Vájigás (1Mózes 44:18-47:31.) פרשת ויגש
A hetiszakasz tartalmából
l Jehuda odalép József elé, és kérlelni kezdi, engedje szabadon Benjámint, és felajánlkozik, hogy Benjámin helyett rabszolgája lesz az egyiptomi uralkodónak. József, látván a fivérek egymás iránti lojalitását, felfedi előttük kilétét: – Én vagyok József! – jelenti ki. – Él-e még atyám? – 1Mózes 44:18–45:3.
l A fivéreket a szégyen és a bűntudat érzése önti el, de József vigasztalja őket. – Nem ti küldtetek engem ide – mondja nekik –, hanem Isten. Minden Felülről lett így rendelve, hogy mi és az egész térség megmeneküljünk az éhhaláltól. József meghívja a testvéreit és atyját, hogy költözzenek az egyiptomi Gósenbe. Sok ajándékot ad a testvéreknek, és még többet Benjáminnak. – 1Mózes 45:3–23.
l A fivérek sietnek vissza Kánaánba, hogy megvigyék a hírt. Jákob lemegy Egyiptomba fiaival és azok családjaival – összesen hetvenen –, és 22 év elteltével végre újra találkozhat szeretett fiával. Útban Egyiptom felé isteni ígéretet kap: – Ne félj lemenni Egyiptomba, mert nagy néppé teszlek majd ott. Én lemegyek veled Egyiptomba, és majd fel is hozlak onnan. – 1Mózes 45:24–46:34.
l Miután megérkeznek Egyiptomba, elmennek a fáraóhoz, és Jákob megáldja őt. Közben József élelmet és gabonát ad el az éhínség idején, és megveszi érte Egyiptom összes földjét a fáraó számára. A fáraó odaadja József családjának Gósen termékeny földjét, hogy ott telepedjenek le, és Izrael gyermekei gyarapodni kezdenek az egyiptomi száműzetésükben. – 1Mózes 47:1–27.
Szemelvények
וַיִּגַּשׁ אֵלָיו יְהוּדָה וַיֹּאמֶר בִּי אֲדֹנִי יְדַבֶּר נָא עַבְדְּךָ דָבָר בְּאָזְנֵי אֲדֹנִי וְאַל יִחַר אַפְּךָ בְּעַבְדֶּךָ, כִּי כָמוֹךָ כְּפַרְעֹה. (בראשית מד, יח)
Ekkor eléje lépett Jehuda, és mondta: „Kérlek, uram, hadd szóljon szolgád egy szót uram fülébe, és ne törjön ki haragod szolgád ellen, mert te olyan vagy, mint a fáraó. (1Mózes 44:18.)
ויגש אליו וגו’ דבר באזני אדני – Ekkor eléje lépett… uram fülébe… [Ez nem azt jelenti, hogy Jehuda József fülébe kívánta volna súgni mondandóját, hiszen a tolmácshoz intézte szavait, ahogy az fentebb[1]elhangzik.] – יכנסו דברי באזניך – [Jelentése:] Vajha meghallgatást nyernének nálad szavaim.
ואל יחר אפך – …és ne törjön ki haragod… – מכאן אתה למד – Ebből arra következtethetünk, – שדבר אליו קשות – hogy [Jehuda] erős hangnemben beszélt [Józsefhez]. [Ellenkező esetben, ha uralkodói személyeket megillető hangnemben beszélt volna vele, miért kellett volna tartania haragjától?]
כי כמוך כפרעה – …mert te olyan vagy, mint a fáraó. – חשוב אתה בעיני כמלך – [Jelentése:] ugyanolyan előkelő vagy szememben, mint egy király. – זה פשוטו – Ez az egyszerű jelentés. – ומדרשו – A midrási magyarázat azonban a következő: – סופך – „Végül – ללקות עליו בצרעת – ugyanúgy poklossággal sújtatsz miatta [Benjámin miatt], – כמו שלקה פרעה – ahogyan a fáraó sújtatott – על ידי זקנתי שרה – nagyanyám, Sára miatt, – על לילה אחת שעכבה – amiért egy éjszakára magánál tartotta őt.” – דבר אחר – Egy másik magyarázat: – מה פרעה גוזר – Miképpen a fáraó rendeleteket bocsát ki, – ואינו מקיים – anélkül, hogy végre is hajtatná azokat, – מבטיח ואינו עושה – és ígéreteket tesz, anélkül, hogy be is tartaná azokat, – אף אתה כן – hasonlóképpen te is ezt teszed. – וכי זו היא שימת עין – Ezt értetted-e hát „szemed reávetésén”, – שאמרת לשום עינך עליו – amikor azt mondtad:[2] „hadd vessem reá szememet”? – דבר אחר כי כמוך כפרעה – Egy másik magyarázat a „Mert te olyan vagy, mint a fáraó”-ra: – אם תקניטני – Ha felbosszantasz, – אהרוג אותך ואת אדוניך – megöllek téged és uradat.
כִּי עַבְדְּךָ עָרַב אֶת הַנַּעַר מֵעִם אָבִי לֵאמֹר, אִם לֹא אֲבִיאֶנּוּ אֵלֶיךָ וְחָטָאתִי לְאָבִי כָּל הַיָּמִים. (בראשית מד, לב)
Mert szolgád jótállt a fiúért apámnál, mondván: Ha őt nem hozom vissza hozzád, minden időre vétkes legyek apám előtt. (1Mózes 44:32.)
כי עבדך ערב את הנער – Mert szolgád jótállt a fiúért… – ואם תאמר – Ha azt fogod kérdezni: – למה אני נכנס לתגר – miért szállok én vitába [Benjáminért] – יותר משאר אחי – jobban, mint többi testvérem? – הם כולם מבחוץ – Ők mind kívülállók, – אבל אני נתקשרתי בקשר חזק – de én erős kapcsot alakítottam ki, – להיות מנודה בשני עולמות – hogy [ha nem viszem haza Benjámint] ki legyek közösítve mindkét világból. [Erre utal „…minden időre”, amit Jehuda mondott Jákobnak,[3] ez a kifejezés az e világra és az eljövendő világra egyaránt utal.]
וַיֹּאמֶר יוֹסֵף אֶל אֶחָיו גְּשׁוּ נָא אֵלַי וַיִּגָּשׁוּ, וַיֹּאמֶר אֲנִי יוֹסֵף אֲחִיכֶם אֲשֶׁר מְכַרְתֶּם אֹתִי מִצְרָיְמָה. (בראשית מה, ד)
És szólt József testvéreihez: „Lépjetek közelebb, kérlek!” És közelebb jöttek. És ő szólt: „Én vagyok József, a ti testvéretek, akit eladtatok Egyiptomba. (1Mózes 45:4.)
גשו נא אלי – …Lépjetek közelebb, kérlek!… [1. Miért nem hívta őket József közelebb magához, mielőtt felfedte előttük kilétét? 2. Miért azonosította magát újra, mondván: „Én vagyok József”, ahogyan azt az előző versben tette?] – ראה אותם נסוגים לאחוריהם – Látta, ahogy hátrahőköltek, – אמר – és azt gondolta: – עכשיו אחי נכלמים – „Fivéreim most szégyellik magukat,” – קרא להם בלשון רכה ותחנונים – ezért szeretettel és esdeklőn szólt hozzájuk, [tehát arra kérte őket, hogy jöjjenek bizalmasabb közelségbe hozzá,] – והראה להם שהוא מהול – [és miután vonakodnak elhinni, hogy ő valóban József, újra megnevezi magát, és azzal győzte meg őket, hogy] megmutatta nekik, hogy körül van metélve.
וַיִּפֹּל עַל צַוְּארֵי בִנְיָמִן אָחִיו וַיֵּבְךְּ, וּבִנְיָמִן בָּכָה עַל צַוָּארָיו. (בראשית מה, יד)
És testvére, Benjámin nyakába borult, és sírt, és Benjámin is sírt az ő nyakába borulva. (1Mózes 45:14.)
ויפול על צוארי בנימין אחיו ויבך – És testvére, Benjámin nyakába borult, és sírt… – על שני מקדשות – a két [jeruzsálemi] Szentély miatt, – שעתידין להיות בחלקו של בנימין – amik Benjámin területén lesznek majd felépítve, – וסופן ליחרב – és végül elpusztítva.
ובנימין בכה על צואריו – …és Benjámin is sírt az ő nyakába borulva. – על משכן שילה – a silói Sátor miatt, – שעתיד להיות בחלקו של יוסף – mely József területén lesz majd felépítve, – וסופו ליחרב – és végül elpusztítva.[4]
וַיְשַׁלַּח אֶת אֶחָיו וַיֵּלֵכוּ, וַיֹּאמֶר אֲלֵהֶם אַל תִּרְגְּזוּ בַּדָּרֶךְ. (בראשית מה, כד)
Így bocsátotta el testvéreit, és ők elmentek. És még mondta nekik: „Ne háborogjatok az úton”. (1Mózes 45:24.)
אל תרגזו בדרך – …Ne háborogjatok az úton. – אל תתעסקו בדבר הלכה – Ne bonyolódjatok háláchikus vitába, – שלא תרגז עליכם הדרך – nehogy veszélybe sodorjon titeket az út! [Azaz: nehogy annyira elmerüljetek a vitatkozásban, hogy a végén eltévedjetek.] – דבר אחר – Egy másik magyarázat: – אל תפסיעו פסיעה גסה – Ne lépjetek túl nagyokat, [mert a nagyon nagy lépések ártalmasak az egészségre[5]]! – והכניסו חמה לעיר – Még nappal érkezzetek meg [éjszakai pihenőhelyetekre]! – ולפי פשוטו של מקרא יש לומר – Ami a vers egyszerű jelentését illeti, elmondható, – לפי שהיו נכלמים – hogy mivel kínosan érezték magukat, – היה דואג שמא יריבו בדרך – [József] aggódott, nehogy veszekedni kezdjenek útközben – על דבר מכירתו – az ő eladása miatt, – להתווכח זה עם זה ולומר – vitatkozva egymással, mondván: – על ידך נמכר – „Miattad adtuk el”, – אתה ספרת לשון הרע עליו – [vagy:] „Te vagy az, aki rágalmaztad őt, – וגרמת לנו לשנאתו – és meggyűlöltetted velünk.”
וַיִּסַּע יִשְׂרָאֵל וְכָל אֲשֶׁר לוֹ וַיָּבֹא בְּאֵרָה שָּׁבַע, וַיִּזְבַּח זְבָחִים לֵאלֹהֵי אָבִיו יִצְחָק. (בראשית מו, א)
És elindult Izrael minden hozzátartozójával együtt, elérkezett Bér Sevába, és ott áldozatot mutatott be atyja, Izsák Istenének. (1Mózes 46:1.)
לאלהי אביו יצחק – …atyja, Izsák Istenének. – חייב אדם בכבוד אביו – Az embernek jobban kell tisztelnie atyját, – יותר מבכבוד זקנו – mint a nagyapját, – לפיכך תלה ביצחק – ezért hivatkozott [Jákob] Izsákra – ולא באברהם – és nem Ábrahámra.
וּבְנֵי שִׁמְעוֹן יְמוּאֵל וְיָמִין וְאֹהַד וְיָכִין וְצֹחַר, וְשָׁאוּל בֶּן הַכְּנַעֲנִית. (בראשית מו, י)
Simon fiai: Jemuél, Jámin, Ohád, Jáchin és Cochár, meg Saul, a kánaánita nő fia. (1Mózes 46:10.)
בן הכנענית – …a kánaánita nő fia. [Ez nem értelmezhető szó szerint, mivel Ábrahám és Izsák megtiltották gyermekeiknek, hogy kánaánitákkal házasodjanak.[6]] – בן דינה שנבעלה לכנעני – Ez inkább Dinának, akit megerőszakolt egy kánaánita [Schem],[7] a fia. – כשהרגו את שכם – Miután megölték Schemet, – לא היתה דינה רוצה לצאת – Dina nem volt hajlandó elhagyni [a várost], – עד שנשבע לה שמעון – amíg Simon meg nem esküdött neki, – שישאנה – hogy elveszi őt feleségül.[8]
אֵלֶּה בְּנֵי לֵאָה אֲשֶׁר יָלְדָה לְיַעֲקֹב בְּפַדַּן אֲרָם וְאֵת דִּינָה בִתּוֹ, כָּל נֶפֶשׁ בָּנָיו וּבְנוֹתָיו שְׁלֹשִׁים וְשָׁלֹשׁ. (בראשית מו, טו)
Ezek Lea fiai, akiket Jákobnak szült Padan-Arámban, és lánya, Dina. Fiai és leányai összesen harminchárman voltak. (1Mózes 46:15.)
שלשים ושלש – …harminchárman… – ובפרטן – de [e mondatot megelőző] felsorolásban, – אי אתה מוצא אלא שלשים ושנים – nem találhatsz, csak harminckét nevet! – אלא זו יוכבד – [Ez azért van, mert] ő [a harmincharmadik] Jocheved, – שנולדה בין החומות – a városfalak között született – בכניסתן לעיר – mikor bementek a városba [Egyiptomba], – שנאמר – ahogy írva van:[9] – אשר ילדה אותה ללוי במצרים – „…aki született Lévinek Egyiptomban…” – לידתה במצרים – [vagyis] Egyiptomban született, – ואין הורתה במצרים – de nem Egyiptomban fogant.
בְּנֵי רָחֵל אֵשֶׁת יַעֲקֹב יוֹסֵף וּבִנְיָמִן. (בראשית מו, יט)
Ráchelnek, Jákob feleségének fiai: József és Benjámin. (1Mózes 46:19.)
בני רחל אשת יעקב – Ráchelnek, Jákob feleségének fiai… – ובכולן – De a többinél [Leánál, Zilpánál és Bilhánál] – לא נאמר בהן אשת – nincs írva: „felesége”? – אלא שהיתה עיקרו של בית – Mivel ő [Ráchel] volt a legfontosabb a házában [azaz őt szerette a legjobban].
וּבְנֵי יוֹסֵף אֲשֶׁר יֻלַּד לוֹ בְמִצְרַיִם נֶפֶשׁ שְׁנָיִם, כָּל הַנֶּפֶשׁ לְבֵית יַעֲקֹב הַבָּאָה מִצְרַיְמָה שִׁבְעִים. (בראשית מו, כז)
Józsefnek pedig két fia született Egyiptomban. Jákob házának összes lélekszáma tehát, akik lejöttek Egyiptomba, hetven. (1Mózes 46:27.)
[כל הנפש לבית יעקב – …Jákob házának összes lélekszáma…] – מצאתי בויקרא רבה – Azt találtam a Vájikrá rábá midrásban:[10] – עשו שש נפשות היו לו – Ézsaunak hat „lelke” volt, – והכתוב קורא אותן נפשות ביתו – és az Írás így nevezi őket:[11] „házának lelkei” – לשון רבים – többes számban, – לפי שהיו עובדין לאלהות הרבה – mivel ők több istent szolgáltak, – יעקב שבעים היו לו – Jákobnak hetven volt, – והכתוב קורא אותן נפש – de az Írás „lélek”-nek nevezi őket [egyes számban], – לפי שהיו עובדים לאל אחד – mert ők csak az egy Istent szolgálták.
וַיֶּאְסֹר יוֹסֵף מֶרְכַּבְתּוֹ וַיַּעַל לִקְרַאת יִשְׂרָאֵל אָבִיו גֹּשְׁנָה, וַיֵּרָא אֵלָיו וַיִּפֹּל עַל צַוָּארָיו וַיֵּבְךְּ עַל צַוָּארָיו עוֹד. (בראשית מו, כט)
És József befogott kocsijába, és fölment atyja Izráel elé Gósenbe; megjelent előtte, nyakába borult, és sokáig sírt a nyakában. (1Mózes 46:29.)
ויאסור יוסף מרכבתו – És József befogott kocsijába… [Hát nem voltak szolgái, akik ezt megtegyék helyette?] – הוא עצמו אסר את הסוסים למרכבה – Ő maga fogta be a lovakat a kocsiba, – להזדרז לכבוד אביו – hogy buzgalommal [teljesítse] az atya iránti tisztelet [parancsát].
וירא אליו – …megjelent előtte… – יוסף נראה אל אביו – [Azaz] József megjelent atyja előtt. ויבך על צואריו עוד – …és sokáig sírt a nyakában. – לשון הרבות בכיה – [A vájévk od] bőséges könnyhullatásra [utal]. – וכן – Hasonlóképp: – כי לא על איש ישים עוד – „Mert [Isten] nem terhel egy embert (od)”,[12] – לשון רבוי הוא – [ahol az od] túlzott mennyiségre utaló kifejezés, – אינו שם עליו עלילות נוספות – és azt jelenti: [Isten] nem vádolja meg az embert olyasmivel, – על חטאיו – ami meghaladja [ténylegesen elkövetett] bűneit. – אף כאן הרבה והוסיף בבכי – Jelen esetben is, [József] sokat sírt, – יותר על הרגיל – jóval többet, mint amúgy. – אבל יעקב לא נפל על צוארי יוסף – Jákob azonban nem borult József nyakába, – ולא נשקו – és nem is csókolta meg. – ואמרו רבותינו – Bölcseink magyarázata szerint – שהיה קורא את שמע – ez azért történt, mert [Jákob] a „Smá”-t[13] olvasta.
וּמִקְצֵה אֶחָיו לָקַח חֲמִשָּׁה אֲנָשִׁים, וַיַּצִּגֵם לִפְנֵי פַרְעֹה. (בראשית מז, ב)
És testvérei közül vett öt embert, és a Fáraó elé állította őket. (1Mózes 47:2.)
ומקצה אחיו – És testvérei közül… – מן הפחותים שבהם לגבורה – a gyengébbek közül vett, – שאין נראים גבורים – akik nem látszottak erőseknek, – שאם יראה אותם גבורים – mert ha harcosoknak látja őket [a fáraó], – יעשה אותם אנשי מלחמתו – akkor katonának nevezi ki őket.
וַיְבָרֶךְ יַעֲקֹב אֶת פַּרְעֹה, וַיֵּצֵא מִלִּפְנֵי פַרְעֹה. (בראשית מז, י)
Ezután megáldotta Jákob a fáraót, és elment a fáraó elől. (1Mózes 47:10.)
ויברך יעקב – …megáldotta Jákob… [Megint?] – כדרך כל הנפטרים מלפני שרים – Mert szokás, hogy az a személy, aki távozni kívánt egy királyi személy színe elől, – מברכים אותם – megáldotta [a királyi személyt], – ונוטלים רשות – és engedélyt kért tőle [a távozásra]. – ומה ברכה ברכו – Milyen áldásban részesítette [a fáraót]? – שיעלה נילוס לרגליו – Hogy emelkedjen fel a Nílus a lábaihoz. – לפי – [a fáraó örült az áldásnak,] mivel – שאין ארץ מצרים שותה מי גשמים – Egyiptom földjét nem eső öntözte, – אלא נילוס עולה ומשקה – hanem a kiáradó Nílus [vize]. – ומברכתו של יעקב ואילך – Jákob áldása óta – היה פרעה בא על נילוס – valahányszor a fáraó a Nílushoz közelített, – והוא עולה לקראתו – az emelkedni kezdett felé, – ומשקה את הארץ – ily módon öntözve meg a földeket.
לָמָּה נָמוּת לְעֵינֶיךָ גַּם אֲנַחְנוּ גַּם אַדְמָתֵנוּ קְנֵה אֹתָנוּ וְאֶת אַדְמָתֵנוּ בַּלָּחֶם, וְנִהְיֶה אֲנַחְנוּ וְאַדְמָתֵנוּ עֲבָדִים לְפַרְעֹה וְתֶן זֶרַע וְנִחְיֶה וְלֹא נָמוּת וְהָאֲדָמָה לֹא תֵשָׁם. (בראשית מז, יט)
Miért pusztuljunk el szemed előtt mi is, földünk is; vásárolj meg minket és földünket kenyérért, és mi földünkkel együtt a fáraó szolgái leszünk; adj vetőmagot, hogy éljünk és meg ne haljunk, és hogy a föld el ne pusztuljon. (1Mózes 47:19.)
ותן זרע – …adj vetőmagot… – לזרוע האדמה – a föld bevetésére. – ואף על פי שאמר יוסף – Annak ellenére, hogy azt mondta József:[14] – ועוד חמש שנים אשר אין חריש וקציר – „…és még öt éven át nem lesz szántás és aratás”? – מכיון שבא יעקב למצרים – De miután Jákob Egyiptomba érkezett, – באה ברכה לרגליו – áldás jött vele – והתחילו לזרוע – és ismét elkezdtek termeszteni – וכלה הרעב – és megszűnt az éhség. – וכן שנינו בתוספתא דסוטה – Így találjuk ezt a Szotá traktátus toszeftájában is.[15]
וְאֶת הָעָם הֶעֱבִיר אֹתוֹ לֶעָרִים, מִקְצֵה גְבוּל מִצְרַיִם וְעַד קָצֵהוּ. (בראשית מז, כא)
A népet pedig áthelyezte a városokba, Egyiptom határának egyik szélétől a másik széléig. (1Mózes 47:21.)
ואת העם העביר – A népet pedig áthelyezte… – יוסף מעיר לעיר – József egyik városból a másikba, – לזכרון שאין להם עוד – emlékeztetőül, hogy többé nincs – חלק בארץ – tulajdonrészük az [ország] földjéből, – והושיב של עיר זו בחברתה – és letelepítette az egyik város lakóit egy másik [városban]. – ולא הוצרך הכתוב לכתוב זאת – A Szentírásnak [tulajdonképpen] nem kellett volna mindezt közölnie, – אלא להודיע שבחו של יוסף – csupán azért [tette meg mégis], hogy megismertesse velünk József dicséretreméltóságát. – שנתכוין – Szándéka ugyanis az volt [az embereknek egyik városból a másikba költöztetésével], – להסיר חרפה מעל אחיו – hogy eltávolítsa a szégyent testvéreitől, – שלא יהיו קורין אותם גולים – hogy az emberek ne nevezhessék őket száműzötteknek.
מקצה גבול מצרים וגו’ – …Egyiptom határának egyik szélétől… [Ezt nem úgy kell érteni, hogy csupán az Egyiptom egyik szélén lakókat költöztette át az ország túlsó szélére, hiszen akkor mit tett volna az ország közepén lakókkal, hanem] – כן עשה לכל הערים – minden várossal ezt cselekedte – אשר במלכות מצרים – Egyiptom királyságán belül, – מקצה גבולה ועד קצה גבולה – az ország egyik határától a másikig.
[1] 1Mózes 42:23.
[2] Uo. 44:21.
[3] 1Mózes 43:9.
[4] Lásd Jeremiás 7:12–14.
[5] Táánit 10b.
[6] Lásd 1Mózes 24:3.; 28:6.
[7] Uo. 34.
[8] Noha az ősatyák és Jákob fiai betartották a Tóra törvényeit, a Tóraadást megelőző időszakban előfordultak prófétai látomásokon alapuló kivételek. Simon és Dina számára is prófétai látomás révén vált világossá, hogy, noha egymás testvérei, mégis összeházasodhatnak (Gur Árje).
[9] 4Mózes 26:59.
[10] 4:6.
[11] 1Mózes 36:6.
[12] Jób 34:23.
[13] 5Mózes 6:4–9. Az egyistenhit és az Örökkévaló igájának magunkra vétele, amelyet a zsidó ember kötelessége reggel és este elmondani. A háláchá szerint (Jomá 19b.) a Smá ima mondása közben az ember még csak nem is biccenthet felebarátjának, nehogy ezzel elvonja figyelmét az összpontosításról.
[14] 1Mózes 45:6.
[15] 10:8.
