Egy, a nácik által eltulajdonított festmény került elő egy hírhedt holland kollaboráns családjának otthonában.
A Fiatal lány portréja című festmény, amelyet a holland festő, Toon Kelder készített, a legendás Jacques Goudstikker-gyűjteményhez tartozott. A képet a szakértő, Arthur Brand szerint hosszú évtizedeken át Hendrik Seyffardt családjánál őrizték.
„Pályafutásom talán legkülönösebb esete”
– mondta.
Az ügy felidéz egy tavalyi világszenzációt is, amikor 2025-ben egy másik, szintén a Goudstikker-gyűjteményből elrabolt festmény bukkant fel egy argentin ingatlanhirdetésben.
Brandhez egy férfi fordult, aki nemrég két súlyos családi titokra jött rá. Egyrészt, hogy Seyffardt leszármazottja, másrészt, hogy a család évtizedeken át egy elrabolt festményt tartott a falon. A neve elhallgatását kérő rokon elmondta, hogy a képet Seyffardt unokájának lakásában, a folyosón látta.
Holland kollaboránsok
Seyffardt a náci megszállás idején a legmagasabb rangú holland kollaboránsok közé tartozott. Waffen-SS egységet vezetett a keleti fronton, mígnem 1943-ban az ellenállás tagjai megölték. Temetését Hágában náci állami szertartás keretében tartották meg, amelyre még Adolf Hitler is koszorút küldött.
Brand beszámolója szerint az unoka kezdetben így reagált:
„Ez egy lopott festmény a háborúból. Nem lehet vele mit kezdeni, és jobb, ha senki nem tud róla.”
A család egyik tagja azonban úgy érezte, ennek napvilágra kell kerülnie, ezért megkereste Brandet. A holland De Telegraaf-nak így fogalmazott:
„Szégyellem magam. Ennek a képnek vissza kell kerülnie a Goudstikker családhoz.”
A lap szerint a családban most arról folyik vita, visszaadják-e a festményt, és többen azt állítják, hogy nem tudták, hogy rabolt műkincsről van szó.
„Anyámtól örököltem. Most, hogy szembesültem ezzel, már értem, miért tartanak rá igényt az örökösök, eddig nem tudtam”
– idéztek egy hozzátartozót.
Nyomozás a festmény után
Brand saját nyomozásba kezdett. A kép hátoldalán megtalálta a Goudstikker-címkét, a keretbe pedig a „92” számot vésték. Egy 1940-es árverés jegyzékében rábukkant a 92-es tételre, ami természetesen a Fiatal lány portréja volt.
A náci vezető, Hermann Göring 1940-ben, Goudstikker menekülése után gyakorlatilag megszerezte a teljes gyűjteményt. Brand szerint Seyffardt még abban az évben, egy árverésen juthatott hozzá a festményhez, amely ezután generációról generációra öröklődött a családban.
A Goudstikker-örökösök jogi képviselői megerősítették, hogy a kép elrabolt műkincs, és visszakövetelik. A Branddel kapcsolatba lépő családtag is azt szeretné, ha a festmény visszakerülne hozzájuk, ám a hatóságok nem tudnak lépni, mivel az ügy jogilag már elévült.
A náci korszakban elrabolt műkincsek visszaszolgáltatásával foglalkozó holland bizottság mozgástere szintén szűk. Magánkézben lévő műtárgyak esetében nincs eszköze a kényszerítésre. Brand szerint éppen ezért a nyilvánosság maradt az egyetlen esély arra, hogy a festmény visszajusson jogos tulajdonosaihoz.
A „műkincsvilág Indiana Jonesaként” emlegetett szakember hozzátette: „Korábban is találtam már meg náci rablásokból származó műveket, a Louvre-tól a holland királyi gyűjteményig. De hogy egy ilyen jelentős Goudstikker-kép épp egy hírhedt Waffen-SS tábornok örököseinél bukkanjon fel, ez mindent felülmúl.”
Forrás: theguardian Fotó: AFP
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.