Mikéc (1Mózes 41:1–44:17.) פרשת מקץ
A hetiszakasz tartalmából
l József fogságának akkor szakad vége, amikor a fáraó álmot lát, amelyben hét kövér tehenet felfal hét ösztövér tehén, hét szép, telt kalászt pedig elnyel hét aszott, vékony kalász. József megfejtése szerint az álom azt jelenti, hogy hét bőséges esztendőt az éhség hét szűk esztendeje fog követni, és azt tanácsolja a fáraónak, hogy a bőség éveiben halmoztasson fel gabonatartalékokat. A fáraó erre kinevezi Józsefet Egyiptom kormányzójává. József feleségül veszi Ászenátot, Potiferának, Ón papjának leányát, és két fia születik tőle: Menásse és Efrájim. – 1Mózes 41:1–52.
l Az éhínség kiterjed az egész térségre, és egyedül Egyiptomban lehet élelmet szerezni. József tíz fivére Egyiptomba utazik, hogy gabonát vegyenek; a legifjabb, Benjámin, otthon marad, mert Jákob nem szeretné, hogy baja essék. József felismeri bátyjait, ők azonban nem ismernek rá öccsükre. József megvádolja őket, hogy kémkedni jöttek, és ragaszkodik hozzá, hogy hozzák el Benjámint is, ezzel igazolva, hogy valóban azok, akiknek mondják magukat, és Simont túszként visszatartja. Hazafelé tartván, a fivérek felfedezik, hogy a pénz, amelyet a gabonáért fizettek, rejtélyes módon visszakerült hozzájuk. – 1Mózes 41:53–42:28.
l Jákob csak azt követően egyezik bele Benjámin elküldésébe, hogy Jehuda személyes felelősséget vállal érte. Ezúttal József szívélyesen fogadja őket, szabadon engedi Simont, és ebédre invitálja őket házába. Ott belerejti varázserővel bíró ezüstserlegét Benjámin zsákjába. Miután a fivérek másnap reggel elindulnak hazafelé, üldözőbe veszik őket, majd, miután átkutatják zsákjaikat, és megtalálják náluk a serleget, letartóztatják őket. József felajánlja, hogy szabadon ereszti mindnyájukat, csak Benjámint tartja vissza, hogy szolgája legyen. – 1Mózes 42:29–44:17.
Szemelvények
וְהִנֵּה מִן הַיְאֹר עֹלֹת שֶׁבַע פָּרוֹת יְפוֹת מַרְאֶה וּבְרִיאֹת בָּשָׂר, וַתִּרְעֶינָה בָּאָחוּ. (בראשית מא, ב)
S íme a folyóból feljött hét tehén, szép alakúak és kövér húsúak, s legeltek a nádasban. (1Mózes 41:2.)
יפות מראה – …szép alakúak… – סימן הוא לימי שובע – Ez szimbolizálja a bőségnek azt az időszakát, – שהבריות נראות יפות זו לזו – amikor az emberek szépnek tűnnek egymás szemében, – שאין עין בריה צרה בחברתה – mert senki sem irigykedik a másikra.
באחו – …a nádasban. – באגם – A tónál [található nádban]. – מריש”ק בלעז – (Ófranciául: maresc) – כמו ישגא אחו – mint [a következő versben]: „Megnő-e a nád?”.[1]
וַיְהִי בַבֹּקֶר וַתִּפָּעֶם רוּחוֹ וַיִּשְׁלַח וַיִּקְרָא אֶת כָּל חַרְטֻמֵּי מִצְרַיִם וְאֶת כָּל חֲכָמֶיהָ, וַיְסַפֵּר פַּרְעֹה לָהֶם אֶת חֲלֹמוֹ וְאֵין פּוֹתֵר אוֹתָם לְפַרְעֹה. (בראשית מא, ח)
Reggelre kelve, nyugtalankodott (vátipáem) a lelke, elküldött és összehivatta Egyiptomnak minden jövendőmondóját és bölcseit, és a fáraó elbeszélte nekik álmát, de nem volt senki, aki meg tudta volna fejteni azt a fáraónak. (1Mózes 41:8.)
ותפעם רוחו – …nyugtalankodott (vátipáem) a lelke… – ומטרפא רוחה – [Onkelosz ezt így fordítja:] „vert volt a lelke”; – מקשקשת בתוכו כפעמון – úgy vert bensejében, mint egy harang (páámon). [A vátipáem így nem más, mint a páámon – harangból képzett főnévi igenév.]
– ובנבוכדנצר הוא אומר – Nabukodonzor [álmával] kapcsolatban [egy kicsit másképpen] ez áll: – ותתפעם רוחו – „vátitpáem rucho” [kettőzött ת-val]: „Nyugtalan lett a lelke”.[2] – לפי שהיו שם – Ennek oka pedig az, hogy [Nabukodonzor] – שתי פעימות – két [dolog miatt] nyugtalankodott; – שכחת החלום – amiatt, hogy elfelejtette az álmot, – והעלמת פתרונו – és amiatt, hogy nem tudta a magyarázatát.
חרטמי – …jövendőmondóját (chártumé)… – הנחרים בטימי מתים – [A „chártumé” szóösszevonás abból, hogy] „hánechárim bötimé métim”, – ששואלים בעצמות – [azaz] akik kikérdezik [a halottak] csontjait. – טימי הן עצמות בלשון ארמי – a timé ugyanis „csont”-ot jelent arámi nyelven. – ובמשנה – Ez a Misnában is megjelenik: – בית שהוא מלא טמיא – „Egy ház mále timájá”[3] – מלא עצמות – [azaz:] tele csontokkal.
ואין פותר אותם לפרעה – …de nem volt senki, aki meg tudta volna fejteni azt a fáraónak. [Miért esik a hangsúly arra, hogy „a fáraónak”?] – פותרים היו אותם – Voltak, akik megfejtették [az álmokat], – אבל לא לפרעה – de nem a fáraónak. – שלא היה קולן נכנס באזניו – Hangjuk nem hatolt be [a fáraó] fülébe, [vagyis a fáraó számára elfogadhatatlan volt az, amit tőlük hallott,] – ולא היה לו קורת רוח בפתרונם – és álomfejtéseik nem hoztak számára megnyugvást. – שהיו אומרים שבע בנות אתה מוליד – Ők azt mondták: „Hét lányt fogsz nemzeni, – שבע בנות אתה קובר – [majd] el is temeted [ezt] a hét lányt.”
וְשָׁם אִתָּנוּ נַעַר עִבְרִי עֶבֶד לְשַׂר הַטַּבָּחִים וַנְּסַפֶּר לוֹ וַיִּפְתָּר לָנוּ אֶת חֲלֹמֹתֵינוּ, אִישׁ כַּחֲלֹמוֹ פָּתָר. (בראשית מא, יב)
És volt ott velünk egy héber ifjú, szolgája a testőrök kapitányának, és mi elbeszéltük neki álmunkat, és ő megfejtette azt; mindegyikünknek az álma szerint fejtette meg azt. (1Mózes 41:12.)
נער עברי עבד – …egy héber ifjú, szolgája… – ארורים הרשעים – Legyenek átkozottak a gonoszak, – שאין טובתם שלמה – mert [még] a jó, amit tesznek, az is tökéletlen. – מזכירו בלשון בזיון – [Lám a főpohárnok is] lealacsonyító szavakkal beszél [Józsefről].
נער – …ifjú… – שוטה – [A kifejezéssel azt sugallja, hogy] ostoba, – ואין ראוי לגדולה – és nagyságra nem hivatott. [Nyílvánvaló, hogy az akkor 30 éves Józsefet ifjúnak (legénynek, fickónak) nevezni csakis lealacsonyító szándékkal lehetett.]
עברי – …egy héber… – אפילו לשוננו אינו מכיר – még a nyelvünket sem beszéli.
עבד – …szolgája… – וכתוב בנמוסי מצרים – És Egyiptom törvényeiben meg van írva, – שאין עבד מולך – hogy egy szolga sosem kormányozhat, – ולא לובש בגדי שרים – és nem járhat hercegi ruhákban.
איש כחלומו – …mindegyikünknek az álma szerint… – לפי החלום – az álomnak megfelelően – וקרוב לענינו – és annak tartalmához illően.
וַיַּעַן יוֹסֵף אֶת פַּרְעֹה לֵאמֹר בִּלְעָדָי, אֱלֹהִים יַעֲנֶה אֶת שְׁלוֹם פַּרְעֹה. (בראשית מא, טז)
Felelt József a fáraónak, mondván: „Ez nem énbennem van, Isten ad majd jó feleletet a fáraónak”. (1Mózes 41:16.)
בלעדי – …Ez nem énbennem van… – אין החכמה משלי – A bölcsesség nem az enyém, – אלא אלהים יענה – Isten ad majd feleletet. – יתן עניה בפי – [Vagyis] Ő adja majd a választ a számba, – לשלום פרעה – amely a fáraó megelégedésére fog szolgálni.
שֶׁבַע פָּרֹת הַטֹּבֹת שֶׁבַע שָׁנִים הֵנָּה וְשֶׁבַע הַשִּׁבֳּלִים הַטֹּבֹת שֶׁבַע שָׁנִים הֵנָּה, חֲלוֹם אֶחָד הוּא. (בראשית מא, כו)
A hét szép tehén hét év és a hét szép kalász hét év, egyetlen álom ez. (1Mózes 41:26.)
שבע שנים שבע שנים – …hét év és… hét év… – כולן אינן אלא שבע – Ez összesen csupán [ugyanaz a] hét [év]. [Vagyis a második álom csupán ismétlése az első álomnak.] – ואשר נשנה החלום פעמים – Azért ismétlődik meg az álom, – לפי שהדבר מזומן – mert [amiről szól] az nemsokára bekövetkezik, – כמו שפירש לו בסוף – ahogyan azt [József] utána el is magyarázta [a fáraónak]: – ועל השנות החלום וגו’ – „És a fáraó álma azért jelentkezett kétszer…”.[4]
– בשבע שנים הטובות נאמר – A hét jó évvel kapcsolatban ez áll: – הגיד לפרעה – „Azt jelentette ki [Isten] a fáraónak”[5], – לפי שהיה סמוך – mert annak bekövetkezte már küszöbön állt; – ובשבע שני רעב – míg ellenben a hét szűk esztendővel kapcsolatban – נאמר הראה את פרעה – ez áll: „Azt megmutatta [Isten] a fáraónak”,[6] – לפי שהיה הדבר מופלג ורחוק – mivel a dolog még távoli volt, – נופל בו לשון מראה – s így a helyes kifejezés a „megmutatás”.
וַיָּסַר פַּרְעֹה אֶת טַבַּעְתּוֹ מֵעַל יָדוֹ וַיִּתֵּן אֹתָהּ עַל יַד יוֹסֵף, וַיַּלְבֵּשׁ אֹתוֹ בִּגְדֵי שֵׁשׁ וַיָּשֶׂם רְבִד הַזָּהָב עַל צַוָּארוֹ. (בראשית מא, מב)
És levette a fáraó pecsétgyűrűjét az ujjáról, és József ujjára húzta, felöltöztette lenvászonruhába, és aranyláncot akasztott a nyakába. (1Mózes 41:42.)
ויסר פרעה את טבעתו – És levette a fáraó pecsétgyűrűjét az ujjáról… – נתינת טבעת המלך – A királyi gyűrű odanyújtása – הוא אות למי שנותנה לו – jeladás a megajándékozott számára, – להיות שני לו לגדולה – hogy a király után rangban a másodikká lépett elő a hatalomban.
בגדי שש – …lenvászonruhába… – דבר חשיבות הוא במצרים – A lenvászonnak nagy értéke volt Egyiptomban.
רבד – … láncot… – ענק – [rövid azt jelenti:] nyaklánc. – ועל שהוא רצוף בטבעות – Mivel sorba fűzött gyűrűkből áll, – קרוי רביד – rövid-nek, „lánc”-nak nevezik. – וכן רבדתי ערשי – [A szó] ugyanígy [megtalálható a következő helyeken]: „Terítőket terítettem fekhelyemre”,[7] – רצפתי ערשי מרצפות – [vagyis] „Takarók sorával terítettem le (rávádti) ágyamat.” – בלשון משנה – Misnai kifejezésekben is találkozunk vele: – מוקף רובדין של אבן – „sorba [rakott] kövekkel (rovdin) körülvéve.”[8] – על הרובד שבעזרה – [Vagy:] „A Szentély-udvar kőlapsorán,” – והיא רצפה – ahol [a roved] a padlózatra utal [amely sorba rakott kövekből van kirakva].
וַיִּקְבֹּץ אֶת כָּל אֹכֶל שֶׁבַע שָׁנִים אֲשֶׁר הָיוּ בְּאֶרֶץ מִצְרַיִם וַיִּתֶּן אֹכֶל בֶּעָרִים, אֹכֶל שְׂדֵה הָעִיר אֲשֶׁר סְבִיבֹתֶיהָ נָתַן בְּתוֹכָהּ. (בראשית מא, מח)
És összegyűjtötték a hét esztendőnek minden eleségét, amely Egyiptom országában volt, és az eleséget elraktározták a városokban; minden városba a körülötte levő mező eleségét vitték. (1Mózes 41:48.)
אכל שדה העיר אשר סביבותיה נתן בתוכה – …minden városba a körülötte levő mező eleségét vitték. – שכל ארץ וארץ מעמדת פירותיה – Mivel minden földterület megőrzi a maga terményét, – ונותנין בתבואה – [ezért] a gabona közé elhelyeznek – מעפר המקום – némi termőföldet arról a helyről, [ahol a gabona nőtt], – ומעמיד את התבואה מלירקב – s az megóvja a gabonaszemeket a rothadástól.
וַתִּרְעַב כָּל אֶרֶץ מִצְרַיִם וַיִּצְעַק הָעָם אֶל פַּרְעֹה לַלָּחֶם, וַיֹּאמֶר פַּרְעֹה לְכָל מִצְרַיִם לְכוּ אֶל יוֹסֵף אֲשֶׁר יֹאמַר לָכֶם תַּעֲשׂוּ. (בראשית מא, נה)
És éhezett Egyiptom egész országa, és a nép kiáltott a fáraóhoz kenyérért. Ekkor a fáraó mondta egész Egyiptomnak: „Menjetek Józsefhez, amit mond nektek, azt tegyétek”. (1Mózes 41:55.)
ותרעב כל ארץ מצרים – És éhezett Egyiptom egész országa… [De hát az előző versben meg az áll: „Egyiptom egész országában volt kenyér”!?] – שהרקיבה תבואתם שאצרו – Igaz, de az elraktározott gabona mind megrohadt, – חוץ משל יוסף – kivéve Józsefét.
אשר יאמר לכם תעשו – …amit mond nektek, azt tegyétek. [Miért kellett a fáraónak így rendelkeznie?] – לפי שהיה יוסף אומר להם – Mert József utasította őket, – שימולו – hogy metéltessék magukat körül. – וכשבאו אצל פרעה ואומרים – Amikor a fáraó elé járultak, és elmondták neki: – כך הוא אומר לנו – „Ezt követeli tőlünk, ,” – אמר להם – ő azt mondta nekik: – למה לא צברתם בר – „Miért nem tároltatok el gabonát? – והלא הכריז לכם – Hát nem jelentette be nektek előre, – ששני הרעב באים – hogy az éhség évei következnek?” – אמרו לו – Ők erre azt felelték: – אספנו הרבה והרקיבה – „Sok gabonát begyűjtöttünk, de [mind] megrothadt.” – אמר להם – Ő erre azt mondta nekik: – אם כן – „Ebben az esetben – כל אשר יאמר לכם תעשו – mindent, amit mond nektek, azt tegyétek! – הרי גזר על התבואה – Mert [láthatjátok, hogy] rendeletet adott ki a gabonára [hogy az rothadjon meg], – והרקיבה – és az megrothadt; – מה אם יגזור עלינו ונמות – mi van hát, ha ellenünk bocsát ki rendeletet, és meghalunk?”
וַיַּרְא יַעֲקֹב כִּי יֶשׁ שֶׁבֶר בְּמִצְרָיִם, וַיֹּאמֶר יַעֲקֹב לְבָנָיו לָמָּה תִּתְרָאוּ. (בראשית מב, א)
És látta Jákob, hogy Egyiptomban van gabona, és azt mondta Jákob a fiainak: Miért tettetitek magatokat? (1Mózes 42:1.)
וירא יעקב כי יש שבר במצרים – És látta Jákob, hogy Egyiptomban van gabona (szever)… – ומהיכן ראה – Honnan látta? – והלא לא ראה – Vajon nem látta, – אלא שמע – csak hallotta-e, – שנאמר – ahogy írva van:[9] – הנה שמעתי וגו’ – „Íme, hallottam…”, – ומהו וירא – akkor miért van írva „látta”? – ראה באספקלריא של קדש – Egy isteni látomást látott, – שעדיין יש לו שבר במצרים – hogy lehet még reménysége Egyiptomban [szever reményt jelent], – ולא היתה נבואה ממש – de nem volt igazi prófécia, – להודיעו בפירוש – ami egyértelműen elmondta volna neki, – שזה יוסף – hogy ez [a remény] József.
למה תתראו – …Miért tettetitek (titráu) magatokat? – למה תראו עצמכם – Miért tettetitek magatokat – בפני בני ישמעאל ובני עשו – Ismael és Ézsau fiainak szemében – כאלו אתם שבעים – jóllakottaknak? – שבאותה שעה עדיין היה להם תבואה – Akkor még volt termésük [Jákob gyermekeinek, ezért csak a látszat miatt aggódott]. – ולי נראה פשוטו למה תתראו – És nekem [Rásinak] az tűnik az egyszerű magyarázatnak arra, hogy: „Miért tettetitek magatokat?”: – למה יהיו הכל מסתכלין בכם – Miért bámuljon mindenki titeket – ומתמיהים בכם – és csodálkozzon rajtatok, – שאין אתם מבקשים לכם אוכל – hogy ti nem gondoskodtok magatoknak ételről, – בטרם שיכלה מה שבידכם – mielőtt teljesen elfogyna, ami a kezetekben van? – ומפי אחרים שמעתי – másoktól pedig azt a magyarázatot hallottam – שהוא לשון כחישה – hogy ez [a titráu kifejezés „telítettséget” jelent, és mivel a héber nyelvben egyes kifejezések jelentését meg lehet fordítani[10] ez itt] valójában „elgyengülést” jelent, – למה תהיו כחושים ברעב – azaz miért hagyjátok magatokat elgyengülni az éhségtől. – ודומה לו – [A titráu kifejezés „telítettség”-kénti értelmezése] hasonlít ehhez: – ומרוה גם הוא יורה – „…és aki telít, maga is telíttettik”.[11]
וַיֹּאמֶר הִנֵּה שָׁמַעְתִּי כִּי יֶשׁ שֶׁבֶר בְּמִצְרָיִם, רְדוּ שָׁמָּה וְשִׁבְרוּ לָנוּ מִשָּׁם וְנִחְיֶה וְלֹא נָמוּת. (בראשית מב, ב)
Majd ezt mondta: Hallottam, hogy Egyiptomban van gabona; menjetek le oda, és vegyetek nekünk onnan gabonát, hogy éljünk, és meg ne haljunk. (1Mózes 42:2.)
רדו שמה – …menjetek le oda (rödu)… – ולא אמר לכו – És nem az van írva: menjetek (löchu). – רמז – Ez egy utalás – למאתים ועשר שנים – a 210 éves – שנשתעבדו למצרים – egyiptomi szolgaságra, – כמנין רד”ו – mert a rödu szó számértéke: 210.
וַיֵּרְדוּ אֲחֵי יוֹסֵף עֲשָׂרָה, לִשְׁבֹּר בָּר מִמִּצְרָיִם. (בראשית מב, ג)
És József tíz testvére lement, hogy gabonát vegyenek Egyiptomban. (1Mózes 42:3.)
וירדו אחי יוסף – És József tíz testvére… – ולא כתב – És nem az van írva: – בני יעקב – „Jákob fiai”, – מלמד – ami arra tanít minket, – שהיו מתחרטים במכירתו – hogy megbánták az ő eladását, – ונתנו לבם – és úgy határoztak, – להתנהג עמו באחוה – hogy testvériesen viselkednek vele, – ולפדותו – [megpróbálják megkeresni] és kiváltják őt – בכל ממון שיפסקו עליהם – akármennyi pénzért, amit kiszabnak rájuk.
וְאֶת בִּנְיָמִין אֲחִי יוֹסֵף לֹא שָׁלַח יַעֲקֹב אֶת אֶחָיו, כִּי אָמַר פֶּן יִקְרָאֶנּוּ אָסוֹן. (בראשית מב, ד)
De Benjámint, József testvérét, Jákob nem küldte el testvéreivel, mondván, nehogy szerencsétlenség érje. (1Mózes 42:4.)
פן יקראנו אסון – …mondván nehogy szerencsétlenség érje. – ובבית לא יקראנו אסון – Hát otthon nem érhette szerencsétlenség? – אמר רבי אליעזר בן יעקב – Azt mondja Eliezer ben Jákob rabbi: – מכאן – innen tanulhatjuk meg, – שהשטן מקטרג בשעת הסכנה – hogy a Sátán leginkább a veszély idején vádolja az embert [és így a hosszú út veszélyes].
וַיֹּאמֶר אֲלֵהֶם יוֹסֵף, הוּא אֲשֶׁר דִּבַּרְתִּי אֲלֵכֶם לֵאמֹר מְרַגְּלִים אַתֶּם. (בראשית מב, יד)
És szólt hozzájuk József: Úgy van, ahogyan mondtam nektek; kémek vagytok! (1Mózes 42:14.)
הוא אשר דברתי – …Úgy van, ahogyan mondtam… – הדבר אשר דברתי – Az, amit mondtam, – שאתם מרגלים – hogy ti kémek vagytok, – הוא האמת והנכון – az az igazság, – זהו לפי פשוטו – ez az egyszerű magyarázat. – ומדרשו – És a Midrás magyarázata szerint: – אמר להם – Mondta nekik [a király]: – ואלו מצאתם אותו – Ha megtalálnátok őt [Józsefet] – ויפסקו עליכם ממון הרבה – és sok pénzt kérnének érte, – תפדוהו – kiváltanátok? – אמרו לו הן – Igent válaszoltak. – אמר להם – Erre azt mondta nekik: – ואם יאמרו לכם – És ha azt fogják mondani nektek – שלא יחזירוהו – nem adják vissza őt – בשום ממון – semmi pénzért, – מה תעשו – mit fogtok tenni? – אמרו לו – Válaszolták neki: – לכך באנו – Úgy jöttünk, – להרוג – hogy öljünk – או ליהרג – vagy megölessünk [Józsefért]. – אמר להם – Mondta nekik: – הוא אשר דברתי אליכם – „Úgy van, ahogyan mondtam nektek”, – להרוג בני העיר באתם – azért jöttetek, hogy megöljétek a város lakóit! – מנחש אני בגביע שלי – Megjósoltam az én serlegemből, – ששנים מכם – hogy kettő közületek [Simon és Lévi] – החריבו כרך גדול של שכם – rombolta le Sechem nagy városát [is].[12]
וַיִּסֹּב מֵעֲלֵיהֶם וַיֵּבְךְּ, וַיָּשָׁב אֲלֵהֶם וַיְדַבֵּר אֲלֵהֶם וַיִּקַּח מֵאִתָּם אֶת שִׁמְעוֹן וַיֶּאֱסֹר אֹתוֹ לְעֵינֵיהֶם. (בראשית מב, כד)
És elfordult tőlük, és sírt; azután visszatért hozzájuk, és beszélt velük; elvitte közülük Simont, és bebörtönözte a szemük láttára. (1Mózes 42:24.)
ויסב מעליהם – És elfordult tőlük… – נתרחק מעליהם – eltávolodott tőlük, – שלא יראוהו בוכה – hogy ne lássák, ahogy sír.
ויבך – …és sírt… – לפי ששמע שהיו מתחרטין – mivel hallotta, hogy megbánták, [amit tettek vele].
את שמעון – …Simont… – הוא השליכו לבור – [Azért éppen őt, mert] ő tette a kútba [Józsefet], – הוא שאמר ללוי – és ő volt, aki azt mondta Lévinek:[13] – הנה בעל החלומות הלזה בא – „Íme ott jön az álomlátó…”. – דבר אחר – Egy másik magyarázat: – נתכוין יוסף להפרידו מלוי – József el akarta választani [Simont] Lévitől, – שמא יתיעצו שניהם – nehogy tanácskozzanak ők ketten, – להרוג אותו – hogy megöljék őt.
ויאסור אותו לעיניהם – …bebörtönözte a szemük láttára. – לא אסרו אלא לעיניהם – Csak szemük láttára börtönözte be, – וכיון שיצאו – és ahogy távoztak, – הוציאו – előhozatta őt, – והאכילו והשקהו – megetette és megitatta.
וַיֹּאמֶר אֲלֵהֶם יַעֲקֹב אֲבִיהֶם אֹתִי שִׁכַּלְתֶּם, יוֹסֵף אֵינֶנּוּ וְשִׁמְעוֹן אֵינֶנּוּ וְאֶת בִּנְיָמִן תִּקָּחוּ עָלַי הָיוּ כֻלָּנָה. (בראשית מב, לו)
És szólt hozzájuk atyjuk, Jákob: „Megfosztottatok gyermekeimtől, József nincsen, Simon nincsen, és el akarjátok vinni Benjámint, – mindez engem terhel.” (1Mózes 42:36.)
אתי שכלתם – …Megfosztottatok gyermekeimtől… – מלמד – Ebből megtudjuk, – שחשדן – hogy azzal gyanúsította őket (a fivéreket), – שמא הרגוהו – hogy megölték [Simont] – או מכרוהו כיוסף – vagy eladták, mint [ahogy az] József esetében [valójában meg is történt].
שכלתם – …Megfosztottatok gyermekeimtől… – כל מי שבניו אבודים קרוי שכול – Azt, akinek elvesztek a gyermekei, „gyermekét vesztettnek„ (sákul-nak) nevezik [mert olyan mintha gyermeke valóban meghalt volna].
וַיֹּאמֶר לֹא יֵרֵד בְּנִי עִמָּכֶם, כִּי אָחִיו מֵת וְהוּא לְבַדּוֹ נִשְׁאָר וּקְרָאָהוּ אָסוֹן בַּדֶּרֶךְ אֲשֶׁר תֵּלְכוּ בָהּ וְהוֹרַדְתֶּם אֶת שֵׂיבָתִי בְּיָגוֹן שְׁאוֹלָה. (בראשית מב, לח)
És ő szólt: „Nem megy le fiam veletek, mert testvére meghalt, és csak ő maga maradt meg. Ha baleset éri az úton, amelyen mentek, akkor bánatban viszitek ősz fejemet a sírba”. (1Mózes 42:38.)
לא ירד בני עמכם – …Nem megy le fiam veletek… – לא קבל דבריו של ראובן – [Jákob] nem fogadta el Reuvén ajánlatát. – אמר – Azt mondta [magában]: – בכור שוטה הוא זה – „Bolond ez az elsőszülött. – הוא אומר להמית בניו – Felajánlja, hogy öljem meg fiait. – וכי בניו הם ולא בני – Hát azok csak az ő fiai, és nem [ugyanúgy] az én fiaim [is]?”
וַיֹּאמֶר יְהוּדָה אֶל יִשְׂרָאֵל אָבִיו שִׁלְחָה הַנַּעַר אִתִּי וְנָקוּמָה וְנֵלֵכָה, וְנִחְיֶה וְלֹא נָמוּת גַּם אֲנַחְנוּ גַם אַתָּה גַּם טַפֵּנוּ. (בראשית מג, ח)
És Jehuda szólt atyjához, Izráelhez: „Küldd velem a fiút, hogy útra keljünk és elmenjünk, hogy éljünk és meg ne haljunk, mi is, te is, gyermekeink is…” (1Mózes 43:8.)
ונחיה – …hogy éljünk… – נצנצה בו רוח הקודש – Az isteni prófécia egy szikrája szólt belőle: – על ידי הליכה זו תחי רוחך – „Ennek az utazásnak az eredményeképpen életre kel majd a lelked,” – שנאמר – mint írva van: – ותחי רוח יעקב אביהם – „akkor föléledt atyjuk, Jákob lelke.”[14]
ולא נמות – …és meg ne haljunk… – ברעב – Az éhségtől. – בנימין ספק יתפש – [A következőképpen érveltek Jákobnak:] Benjáminnal kapcsolatban nem lehet tudni, hogy ott fogják-e tartani – ספק לא יתפש – vagy nem fogják ott tartani. – ואנו כלנו מתים ברעב – Míg ellenben mi [bizonyosan] éhen halunk, – אם לא נלך – ha nem megyünk [le Egyiptomba]. – מוטב שתניח את הספק – Jobb, ha elereszted azt, ami kétséges, – ותתפוש את הודאי – és megragadod azt, ami bizonyos.
וַיִּקְחוּ הָאֲנָשִׁים אֶת הַמִּנְחָה הַזֹּאת וּמִשְׁנֶה כֶּסֶף לָקְחוּ בְיָדָם וְאֶת בִּנְיָמִן, וַיָּקֻמוּ וַיֵּרְדוּ מִצְרַיִם וַיַּעַמְדוּ לִפְנֵי יוֹסֵף. (בראשית מג, טו)
És a férfiak vették ezt az ajándékot, kétszeres pénzt is vettek magukhoz, és Benjámint, és elindultak, és lementek Egyiptomba, és József elé állottak. (1Mózes 43:15.)
ואת בנימין – …és [vették] Benjámint… [Míg ellenben a vers a קיחה (kichá), „elvevés” kifejezést használja mind az ajándékokkal és a pénzzel, mind pedig Benjáminnal kapcsolatban. Az arámi fordításban Onkelosz mégis a nöszivu-t használja az előbbihez és az udváru-t az utóbbihoz.] – מתרגמינן – [Az „és [vették] Benjámint”] Onkelosz úgy fordítja, – ודברו ית בנימין – hogy „udváru ját Binjámin”, – לפי שאין לקיחת הכסף – mert pénzt magunkhoz venni nem – ולקיחת האדם שוה בלשון ארמי – ugyanaz az arámiban, mint egy személyt magunkhoz venni [magunkkal vinni]. – בדבר הנקח ביד – Arra, amikor valamit ténylegesen a kezünkbe veszünk, – מתורגם ונסיב – az unsziv szót használjuk, – ודבר הנקח בהנהגת דברים – míg ellenben arra, amikor valamit meggyőzés útján veszünk el [vagyis elvezetjük], – מתרגמינן ודבר – az udvár [a dibur – „beszéd” szóból] szót alkalmazzuk.[15]
וַיְמַהֵר יוֹסֵף כִּי נִכְמְרוּ רַחֲמָיו אֶל אָחִיו וַיְבַקֵּשׁ לִבְכּוֹת, וַיָּבֹא הַחַדְרָה וַיֵּבְךְּ שָׁמָּה. (בראשית מג, ל)
És elsietett József, mert megindult a szíve testvérén és sírni akart; bement a szobába, és ott sírt. (1Mózes 43:30.)
כי נכמרו רחמיו – …mert megindult a szíve… – שאלו – [József] megkérdezte tőle: – יש לך אח מאם – „Van-e ugyanattól az anyától származó fivéred?” – אמר לו אח היה לי – „Volt egy bátyám,” felelte [Benjámin], – ואיני יודע היכן הוא – „de nem tudom, hol van.” – יש לך בנים – „Vannak-e gyermekeid?” – אמר לו יש לי עשרה – „Van tíz fiam,” felelte. – אמר לו ומה שמם – „Hogy hívják őket?” kérdezte [József]. – בלע ובכר וגו’ – „Belá, Becher, …,”[16] felelte [Benjámin]. – אמר לו מה טיבן של שמות הללו – [József] megkérdezte: „Milyen meggondolás rejlik e nevek mögött?” – אמר לו כולם על שם אחי – „Ezek mind [eltűnt] bátyámmal vannak kapcsolatban,” felelte, – והצרות אשר מצאוהו – „és az őt sújtó csapásokkal: – בלע שנבלע בין האומות – Belá, mert elnyeletett (nivlá) az idegen népek között; – בכר שהיה בכור לאמי – Becher, mert ő volt anyám elsőszülöttje (böchor); – אשבאל ששבאו אל – Ásböél, mert Isten fogságba vetette őt (sávo Él); – גרא שנתגייר באכסניא – Gérá, mert idegen országban kellett élnie (gér); – ונעמן שהיה נעים ביותר – és Náámán, mert rendkívül kedves volt (náim); – אחי וראש אחי היה וראשי היה – Áchi és Ros, [szó szerint:] mert fivérem volt és idősebb nálam; – מופים מפי אביו למד – Mupim, mert atyám szájából (mipi) tanult; – וחופים שלא ראה חופתי – és Chupim, mert nem látta házasságkötésemet (chupá – esküvői baldachin), – ולא ראיתי אני חופתו – én pedig nem láttam az ő házasságkötését; – וארד שירד לבין האומות – valamint Árd, mert lement (járád) az idegen népek közé,” – כדאיתא במסכת סוטה – amint az olvasható a [Talmud] Szotá traktátusában.[17] – מיד נכמרו רחמיו – [Ezt hallván, Józsefnek] azonnal megindult a szíve.
נכמרו – …megindult (nichmöru)… – נתחממו – [Nichmöru annyit tesz, mint] felhevült. – ובלשון משנה – A misnai héberben [ilyen példát] találhatunk: – על הכומר של זיתים – „Egy halom felhevült (komer) olajbogyón.”[18] – ובלשון ארמי מכמר בשרא – Az arámiban [ilyen példát] találhatunk: „A hús dehidratálása (michmár).”[19] – ובמקרא – A Szentírásban ezt olvashatjuk: – עורנו כתנור נכמרו – „Bőrünk tüzel (nichmáru), mint a kemence,” – נתחממו ונקמטו קמטים קמטים – [azaz] felforrósodott és nagyon ráncossá vált, – מפני זלעפות רעב – „a kínzó éhségtől,”[20] – כן דרך כל עור – mert a bőrnek az a természete, – כשמחממין אותו נקמט וכווץ – hogy megráncosodik és összeaszalódik, ha hőnek van kitéve.
וַיִּשָּׂא מַשְׂאֹת מֵאֵת פָּנָיו אֲלֵהֶם וַתֵּרֶב מַשְׂאַת בִּנְיָמִן מִמַּשְׂאֹת כֻּלָּם חָמֵשׁ יָדוֹת, וַיִּשְׁתּוּ וַיִּשְׁכְּרוּ עִמּוֹ. (בראשית מג, לד)
És őtőle vittek hozzájuk részeket, és ötször több volt Benjámin része valamennyiük részénél. Azután ittak, és megmámorosodtak vele együtt. (1Mózes 43:34.)
משאת – …részeket… – מנות – adagokat.
חמש ידות – …ötször több… – חלקו עם אחיו – Amelyből egy adag, mint a fivérek egyikéé, az övé, – ומשאת יוסף ואסנת – valamint [ehhez adódik hozzá] József és Ásznát [József felesége] adagja – ומנשה ואפרים – [és] Menáse és Efráim [adagja].
וישכרו עמו – …és megmámorosodtak vele együtt. – ומיום שמכרוהו – Attól a naptól kezdődően, hogy eladták [Józsefet], – לא שתו יין ולא הוא שתה יין – nem ittak bort, [mint ahogy] ő (József) sem ivott bort, – ואותו היום שתו – ezen a napon azonban [mindnyájan] ittak.[21]
וַיִּקְרְעוּ שִׂמְלֹתָם, וַיַּעֲמֹס אִישׁ עַל חֲמֹרוֹ וַיָּשֻׁבוּ הָעִירָה. (בראשית מד, יג)
Megszaggatták ruháikat, azután mindegyik fölrakodott szamarára, és visszatértek a városba. (1Mózes 44:13.)
ויעמס איש על חמורו – …mindegyik fölrakodott szamarára… – בעלי זרוע היו – Mindnyájan nagyon jó erőben voltak, – ולא הוצרכו לסייע זה את זה לטעון – így hát nem kellett segíteniük egymásnak a málházásban.
וישבו העירה – …és visszatérek a városba. – מטרפולין היתה – Ez valójában egy metropolisz volt, – והוא אומר העירה – a szöveg mégis úgy szól róla, hogy „a város”, – עיר כל שהיא – [mintha] egy egyszerű, hétköznapi város [lett volna]?! – אלא – [Ennek] azonban az az oka, – שלא היתה חשובה בעיניהם אלא – hogy az ő szemükben ez csupán – כעיר בינונית של עשרה בני אדם – egy tíz férfit számláló közepes méretű városnak tetszett, – לענין המלחמה – egy [esetleges] ellene indított háborúban [gondolkodva].
[1] Jób 8:11.
[2] Dániel 2:1.
[3] Ohálot 17:3.
[4] 32. vers.
[5] 25. vers.
[6] 28. vers.
[7] Példabeszédek 7:16.
[8] Midot 1:8.
[9] 1Mózes 42:2.
[10] Lásd még Rási a 2Mózes 27:3-hez.
[11] Példabeszédek 11:25.
[12] 1Mózes 34:25.
[13] Uo. 37:19.
[14] Uo. 45:27.
[15] Rási a Szentíráshoz fűzött kommentárjában többször kifejti, hogy az emberek esetén a „vétel”, az illetőnek szavak általi elvezetését jelenti. Lásd még 1Mózes 16:3-höz írt Rási-kommentárban: „szavakkal [rá]vette”.
[16] Uo. 46:21.
[17] 36b.
[18] Bává möciá 74a.
[19] Pszáchim 58a.
[20] Siralmak 5:10.
[21] A Gur Árje felteszi a kérdést: A fivérek még nem tudták, hogy vendéglátójuk maga József. Akkor hát miért ittak, ha eddig nem ittak? Azt válaszolja: Azt gondolták, hogy a férfiú [József] még mindig kémnek hiszi őket, és le akarja itatni őket, hogy ily módon szedje ki belőlük az igazságot. Ezért hát hajlandóak voltak inni, hogy ne gerjesszék tovább a gyanakvását.
