnejűséget, de a tilalmat 1000 évre korlátozta. A Takkana híre nem jutott el Jemenbe és így az ottani zsidók nem tartották magukra nézve kötelezőnek. Náluk a többnejűség még napjainkban is bevett szokás volt.

 

ROS CHÓDES – (héber) újhold, a hónap első napja (néhány hónapban az előző hó utolsó napja is). Különleges imarend, Hállél (l. o.), tóraolvasás, Muszáf (l. o.) jellemzi. Valamikor összejöveteleket tartottak, előadásokat hallgattak R. CH.-kor, amely a Luách (l. o.) alapján néha egynapos és néha kétnapos.

 

RÓSE – (jiddis) a héber rásából (lásd ott), rossz, gonosz. Nőnemben a „te” szócska hozzáadásával.

 

ROSEKÓL – (jiddis) Ros Hákáhál (héber), a hitközség vagy a közösség vezetője, elnöke.

 

ROS HÁSÁNÁ – (héber) a zsidó újév, Tisré elsején és másodikán. A hagyomány szerint az Ítélet Napja, amikor az Örökkévaló viselkedésünk alapján meghatározza, mi lesz velünk a következő évben. A Tórában mint a megemlékezés napja (Jom Házikáron) szerepel, vagy mint a Sófárfúvás napja (Jom Truá). A hagyomány szerint az ezen a napon hozott ítélet tíz nappal később, Jom Kippurkor (l. o.) lesz megpecsételve, addig a megtérés és bűnbánat kapui nyitva vannak. R. H. a zsidóság egyik legjelentősebb ünnepe.

 

RÖSUT HÁJÁCHID – (héber) magánterület, pl. a lakás, amelyen belül megengedett vinni/hordani valamit szombaton. Azonban Nachmanidés kipellengérezi azokat, akik a lakáson belül nehéz munkát végeznek szombaton, és őket úgy nevezi: „gazemberek a Tóra engedélyével”.

 

RÖSUT HÁRÁBIM – (héber) közterület, ahol (vagy ahonnan) tilos valamit vinni, bevinni vagy akár elmozdítani szombaton. Ezért vallásos zsidók még egy zsebkendőt sem hordanak közterületen, ahol nincs éruv (l. o.), ami lehetővé tenné ezt.

 

RUMBACH utcai templom – Az egykori status quo ante (l. o.) hitközség reprezentatív zsinagógája a budapesti Rumbach utcában. Épült 1872-ben. Működött és szolgálta a közösséget a soáig. Sorsa akárcsak a hitközségé: szétporladt, elkótyavetyélték, visszavásárolták, a könyv írásakor üresen áll, és nosztalgikus turistacsoportok látogatják.