Naftali Kraus
Zsidó fogalomtár
I
IDŐSEK TISZTELETE – A Tóra egyik tevőleges parancsolata: „Ősz ember előtt kelj fel; tiszteld (becsüld meg) az öreg embert, és félj Istenedtől, (mert) én vagyok az Örökkévaló!” (3Mózes 19:32.). A tisztelet itt sokkal többet jelent, mint átadni a helyet az autóbuszon. Nem vágni a szavába, előre engedni a sorban az idős embert, tisztelni a kort, amit megért stb. Ez a parancsolat szervesen kapcsolódik a szülői tisztelethez. Ugyanakkor a Talmud azt is kiérzi ezekből a szavakból, hogy itt egy figyelmezetés is megbúvik az öregek számára: ne használják ki a helyzetet, ne zavarják fölöslegesen az embereket stb. (Kiddusin 33a.). Ugyancsak a Talmud és nyomában a háláchá (l. o.) hangsúlyozzák, hogy itt nemcsak zsidó öregekről van szó vagy egy bölcs rabbiról – hanem mindenkiről. Ez a kor tisztelete, függetlenül attól, mit csinál vagy nem csinál az idős ember.
IJJÁR – a második héber hónap. Jeles napok ebben a hónapban: ötödike (Hé ljjár), ekkor van az izraeli Függetlenségi Nap (l. o.), és Lág Beómer, 18-án (l. o.).
IMA A KIRÁLYÉRT – a régi imakönyvekben található szövegekben a zsidók szombatonként, a Tóra felolvasása után, áldást mondtak az uralkodóra és a királyi házra. Ez volt a Mi Sebérách (Aki megáldotta), amelyben az illető országtól függően, megnevezték az uralkodót (Ferenc Józsefet, vagy a német császárt, vagy az orosz cárt), és az Örökkévaló áldását kérték rá és országára. Ezt váltotta fel Izraelben az Ima az Államért (lásd a továbbiakban).
IMA AZ ÁLLAM (IZRAEL) JÓLÉTÉÉRT – Az izraeli országos förabbinátus által elrendelt és a Nobel-díjas író, Smuél Joszéf Ágnon által megszövegezett fohász, amelyet a Függetlenség napján mondanak az izraeli templomok többségében. A szélsőséges anticionisták (lásd Netoré Kártá) valamint a vallásellenes zelóták – nem mondják.
Az ima szövege (hevenyészett fordításban):
„Mennyei atyánk, Izrael szirtje és megváltója!
Áldd meg Izrael államát, megváltásunk első zsengéjét. Védd meg Őt szárnyaló kegyelmeddel,
Terjeszd ki reája békességed sátrát, és Küldd fényességed világosságát vezetőire, minisztereire és tanácsosaira, akiket láss el jó tanácsokkal!
Erősítsd meg szentföldünk védőinek kezét, és részesítsd Őket Urunk, Istenünk, segedelmedben és koronázd őket a Győzelem koronájával; adj békét az országnak és örök Örömet lakosainak!
Testvéreinkről pedig, Izrael egész házáról, emlékezz meg szétszóratásuk országaiban, és vezesd őket gyorsan, mielőbb, emeltfővel Cion városába és Jeruzsálembe, ahol neved székel. Ahogy ez Mózes szolgád Tórájában írva vagyon: »Ha az égbolt széléig bolyonganak el számkivetettjeid – onnan is egybegyűjt téged örök Istened, és elhoz onnan. És bevisz téged az Örökkévaló Istened abba az országba, melyet örököltek őseid, hogy azt birtokba Vedd, és jobb sorsban részesít és megsokasít, jobban, mint őseidet!« (5Mózes 30:4–5.)
Jelenj meg végtelen hatalmad fenségében, birodalmad, a Mindenség összes lakója előtt, …hadd mondja mindenki, akiben lehelet van: Az Örökkévaló, Izrael Istene az uralkodó, és uralma mindenre kiterjed, Ámén, Szelá!”
IM JIRCE HASEM – (héber) ha Isten is úgy akarja. Elterjedt szólásmondás, melyben hitet teszünk az isteni gondviselés mellett.
INKVIZÍCIÓ – (latin) „A katolikus egyház törvényszéke a középkorban és egyes országokban a XIX. század közepéig, az eretnekség üldözésére és elnyomására.” (Bakos Ferenc: Idegen szavak szótára, Akadémia Kiadó, Bpest, 1994) A spanyol és portugál zsidók kiűzetése előtti és utáni zsidóüldözések rossz hírű „hőse” volt az I., amely üldözte, megkínozta azokat a zsidókat, akik hűek maradtak őseik hitéhez, annak ellenére, hogy látszatra kikeresztelkedtek. Több ezer zsidó halt kínhalált, mert nem volt hajlandó megtagadni Istenét, és elhagyni hitét.
ISZRU-CHÁG – (héber) az ünnep utáni nap elnevezése egy zsoltárvers alapján (Zsoltárok 118:27.).
