Nicávim (5Mózes 29:9–30:20.) פָּרָשָׁתנִצָּבִים
 
A hetiszakasz tartalmából
    Nicávim heti szakasza tartalmazza a zsidó vallás néhány legfontosabb alapelvét:
l Izrael egysége: „Itt álltok a mai napon ti mindnyájan az Örökkévaló, a ti Istenetek színe előtt, fejeitek, törzseitek, véneitek és tiszttartóitok, Izráel minden férfija; gyermekeitek, feleségeitek és a te jövevényed, aki táborodban van a favágódtól a vízmerítődig.”
 5Mózes 29:9–10.
l Az eljövendő megváltás: Mózes figyelmeztet ugyan a számkivetésre és az Ország elnéptelenedésére, amely mindenképpen bekövetkezik, ha Izrael elhagyja az Örökkévaló törvényeit, de aztán azt prófétálja, hogy végül „megtérsz az Örökkévalóhoz, a te Istenedhez… Ha lesz a te eltaszítottságod az ég szélén, onnan is összegyűjt téged az Örökkévaló, a te Istened és onnan is elhoz… és bevisz téged az Örökkévaló, a te Istened az országba, amelyet elfoglaltak őseid.”   5Mózes 29:11–30-9.
l A Tóra teljesíthetősége: „Mert ez a parancsolat, amelyet neked a mai napon parancsolok, nem utolérhetetlen neked és nem távol eső. Nem az égben van… És nem a tengeren túl van… Hanem nagyon közel van hozzád az ige, szájadban és szívedben van, hogy megtegyed.”
 5Mózes 30:11–14.
l A választás szabadsága: „Lásd, eléd tettem a mai napon az életet és a jót, a halált és a rosszat, azzal, hogy megparancsolom ma neked, hogy szeresd az Örökkévalót, a te Istenedet, az Ő útjain járva és megtartva parancsolatait… elébed tettem az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd tehát az életet!”  5Mózes 30:15–20.
 
Szemelvények
טַפְּכֶם נְשֵׁיכֶם וְגֵרְךָ אֲשֶׁר בְּקֶרֶב מַחֲנֶיךָ, מֵחֹטֵב עֵצֶיךָ עַד שֹׁאֵב מֵימֶיךָ. (דברים כט, י)
…gyermekeitek, feleségeitek és a te jövevényed, aki táborodban van a favágódtól a vízmerítőig. (5Mózes 29:10.)
מֵחֹטֵב עֵצֶיךָ – …favágódtól… – מְלַמֵּד – Ez arra tanít, – שֶׁבָּאוּ כְּנַעֲנִיִּים לְהִתְגַיֵּר בִּימֵי מֹשֶׁה – hogy Mózes idejében kánaániták jöttek, hogy betérjenek, – כְּדֶרֶךְ שֶׁבָּאוּ גִּבְעוֹנִים בִּימֵי יְהוֹשֻׁעַ – úgy ahogy Józsua idején a gibeoniták, – וְזֶהוּ הָאָמוּר בַּגִּבְעוֹנִים – és ezért van írva a gibeonitáknál:[1] – וַיַּעֲשׂוּ גַם הֵמָּה בְּעָרְמָה – „Cselekedtek tehát ők is ravaszsággal…” [vagyis úgy, mint Mózes idejében a kánaániták] – וּנְתָנָם מֹשֶׁה חוֹטְבֵי עֵצִים וְשׁוֹאֲבֵי מַיִם – és Mózes [ezért] favágókká és vízmerítővé tette őket [úgy ahogyan később Józsua a gibeonitákat].
 
לְמַעַן הָקִים אֹתְךָ הַיּוֹם לוֹ לְעָם וְהוּא יִהְיֶה לְּךָ לֵאלֹהִים כַּאֲשֶׁר דִּבֶּר לָךְ, וְכַאֲשֶׁר נִשְׁבַּע לַאֲבֹתֶיךָ לְאַבְרָהָם לְיִצְחָק וּלְיַעֲקֹב. (דברים כט, יב)
Azért, hogy ma téged népévé emeljen és Ő legyen a te Istened, amint szólott hozzád és amint megesküdött őseidnek, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak. (5Mózes 29:12.)
לְמַעַן הָקִים אוֹתְךָ הַיּוֹם לוֹ לְעָם – Azért, hogy ma téged népévé emeljen… – כָּל כָּךְ הוּא נִכְנָס לִטְרוֹחַ – Oly sok energiát fektetett abba, – לְמַעַן קַיֵּם אוֹתְךָ לְפָנָיו לְעָם – hogy felemeljen téged az Ő népévé.[2]
וְהוּא יִהְיֶה לְךָ לֵאלֹהִים – …és Ő legyen a te Istened… – לְפִי שֶׁדִּבֶּר לָךְ – Mert szólott hozzád –וְנִשְׁבַּע לַאֲבוֹתֶיךָ – és… megesküdött őseidnek, – שֶׁלֹּא לְהַחֲלִיף אֶת זַרְעָם – hogy nem cseréli fel utódaikat – בְּאֻמָּה אַחֶרֶת – valamely más néppel; – לְכָךְ הוּא אוֹסֵר אֶתְכֶם בִּשְׁבוּעוֹת הַלָּלוּ – Ezért köt meg benneteket ezekkel az eskükkel, – שֶׁלֹּא תַּקְנִיטוּהוּ – hogy ne szálljatok szembe Vele, – אַחַר שֶׁהוּא אֵינוֹ יָכוֹל לְהִבָּדֵל מִכֶּם – tekintve, hogy Ő meg ti elválaszthatatlanok vagytok [egymástól]. – עַד כַּאן – Egészen eddig a pontig – פֵּרַשְׁתִּי – értelmezésem a szöveg – לְפִי פְּשׁוּטוֹ שֶׁל פַּרְשָׁה – a fejezet egyszerű jelentését követte.
– וּמִדְרַשׁ אַגָּדָה – A Midrás Ágádá szerint: – לָמָּה נִסְמְכָה פַּרְשַׁת אַתֶּם נִצָּבִים – Az „Itt álltok” [kezdetű] szakasz miért követi közvetlenül – לַקְּלָלוֹת – az átkokat?[3] – לְפִי שֶׁשָּׁמְעוּ יִשְׂרָאֵל – Azért, mert amikor az izraeliták halloták – מֵאָה קְלָלוֹת חָסֵר שְׁתַּיִם – a majd száz átkot, – חוּץ מִאַרְבָּעִיםוָתֵשַׁעשֶׁבְּתוֹרַת כֹּהֲנִים – nem beszélve a Torát Kohánim-ban[4] szereplő negyvenkilencről, – הוֹרִיקוּ פְּנֵיהֶם – az arcuk elfehéredett– וְאָמְרוּ – és azt mondták: – מִי יוּכַל לַעֲמוֹד בְּאֵלּוּ – „Ki képes elviselni ezeket?” – הִתְחִיל מֹשֶׁה לְפַיְּסָם – Mózes [ekkor] elkezdte vigasztalni őket – אַתֶּם נִצָּבִים הַיּוֹם – Itt álltok a mai napon[5] – הַרְבֵּה הִכְעַסְתֶּם לַמָּקוֹם – Nagyon feldühítettétek az Örökkévalót, – וְלֹא עָשָׂה אֶתְכֶם כְּלָיָה –Ő mégsem pusztított el titeket, – וַהֲרֵי אַתֶּם קַיָּמִים לְפָנָיו – lám, életben vagytok Előtte! – הַיּוֹם– …a mai napon… – כַּיּוֹם הַזֶּה שֶׁהוּא קַיָּם – Ahogyan ez a nap, amely létezik, – וְהוּא מַאֲפִיל – elsötétül, –וּמֵאִיר – de aztán kivilágosodik, – כָּךְ הֵאִיר לָכֶם – úgy adott Ő nektek fényt – וְכָךְ עָתִיד לְהָאִיר לָכֶם – és fog adni nektek fényt a jövőben is, – וְהַקְּלָלוֹת וְהַיִּסּוּרִין מְקַיְּמִין אֶתְכֶם – az átkok és szenvedés pedig életben tartanak benneteket, – וּמַצִּיבִין אֶתְכֶם לְפָנָיו – és segít állva maradnotok Előtte. [Az átkok meggátolnak a bűnelkövetésben, a szenvedés pedig bűnbánatra ösztönöz.] – וְאַף הַפַּרְשָׁה שֶׁלְּמַעְלָה מִזּוֹ פִּיּוּסִין הֵם – Az előző szakasz is békéltetni [igyekszik]:[6] – אַתֶּם רְאִיתֶם אֵת כָּל וְגוֹ’ – „Ti láttátok mindazt…,” [emlékeztetve őket mindazon csodákra, amiket Isten tett velük Egyiptomban és a pusztaságban].
– דָּבָר אַחֵר – Egy másik magyarázat: – אַתֶּם נִצָּבִים – Itt álltok… – לְפִי שֶׁהָיוּ יִשְׂרָאֵל יוֹצְאִין – Mivel az izraeliták [élén] váltás történt, – מִפַּרְנָס לְפַרְנָס – az egyik vezetőt váltotta a következő, – מִמֹּשֶׁה לִיהוֹשֻׁעַ – Mózest Jehósua, – לְפִיכָךְ עָשָׂה אוֹתָם מַצֵּבָה – ezért [Mózes] rendezett számukra egy álló gyűlést, – כְּדֵי לְזָרְזָם – hogy azon buzdításban részeltesse őket. – וְכֵן עָשָׂה יְהוֹשֻׁעַ – Jehósua ugyanezt tette,[7] – וְכֵן שְׁמוּאֵל – Sámuel szintúgy, – הִתְיַצְּבוּ וְאִשָּׁפְטָה אֶתְכֶם – „Álljatok ide, hadd ítéljem meg veletek együtt,”[8] – כְּשֶׁיָּצְאוּ מִיָּדוֹ – amikor kivonultak az ő gyámsága alól – וְנִכְנְסוּ לְיָדוֹ שֶׁל שָׁאוּל – és beléptek Saul gyámsága alá.
 
וַתִּרְאוּ אֶת שִׁקּוּצֵיהֶם וְאֵת גִּלֻּלֵיהֶם, עֵץ וָאֶבֶן כֶּסֶף וְזָהָב אֲשֶׁר עִמָּהֶם. (דברים כט, טז)
És láttátok rovarjaikat és ürüléküket fából és kőből, ezüstből és aranyból, amelyek náluk voltak. (5Mózes 29:16.)
וַתִּרְאוּ אֶת שִׁקּוּצֵיהֶם – És láttátok rovarjaikat… – עַל שֵׁם שֶׁהֵם מְאוּסִים – Azért nevezi így, mert undorítóak, – כַּשְּׁקָצִים – akár a rovarok.
גִּלּוּלֵיהֶם – …és ürüléküket… – שֶׁמֻּסְרָחִים וּמְאוּסִין – Mivel bűzlenek és undorítóak, – כַּגָּלָל – akár az ürülék.
עֵץ וָאֶבֶן – …fából és kőből… – אוֹתָן שֶׁל עֵצִים וְשֶׁל אֲבָנִים – A fából és kőből valókat – רְאִיתֶם בַּגָּלוּי – a szabadban láttátok, – לְפִי שֶׁאֵין הַגּוֹי יָרֵא – mivel a nem-zsidók nem tartottak attól, – שֶׁמָּא יִגָּנְבוּ – hogy ellophatják azokat. – אֲבָל שֶׁל כֶּסֶף וְזָהָב– …az ezüstből és aranyból valók azonban – עִמָּהֶם –náluk voltak, – בְּחַדְרֵי מַשְׂכִּיתָם הֵם – vastag falú helyiségekben, – לְפִי שֶׁהֵם יְרֵאִים – mivel [a nem-zsidók] tartanak tőle, – שֶׁמָּא יִגָּנֵבוּ – hogy esetleg ellophatják azokat.
 
לֹא יֹאבֶה יהוה סְלֹחַ לוֹ כִּי אָז יֶעְשַׁן אַף יהוה וְקִנְאָתוֹ בָּאִישׁ הַהוּא וְרָבְצָה בּוֹ כָּל הָאָלָה הַכְּתוּבָה בַּסֵּפֶר הַזֶּה, וּמָחָה יהוה אֶת שְׁמוֹ מִתַּחַת הַשָּׁמָיִם. (דברים כט, יט)
Nem hajlandó az Örökkévaló annak megbocsátani, mert akkor füstölögni fog az Örökkévaló haragja és fölgerjedése az ellen a férfi ellen és rászáll minden átok, amely írva van e könyvben és kitörli az Örökkévaló az ő nevét az ég alól. (5Mózes 29:19.)
יֶעְשַׁן אַף ה’ – …füstölögni fog az Örökkévaló haragja [szó szerint „haragja”]… – עַל יְדֵי כַּעַס – A harag [érzése] miatt – הַגּוּף מִתְחַמֵּם – a testhőmérséklet megemelkedik, – וְהֶעָשָׁן יוֹצֵא מִן הָאַף – és gőz áramlik ki az orrlyukakból. [Képletesen szólva.] – וְכֵן – Hasonlóan: – עָלָה עָשָׁן בְּאַפּוֹ – „Füst jött ki orrából.”[9] – וְאַף עַל פִּי שֶׁאֵין זוֹ לִפְנֵי הַמָּקוֹם – Noha ilyesmi nem mondható el az Örökkévalóról, –הַכָּתוּב מַשְׁמִיעַ אֶת הָאֹזֶן – a Szentírás [mégis] úgy szól a hallgató füléhez, – כְּדֶרֶךְ שֶׁהִיא רְגִילָה – ahogyan az megszokta – וִיכוֹלָה לִשְׁמוֹעַ – és képes felfogni [a dolgokat] – כְּפִי דֶּרֶךְ הָאָרֶץ – a világban megszokott állapotok szerint.
וְקִנְאָתוֹ – …és fölgerjedése… – לְשׁוֹן חֵמָה – Azaz dühe. – אנפרטמינ”ט – [Ófranciául:] enprenment. –אֲחִיזַת לְבִישַׁת נְקָמָה – Magára öltvén a bosszúálló magatartását, – וְאֵינוֹ מַעֲבִיר עַל הַמִּדָּה – irgalmat nem ismerve.
הַנִּסְתָּרֹת לַיהוה אֱלֹהֵינוּ, וְהַנִּגְלֹת לָנוּ וּלְבָנֵינוּ עַד עוֹלָם לַעֲשׂוֹת אֶת כָּל דִּבְרֵי הַתּוֹרָה הַזֹּאת. (דברים כט, כח)
Az elrejtett dolgok az Örökkévalóé, a mi Istenünké, de a kinyilatkoztatott dolgok a mieink és gyermekeinké mindörökké, hogy megtegyük minden igéjét ennek a törvénynek. (5Mózes29:28.)
הַנִּסְתָּרוֹת לַה’ אֱלֹהֵינוּ – Az elrejtett dolgok az Örökkévalóé, a mi Istenünké… – וְאִם תֹּאמְרוּ – S ha azt kérdeznéd: – מַה בְּיָדֵנוּ לַעֲשׂוֹת – „Mire vagyunk képesek? – אַתָּה מַעֲנִישׁ אֶת הָרַבִּים – Te megbünteted a közösséget – עַל הִרְהוּרֵי הַיָּחִיד – egy egyén gondolataiért, – שֶׁנֶּאֱמַר – amint írva van: – פֶּן יֵשׁ בָּכֶם אִישׁ וְגוֹ’ – »Nehogy legyen köztetek férfi…,«[10] – וְאַחַר כָּךְ – majd később: – וְרָאוּ אֶת מַכּוֹת הָאָרֶץ הַהִיא – »Midőn látják annak az országnak csapásait.«[11] [Ez azt mutatja, hogy az országban mindenkire büntetés vár, jóllehet, csupán egyének vétkeztek.] – וַהֲלֹא אֵין אָדָם יוֹדֵעַ בְּמַטְמוֹנָיו שֶׁל חֲבֵרוֹ – Vajon tud-e bármit is az ember felebarátja titkairól?” – אֵין אֲנִי מַעֲנִישׁ אֶתְכֶם – Nem büntetlek meg – עַל הַנִּסְתָּרוֹת – „az elrejtett dolgok”-ért, – שֶׁהֵן לַה’ אֱלֹהֵינוּ – ami „az Örökkévalóé, a mi Istenünké”; – וְהוּא יִפָּרַע מֵאוֹתוֹ יָחִיד – Ő majd megbünteti azt az egyént. – אֲבָל הַנִּגְלוֹת – „…de a kinyilatkoztatott dolgok” – לָנוּ וּלְבָנֵינוּ – „a mieink és gyermekeinké”, – לְבָעֵר הָרָע מִקִּרְבֵּנוּ – hogy kipusztítsuk a rosszat közülünk. – וְאִם לֹא נַעֲשֶׂה דִּין בָּהֶם – Ha nem leszünk képesek törvényt ülni felettük, – יַעֲנִישׁ אֶת הָרַבִּים – akkor az egész közösség fog bűnhődni [miattuk].
– נָקוּד – Pontok vannak [a maszoretikus szövegben] – עַל לָנוּ וּלְבָנֵינוּ – a „mienk és gyermekeinkké” [szavak] fölött.[12] [A szóbeli hagyomány tanítása szerint a pontok behatárolják azoknak a szavaknak a vonatkozási körét, amelyek fölött a maszoretikus szövegben megjelennek. Azaz a mi esetünkben a „a mieink és gyermekeinké mindörökké” szövegrészben kifejeződő közösségi felelősségvállalás nem azonnal, hanem csupán a Jordánon való átkelést követően lépett hatályba. A sárgát kihuznám ha lehet] – לִדְרוֹשׁ – azt tanítandó, – שֶׁאַף עַל הַנִּגְלוֹת לֹא עָנַשׁ אֶת הָרַבִּים – hogy még a lelepleződött [bűnökért] sem bűnhődött az egész közösség – עַד שֶׁעָבְרוּ אֶת הַיַּרְדֵּן – addig, amíg át nem keltek a Jordánon, – מִשֶּׁקִּבְּלוּ עֲלֵיהֶם אֶת הַשְּׁבוּעָה – amikor is az eskütétellel kötelezettséget vállaltak – בְּהַר גְּרִזִּים וּבְהַר עֵיבָל – A Gerizim hegynél és az Évál hegynél,[13] – וְנַעֲשׂוּ עֲרֵבִים זֶה לָזֶה – és kölcsönösen felelőssé váltak egymás [tetteiért].
 
וְשָׁב יהוה אֱלֹהֶיךָ אֶת שְׁבוּתְךָ וְרִחֲמֶךָ, וְשָׁב וְקִבֶּצְךָ מִכָּל הָעַמִּים אֲשֶׁר הֱפִיצְךָ יהוה אֱלֹהֶיךָ שָׁמָּה. (דברים ל, ג)
Akkor visszatér az Örökkévaló, a te Istened, fogságban levőiddel és megkönyörül rajtad; újra összegyűjt téged mind a népek közül, ahova elszórt téged az Örökkévaló a te Istened. (5Mózes30:3.)
וְשָׁב ה’ אֱלֹהֶיךָ אֶת שְׁבוּתְךָ – Akkor visszatér az Örökkévaló, a te Istened, fogságban levőiddel…– הָיָה לוֹ לִכְתּוֹב – Azt kellett volna írnia: – וְהֵשִׁיב אֶת שְׁבוּתְךָ – „Akkor visszahozza fogságban lévőidet…”! – רַבּוֹתֵינוּ לָמְדוּ מִכַּאן – Bölcseink ebből azt tanulják, – כִּבְיָכוֹל – שֶׁהַשְּׁכִינָה שְׁרוּיָה עִם יִשְׂרָאֵל בְּצָרַת גָּלוּתָם – hogy a Söchiná (isteni dicsfény) maga is osztozik Izrael száműzetésének szenvedésében, – וּכְשֶׁנִּגְאָלִין – és mikor majd meg fognak váltatni, – הִכְתִּיב – arról úgy ír [Isten], –גְּאֻלָּה לְעַצְמוֹ – mint a saját megváltásáról, – שֶׁהוּא יָשׁוּב עִמָּהֶם – mert Ő maga is visszatér velük. –וְעוֹד יֵשׁ לוֹמַר – És még azt lehet ebből tanulni, – שֶׁגָּדוֹל יוֹם קִבּוּץ גָּלֻיּוֹת – hogy nagy lesz a szétszórtak összegyűjtésének napja, – וּבְקֹשִׁי – és nehéz lesz az – כְּאִלּוּ הוּא עַצְמוֹ צָרִיךְ לִהְיוֹת אוֹחֵז – olyan, mintha Neki magának kellene megragadnia – בְּיָדָיו מַמָּשׁ – minden egyes ember kezét – אִישׁ אִישׁ מִמְּקוֹמוֹ – a saját helyéről, – כָּעִנְיָן שֶׁנֶּאֱמַר – ahogy írva van:[14] – וְאַתֶּם תְּלֻקְּטוּ לְאַחַד אֶחָד בְּנֵי יִשְׂרָאֵל– „Ti pedig, Izrael fiai, egyenként lesztek összeszedve”. – וְאַף בְּגָלֻיּוֹת שְׁאָר הָאֻמּוֹת – És más népek összegyűjtéséről – מָצִינוּ כֵן – is így találjuk[15]: – וְשַׁבְתִּי אֶת שְׁבוּת מִצְרַיִם – „De visszatérek Egyiptom foglyaival…”.
 
לֹא בַשָּׁמַיִם הִוא, לֵאמֹר מִי יַעֲלֶה לָּנוּ הַשָּׁמַיְמָה וְיִקָּחֶהָ לָּנוּ וְיַשְׁמִעֵנוּ אֹתָהּ וְנַעֲשֶׂנָּה. (דברים ל, יב)
Nem az égben van, hogy mondanád: Ki száll föl számunkra az égbe, hogy elhozza nekünk és hirdesse nekünk, hogy megtegyük. (5Mózes 30:12.)
לֹא בַשָּׁמַיִם הִוא – Nem az égben van… – שֶׁאִלּוּ הָיְתָה בַּשָּׁמַיִם – Ha ugyanis az égben volna, – הָיִיתָ צָרִיךְ – akkor kötelezve lennél rá, – לַעֲלוֹת אַחֲרֶיהָ – hogy fölemelkedj és kövesd azt, – וּלְלָמְדָהּ – hogy tanulmányozhasd.
 
הַעִידֹתִי בָכֶם הַיּוֹם אֶת הַשָּׁמַיִם וְאֶת הָאָרֶץ הַחַיִּים וְהַמָּוֶת נָתַתִּי לְפָנֶיךָ הַבְּרָכָה וְהַקְּלָלָה, וּבָחַרְתָּ בַּחַיִּים לְמַעַן תִּחְיֶה אַתָּה וְזַרְעֶךָ. (דברים ל, יט)
Tanúul hívom ellenetek ma az eget és a földet; eléd tettem az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd tehát az életet, hogy életben maradj, te és magzatod. (5Mózes 30:19.)
הַעִדֹתִי בָכֶם הַיּוֹם אֶת הַשָּׁמַיִם וְאֶת הָאָרֶץ – Tanúul hívom ellenetek ma az eget és a földet… – שֶׁהֵם קַיָּמִים לָעוֹלָם – mert ők örökké létezni fognak – וְכַאֲשֶׁר תִּקְרֶה אֶתְכֶם הָרָעָה – és amikor majd rossz történik veletek, – יִהְיוּ עֵדִים – legyenek tanúk, – שֶׁאֲנִי הִתְרֵיתִי בָּכֶם בְּכָל זֹאת – hogy én figyelmeztettelek titeket minderre. – דָּבָר אַחֵר – Egy másik magyarázat: – הַעִדֹתִי בָכֶם הַיּוֹם אֶת הַשָּׁמַיִם וְגוֹ’ – Tanúul hívom ellenetek ma az eget… – אָמַר לָהֶם הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא לְיִשְׂרָאֵל – Azt mondta Isten Izrael fiainak: – הִסְתַּכְּלוּ בַּשָּׁמַיִם – Nézzétek az eget, – שֶׁבָּרָאתִי – melyet azért alkottam, – לְשַׁמֵּשׁ אֶתְכֶם– hogy szolgáljon titeket, – שֶׁמָּא שִׁנּוּ אֶת מִדָּתָם – talán megváltoztatja rendjét? – שֶׁמָּא לֹא עָלָה גַּלְגַּל חַמָּה מִן הַמִּזְרָח – Talán nem kel fel a Nap mindig keletről, – וְהֵאִיר לְכָל הָעוֹלָם – hogy bevilágítsa az egész földet, – כָּעִנְיָן שֶׁנֶּאֱמַר – ahogy írva van:[16] – וְזָרַח הַשֶּׁמֶשׁ וּבָא הַשָּׁמֶשׁ – „És felkel a nap és lenyugszik a nap…”. – הִסְתַּכְּלוּ בָּאָרֶץ – Nézzétek a földet, – שֶׁבָּרָאתִי – amit azért alkottam, – לְשַׁמֵּשׁ אֶתְכֶם – hogy szolgáljon titeket, – שֶׁמָּא שִׁנְּתָה מִדָּתָהּ – talán megváltoztatja rendjét? – שֶׁמָּא זְרַעְתֶּם אוֹתָהּ וְלֹא צָמְחָה – Talán mikor vettek bele nem terem, – אוֹ שֶׁמָּא זְרַעְתֶּם חִטִּים – vagy talán ha búzát vettek bele, – וְהֶעֶלְתָה שְׂעוֹרִים – árpa terem rajta? – וּמָה אֵלּוּ – És ha ezek, – שֶׁנַּעֲשׂוּ לֹא לְשָׂכָר וְלֹא לְהֶפְסֵד – == – אִם זוֹכִין – akik ha azt teszik amit kell – אֵין מְקַבְּלִין שָׂכָר – nem kapnak érte jutalmat, –וְאִם חוֹטְאִין – és ha nem azt teszik – אֵין מְקַבְּלִין פֻּרְעָנוּת – nem kapnak büntetést, – לֹא שִׁנּוּ אֶת מִדָּתָם – mégse változtatják meg rendjüket, – אַתֶּם – ti, – שֶׁאִם זְכִיתֶם – akik ha jót tesztek – תְּקַבְּלוּ שָׂכָר – jutalmat kaptok, – וְאִם חֲטָאתֶם תְּקַבְּלוּ פֻּרְעָנוּת – ha pedig vétkeztek büntetést, – עַל אַחַת כַּמָּה וְכַמָּה – annál inkább [így kell cselekedjetek].

 


[1] Józsua 9:4.
[2] Izrael a Szináj-hegyi kinyilatkoztatás idején lett néppé. Az „azért, hogy ma [negyven évvel később] téged népévé emeljen” tehát nem a nép megszületésére utal, hanem a szerepében való tartós megalapozásra.
[3] 5Mózes 28:15-69.
[4] 3Mózes 26:14-46.
[5] 9. vers.
[6] 1. vers.
[7] Józsua 24:1.
[8] 1Sámuel 12:7.
[9] 2Sámuel 22:9.
[10] „…akinek szíve elfordul ma az Örökkévalótól, a mi Istenünktől, hogy menjen és szolgálja azoknak a népeknek isteneit…” (17-18. vers).
[11] 21. vers.
[12] Valamint a „mindörökké” jelentésű „ád olám” kifejezés első ע-ja fölött.
[13] 5Mózes 11:29., 30.; 27:12-26.
[14] Jesájá 27:12.
[15] Jechezkél 29:14.
[16] Példabeszédek 1:5.
Megszakítás