Slách-Löchá (4Mózes 13–15.)
פָּרָשָׁת שְׁלַח לְךָ
 
A hetiszakasz tartalmából
l Mózes tizenkét kémet küld Kánaán földjére. Negyven nap múltán a kémek visszatérnek egy hatalmas fürt szőlővel, egy gránátalmával és egy fügével, és jelentik, hogy buján és bőségesen termő a vidék. Ám tízen a kémek közül arra figyelmeztetnek, hogy az ország lakosai óriások és félelmetes harcosok, „erősebbek, mint mi”; csupán Kálév és Józsua erősködnek, hogy az ország igenis meghódítható, ahogyan azt az Örökkévaló parancsolta.          4Mózes 13.
l A nép sír, hogy ők bizony inkább visszatérnének Egyiptomba. Isten úgy határoz, hogy büntetésül Izrael belépését az Ígéret Földjére negyven évvel elhalasztja, mert ennyi idő alatt ki fog halni ez az egész nemzedék. Isten büntetésének kihirdetése után, a zsidóknak megparancsoltatik, hogy forduljanak vissza, és ne induljanak harcba Amalék ellen. Egy csapat bűntudatos zsidó ennek ellenére az ország határában álló hegy felé indul, de az amálékiták és a kánaániták lemészárolják őket.                                              4Mózes 14.
l Isten közli a mönáchot (liszt-, bor- és olajáldozat) törvényeit, valamint ismerteti a chálámicváját, vagyis, hogy kenyérsütésnél a nyers tészta egy részét Istennek kell szentelni. A Tóra továbbá rendelkezik azokról az áldozatokról, amelyet a bálványimádás bűnének kapcsán kell hozni.
 4Mózes 15:1–31.
l Egy férfi megszegi a szombatot, mert a pihenés napján fát gyűjtöget, és ezért kivégzik. 4Mózes 15:32–36.
l Az Örökkévaló utasít, hogy kössünk rojtokat (cicit) ruháink szegélyeire, hogy azok emlékeztessenek bennünket a micvák (az isteni parancsolatok) teljesítésére.  4Mózes 15:37–41.
 
Szemelvények
שְׁלַח לְךָ אֲנָשִׁים וְיָתֻרוּ אֶת אֶרֶץ כְּנַעַן אֲשֶׁר אֲנִי נֹתֵן לִבְנֵי יִשְׂרָאֵל אִישׁ אֶחָד אִישׁ אֶחָד לְמַטֵּה אֲבֹתָיו תִּשְׁלָחוּ כֹּל נָשִׂיא בָהֶם:
Küldj magadnak férfiakat, hogy kikémleljék Kánaán földjét, amelyet én Izrael fiainak adok; egy-egy férfiút küldjetek atyáik törzséből, mindazt, aki fejedelem közöttük. (4Mózes 13:2.)
שְׁלַח לְךָ – Küldj magadnak… – לְדַעְתְּךָ – Tetszésed szerint. – אֲנִי אֵינִי מְצַוֶּה לְךָ – Én nem parancsolom ezt meg neked, – אִם תִּרְצֶה שְׁלַח – ha te akarsz, küldj. – לְפִי שֶׁבָּאוּ יִשְׂרָאֵל וְאָמְרוּ – Mivel jöttek Izrael fiai és mondták:[1] – נִשְׁלְחָה אֲנָשִׁים לְפָנֵינוּ – „…hadd küldjünk férfiakat magunk előtt”, – כְּמָה שֶׁנֶּאֱמַר – ahogy írva van:[2]– וַתִּקְרְבוּן אֵלַי כֻּלְּכֶם וְגוֹ’ – „odaléptetek hozzám mindnyájatok”. – וּמֹשֶׁה נִמְלַךְ בַּשְּׁכִינָה – Mózes tanácskozott a Söchinával, – אָמַר – és így szólt [Isten]: – אֲנִי אָמַרְתִּי לָהֶם – Én azt mondtam nekik, – שֶׁהִיא טוֹבָה – hogy jó [föld] az, – שֶׁנֶּאֱמַר – ahogy írva van: – אַעֲלֶה אֶתְכֶם מֵעֳנִי מִצְרַיִם וְגוֹ’ – „fölviszlek benneteket Egyiptom nyomorából… [egy tejjel-mézzel folyó országba]”,[3] – חַיֵּיהֶם – [és mivel nem hisznek nekem] ezért „életükre esküszöm”, – שֶׁאֲנִי נוֹתֵן לָהֶם מָקוֹם לִטְעוֹת – hogy lehe­tő­vé teszem a tévedést – בְּדִבְרֵי הַמְרַגְּלִים– a kémek szavai által, – לְמַעַן לֹא יִירָשׁוּהָ – hogy ne örököljék azt.
 
וַיִּשְׁלַח אֹתָם מֹשֶׁה לָתוּר אֶת אֶרֶץ כְּנָעַן, וַיֹּאמֶר אֲלֵהֶם עֲלוּ זֶה בַּנֶּגֶב וַעֲלִיתֶם אֶת הָהָר. (במדבר יג, יז)
És elküldte őket Mózes, hogy kémleljék ki Kánaán országát; és mondta nekik: „Menjetek föl erre, a déli vidéken, és menjetek föl a hegyek közé. (4Mózes 13:17.)
עֲלוּ זֶה בַּנֶּגֶב – …Menjetek föl erre, a déli vidéken… – הוּא הָיָה הַפְּסוֹלֶת שֶׁל אֶרֶץ יִשְׂרָאֵל – Ez Erec Jiszráel legalsó, [azaz leghitványabb része] volt. – שֶׁכֵּן דֶּרֶךְ הַתַּגָּרִים – Ilyen a kalmárok módszere; – מַרְאִים אֶת הַפְּסוֹלֶת תְּחִלָּה – először a legócskább [por­tékájukat] mutatják meg –וְאַחַר כָּךְ מַרְאִים אֶת הַשֶּׁבַח – és csak ezt követően mutatják meg a legjobbat.
 
וַיַּעֲלוּ בַנֶּגֶב וַיָּבֹא עַד חֶבְרוֹן וְשָׁם אֲחִימַן שֵׁשַׁי וְתַלְמַי יְלִידֵי הָעֲנָק, וְחֶבְרוֹן שֶׁבַע שָׁנִים נִבְנְתָה לִפְנֵי צֹעַן מִצְרָיִם. (במדבר יג, כב)
Fölmentek a déli vidéken, és eljutott Hebronig, és ott voltak Áchimán, Sésáj és Tálmáj, Ánák gyermekei. Hebron hét évvel előbb épült, mint az egyiptomi Coán. (4Mózes 13:22.)
וַיָּבֹא עַד חֶבְרוֹן – …és eljutott Hebronig… [Egyes szám!] – כָּלֵב לְבַדּוֹ הָלַךְ שָׁם – Csak Kálév ment oda egyedül, – וְנִשְׁתַּטַּח עַל קִבְרֵי אָבוֹת – és imádkozott az atyák sírjánál, – שֶׁלֹּא יְהֵא נִסָּת לַחֲבֵרָיו– hogy ne győzzék meg társai, – לִהְיוֹת בַּעֲצָתָם – hogy az ő véleményükön legyen. – וְכֵן הוּא אוֹמֵר– És ezért van írva:[4] – וְלוֹ אֶתֵּן אֶת הָאָרֶץ אֲשֶׁר דָּרַךְ בָּהּ – „…neki fogom adni azt a földet, amelyre lépett”, – וּכְתִיב וַיִּתְּנוּ לְכָלֵב אֶת חֶבְרוֹן – és később:[5] „És adták Kálévnek Hebront”.
 
וַיָּשֻׁבוּ מִתּוּר הָאָרֶץ, מִקֵּץ אַרְבָּעִים יוֹם. (במדבר יג, כה)
És visszatértek a föld kikémleléséből negyven nap múl­va. (4Mózes 13:25.)
וַיָּשֻׁבוּ מִתּוּר הָאָרֶץ מִקֵּץ אַרְבָּעִים יוֹם – És visszatértek a föld kikémleléséből negyven nap múlva. – וַהֲלֹא אַרְבַּע מֵאוֹת פַּרְסָה עַל אַרְבַּע מֵאוֹת פַּרְסָה הִיא – Nemde négyszázszor négyszázpárszá[6] területű volt,[7] – וּמַהֲלַךְ אָדָם בֵּינוֹנִי עֲשָׂרָה פַרְסָאוֹת לְיוֹם – egy átlagos ember pedig tízpárszát megy egy nap. – הֲרֵי מַהֲלַךְ אַרְבָּעִים יוֹם – Vagyis negyven nap járóút – מִן הַמִּזְרָח לַמַּעֲרָב– a keleti felétől a nyugatiig, – וְהֵם הָלְכוּ אָרְכָּהּ וְרָחְבָּהּ – de ők széltében és hosszában is megtették ezt az utat!? [Akkor viszont, hogy tudták megtenni 40 nap alatt?] – אֶלָּא שֶׁגָּלוּי לִפְנֵי הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – Mivel világossá vált az Örökkévaló előtt, – שֶׁיִּגְזֹר עֲלֵיהֶם יוֹם לַשָּׁנָה – hogy minden nap után egy évet [sivatagi vándorlást] fog rájuk kiróni [büntetésként], – קִצֵּר לִפְנֵיהֶם אֶת הַדֶּרֶךְ – ezért lerövidítette előttük az utat.[8]
 
וַיַּהַס כָּלֵב אֶת הָעָם אֶל מֹשֶׁה, וַיֹּאמֶר עָלֹה נַעֲלֶה וְיָרַשְׁנוּ אֹתָהּ כִּי יָכוֹל נוּכַל לָהּ. (במדבר יג, ל)
És Kálév csitította a népet Mózessel szemben, és mondta: bizony fölmegyünk és elfoglaljuk, mert mi legyőzzük őket. (4Mózes 13:30.)
וַיַּהַס כָּלֵב – És Kálév csitította… – הִשְׁתִּיק אֶת כֻּלָּם – Mindnyájukat elhallgattatta.
אֶל מֹשֶׁה – …Mózessel szemben… – לִשְׁמוֹעַ מַה שֶּׁיְּדַבֵּר בְּמֹשֶׁה – Hogy hallja [a nép], mit fog mondani [nekik Kálév] Mózesről. – צָוַח וְאָמַר – [Úgy tett, mintha egy követ fújna a többi kémmel, így érve el, hogy azok szólni hagyják.] Így kiáltott hozzájuk, mondván: – וְכִי זוֹ בִּלְבָד עָשָׂה לָנוּ בֶּן עַמְרָם – „Vajon csupán ezt tette velünk Ámrám fia?” – הַשּׁוֹמֵעַ הָיָה סָבוּר שֶׁבָּא לְסַפֵּר בִּגְנוּתוֹ – Az [őt] hallgató azt gondolhatta, hogy rágalmazni készül [Mózest]. – וּמִתּוֹךְ שֶׁהָיָה בְלִבָּם עַל מֹשֶׁה – Mivel nehezteltek Mózesre – בִּשְׁבִיל דִּבְרֵי הַמְרַגְּלִים – a kémek jelentése miatt, – שָׁתְקוּ כֻּלָּם – mindnyájan elhallgattak, – לִשְׁמוֹעַ גְּנוּתוֹ – hogy hallhassák rágalmazni őt. – אָמַר – [Kálév viszont] ezt mondta: – וַהֲלֹא קָרַע לָנוּ אֶת הַיָּם – „De hát nem választotta-e szét előttünk a tengert[9] –וְהוֹרִיד לָנוּ אֶת הַמָּן – és hozta le nekünk a mannát[10] – וְהֵגִיז לָנוּ אֶת הַשְּׂלָו – és érte el, hogy fürjek repüljenek elénk?”[11]
 
וַיּוֹצִיאוּ דִּבַּת הָאָרֶץ אֲשֶׁר תָּרוּ אֹתָהּ אֶל בְּנֵי יִשְׂרָאֵל לֵאמֹר, הָאָרֶץ אֲשֶׁר עָבַרְנוּ בָהּ לָתוּר אֹתָהּ אֶרֶץ אֹכֶלֶת יוֹשְׁבֶיהָ הִוא וְכָל הָעָם אֲשֶׁר רָאִינוּ בְתוֹכָהּ אַנְשֵׁי מִדּוֹת. (במדבר יג, לב)
És rossz hírét terjesztették az országnak, amelyet kikémleltek, Izráel fiai előtt, mondván: az ország, amelybe mentünk, hogy kikémleljük, lakóit fölemésztő ország, és mind a nép, melyet benne láttunk, hatalmas termetű emberek. (4Mózes 13:32.)
אֹכֶלֶת יוֹשְׁבֶיהָ – …lakóit fölemésztő… – בְּכָל מָקוֹם שֶׁעָבַרְנוּ – Bármerre jártunk, – מְצָאנוּם קוֹבְרֵי מֵתִים – azt láttuk, hogy [éppen] hallottaikat temetik. – וְהַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא עָשָׂה לְטוֹבָה – De az Örökkévaló [a kémek] javára tette ezt, – כְּדֵי לְטָרְדָם בְּאֶבְלָם – hogy [a kánaánitákat] lefoglalja a maguk gyásza, – וְלֹא יִתְּנוּ לֵב לָאֵלּוּ – és ne vegyék észre őket (a kémeket).
 
וַיֹּאמְרוּ אִישׁ אֶל אָחִיו, נִתְּנָה רֹאשׁ וְנָשׁוּבָה מִצְרָיְמָה. (במדבר יד, ד)
És mondták, egyik a másikának: Válasszunk fejet, és térjünk vissza Egyiptomba. (4Mózes14:4.)
נִתְּנָה רֹאשׁ – …Válasszunk fejet… – כְּתַרְגוּמוֹ – Onkelosz fordítása szerint: – נְמַנֵּי רֵישָׁא – „válasszunk vezetőt,” – נָשִׂים עָלֵינוּ מֶלֶךְ – [azaz:] Állítsunk magunk fölé királyt. – וְרַבּוֹתֵינוּ פֵּרְשׁוּ – Bölcseink ezt [a felszólítást] úgy magyarázzák, mint – לְשׁוֹן עֲבוֹדָה זָרָה – ami bálványimádásra [való felszólításra] utal. [A „király” helyett a „fej” valamiféle isteni lényt sugall.]
 
מִבִּלְתִּי יְכֹלֶת יהוה לְהָבִיא אֶת הָעָם הַזֶּה אֶל הָאָרֶץ אֲשֶׁר נִשְׁבַּע לָהֶם, וַיִּשְׁחָטֵם בַּמִּדְבָּר. (במדבר יד, טז)
Mivel nem képes az Örökkévaló elvinni ezt a népet az országba, amelyet esküvel ígért nekik, lemészárolta őket a sivatagban. (4Mózes 14:16.)
מִבִּלְתִּי יְכֹלֶת וְגוֹ’ – Mivel nem képes az Örökkévaló… – לְפִי שֶׁיּוֹשְׁבֵי הָאָרֶץ – mert az ország lakosai – חֲזָקִים וְגִבּוֹרִים – erősek és hősiesek, – וְאֵינוֹ דוֹמֶה פַּרְעֹה לִשְׁלֹשִׁים וְאֶחָד מְלָכִים – A fáraó pedig nem olyan, mint a harmincegy király, [aki az országot lakja]. – וְזֹאת יֹאמְרוּ – Ezt, [hogy „Mivel nem képes…”] mondják majd – עַל יוֹשֵׁבֵי הָאָרֶץ הַזֹּאת – ennek az országnak a lakóiról. [Tehát a „…nem képes” az nem tény, hanem csak a népek feltevésének folytatása.]
מִבִּלְתִּי יְכֹלֶת – Mivel nem képes… – מִתּוֹךְ שֶׁלֹא הָיָה יְכוֹלֶת בְּיָדוֹ לַהֲבִיאָם – Mivel nem bírta elvinni őket [az országba], – שְׁחָטָם – lemészárolta őket.
יְכֹלֶת – …képes… – שֵׁם דָּבָר הוּא – [A „ת” végződés itt nem nőnemű igét jelez, hanem] ez elvont főnév.
 
יהוה אֶרֶךְ אַפַּיִם וְרַב חֶסֶד נֹשֵׂא עָוֹן וָפָשַׁע, וְנַקֵּה לֹא יְנַקֶּה פֹּקֵד עֲוֹן אָבוֹת עַל בָּנִים עַל שִׁלֵּשִׁים וְעַל רִבֵּעִים. (במדבר יד, יח)
Az Örökkévaló hosszan tűrő, nagy a kegyeleme, megbocsátja a bűnt, a hitszegést, s attól megtisztít, de teljes fölmentést nem ad, megemlékezik az atyák bűnéről a fiakon harmadíziglen és negyedíziglen is. (4Mózes 14:18.)
ה’ אֶרֶךְ אַפַּיִם – Az Örökkévaló hosszan tűrő… – לְצַדִּיקִים וְלָרְשָׁעִים – az igazakkal és a vétkesekkel is. – כְּשֶׁעָלָה מֹשֶׁה לַמָּרוֹם – Mikor Mózes felment az égbe, – מְצָאוֹ מֹשֶׁה לְהַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא שֶׁהָיָה יוֹשֵׁב וְכוֹתֵב – Isten épp ült és ezt írta: – ה’ אֶרֶךְ אַפַּיִם – „Az Örökkévaló hosszan tűrő…”, – אָמַר לוֹ – azt mondta Neki [Mózes]: – לַצַדִּיקִים – az igazakkal! – אָמַר לוֹ הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – Azt válaszolta neki az Örökkévaló: – אַף לָרְשָׁעִים – a vétkesekkel is! – אָמַר לוֹ – Így szólt [Mózes]: – רְשָׁעִים יֹאבֵדוּ – a vétkesek vesszenek! – אָמַר לוֹ הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – Erre azt válaszolta [Isten]: – חַיֶּיךָ – Az „életedre esküszöm”, – שֶׁתִּצְטָרֵךְ לַדָּבָר – hogy szükséged lesz még erre. – כְּשֶׁחָטְאוּ יִשְׂרָאֵל בָּעֵגֶל וּבַמְרַגְּלִים – Mikor Izrael fiai vétkeztek az aranyborjúval és a kémekkel, – הִתְפַּלֵּל מֹשֶׁה לְפָנָיו בְּאֶרֶךְ אַפַּיִם – Mózes a hosszan tűrést említette imájában.[12] –אָמַר לוֹ הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – Azt mondta neki az Örökkévaló: – וַהֲלֹא אָמַרְתָּ לִי לַצַּדִּיקִים – Nemde azt mondtad nekem, hogy [csak] az igazakkal? – אָמַר לוֹ – Mire így válaszolt: – וַהֲלֹא אַתָּה אָמַרְתָּ אַף לָרְשָׁעִים – Nemde azt mondtad nekem, hogy a vétkesekkel is?!
 
וְעַבְדִּי כָלֵב עֵקֶב הָיְתָה רוּחַ אַחֶרֶת עִמּוֹ וַיְמַלֵּא אַחֲרָי, וַהֲבִיאֹתִיו אֶל הָאָרֶץ אֲשֶׁר בָּא שָׁמָּה וְזַרְעוֹ יוֹרִשֶׁנָּה. (במדבר יד, כד)
De szolgám Kálév, mivel más szellem vezette, és követett engem, őt elviszem a földre, ahová elment, és az ő magzatja birtokolni fogja azt. (4Mózes 14:24.)
רוּחַ אַחֶרֶת – …más szellem… – שְׁתֵּי רוּחוֹת – két szellem: – אַחַת בַּפֶּה וְאַחַת בַּלֵּב – egy, ami a szájában volt és egy, ami a szívében. – לַמְרַגְּלִים אָמַר – A kémeknek azt mondta: – אֲנִי עִמָּכֶם בְּעֵצָה – én veletek értek egyet, – וּבְלִבּוֹ הָיָה לוֹמַר הָאֱמֶת – de szívében az igazat akarta mondani, – וְעַל יְדֵי כֵן הָיָה בוֹ כֹּחַ לְהַשְׁתִּיקָם – és ezáltal volt benne erő, hogy lecsendesítse őket, – כְּמוֹ שֶׁנֶּאֱמַר – ahogy írva van:[13] – וַיַּהַס כָּלֵב – „…csitította Kálév”, – שֶׁהָיוּ סְבוּרִים – [Erre azért volt képes] mert ők úgy gondolták, – שֶׁיֹּאמַר כְּמוֹתָם – hogy azt mondja majd, amit ők. – זֶהוּ שֶׁנֶּאֱמַר בְּסֵפֶר יְהוֹשֻע – Erről ír Jósuá könyve:[14] – וָאָשֵׁב אוֹתוֹ דָּבָר כַּאֲשֶׁר עִם לְבָבִי – „…és hoztam neki [a népnek] választ, amint a szívemben volt” – וְלֹא כַּאֲשֶׁר עִם פִּי – és nem, ahogy a számban.
 
וּבְנֵיכֶם יִהְיוּ רֹעִים בַּמִּדְבָּר אַרְבָּעִים שָׁנָה וְנָשְׂאוּ אֶת זְנוּתֵיכֶם, עַד תֹּם פִּגְרֵיכֶם בַּמִּדְבָּר. (במדבר יד, לג)
És gyermekeitek vándorok lesznek a sivatagban negyven évig, és viselik hűtlenségteket, míg holttesteitek el nem enyésznek a sivatagban. (4Mózes 14:33.)
אַרְבָּעִים שָׁנָה – …negyven évig… – לֹא מֵת אֶחָד מֵהֶם פָּחוּת מִבֶּן שִׁשִּׁים – Egyikük sem halt meg hatvanéves kora előtt. [Ugyanis a hagyomány szerint az égi halálbüntetés hatvan éves korban következik be.] – לְכָךְ נִגְזַר אַרְבָּעִים – Ezért szólt a rendelet negy­ven [évről],[15] – כְּדֵי שֶׁיִּהְיוּ אוֹתָם שֶׁל בְּנֵי עֶשְׂרִים – hogy majd azok [is] akik húszévesek voltak,[16] – מַגִּיעִין לִכְלַל שִׁשִּׁים – betöltsék a hatvanat.
– וְשָׁנָה רִאשׁוֹנָה הָיְתָה בִּכְלָל – Az első év is be lett számítva, – וְאַף עַל פִּי שֶׁקָּדְמָה לְשִׁלּוּחַ הַמְרַגְּלִים – noha az megelőzte a kémek kiküldését,[17] – לְפִי שֶׁמִּשֶּׁעָשׂוּ אֶת הָעֶגֶל – ugyanis már az arany­bor­jú elkészítésétől fogva – עָלְתָה גְּזֵרָה זוֹ בְּמַחֲשָׁבָה – formálódott ennek a határozatnak a terve, – אֶלָּא שֶׁהִמְתִּין לָהֶם עַד שֶׁתִּתְמַלֵּא סְאָתָם – csak [Isten még] várt, míg betelik a pohár. – וְזֶהוּ שֶׁנֶּאֱמַר – Ez [a jelentése annak,] ami írva van:[18] – וּבְיוֹם פָּקְדִי בַּמְרַגְּלִים – „…amely napon majd számot kérek…” a kémek dolga miatt, – וּפָקַדְתִּי עֲלֵיהֶם חַטָּאתָם – „…számon veszem akkor rajtok bűnüket [az aranyborjú imádását].” – וְאַף כַּאן נֶאֱמַר – Itt is írva van:[19] –תִּשְׂאוּ אֶת עֲוֹנוֹתֵיכֶם – „…viselitek majd bűneiteket,” [többes számban] – שְׁתֵּי עֲוֹנוֹת שֶׁל עֵגֶל וְשֶׁל תְּלוּנָה – két bűnt, a borjúét és a [manna miatti] panaszkodásét.
– וְחִשֵּׁב לָהֶם בְּמִנְיַן חַיֵּיהֶם – [Isten] számba vette élettartamuk kiszámításakor – מִקְצַת שָׁנָה כְּכֻלָּהּ– a töredékévet mintha egész lenne, – וּכְשֶׁנִּכְנְסוּ לִשְׁנַת שִׁשִּׁים – így aztán, amikor beléptek a hatvanadik évükbe, – מֵתוּ אוֹתָם שֶׁל בְּנֵי עֶשְׂרִים – azok, akik húszévesek voltak [a kémkedés idején], meghaltak. [Így hát habár a minden évben kitűzött halál napján nem mindenki töltötte be teljesen a hatvanadik évet, mégis Isten a hatvanadikba való belépést már teljes évnek tekintette.]
וְנָשְׂאוּ אֶת זְנוּתֵיכֶם – …és viselik hűtlenségteket… – כְּתַרְגּוּמוֹ – Ahogyan Onkelosz fordítja: –וִיקַבְּלוּן יָת חוֹבֵיכוֹן – „[bün­te­tést] kaptok bűneitekért.”
 
וַיָּמֻתוּ הָאֲנָשִׁים מוֹצִאֵי דִבַּת הָאָרֶץ רָעָה, בַּמַּגֵּפָה לִפְנֵי יהוה. (במדבר יד, לז)
Azok a férfiak, akik az ország rossz hírét terjesztették, meghaltak a csapásban (bámágéfáaz Örökkévaló színe előtt. (4Mózes 14:37.)
בַּמַּגֵּפָה לִפְנֵי ה’ – …a csapásban az Örökkévaló színe előtt. – בְּאוֹתָהּ מִיתָה הַהֲגוּנָה לָהֶם – Az [esetükben] leghelyénvalóbb halálnemtől [sújtva], – מִדָּה כְּנֶגֶד מִדָּה – [a] viszonosság [elve alapján]. – הֵם חָטְאוּ בַּלָּשׁוֹן – Nyelvükkel vétkeztek, – וְנִשְׁתַּרְבֵּב לְשׁוֹנָם עַד טַבּוּרָם – ezért nyelvüket [az Örökkévaló] a köldökükig kinyújtotta, – וְתוֹלָעִים יוֹצְאִים מִלְּשׁוֹנָם – majd férgek jöttek elő nyelvükből, – וּבָאִין לְתוֹךְ טַבּוּרָם – és behatoltak a köldökükbe. – לְכָךְ נֶאֱמַר בַּמַּגֵּפָה – Ezért áll [a szövegben az], hogy „a csapásban” – וְלֹא נֶאֱמַר בְּמַגֵּפָה – és nem az, hogy „egy csapás alatt”. [Vagyis mintha az lenne írva, hogy „abban a bizonyos csapásban”, azzal a bizonyos csapással, ami megfelel annak az elvnek, hogy Isten az embert bűnének megfelelően bünteti.]
– וְזֶהוּ לִפְנֵי ה’ – És ez [a jelentése annak, hogy] az Örökkévaló színe előtt, – בְּאוֹתָהּ הָרְאוּיָה לָהֶם – [vagyis azon csapás által bűnhődtek,] amely a legalkalmasabb volt számukra [bűnük alapján] – עַל פִּי מִדּוֹתָיו שֶׁל הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – az Örökkévaló attribútumai szerint, – שֶׁהוּא מוֹדֵד מִדָּה כְּנֶגֶד מִדָּה – Aki a viszonosság [elve alapján] szolgáltat [igazságot].
 
וִיהוֹשֻׁעַ בִּן נוּן וְכָלֵב בֶּן יְפֻנֶּה, חָיוּ מִן הָאֲנָשִׁים הָהֵם הַהֹלְכִים לָתוּר אֶת הָאָרֶץ. (במדבר יד, לח)
De Józsua, Nún fia és Kálév, Jefune fia életben maradtak a férfiak közül, akik elmentek, hogy kikémleljék az országot. (4Mózes 14:38.)
וִיהוֹשֻׁעַ וְכָלֵב חָיוּ וְגוֹ’ – Józsua… és Kálév… életben maradtak… – מַה תַּלְמוּד לוֹמַר – [Csupán azokra mondatott ki a halálos ítélet, akik becsmérlően beszéltek az országról. Az, hogy Józsua és Kálév életben maradtak, magától értetődőnek tűnik. Akkor] mit tanít a Tóra azzal, hogy azt mondja: – חָיוּ מִן הָאֲנָשִׁים הָהֵם – „életben maradtak a férfiak közül”? – אֶלָּא מְלַמֵּד – Azt tanítja, –שֶׁנָּטְלוּ חֶלְקָם שֶׁל מְרַגְּלִים בָּאָרֶץ – hogy megkapták [maguknak örökségül] az országnak azt a részét, amely a kémeké [lett volna], – וְקָמוּ תַּחְתֵּיהֶם לְחַיִּים – helyükbe lépve az életben.
 
דַּבֵּר אֶל בְּנֵי יִשְׂרָאֵל וְאָמַרְתָּ אֲלֵהֶם, כִּי תָבֹאוּ אֶל אֶרֶץ מוֹשְׁבֹתֵיכֶם אֲשֶׁר אֲנִי נֹתֵן לָכֶם. (במדבר טו, ב)
Szólj Izráel fiaihoz és mondd nekik: Midőn bementek lakóhelyeitek országába, melyet adok nektek… (4Mózes 15:2.)
כִּי תָבֹאוּ – …midőn bementek… – בִּשֵּׂר לָהֶם שֶׁיִּכָּנְסוּ לָאָרֶץ – Tudatta velük, hogy be fognak menni az országba. [És többé nem fog rájuk büntetést kimérni úgy, hogy örökké továbbhúzódjon az országba való belépésük.]
 
וַעֲשִׂיתֶם אִשֶּׁה לַיהוה עֹלָה אוֹ זֶבַח לְפַלֵּא נֶדֶר אוֹ בִנְדָבָה אוֹ בְּמֹעֲדֵיכֶם, לַעֲשׂוֹת רֵיחַ נִיחֹחַ לַיהוה מִן הַבָּקָר אוֹ מִן הַצֹּאן. (במדבר טו, ג)
…és készíteni fogtok tűzáldozatot az Örökkévalónak, égőáldozatot, vagy vágóáldozatot fogadalomból, vagy felajánlásul, vagy az ünnepeiteken, hogy kellemes illatú legyen az Örökkévalónak, a baromból, vagy a juhféléből. (4Mózes 15:3.)
וַעֲשִׂיתֶם אִשֶּׁה – …és készíteni fogtok tűzáldozatot… – אֵין זֶה צִוּוּי – Ez nem parancs, [hiszen önkéntes felajánlásról van szó]. – אֶלָּא כְּשֶׁתָּבוֹאוּ שָׁם – Inkább [arra utal a vers, hogy] amikor elérkeztek oda – וְתַעֲלֶה עַל לְבַבְכֶם לַעֲשֹוֹת אִשֶּׁה לַה’ – és felmerül bennetek, hogy tűzáldozatot készítsetek.
רֵיחַ נִיחֹחַ – …kellemes illatú… – נַחַת רוּחַ לְפָנָי – [Itt nyilván nem az illat számít, hanem ez így értendő:] „Kellemes Számomra, [hogy megparancsoltam valamit, és azt végrehajtjátok].”
לְפַלֵּא נֶדֶר אוֹ בִנְדָבָה – …fogadalomból, vagy felajánlásul – אוֹ שֶׁתַּעֲשׂוּ הָאִשֶּׁה בִּשְׁבִיל – vagy, ha tűzáldozatot készítesz annak érdekében, – חוֹבַת מוֹעֲדֵיכֶם – hogy teljesítsd a kötelezettségedet ünnepeiden, – שֶׁחִיַּבְתִּי אֶתְכֶם – amelyet meghagytam neked, – לַעֲשֹוֹת בַּמּוֹעֵד– hogy elvégezz az ünnepen.
 
דַּבֵּר אֶל בְּנֵי יִשְׂרָאֵל וְאָמַרְתָּ אֲלֵהֶם, בְּבֹאֲכֶם אֶל הָאָרֶץ אֲשֶׁר אֲנִי מֵבִיא אֶתְכֶם שָׁמָּה. (במדבר טו, יח)
Szólj Izráel fiaihoz, és mond meg nekik: Amikor bementek az országba, ahová beviszlek benneteket… (4Mózes 15:18.)
בְּבֹאֲכֶם אֶל הָאָרֶץ – …Amikor bementek az országba… – מְשֻׁנָּה בִּיאָה זוֹ – Ez a „bemenetel” különbözik – מִכָּל בִּיאוֹת שֶבַּתּוֹרָה – minden más, a Tórában említett „bemeneteltől.” – שֶׁבְּכֻלָּן נֶאֱמַר כִּי תָבֹא – Mert minden helyen [ugyanolyan megfogalmazással] az áll: „…midőn bemégy,”[20]– כִּי תָבֹאוּ – „…ha majd bementek.”[21] – לְפִיכָךְ כֻּלָּן לְמֵדוֹת זוֹ מִזּוֹ – Ezért aztán [mivel hasonló szövegezésűek] következtethetünk az egyikből a másikra, [vagyis azok a részletek, amelyek egy adott törvénnyel kapcsolatban egyértelműen meg vannak fogalmazva, alkalmazhatók a többi törvény esetében is]. – וְכֵיוָן שֶׁפָּרַט לְךָ הַכָּתוּב בְּאַחַת מֵהֶן – És mivel a Szentírás előírta egyikükkel [azaz egy az Erec Jiszráelbe való megérkezést követő időszakra vonatkozó törvénnyel] kapcsolatban,[22] – שֶׁאֵינָהּ אֶלָּא לְאַחַר יְרֻשָּׁה וִישִׁיבָה – hogy az csak a birtokbavételt és letelepedést követő [időszakra] vonatkozik, – אַף כֻּלָּן כֵּן – mindegyikükre ugyanez [érvényes]. –אֲבָל זוֹ נֶאֱמַר בָּהּ – Ezzel kapcsolatban azonban az hangzik el: – בְּבֹאֲכֶם – „…amikor bementek.” –מִשֶּׁנִּכְנְסוּ בָהּ וְאָכְלוּ מִלַּחְמָהּ – [Ez pedig arra utal, hogy] amint bemennek [az országba] és ettek kenyeréből, – נִתְחַיְּבוּ בְחַלָּה – [máris azaz még a birtokbavételt és a letelepedést megelőzően] vonatkozott rájuk a tésztaadomány micvája, [amelyről a következő versek szólnak].
 
מֵרֵאשִׁית עֲרִסֹתֵיכֶם תִּתְּנוּ לַיהוה תְּרוּמָה, לְדֹרֹתֵיכֶם. (במדבר טו, כא)
Tésztátok elsejéből adjatok az Örökkévalónak adományt nemzedékeiteken át. (4Mózes 15:21.)
מֵרֵאשִׁית עֲרִסֹתֵיכֶם – Tésztátok elejéből. – לָמָּה נֶאֱמַר – Miért hangzik ez [itt] el, [hisz nem tűnik többnek, mint csupán az előző versben elhangzott mondat megismétlésének]? – לְפִי שֶׁנֶּאֱמַר – Mivel az áll [a szövegben, hogy]: – רֵאשִׁית עֲרִסֹתֵיכֶם – „Tésztátok elejéből…,” – שׁוֹמֵעַ אֲנִי רִאשׁוֹנָה שֶׁבָּעִסּוֹת – ezt úgy érthetnénk, hogy a [teljes] első cipókat [kell adományul odaadni, vagyis a teljes első adag kenyértésztát, amelyet Erec Jiszráelbe belépvén dagasztottak]. – תַּלְמוּד לוֹמַר מֵרֵאשִׁית – Ezért van írva: „elejéből,” – מִקְצָתָהּ וְלֹא כֻלָּהּ – [azaz] egy részét, de nem az egészet, [ugyanis egy vekninek egy része elegendő ahhoz, hogy mentesítse a többi veknit az adakozás kötelezettsége alól].
תִּתְּנוּ לַה’ תְּרוּמָה – …adjatok az Örökkévalónak adományt… – לְפִי שֶׁלֹּא שָׁמַעְנוּ שִׁעוּר – Mivel még nem hallottunk arról, hogy pontosan mennyit [kell adni] – לְחַלָּה– tésztaadományként, –נֶאֱמַר תִּתְּנוּ – ezért azt mondja [a szöveg]: „Adjatok,” – שֶׁיְּהֵא בָהּ כְּדֵי נְתִינָה – [vagyis] legyen annyi, [amennyi] elegendő az „adáshoz.” [Ez pedig 1/24-ed rész a háziasszony esetében és 1/48-ad rész a pék esetében.][23]
 
וְהָיָה אִם מֵעֵינֵי הָעֵדָה נֶעֶשְׂתָה לִשְׁגָגָה וְעָשׂוּ כָל הָעֵדָה פַּר בֶּן בָּקָר אֶחָד לְעֹלָה לְרֵיחַ נִיחֹחַ לַיהוה וּמִנְחָתוֹ וְנִסְכּוֹ כַּמִּשְׁפָּט, וּשְׂעִיר עִזִּים אֶחָד לְחַטָּת. (במדבר טו, כד)
És lészen, ha elkerülte a község látóit, és tévedésből történt a dolog, akkor mutasson be az egész község egy fiatal tulkot égőáldozatnak, kellemes illatul az Örökkévalónak, és lisztáldozatát és öntőáldozatát az előírás szerint, és egy kecskebakot vétekáldozatnak.(4Mózes 15:24.)
אִם מֵעֵינֵי הָעֵדָה נֶעֶשְׂתָה לִשְׁגָגָה – … ha elkerülte a község látóit, és tévedésből történt a dolog – אִם מֵעֵינֵי הָעֵדָה – [A „látóit” a község vezetőire utal. Vagyis] ha a közösség látói [azaz a Szánhedrin hibás döntése] miatt, – נֶעֶשְׂתָה עֲבֵרָה זוֹ עַל יְדֵי שׁוֹגֵג – történt tévedésből törvényszegés. – כְּגוֹן שֶׁשָּׁגְגוּ וְהוֹרוּ – Például tévedtek és úgy rendelkeztek, – עַל אַחַת מִן הָעֲבוֹדוֹת – hogy a szolgálat egy fajtája [például a meghajlás] – שֶׁהִיא מֻתֶּרֶת לַעֲבֹד עֲבוֹדָה זָרָהבְּכָךְ – engedélyezett bálványimádás céljára [és ennek alapján mások bűnt követtek el].
לְחַטָּת – …vétekáldozatnak (löchátát). – חָסֵר א’ – Hiányzik az א (álef betű) [a „löchátát” szóból], – שֶׁאֵינוֹ כִּשְׁאָר חַטָּאוֹת – mert ez nem olyan, mint a többi vétekáldozat. – שֶׁכָּל חַטָּאוֹת שֶׁבַּתּוֹרָה – A Tórában [említett] valamennyi vétekáldozat [esetében], – הַבָּאוֹת עִם עוֹלָה – amelyet egy égőáldozattal együtt kell meghozni, – הַחַטָּאת קוֹדֶמֶת לָעוֹלָה –  a vétekáldozat megelőzi
az égőáldozatot, – שֶׁנֶּאֱמַר וְאֶת הַשֵּׁנִי יַעֲשֶֹה עוֹלָה – mint írva van:[24] „És készítse el a másikat égőáldozatnak.” – וְזוֹ עוֹלָה קוֹדֶמֶת לְחַטָּאת – Jelen esetben azonban az égőáldozat megelőzi a vétekáldozatot.[25]
 
וַיִּהְיוּ בְנֵי יִשְׂרָאֵל בַּמִּדְבָּר, וַיִּמְצְאוּ אִישׁ מְקֹשֵׁשׁ עֵצִים בְּיוֹם הַשַּׁבָּת. (במדבר טו, לב)
És midőn Izráel fiai a sivatagban voltak, találtak egy férfiút, amint fát szedegetett szombat napján. (4Mózes 15:32.)
וַיִּהְיוּ בְנֵי יִשְׂרָאֵל בַּמִּדְבָּר וַיִּמְצְאוּ – És midőn Izráel fiai a sivatagban voltak, találtak… – בִּגְנוּתָן שֶׁל יִשְׂרָאֵל דִּבֶּר הַכָּתוּב – [Az, hogy „a sivatagban voltak”, nyilvánvalónak tetszik. Ez a kijelentés valójában azt tudatja velünk, hogy ez az incidens nem sokkal azt követően esett meg, hogy Egyiptomból megérkeztek a sivatagba.[26] Tehát] a Szentírás becsmérlően beszél az izraelitákról, – שֶׁלֹא שָׁמְרוּ אֶלָּא שַׁבָּת רִאשׁוֹנָה – amiért csupán az első szombatot tartották meg, – וּבַשְּׁנִיָּה בָּא זֶה וְחִלְּלָהּ – és a másodikon már jött ez a férfi és megszentségtelenítette azt.
 
וְהָיָה לָכֶם לְצִיצִת וּרְאִיתֶם אֹתוֹ וּזְכַרְתֶּם אֶת כָּל מִצְוֹת יהוה וַעֲשִׂיתֶם אֹתָם, וְלֹא תָתֻרוּ אַחֲרֵי לְבַבְכֶם וְאַחֲרֵי עֵינֵיכֶם אֲשֶׁר אַתֶּם זֹנִים אַחֲרֵיהֶם. (במדבר טו, לט)
És legyen számotokra nézőrojt (löcicit), hogy megnézzétek és emlékezzetek az Örökkévalónak minden parancsolatára, és tegyétek meg azokat, hogy ne keressetek utat saját szívetek és saját szemetek után, amelyek után ti gyakran vétkeztek. (4Mózes 15:39.)
וּזְכַרְתֶּם אֶת כָּל מִצְוֹת ה’ – …emlékezzetek az Örök­ké­va­ló­nak minden parancsolatára… – שֶׁמִּנְיַן גִּימַטְרִיָּא שֶׁל צִיצִית שֵׁשׁ מֵאוֹת – Mivel a צִיצִית (cicit) szó számértéke 600,[27] – וּשְׁמוֹנָה חוּטִים וַחֲמִשָּׁה קְשָׁרִים – és a nyolc szállal és öt csomóval együtt – הֲרֵי תַּרְיַ”ג – ez [összesen] 613, [ami pedig megfelel a Tóra micvái összegének].
וְלֹא תָתוּרוּ אַחֲרֵי לְבַבְכֶם – …hogy ne keressetek utat (táturusaját szívetek… után… – כְּמוֹ מִתּוּר הָאָרֶץ – [A „tá­tu­ru” szó] hasonló [értelmű], mint[28] „…az ország kikémleléséből (mitur)” [kifejezésben található „mitur” szó]. – הַלֵּב וְהָעֵינַיִם הֵם מְרַגְּלִים לַגּוּף – A szív és a szem a test kémei, – וּמְסַרְסְרִים לוֹ אֶת הָעֲבֵרוֹת – [amelyet] bűnbe visznek. – הָעַיִן רוֹאָה – [Hiszen] a szem lát, – וְהַלֵּב חוֹמֵד – a szív vágyódik, – וְהַגּוּף עוֹשֶׂה אֶת הָעֲבֵרָה – a test pedig vétkezik.
 
אֲנִי יהוה אֱלֹהֵיכֶם אֲשֶׁר הוֹצֵאתִי אֶתְכֶם מֵאֶרֶץ מִצְרַיִם לִהְיוֹת לָכֶם לֵאלֹהִים, אֲנִי יהוה אֱלֹהֵיכֶם. (במדבר טו, מא)
Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek, aki kivezettelek benneteket Egyiptom országából, hogy legyek a ti Istenetek. Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. (4Mózes 15:41.)
אֲנִי ה’ אֱלֹהֵיכֶם – Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek… – מִיסוֹדוֹ שֶׁל רַבִּי מֹשֶׁה הַדַּרְשָׁן הֶעְתַּקְתִּי – Mose Hádársán rabbi kommentárjából másoltam át: – לָמָּה נִסְמְכָה פַּרְשַׁת מְקוֹשֵׁשׁ – Miért szomszédos a „gyűjtögetőről” szóló rész[29] – לְפַרְשַׁת עֲבוֹדָה זָרָה – a bálványimádásról szóló résszel?[30] – לוֹמַר – Megtanítandó, – שֶׁהַמְחַלֵּל אֶת הַשַּׁבָּת – hogy a Szombat meg­szent­ségtelenítője – כְּעוֹבֵד עֲבוֹדָה זָרָה – olyan, akár egy bálvány­i­má­dó, [vagyis a szombatszegés egy szinten van az egész Tóra tagadásával], – שֶׁאַף הִיא – tehát a [Szombat maga] is – שְׁקוּלָה כְּכָל הַמִּצְווֹת – felér az egész Tórával.[31] – וְכֵן הוּא אוֹמֵר בְּעֶזְרָא – Ugyanez áll Ezra [könyvében]:[32] –וְעַל הַר סִינַי יָרַדְתָּ – „Majd alászálltál a Szináj hegyére…, – וַתִּתֵּן לָהֶם מִשְׁפָּטִים יְשָׁרִים וְתוֹרוֹת אֱמֶת וְכוּ’ – Adtál nekik helyes törvényeket és igaz tanításokat…, – וְאֶת שַׁבַּת קָדְשְׁךָ הוֹדַעְתָּ לָהֶם – Megismertetted velük szent Szombatodat…”. [A „törvényeket” és a „szombatot” külön mondatban említi, annak a fontosságára tanítva.]
– וְאַף פַּרְשַׁת צִיצִית לְכָךְ נִסְמְכָה לָאֵלּוּ – A cicit-ről szóló rész szintén ez okból szomszédos ezekkel [a részekkel], – לְפִי שֶׁאַף הִיא שְׁקוּלָה כְּנֶגֶד כָּל הַמִּצְווֹת  –  mivel a [cicit]  is felér az összes pa-
ran­cso­lattal, – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van:[33] – וַעֲשִׂיתֶם אֶת כָּל מִצְוֹתָי – „…és megtegyétek minden parancsolataimat.”
עַל כַּנְפֵי בִגְדֵיהֶם – …ruháik szögleteire (kánfé vig­dé­hem)[34] – כְּנֶגֶד – Ez megfelel [annak, hogy] – וָאֶשָּׂא אֶתְכֶם עַל כַּנְפֵי נְשָׁרִים – „…felemeltelek benneteket sasszárnyakon (kánfé nö­sá­rim).”[35]
– עַל אַרְבַּע כְּנָפוֹת – …[ruhádnak] négy szögletére…[36] – וְלֹא בַּעֲלַת שָׁלֹשׁ וְלֹא בַּעֲלַת חָמֵשׁ – de olyan ruhákra ne, amelyeken három vagy öt [szöglet] van.[37] – כְּנֶגֶד אַרְבַּע לְשׁוֹנוֹת שֶׁל גְּאֻלָּה– Ez megfelel a megváltás négy fajta kifejezésének, – שֶׁנֶּאֶמְרוּ בְּמִצְרַיִם – amelyek Egyiptom kapcsán hangzottak el:[38] – וְהוֹצֵאתִי – „kivezetlek,” – וְהִצַּלְתִּי – „megmentelek,” – וְגָאַלְתִּי – „megváltalak,” – וְלָקַחְתִּי – „Magamhoz fogadlak.”
פְּתִיל תְּכֵלֶת – …kék-bíbor (töchéletzsinórt…[39] – עַל שֵׁם שִׁכּוּל בְּכוֹרוֹת – [„töchélet”-nek] neveztetik az [egyiptomiak] elsőszülöttjeinek elvesztése (sikul) okán.[40] – תַּרְגּוּם שֶׁל שִׁכּוּל – [Ugyanis] Onkelosz a „sikul”-t úgy fordítja: – תִּכְלָא – „tichlá”, [„egy gyermek elvesztése”]. –וּמַכָּתָם הָיְתָה בַּלַּיְלָה – És éjszaka érte őket (az elsőszülötteket) a csapás. – וְכֵן צֶבַע הַתְּכֵלֶת דּוֹמֶה לָרָקִיעַ – Ugyanúgy a „töchélet” színe hasonló az ég [kékjéhez], – הַמַּשְׁחִיר לְעֵת עֶרֶב – amely este sötétebbé válik. – וּשְׁמוֹנָה חוּטִים שֶׁבָּהּ – A [cicit] nyolc szála pedig[41] – כְּנֶגֶד שְׁמוֹנָה יָמִים – megfelel annak a nyolc napnak, – שֶׁשָּׁהוּ יִשְׂרָאֵל – [amennyit] az izraeliták vártak – מִשֶּׁיָּצְאוּ מִמִּצְרַיִם – attól fogva, hogy elhagyták Egyiptomot,[42] – עַד שֶׁאָמְרוּ שִׁירָה עַל הַיָּם – addig, amíg el­éne­kel­ték [dalukat] a [Nádas-]tengernél.

 


[1] 5Mózes 1:22.
[2] Uo.
[3] 2Mózes 3:17.
[4] 5Mózes 1:36.
[5] Bírák 1:20.
[6] 1 párszá kb. 3.8 km.
[7] Ez Izrael végső, messianisztikus határaira utal, amelyek jóval tágabbak, a mainál.
[8] De ennél jobban nem rövidítette le, mert azt akarta, hogy még a pusztai vándorlás alatt betöltsék a hatvanadik életévüket. Lásd a 4Mózes 14:33-hez írt Rási-kommentárt.
[9] 2Mózes 14:21.
[10] Uo. 16.
[11] 4Mózes 11:31.
[12] 2Mózes 34:6.
[13] 4Mózes 13:30.
[14] 14:7.
[15] Lásd a 8. lábj.
[16] 29. vers.
[17] A kémek epizódja nem játszódhatott le a Kivonulást követő második évet megelőzően, amikor a Mózes negyedik könyve kezdődik (1:1.).
[18] 2Mózes 32:34.
[19] 34. vers.
[20] Egyes számban, pl.: 5Mózes 26:1.
[21] Többes számban, pl.: 3Mózes 14:34.
[22] 5Mózes 17:14.
[23] Rási mindazonáltal fentebb (20. vers) azt állítja, hogy nincs pontosan meghatározva, mennyinek kell lennie a tésztaadománynak. Nyilvánvaló tehát, hogy az itt meghatározott mennyiséget nem a Biblia írja elő, hanem rabbinikus rendelet, és az „Adjatok” csupán támpontként szolgál a rabbinikus törvényhozás számára.
[24] 3Mózes 5:10.
[25] Az égőáldozatot rendszerint adományként ajánlják fel, míg a vétekáldozatot engesztelésül hozzák. Úgy helyénvaló a vezeklő részéről, hogy először bűnbocsánatot akar nyerni, s csak ezt követően ajánl fel adományt, tehát a vétekáldozatnak meg kell előznie az égőáldozatot (lásd a 3Mózes 5:8-hez írt Rási-kommentárt). Néha azonban az égőáldozat nem adomány, hanem engesztelésül hozzák bűnös gondolatokért, például bálványimádás esetében, ahol Isten megbünteti a gondolatban vétkezőt (Kidusin 40a.). Az ilyen esetben az égőáldozat megelőzi a vétekáldozatot, ugyanúgy, ahogyan a bűnös gondolat is megelőzte a bálványimádás bűnös aktusát.
[26] De nem rögtön az első Szombaton történt a dolog, mert arról az áll a Szentírásban: „pihenést tartott a nép a hetedik napon” (2Mózes 16:30.).
[27] Noha a szövegben így szerepel a szó: ציצת, a második י (jud) nélkül (Nachmanidész). Rási ezek szerint az általánosabb írásmód szerint (ציצית) végezte kalkulációját.
[28] 4Mózes 13:25.
[29] 32-35. vers.
[30] 22-31. vers.
[31] A bálványimádó magát Istent tagadja meg. A Szombat megszentségtelenítője, azáltal, hogy nem pihen, úgy ahogyan Isten pihent a Teremtés utolsó napján, tagadja Istennek mint Teremtőnek a szerepét.
[32] Nechemjá 9:13-14. A Talmud (Szánhedrin 93b.) szerint Ezra könyvét is Nechemjá írta, és ezért a két könyvet gyakran egyként kezelik. Vö. Giljon háSász Szukká 12a.
[33] 40. vers.
[34] 38. vers
[35] 2Mózes 19:4.
[36] Ez az idézet az 5Mózes 22:12-ből származik, ahol ugyancsak szól a Tóra a cicitparancsáról.
[37] A három szöglettel rendelkező ruhadarabra nem vonatkozik a cicit micvája. Az öt szöglettel rendelkező ruhadarab négy szögletére kell rojtokat rakni, az ötödikre azonban nem.
[38] 2Mózes 6:6-7.
[39] 38. vers
[40] Lásd az 1Mózes 27:45-hez írt Rási-kommentárt.
[41] Minden egyes szögletbe négy szálat húznak bele, amelyeket aztán össze­cso­móznak, s ily módon egy nyolc szálból álló rojtot kapunk.
[42] Jóllehet Rási (2Mózes 14:5.) azt állítja, hogy az izraeliták az Egyiptomból való kivonulásukat követő hetedik napon keltek át a tengeren és énekelték el dalukat, az egyiptomi uralom aló felszabadulásuk már lényegében az elindulásukat megelőző napon, azazniszán 14-én elkezdődött. Azon a napon már szabadon levághatták a peszáchi bárányt, dacára annak, hogy az egyiptomiak istenként imádták (többek között) a bárányt is.
Megszakítás