A Smini hetiszakasz tartalmazza a kóserság néhány alapvető törvényét. Ebben a részben szerepel az a mondat is, amelyben a Tóra megtiltja a sertéshús fogyasztását. A hetiszakasz flórája és faunája című sorozatunkban ezt a hasított patájú, ám nem kérődző négylábút mutatjuk be olvasóinknak.

És a sertést; mert hasadt patájú az és ketté hasadt a patája, de kérődzni nem kérődzik, tisztátalan az nektek. (3Mózes 11:7)

A Tóra később, Mózes ötödik könyvében (5 Mózes 14:8) azt is hozzáteszi ehhez, hogy az elhullott sertést sem szabad érinteni, mert tisztátalanná tesz.

A kósersággal kapcsolatban a legismertebb tény, hogy „a zsidók nem esznek disznóhúst”.

Bár a kóserság törvényei ennél jóval bonyolultabbak és számtalan más, nem kóser állat él a világban, a disznó vált mégis a tréfli (a zsidók számára tiltott, fogyasztásra nem alkalmas élelmiszer) megtestesítőjévé. Olyannyira, hogy a Talmud megtiltja a zsidóknak, hogy disznót tartsanak. Vannak, akik még az állat nevét sem ejtik ki, csupán körülírják, és azt mondják: dávár ácher – másik dolog. Az izraeli régészeti ásatásokon a disznó csontjának teljes vagy majdnem teljes hiánya zsidó településre utal.

Az étkezéssel kapcsolatban létezik a „cházer tréjf” jiddis kifejezés, ami arra utal, hogy valami nem csupán nem kóser (pl. nem kóser módon levágott, de fajtáját tekintve fogyasztható állatból készült), hanem egyenesen disznóhúst tartalmaz. Ha pedig azt akarjuk kifejezni, hogy a vér nem válik vízzé, vagyis ami rossz volt, az rossz is marad, akkor azt mondjuk, hogy „Á cházer blájbt á cházer” – a disznó mindig is disznó marad.

Húsz tény a kóserságról

A zsidó élet egyik legfontosabb területe a kóserság, a Tóra törvényei által meghatározott étkezési előírások megtartása.

Mivel érdemelte ki a disznó ezt a rossz hírnevet?

A választ természetesen maga a fent idézett tórai szöveg adja meg. A kóser négylábúak három ismertetőjellel rendelkeznek: páros ujjú, hasított patájú, kérődző állatok. Ha bármelyik jel hiányzik, az állat nem kóser. A fenti idézetet megelőzi néhány mondat azokról az állatokról, melyek kérődznek ugyan, ám patájuk nem hasított, például:

De ezeket ne egyétek a kérődzők közül és a hasadt patájúak közül: a tevét, mert kérődző az, de patája nincs meghasadva, tisztátalan az nektek. (3Mózes 11:4)

A teve és a disznó között az a különbség, hogy bár mindkét állat rendelkezik egy-egy jellel, a teve megmutatja, hogy nem kóser (hiszen a mindenki számára látható jel, a hasított pata hiányzik nála), míg a disznó úgy csinál, mintha kóser lenne, mivel rendelkezik hasított patával, ám nem kérődzik, amit viszont a külső szemlélő nem láthat első pillantásra. Vagyis aki ránéz a tevére, rögtön tudja, hogy nem kóser, míg a disznó könnyen becsapja a felületes szemlélőt. A megtévesztés, az álságosság az, ami olyan taszítóvá teszi a disznót.

Vagyis nem elegendő a tisztességesség látszatát fenntartani, valóban annak is kell lenni!

Éppen ezért hasonlítják Észávhoz, Ézsauhoz, aki a gonosz ember prototípusát képviseli a Tórában. Azt mondja a tórai történeteket kiegészítő midrás, hogy Észáv rendszeresen tett fel háláchikus, az isteni törvényekkel kapcsolatos kérdéseket apjának, Jáákovnak, hogy megvezesse őt, és azt gondolja róla, hogy ismeri és betartja a parancsolatokat, holott valójában gyilkos volt:

Miért hasonlítják [az Észávtól származó Rómát] sertéshez? Azért, hogy megmutassák: ahogyan a disznó, amikor lefekszik, előredugja a patáit és azt mondja: „Nézzétek, én kóser vagyok”, ugyanúgy a Római Birodalom is rabol és erőszakoskodik, mégis azt mutatja kifelé, hogy bíróságokat tart fenn és igazságosan viseltetik a nép iránt. (Vájikrá rábá 13:5)

A Mislé, vagyis a Slomó (Salamon) király által írt Példabeszédek könyve a következőt mondja:

Aranygyűrű sertésnek orrában, szép asszony, de ész híján. (11:22)

Bölcseink magyarázata szerint ebből tudjuk, hogy minden ember legbölcsebbike, Slomó király is szemérmetlennek és csúnyának tartotta a disznót.

Mindemellett a disznó számára még nincs minden veszve. Létezik ugyanis egy olyan hagyomány, mely szerint a jövőben, a messiás idejében a disznó megváltoztatja a szokásait, kérődzővé válik és így kóser, fogyasztható állat lesz majd belőle. Adja az Örökkévaló, hogy ezt minél hamarabb, még napjainkban megtapasztalhassuk!

Megszakítás