Az est vendége a világhírű, magyar származású kutató, Dávid-Barrett Tamás volt, aki több rangos intézmény, köztük az oxfordi Trinity College oktatója, valamint a Future Human Systems Research igazgatója. Kutatásai az emberi társas viselkedés evolúciós gyökereire, a hálózatok működésére és az emberiség jövőjére irányulnak.
A vízimajom-elmélet
A beszélgetés egyik legérdekesebb pontján szóba került az úgynevezett „vízimajom-elmélet”, amely az evolúciós antropológia egyik vitatott irányzata. A hipotézis szerint az ember ősei egy hosszabb időszakot sekély vízi, part menti környezetben tölthettek. Dávid-Barrett hangsúlyozta, hogy a „vízimajom” nem valós, konkrét faj, hanem egy feltételezett emberelőd, amely alkalmazkodott a mocsaras, víz közeli életformához – részben kényszerből, részben a könnyen hozzáférhető táplálékforrások miatt.
Köves Slomó így mutatta be vendégét
A témát Köves Slomó humorral vezette fel. A közönség derültsége közepette vendége testszőrzetéről érdeklődött, utalva arra az elméletre, amely szerint az ember szőrtelensége a vízi életmódhoz való alkalmazkodás következménye lehetett. A hipotézis hívei több sajátos emberi tulajdonságot is ezzel magyaráznak. A csupasz bőrt, a bőr alatti zsírréteget, a két lábon járást, sőt még az orrlyukak elhelyezkedését és a tudatos légzésszabályozás képességét is. Utóbbi – a felvetés szerint – a beszéd kialakulásának egyik előfeltétele lehetett.
A kutató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a modern paleoantropológia többsége ezt az elméletet nem fogadja el. Sokan inkább peremhipotézisnek vagy áltudományos megközelítésnek tartják. A kritikusok szerint hiányoznak azok a fosszilis bizonyítékok, amelyek alátámasztanák egy vízi életszakasz létezését, és az említett tulajdonságok többsége más, például szavannai vagy erdei alkalmazkodási modellekkel is magyarázható.
A Rebbe és az evolúció
A beszélgetés során a vallási nézőpont is megjelent. A lubavicsi Chábád irányzat, különösen Menachem Mendel Schneerson tanításai nyomán, elutasítja az evolúciót mint a teremtés alternatív magyarázatát. A Rebbe álláspontja szerint a világ az isteni kinyilatkoztatásnak megfelelően, hat nap alatt jött létre, és kora nem egyeztethető össze az evolúció által feltételezett több milliárd éves időtávval.
A tudományos és vallási kérdések után a beszélgetés könnyedebb, ám annál izgalmasabb irányt vett. Szóba került a nevadai sivatagban évente megrendezett Burning Man fesztivál. Dávid-Barrett ezt egyedülálló antropológiai „laboratóriumként” írta le, ahol az emberek rövid idő alatt egy több tízezres, önszerveződő várost hoznak létre, majd nyom nélkül bontják le. A „gift economy”, vagyis az ajándékalapú gazdaság működése szerinte az ősi, törzsi bizalmi rendszerek modern újraértelmezése.
A rabbi kérdésére, hogyan látja az Óbudai zsinagóga közösségét, a kutató elismerően válaszolt. Kiemelte a közös étkezések, az ima alatti együttmozgás, az éneklés és az egymás iránti nyitottság szerepét. Megfigyelése szerint a közösség működésének kulcsa az a természetes együttműködés, ahogyan az emberek megosztják egymással az ételt és az élményeket. Mindezt egy közös vallási narratíva tartja össze. Egy olyan erő, amely egyszerre ad keretet és jelentést a közösségi életnek.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.