Mászé (4Mózes 33–36.)  פָּרָשָׁת מַסְעֵי

 

A hetiszakasz tartalmából

l  A heti szakasz eleje felsorolja Izrael vándorlásának negyvenkét szakaszát és állomáshelyét az Egyiptomból való kivonulástól kezdve a Moáb síkságain elfoglalt táborhelyükig, a Kánaánt határoló folyó túlpartján.        4Mózes 33:1–49.

l  Isten megparancsolja a zsidóknak, hogy semmisítsék meg a Szentföldön található bálványokat.             4Mózes 33:50–56.

l  Kijelöltetnek az Ígéret Földjének határai, valamint azok a menedékvárosok, ahová a véletlenül gyilkossá lettek menekülhetnek.   4Mózes 34–35.

l  Celáfhád leányai saját törzsükből, azaz Menáséból házasodnak, hogy apjuktól örökölt birtokuk ne menjen át egy másik törzs birtokába.   4Mózes 36.

 

Szemelvények

אֵלֶּה מַסְעֵי בְנֵי יִשְׂרָאֵל אֲשֶׁר יָצְאוּ מֵאֶרֶץ מִצְרַיִם לְצִבְאֹתָם, בְּיַד מֹשֶׁה וְאַהֲרֹן. (במדבר לג, א)

Ezek Izráel fiainak vándorlásai, ahogy kivonultak Egyip­tom országából seregeik szerint, Mózes és Áron vezetésével. (4Mózes 33:1.)

אֵלֶּה מַסְעֵי – Ezek… vándorlásai… – לָמָּה נִכְתְּבוּ הַמַּסָּעוֹת הַלָּלוּ – Miért lettek megörökítve ezek a vándorlások? – לְהוֹדִיעַ חֲסָדָיו שֶׁל מָקוֹם – Hogy a Mindenütt Jelenvaló jóindulata ismertté váljék. –שֶׁאַף עַל פִּי שֶׁגָּזַר עֲלֵיהֶם לְטַלְטְלָם – Mert noha Ő rendelte el, hogy bolyongjanak – וְלַהֲנִיעָם בַּמִּדְבָּר – és vándoroljanak a pusztaságban, – לֹא תֹאמַר – azért ne mondjuk, – שֶׁהָיוּ נָעִים וּמְטֻלְטָלִים – hogy [Izrael fiai] meghurcolásnak voltak kitéve – מִמַּסָּע לְמַסָּע – az egyik állomásról a másikra – כָּל אַרְבָּעִים שָׁנָה – teljes negyven éven át, – וְלֹא הָיְתָה לָהֶם מְנוּחָה – és sosem pihenhettek meg; – שֶׁהֲרֵי אֵין כַּאן אֶלָּא אַרְבָּעִים וּשְׁתַּיִם מַסָּעוֹת – mert itt csupán negyvenkét[1] út[állomás] szerepel. – צֵא מֵהֶם י”ד – [Ebből] vonjunk le tizennégyet, – שֶׁכֻּלָּם הָיוּ בְּשָׁנָה רִאשׁוֹנָה – [vándorlások,] amelyek mindegyike az első év során zajlott le, – קוֹדֶם גְּזֵרָה – még az [isteni] rendeletet megelőzően, – מִשֶּׁנָּסְעוּ מֵרַעְמְסֵס – Rámszészből való elindulásuktól – עַד שֶׁבָּאוּ לְרִתְמָה – Ritmába való megérkezésükig, – שֶׁמִּשָּׁם נִשְׁתַּלְּחוּ מְרַגְּלִים – ahonnét a kémeket küldte ki [Mózes], – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van: – וְאַחַר נָסְעוּ הָעָם מֵחֲצֵרוֹת וְגוֹ’– „Azután elindult a nép Chácérotból…[2] – שְׁלַח לְךָ אֲנָשִׁים וְגוֹ’ – Küldj el férfiakat…,”[3] [a kémek esete, Chácérot után, Páránban történt,] – וְכַאן הוּא אוֹמֵר – itt pedig az áll:[4] – וַיִּסְעוּ מֵחֲצֵרֹת וַיַּחֲנוּ בְּרִתְמָה – „Elindultak Chácérotból és táboroztak Ritmában,” – לָמַדְתָּ שֶׁהִיא בְּמִדְבַּר פָּארָן – [amiből] megtudjuk, hogy [Ritmá] Párán pusztájában volt. – וְעוֹד הוֹצֵא מִשָּׁם – Innentől vonjunk le – שְׁמוֹנָה מַסָּעוֹת – újabb nyolc vándorlást, – שֶׁהָיוּ לְאַחַר מִיתַת אַהֲרֹן – amely Áron halálát követően – מֵהֹר הָהָר עַד עַרְבוֹת מוֹאָב – a Hór hegyétől Moáb síkságáig [zajlott], – בִּשְׁנַת הָאַרְבָּעִים – a negyvenedik év során, –נִמְצָא – [s így] azt találjuk, – שֶׁכָּל שְׁמוֹנֶה וּשְׁלֹשִׁים שָׁנָה – hogy a harmincnyolc év során – לֹא נָסְעוּ אֶלָּא עֶשְׂרִים מַסָּעוֹת – csupán húsz állomás között utaztak.[5] – זֶה מִיסוֹדוֹ שֶׁל רַבִּי מֹשֶׁה הַדַּרְשָׁן – Ez Mose Hádársán rabbi kommentárjából való.

– וְרַבִּי תַּנְחוּמָא דָּרַשׁ בּוֹ דְּרָשָׁה אַחֶרֶת – Tánchumá rabbi azonban eltérően magyarázza ezt a dolgot [vagyis az utazások, vándorlások részletezését]: – מָשָׁל לְמֶלֶךְ – Ez egy király [esetéhez] hasonlítható, – שֶׁהָיָה בְּנוֹ חוֹלֶה – akinek beteg volt a fia, – וְהוֹלִיכוֹ לְמָקוֹם רָחוֹק לְרַפֹּאתוֹ – és elvitte kezeltetni egy távoli helyre. – כֵּיוָן שֶׁהָיוּ חוֹזְרִין – Miután visszatértek, – הִתְחִיל אָבִיו מוֹנֶה כָּל הַמַּסָּעוֹת – az apa elkezdte számba venni utazásaikat [ily módon emlékeztetve fiát arra, mennyire szereti őt]. – אָמַר לוֹ – Így beszélt hozzá: – כַּאן יָשַׁנְנוּ – „Itt aludtunk; – כַּאן הוֹקַרְנוּ – itt fáztunk; – כַּאן חָשַׁשְׁתָּ אֶת רֹאשְׁךָ וְכוּ’ – itt fájt a fejed; stb.” [Hasonló módon Isten is feleleveníti a negyvenéves sivatagi vándorlás eseményeit, emlékeztetve a zsidó népet az irántuk táplált nagy szeretetére.]

 

וּמִצְרַיִם מְקַבְּרִים אֵת אֲשֶׁר הִכָּה יהוה בָּהֶם כָּל בְּכוֹר, וּבֵאלֹהֵיהֶם עָשָׂה יהוה שְׁפָטִים. (במדבר לג, ד)

És az egyiptomiak eltemették azokat, akiket sújtott az Örökkévaló közöttük, minden elsőszülöttet, és bálványaikon is ítéletet tett az Örökkévaló. (4Mózes 33:4.)

וּמִצְרַיִם מְקַבְּרִים – És az egyiptomiak eltemették… – טְרוּדִים בְּאֶבְלָם – Teljesen lefoglalta őket a gyász. [Így téve lehetővé az izraeliták számára, hogy akadálytalanul, kincsekkel megrakodva távozzanak.]

 

וַיִּסְעוּ מֵחֲצֵרֹת, וַיַּחֲנוּ בְּרִתְמָה. (במדבר לג, יח)

Elindultak Chácérotból, és táboroztak Ritmában. (4Mózes 33:18.)

וַיַּחֲנוּ בְּרִתְמָה – …és táboroztak Ritmában. – עַל שֵׁם לָשׁוֹן הָרָע שֶׁל מְרַגְּלִים – A kémek rágalmazó beszéde nyomán neveztetett el így, – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van: [6] – מַה יִּתֵּן לְךָ – „Mit érdemelsz, –וּמַה יּוֹסִיף לָךְ לְשׁוֹן רְמִיָּה – mit fogsz majd kapni, te csalárd nyelv? – חִצֵּי גִבּוֹר שְׁנוּנִים – A hős hegyes nyilait – עִם גַּחֲלֵי רְתָמִים – rekettye parazsával (im gáchálé rötámim)!” [Isten megbüntet majd az Ég nyilaival és a pokol parázsló tüzével. A Ritmá név a „rötámim”, „parázsló rekettye” kifejezésbőlered.]

 

וַיַּעַל אַהֲרֹן הַכֹּהֵן אֶל הֹר הָהָר עַל פִּי יהוה וַיָּמָת שָׁם, בִּשְׁנַת הָאַרְבָּעִים לְצֵאת בְּנֵי יִשְׂרָאֵל מֵאֶרֶץ מִצְרַיִם בַּחֹדֶשׁ הַחֲמִישִׁי בְּאֶחָד לַחֹדֶשׁ. (במדבר לג, לח)

És Áron, a pap, fölment a Hór-hegyre az Örökkévaló szája által, és meghalt ott a negyvenedik évben, miután kivonultak Izráel fiai Egyiptom országából az ötödik hónapban, a hónap elsőnapján. (4Mózes 33:38.)

עַל פִּי ה’ – …az Örökkévaló szája által… – מְלַמֵּד – Ebből megtudjuk, – שֶׁמֵּת בִּנְשִׁיקָה – hogy [Áron fájdalom nélkül, az isteni] csók által halt meg.

 

וַיִּשְׁמַע הַכְּנַעֲנִי מֶלֶךְ עֲרָד וְהוּא יֹשֵׁב בַּנֶּגֶב בְּאֶרֶץ כְּנָעַן, בְּבֹא בְּנֵי יִשְׂרָאֵל. (במדבר לג, מ)

És a kánaáni, Árád királya, aki lakott délen Kánaán országában, hallott Izráel fiai jöttéről. (4Mózes33:40.)

וַיִּשְׁמַע הַכְּנַעֲנִי – És a kánaáni… hallott… – לְלַמֶּדְךָ – Ebből azt tudjuk meg, – שֶׁמִּיתַת אַהֲרֹן הִיא הַשְּׁמוּעָה – hogy Áron halála volt az a hír, amit hallott, – שֶׁנִּסְתַּלְּקוּ עַנְנֵי כָבוֹד – ugyanis a dicsőség felhője [Áron halála miatt] eltávozott [Izrael fiai fölül],[7] – וּכְסָבוּר – és [a kánaánita] azt hitte, –שֶׁנִּתְּנָה רְשׁוּת – hogy ezzel megengedhetővé vált, – לְהִלָּחֵם בְּיִשְׂרָאֵל – hogy hadat indítson az izraeliták ellen. – לְפִיכָךְ חָזַר וּכְתָבָהּ – A Szentírás ezért tesz újfent említést a dologról.[8]

 

דַּבֵּר אֶל בְּנֵי יִשְׂרָאֵל וְאָמַרְתָּ אֲלֵהֶם, כִּי אַתֶּם עֹבְרִים אֶת הַיַּרְדֵּן אֶל אֶרֶץ כְּנָעַן. וְהוֹרַשְׁתֶּם אֶת כָּל יֹשְׁבֵי הָאָרֶץ מִפְּנֵיכֶם וְאִבַּדְתֶּם אֵת כָּל מַשְׂכִּיֹּתָם, וְאֵת כָּל צַלְמֵי מַסֵּכֹתָם תְּאַבֵּדוּ וְאֵת כָּל בָּמֹתָם תַּשְׁמִידוּ. (במדבר לג, נא-נב)

Szólj Izrael fiaihoz, és mondd nekik: Midőn átkeltek a Jordánon Kánaán földjére, űzzétek el magatok elől az ország lakóit mind, és pusztítsátok el rajzos köveiket, öntött bálványképeiket, és magaslataikat sem­mi­sít­sé­tek meg mind. (4Mózes 33:51–52.)

כִּי אַתֶּם עֹבְרִים אֶת הַיַּרְדֵּן וְגוֹ’ וְהוֹרַשְׁתֶּם וְגוֹ’ – …Midőn átkeltek a Jordánon… pusztítsátok el… –וַהֲלֹא כַּמָּה פְעָמִים הֻזְהֲרוּ עַל כָּךְ – Nemde már sokszor figyelmeztette őket erre?![9] – אֶלָּא כָּךְ אָמַר לָהֶם מֹשֶׁה – Most ezt mondta nekik Mózes: – כְּשֶׁאַתֶּם עוֹבְרִים בַּיַּרְדֵּן – Amikor átkeltek a Jordánon – בַּיַּבָּשָׁה –szárazon, – עַל מְנָת כֵּן תַּעַבְרוּ – azzal az elhatározással keljetek át, [hogy elpusztítjátok,] – וְאִם לַאו– mert ha nem, – מַיִם בָּאִין וְשׁוֹטְפִין אֶתְכֶם – akkor a vizek visszatérnek, és elöntenek titeket. – וְכֵן מָצִינוּ שֶׁאָמַר לָהֶם יְהוֹשֻׁעַ בְּעוֹדָם בַּיַּרְדֵּן – Ezt mondta nekik Józsua is a Jordánnál.[10]

 

צַו אֶת בְּנֵי יִשְׂרָאֵל וְאָמַרְתָּ אֲלֵהֶם כִּי אַתֶּם בָּאִים אֶל הָאָרֶץ כְּנָעַן, זֹאת הָאָרֶץ אֲשֶׁר תִּפֹּל לָכֶם בְּנַחֲלָה אֶרֶץ כְּנַעַן לִגְבֻלֹתֶיהָ. (במדבר לד, ב)

Parancsold meg Izráel fiainak, és mondd nekik: Midőn bementek Kánaán országába, ez az az ország, amely nektek birtokul esik Kánaán országa határai szerint. (4Mózes 34:2.)

זֹאת הָאָרֶץ אֲשֶׁר תִּפֹּל לָכֶם וְגוֹ’ – …ez az az ország, amely nektek birtokul esik… – לְפִי שֶׁהַרְבֵּה מִצְווֹת נוֹהֲגוֹת בָּאָרֶץ – Mivel sok olyan parancsolat van, amely hatályos az országon belül, – וְאֵין נוֹהֲגוֹת בְּחוּצָה לָאָרֶץ – de nem hatályos az országon kívül, – הֻצְרַךְ לִכְתּוֹב – fontos volt feljegyezni –מֶצְרָנֵי גְּבוּלֵי רוּחוֹתֶיהָ סָבִיב – kerületének határait körös-körül, – לוֹמַר לְךָ – hogy tudd, – מִן הַגְּבוּלִים הַלָּלוּ וְלִפְנִים – ezeken a határokon belül – הַמִּצְווֹת נוֹהֲגוֹת – hatályosak a parancsolatok.

תִּפֹּל לָכֶם – …nektek [birtokul] esik… – עַל שֵׁם שֶׁנֶּחְלְקָה בְּגוֹרָל – Mivel [az ország földje] sorshúzás révén lett felosztva, – נִקְרֵאת חִלּוּקָּה לְשׁוֹן נְפִילָה – a felosztást az „esik” kifejezéssel illeti. – וּמִדְרַשׁ אַגָּדָה אוֹמֵר – [Ezen túl] egy ágádikus Midrás megjegyzi, hogy [azért használja a Szentírás az „esik” kifejezést], – עַל יְדֵי שֶׁהִפִּיל הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – mert az Örökkévaló akaratából leestek – שָׂרֵיהֶם שֶׁל שִׁבְעָה אֻמּוֹת – a hét nép [mennyei] védelmezői – מִן הַשָּׁמַיִם – a mennyekből – וּכְפָתָן לִפְנֵי מֹשֶׁה – és leborulásra [késztette őket Isten] Mózes előtt. – אָמַר לוֹ – [Isten] azt mondta neki (Mózesnek): –רְאֵה – „Nézd csak! – אֵין בָּהֶם עוֹד כֹּחַ – Nincs már erejük.”

 

מֵהֹר הָהָר תְּתָאוּ לְבֹא חֲמָת, וְהָיוּ תּוֹצְאֹת הַגְּבֻל צְדָדָה. (במדבר לד, ח)

A Hór hegyétől húzzatok vonalat Chámát felé. És a határ szélei legyenek Cedádnál. (4Mózes 34:8.)

מֵהֹר הָהָר – A Hór hegyétől… – תָּסֹבּוּ וְתֵלְכוּ אֶל מֶצֶר הַצָּפוֹן – Forduljatok el, és haladjatok végig az északi határ mentén – לְצַד הַמִּזְרָח – kelet felé, – וְתִפְגְּעוּ בִּלְבֹא חֲמָת – és rátaláltok majd a Chámát felé vezető útra; – זוֹ אַנְטוֹכְיָא – ami Ántochjá.

תּוֹצְאֹת הַגְּבֻל – …a határ széle… – סוֹפֵי הַגְּבוּל – A határ végei. – כָּל מָקוֹם שֶׁנֶּאֱמַר תּוֹצְאוֹת הַגְּבוּל – Ahol [a szövegben] a „határ szélei” szerepel, – אוֹ הַמֶּצֶר כָּלֶה שָׁם לְגַמְרֵי – [ott] a határnak vagy teljesen vége szakad – וְאֵינוֹ עוֹבֵר לְהַלָּן כְּלָל – és semennyit sem folytatódik tovább – אוֹ מִשָּׁם מִתְפַּשֵּׁט וּמַרְחִיב – vagy elkanyarodik, kiszélesedik, – וְיוֹצֵא לַאֲחוֹרָיו – és egy másik irányba halad tovább, – לְהִמָּשֵׁךְ לְהַלָּן בַּאֲלַכְסוֹן – az eredeti kiterjedés [irányával] szöget zárva be, – יוֹתֵר מִן הָרוֹחַב הָרִאשׁוֹן – hogy az addigi ország-szélességhez képest szélesebbet [adjon] – וּלְעִנְיַן רוֹחַב הַמִּדָּה הָרִאשׁוֹן – [Így tehát] az eredeti vastagsághoz képest – קְרָאוֹ תּוֹצָאוֹת – használja [az Írás] a „széle” [kifejezést], – שֶׁשָּׁם כָּלְתָה אוֹתָהּ מִדָּה – [utalva] hogy az addigi méretnek ott van vége.

 

אֵלֶּה שְׁמוֹת הָאֲנָשִׁים אֲשֶׁר יִנְחֲלוּ לָכֶם אֶת הָאָרֶץ, אֶלְעָזָר הַכֹּהֵן וִיהוֹשֻׁעַ בִּן נוּן. וְנָשִׂיא אֶחָד נָשִׂיא אֶחָד מִמַּטֶּה, תִּקְחוּ לִנְחֹל אֶת הָאָרֶץ. (במדבר לד, יז-יח)

Ezek azon férfiak nevei, akik megöröklik majd nektek (jinchálu láchem) az országot: Elázár, a pap, és Józsua, Nún fia; És vegyetek egy-egy fejedelmet törzsenként, hogy megörököljék az országot.(4Mózes 34:17-18.)

אֲשֶׁר יִנְחֲלוּ לָכֶם – …akik megöröklik majd nektek (jin­chá­lu láchem) – בִּשְׁבִילְכֶם – Számotokra. –כָּל נָשִׂיא וְנָשִׂיא אַפּוֹטְרוֹפּוֹס לְשִׁבְטוֹ – Mindegyik törzsfő törzse gyámja volt, – וּמְחַלֵּק נַחֲלַת הַשֵּׁבֶט – és őosztotta fel a törzsi örökséget – לְמִשְׁפָּחוֹת וְלִגְבָרִים – a családok és az egyének között. – וּבוֹרֵר לְכָל אֶחָד וְאֶחָד חֵלֶק הָגוּן – Mindegyik egyén számára kiválasztott egy megfelelő földdarabot – וּמַה שֶּׁהֵם עוֹשִׂים יִהְיֶה עָשׂוּי – és döntéseik jogerősek voltak, – כְּאִלּוּ עֲשָׂאוּם שְׁלוּחִים – mintha [a törzs tagjai maguk] nevezték volna ki őket megbízottjuknak.

– וְלֹא יִתָּכֵן לְפָרֵשׁ לָכֶם זֶה – Ám helytelen volna ezt a „nektek”-et úgy értelmezni [szószerint], – כְּכָל לָכֶם שֶׁבַּמִּקְרָא – mint az összes [többi] „nektek”-et a Szentírásban, – שֶׁאִם כֵּן – mert ha itt is azt jelentené, – שֶׁאִם כֵּן הָיָה לוֹ לִכְתּוֹב יַנְחִילוּ לָכֶם – akkor az kellett volna szerepeljen a szövegben, hogy, „fel fogják osztani [– és nem „örökölni fogják” –] nektek.”

– יִנְחֲלוּ מַשְׁמָע – A „jinchálu…” azt jelenti, – שֶׁהֵם נוֹחֲלִים לָכֶם – hogy meg fogják örökölni számotokra, – בִּשְׁבִילְכֶם וּבִמְקוֹמְכֶם – a ti nevetekben, helyettetek, – כְּמוֹ ה’ יִלָּחֵם לָכֶם – mint [a következőversben]:[11] „Az Örökkévaló harcol érettetek (láchem)…”, [azaz a képviseletetekben].

לִנְחֹל אֶת הָאָרֶץ – …hogy megörököljék az országot. – שֶׁיְּהֵא נוֹחֵל וְחוֹלֵק אוֹתָהּ – Neki kell megörökölnie és felosztania az országot – בִּמְקוֹמְכֶם – helyetted.

 

צַו אֶת בְּנֵי יִשְׂרָאֵל וְנָתְנוּ לַלְוִיִּם מִנַּחֲלַת אֲחֻזָּתָם עָרִים לָשָׁבֶת, וּמִגְרָשׁ לֶעָרִים סְבִיבֹתֵיהֶם תִּתְּנוּ לַלְוִיִּם. (במדבר לה, ב)

Parancsold meg Izráel fiainak, hogy adjanak a levitáknak örök birtokukból városokat lakásra és zöldterületet városaik körül adjatok a levitáknak. (4Mózes 35:2.)

וּמִגְרָשׁ – …és zöldterületet… – רֶוַח מָקוֹם חָלָק חוּץ לָעִיר סָבִיב – Ez a zöldterület üres, a várost körülvevő terület, – לִהְיוֹת לְנוֹי לָעִיר – [melynek célja] hogy szebbé tegye a várost. – וְאֵין רַשָּׁאִין לִבְנוֹת שָׁם בַּיִת – Ezen [a területen] nem szabad házat építeni – וְלֹא לִנְטוֹעַ כֶּרֶם – vagy szőlőt ültetni – וְלֹא לִזְרֹעַ זְרִיעָה – vagy magot vetni.

 

וְהָיוּ הֶעָרִים לָהֶם לָשָׁבֶת, וּמִגְרְשֵׁיהֶם יִהְיוּ לִבְהֶמְתָּם וְלִרְכֻשָׁם וּלְכֹל חַיָּתָם. (במדבר לה, ג)

És legyenek a városok övéik lakásául, legyenek zöld­te­rü­le­te­ik, barmuk, jószáguk és minden az életük szá­má­ra. (4Mózes 35:3.)

וּלְכֹל חַיָּתָם – …és minden az életük számára. – לְכָל חִיּוּתָם – azaz minden életszükségük – לְכָל צָרְכֵיהֶם – és minden igényük számára.

 

וּמִגְרְשֵׁי הֶעָרִים אֲשֶׁר תִּתְּנוּ לַלְוִיִּם, מִקִּיר הָעִיר וָחוּצָה אֶלֶף אַמָּה סָבִיב. (במדבר לה, ד)

A városok zöldterületei, melyeket a levitáknak adtok, le­gye­nek a város falától kifelé ezer könyöknyire kö­rös­kö­rül. (4Mózes 35:4.)

אֶלֶף אַמָּה סָבִיב – …ezer könyöknyire köröskörül. – וְאַחֲרָיו הוּא אוֹמֵר – Később azonban azt mondja [az Írás]:[12] – אַלְפַּיִם אַמָּה – „kétezer könyöknyit.” – הָא כֵיצַד – Hogyan értendő ez? – אַלְפַּיִם הוּא נוֹתֵן לָהֶם סָבִיב – Kétezer [könyöknyit] adott nekik a város körül. – וּמֵהֶם אֶלֶף הַפְּנִימִיִּים לְמִגְרָשׁ – Ebből a belső ezer zöldterületnek, – וְהַחִיצוֹנִים לְשָׂדוֹת וּכְרָמִים – a külső [ezer] pedig szántóföldek és szőlők [kialakítására].

 

וְהֶעָרִים אֲשֶׁר תִּתֵּנוּ, שֵׁשׁ עָרֵי מִקְלָט תִּהְיֶינָה לָכֶם. (במדבר לה, יג)

És a városok, melyeket adtok, hat menedék városotok legyen: (4Mózes 35:13.)

שֵׁשׁ עָרֵי מִקְלָט – …hat menedék városotok… [A következő vers meghatározza, hogy a Jordán mindkét partján három-há­rom várost kell kijelölni. Akkor nem fölöslegesen említi a mi ver­sünk a menedékvárosok összesített számát?] – מַגִּיד – Ebből megtudjuk, – שֶׁאַף עַל פִּי שֶׁהִבְדִּיל מֹשֶׁה – hogy noha Mózes elkülönített ugyan – בְּחַיָּיו – még életében, – שָׁלֹשׁ עָרִים בְּעֵבֶר הַיַּרְדֵּן – három várost a Jordán túloldalán, – לֹא הָיוּ קוֹלְטוֹת – azok nem biztosítottak menedéket, – עַד שֶׁנִּבְחֲרוּ שָׁלֹשׁ שֶׁנָּתַן יְהוֹשֻׁעַ בְּאֶרֶץ כְּנָעַן – amíg a három város, amelyet Józsua kijelölt Kánaán országában, ki nem lett választva. [Azaz a menedékvárosok csak akkor töltik be funkciójukat, ha már mind a hat el lett különítve.]

 

וְאִם בִּכְלִי בַרְזֶל הִכָּהוּ וַיָּמֹת רֹצֵחַ הוּא, מוֹת יוּמַת הָרֹצֵחַ. (במדבר לה, טז)

De ha vaseszközzel ütötte meg, és az meghalt, gyilkos ő; a gyilkos ölessék meg. (4Mózes 35:16.)

וְאִם בִּכְלִי בַרְזֶל הִכָּהוּ – De ha vaseszközzel ütötte meg… – אֵין זֶה מְדַבֵּר בְּהוֹרֵג בְּשׁוֹגֵג – Ez nem a véletlen emberölésre utal, – הַסָּמוּךְ לוֹ – amelyről az előbbi versben volt szó, – אֶלָּא בְּהוֹרֵג בְּמֵזִיד – hanem a szándékos emberölésre. – וּבָא לְלַמֵּד – Arra tanít [a vers], – שֶׁהַהוֹרֵג בְּכָל דָּבָר – hogy minden gyilkos eszköznek – צָרִיךְ שֶׁיְּהֵא בוֹ שִׁעוּר – kellő méretűnek kell lennie ahhoz, – כְּדֵי לְהָמִית –hogy gyilkolni lehessen vele, [ahhoz, hogy halálbüntetést lehessen kiszabni a tettért,] – שֶׁנֶּאֱמַר בְּכֻלָּם – mert írva van minden [ilyen eszközzel] kapcsolatban:[13] – אֲשֶׁר יָמוּת בּוֹ – „…ami által meghalhat,” – דִּמְתַרְגְּמִינָן – amit az Onkelosz-féle fordítás úgy ad vissza: – דְּהִיא כְמִסַּת דִּי יְמוּת בֵּהּ – „…olyan méretű, amely halált okozhat”; – חוּץ מִן הַבַּרְזֶל – kivéve a vas esetében. – שֶׁגָּלוּי וְיָדוּעַ לִפְנֵי הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – Hiszen nyilvánvalóan egyértelmű az Örökkévaló szemében, – שֶׁהַבַּרְזֶל מֵמִית בְּכָל שֶׁהוּא – hogy bármilyen méretű vas képes ölni, – אֲפִלּוּ מַחַט – még egy tű is. – לְפִיכָךְ לֹא נָתְנָה בּוֹ תּוֹרָה שִׁעוּר – A Tóra éppen ezért [a vas esetében] nem határozta meg a méretet, – לִכְתֹּב בּוֹ אֲשֶׁר יָמוּת בּוֹ– kiemelve, hogy „…ami által meghalhat.”

– וְאִם תֹּאמַר – [Ezzel szemben] felmerülhet benned a kérdés: – בְּהוֹרֵג בְּשׁוֹגֵג הַכָּתוּב מְדַבֵּר –„[Talán nem erre a szabályra utal az Írás azzal, hogy a vas általi emberölést külön kiemeli, hanem] versünk talán annak [az embernek az esetére] utal, aki véletlenül ölt? [És noha az illető minden szándék nélkül ölt ugyan, de mivel ezt egy olyan eszközzel tette, amely elég nagy ahhoz, hogy ölni lehessen vele, akkor mégis halálbüntetést érdemel?]” – הֲרֵי הוּא אוֹמֵר לְמַטָּה – Lejjebb[14]azonban elhangzik, hogy: – אוֹ בְכָל אֶבֶן אֲשֶׁר יָמוּת בָּהּ – „…vagy követ, ami által meghalhat, – בְּלֹא רְאוֹת וְגוֹ’ – anélkül, hogy látná…”. [Vagyis a nem szándékkal gyilkolót, noha halálokozásra képes eszközzel követte el tettét, csupán száműzik, de nem végzik ki.] – לִמֵּד עַל הָאֲמוּרִים לְמַעְלָה – Ebből kiderül, hogy fentebbi kijelentésével – שֶׁבְּהוֹרֵג בְּמֵזִיד הַכָּתוּב מְדַבֵּר – a Szentírás a szándékos emberölésre utal.

 

וְהִצִּילוּ הָעֵדָה אֶת הָרֹצֵחַ מִיַּד גֹּאֵל הַדָּם וְהֵשִׁיבוּ אֹתוֹ הָעֵדָה אֶל עִיר מִקְלָטוֹ אֲשֶׁר נָס שָׁמָּה, וְיָשַׁב בָּהּ עַד מוֹת הַכֹּהֵן הַגָּדֹל אֲשֶׁר מָשַׁח אֹתוֹ בְּשֶׁמֶן הַקֹּדֶשׁ. (במדבר לה, כה)

És a közösség vitesse vissza abba a menedékvárosba, ahová menekült, és maradjon ott, amíg meg nem hal a főpap, akit fölkentek szent olajjal. (4Mózes 35:25.)

עַד מוֹת הַכֹּהֵן הַגָּדֹל – …amíg meg nem hal a főpap… – שֶׁהוּא בָא לְהַשְׁרוֹת שְׁכִינָה בְּיִשְׂרָאֵל – Mert ő hozza a Söchinát (az Isteni Jelenlétet), hogy Izrael fiai között lakozzon, – וּלְהַאֲרִיךְ יְמֵיהֶם – és ő [vagyis érdemében Isten] hosszabbítja meg életüket,  – וְהָרוֹצֵחַ –  a gyilkos viszont – בָּא לְסַלֵּק אֶת הַשְּׁכִינָה מִיִּשְׂרָאֵל –
eltávolítja a Söchinát Izraelből – וּמְקַצֵּר אֶת יְמֵי הַחַיִּים – és megrövidíti az élők életét, – אֵינוֹ כְדַאי –nem illendő tehát, – שֶׁיְּהֵא לִפְנֵי כֹּהֵן גָּדוֹל – hogy a Főpap [színe] előtt legyen.

 

וְלֹא תִקְחוּ כֹפֶר לָנוּס אֶל עִיר מִקְלָטוֹ, לָשׁוּב לָשֶׁבֶת בָּאָרֶץ עַד מוֹת הַכֹּהֵן. (במדבר לה, לב)

És ne fogadjatok el váltságdíjat attól, aki me­ne­dék­vá­ro­sába menekülne, azért, hogy visszatérhessen, és lak­has­sék az országban a főpap haláláig. (4Mózes 35:32.)

וְלֹא תִקְחוּ כֹפֶר לָנוּס אֶל עִיר מִקְלָטוֹ – És ne fogadjatok el váltságdíjat attól, aki menedékvárosába menekülne… – לְמִי שֶׁנָּס אֶל עִיר מִקְלָטוֹ – Attól, aki menedékvárosba menekült. –שֶׁהָרַג בְּשׁוֹגֵג – Mert azt, aki véletlenül embert ölt, – אֵינוֹ נִפְטָר מִגָּלוּת בְּמָמוֹן – nem lehet pénzzel megváltani a száműzetéstől, – לִתֵּן כֹּפֶר – azzal, hogy jóvátételt fizet – לָשׁוּב לָשֶׁבֶת בָּאָרֶץ – [annak érdekében], hogy …lakhassék az országban…, – בְּטֶרֶם יָמוּת הַכֹּהֵן – mielőtt a Kohén meghalna.

 

וְלֹא תְטַמֵּא אֶת הָאָרֶץ אֲשֶׁר אַתֶּם יֹשְׁבִים בָּהּ אֲשֶׁר אֲנִי שֹׁכֵן בְּתוֹכָהּ, כִּי אֲנִי יהוה שֹׁכֵן בְּתוֹךְ בְּנֵי יִשְׂרָאֵל. (במדבר לה, לד)

És meg ne tisztátalanítsd az országot, amelyben lak­tok, amelyben Én lakozom, mert Én, az Örökkévaló, Izráel fiai között lakozom. (4Mózes 35:34.)

אֲשֶׁר אֲנִי שֹׁכֵן בְּתוֹכָהּ – …amelyben Én lakozom… – שֶׁלֹּא תַשְׁכִּינוּ אוֹתִי בְּטֻמְאָתָהּ – Ne kelljen tisztátalanságában élnem.

כִּי אֲנִי ה’ שֹׁכֵן בְּתוֹךְ בְּנֵי יִשְׂרָאֵל – …mert Én, az Örökkévaló, Izráel fiai között lakozom. – אַף בִּזְמַן שֶׁהֵם טְמֵאִים – Mert még amikor tisztátalanok, – שְׁכִינָה בֵינֵיהֶם – a Söchiná (az Isteni Jelenlét) akkor is közöttük lakozik.

 

וְאִם יִהְיֶה הַיֹּבֵל לִבְנֵי יִשְׂרָאֵל וְנוֹסְפָה נַחֲלָתָן עַל נַחֲלַת הַמַּטֶּה אֲשֶׁר תִּהְיֶינָה לָהֶם, וּמִנַּחֲלַת מַטֵּה אֲבֹתֵינוּ יִגָּרַע נַחֲלָתָן. (במדבר לו, ד)

És ha majd a jóbél lesz Izráel fiainál, akkor birtokuk hozzákerül azon törzs birtokához, amelyhez tartozni fognak, és így elvonatik atyáink törzsének birtokából az ő birtokuk. (4Mózes 36:4.)

וְאִם יִהְיֶה הַיּוֹבֵל – És ha majd a jóbél lesz… – מִכַּאן הָיָה רַבִּי יְהוּדָה אוֹמֵר – Ebből [vagyis abból, hogy „ha” és nem „amikor” áll a szövegben] Jehuda rabbi arra következtetett, – עָתִיד הַיּוֹבֵל שֶׁיִּפְסוֹק – hogy a jóbélnek egyszer majd vége szakad, [amikor már nem lakik majd a zsidó nép többsége a Szentföldön].

וְאִם יִהְיֶה הַיּוֹבֵל – És ha majd a jóbél lesz… – כְּלוֹמַר – Utalva arra, – אֵין זוֹ מְכִירָה שֶׁחוֹזֶרֶת בַּיּוֹבֵל – hogy ez nem egy eladott [ingatlan], amely a jóbélévben visszakerül [eredeti tulajdonosához], –שֶׁהַיְרֻשָּׁה אֵינָהּ חוֹזֶרֶת – az örökség ugyanis nem száll vissza [az örökösre] a jóbélévben. – וַאֲפִלּוּ אִם יִהְיֶה הַיּוֹבֵל – Tehát még ha jóbél lesz is, – לֹא תַחֲזוֹר הַנַּחֲלָה לְשִׁבְטוֹ – az örökség nem fog visszaszállni az örökös törzsre, – וְנִמְצָא שֶׁנּוֹסְפָה עַל נַחֲלַת הַמַּטֶּה אֲשֶׁר תִּהְיֶינָה לָהֶם – s így az hozzákerül azon törzs birtokához, amelyhez [a lányok házasságuk révén] tartozni fognak.

 

וְכָל בַּת יֹרֶשֶׁת נַחֲלָה מִמַּטּוֹת בְּנֵי יִשְׂרָאֵל לְאֶחָד מִמִּשְׁפַּחַת מַטֵּה אָבִיהָ תִּהְיֶה לְאִשָּׁה, לְמַעַן יִירְשׁוּ בְּנֵי יִשְׂרָאֵל אִישׁ נַחֲלַת אֲבֹתָיו. (במדבר לו, ח)

És minden leány, aki birtokot örökölt Izráel fiainak bármely törzsében, atyja törzsének családjából valóhoz menjen feleségül azért, hogy örököljék Izráel fiai ki-ki őseinek birtokát. (4Mózes 36:8.)

וְכָל בַּת יֹרֶשֶׁת נַחֲלָה – És minden leány, aki birtokot örökölt… – שֶׁלֹּא הָיָה בֵּן לְאָבִיהָ – Abban az esetben, ha atyjának nem volt fia.[15]

 

וַתִּהְיֶינָה מַחְלָה תִרְצָה וְחָגְלָה וּמִלְכָּה וְנֹעָה בְּנוֹת צְלָפְחָד, לִבְנֵי דֹדֵיהֶן לְנָשִׁים. (במדבר לו, יא)

És Máchlá, Tircá, Choglá, Milká és Noá, Celáfchád leányai, nagybátyáik fiainak feleségei lettek.(4Mózes 36:11.)

מַחְלָה תִרְצָה וְגוֹ’ – …Máchlá, Tircá… – כַּאן מְנָאָן לְפִי גְדֻלָּתָן זוֹ מִזּוֹ בְּשָׁנִים – Itt korelsőség szerint soroltatnak fel, – וְנִשְּׂאוּ כְּסֵדֶר תּוֹלְדוֹתָן – és születésük időrendjében [is] mentek férjhez.[16] – וּבְכָל הַמִּקְרָא – Az egész Szentírásban[17] [azonban] – מְנָאָן לְפִי חָכְמָתָן – bölcsességük szerint soroltatnak fel. – וּמַגִּיד – Ebből megtudjuk, – שֶׁשְּׁקוּלוֹת זוֹ כָזוֹ – hogy [a korral járó tapasztalat és a velük született bölcsesség egymással] egyenlőknek szá­mí­tot­tak.

 

[1] A Szentírás valójában negyvenegy állomást rögzít, de Rási ehhez hozzászámolja kiindulási pontjukat, Rámszészt is.

[2] „… és táboroztak Párán sivatagában.” (4Mózes 12:16.)

[3] Uo. 13:2.

[4] 18. vers.

[5] De persze felmerülhet az emberben, hogy ez a húsz utazás talán elég hosszú volt ahhoz, hogy harmincnyolc éven át folyamatosan „mozgásban tartsa” őket. Hogy ez nem így volt, a Szentírás számba veszi az összes utat. Mivel a vándorlás állomásai jól ismertek, felsorolásuk nyilvánvalóvá teszi, hogy a teljes útvonalat rövid idő alatt is könnyedén meg lehetett tenni.

[6] Zsoltárok 120:3-4.

[7] A dicsőség felhője ugyan később Mózes érdemeinek köszönhetően visszatért az izraeliták fölé, de csak az őket ért támadást követően.

[8] Árád királyának Izrael ellen indított hadjáratáról már a 4Mózes 21:1. is említést tett.

[9] Lásd 2Mózes 23:24., 34:13.

[10] Józsua 4:10.

[11] 2Mózes 14:14.

[12] 5. vers.

[13] 17-18. vers.

[14] 23. vers.

[15] Lásd 4Mózes 27:8.

[16] Az elfogadott szokást követve. Lásd 1Mózes 29:26.

[17] 4Mózes 27:1.

Megszakítás