Jitro (2Mózes 18:10–20:23.) פרשת יתרו
A hetiszakasz tartalmából
l Mózes apósa, Jitró, ellátogat Midjánból az izraeliták táborába, mert meghallotta, hogy micsoda hatalmas csodákat tett az Örökkévaló Izrael népe kedvéért. Ezúttal magával hozza Mózes feleségét és két fiát, akiket Mózes – Áron tanácsára – hazaküldött még mielőtt beléptek volna Egyiptomba. Jitró azt tanácsolja Mózesnek, hogy hozzon létre egy elöljárókból és bírákból álló hierarchiát, hogy az legyen segítségére a kormányzás és a népnek való igazságszolgáltatás feladatának elvégzésében. – 2Mózes 18.
l Izrael gyermekei a Szináj hegyével szemben táboroznak, ahol Mózes tudatja velük, hogy az Örökkévaló arra szemelte ki őket, hogy az Ő „papi birodalma” és „megszentelt népe” legyenek. A nép erre válaszul kijelenti: „Mindazt, amit az Örökkévaló mondott, meg fogjuk cselekedni!” Mózes felkészíti a zsidókat a kinyilatkoztatásra, és figyelmezteti a népet, hogy három napon át tartózkodjanak a házasélettől, és készüljenek fel a nagy eseményre. – 2Mózes 19:1-15.
l A harmadik hónap (sziván) hatodik napján, hét héttel a Kivonulást követően, Izrael egész népe odagyűlik a Szináj hegyének lábához. Isten aláereszkedik a hegyre mennydörgés, villámlás, gomolygó füst és sófárkürtölések közepette, és hívja Mózest, hogy menjen fel hozzá. – 2Mózes 19:16-25.
l Az Örökkévaló kihirdeti a Tízparancsolatot, elrendelve Izrael népének, hogy higgyen az Örökkévalóban, ne imádjon bálványokat, ne vegye Isten nevét a szájára hiába, tartsa meg a szombat napját, tisztelje a szüleit, ne öljön, ne paráználkodjék, ne lopjon, ne tegyen hamis tanúságot, és ne kívánja meg azt, ami a másé. – 2Mózes 20:1-14.
l A nép odakiált Mózesnek, hogy túlságosan erőteljes számukra ez az isteni kinyilatkoztatás semhogy el tudnák azt viselni, és könyörögnek neki, hogy ő közvetítse feléjük Isten üzenetét. – 2Mózes 20:14-23.
Szemelvények
וַיִּקַּח יִתְרוֹ חֹתֵן מֹשֶׁה אֶת צִפֹּרָה אֵשֶׁת מֹשֶׁה, אַחַר שִׁלּוּחֶיהָ. (שמות יח, ב)
És vette Jitró, Mózes apósa Cipórát, Mózes feleségét, miután már hazaküldte őt. (2Mózes 18:2.)
אַחַר שִׁלּוּחֶיהָ – …miután már hazaküldte őt. [De hát nem vitte magával Mózes Cipórát Egyiptomba?[1]] – כְּשֶׁאָמַר לוֹ הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא בְּמִדְיָן – Amikor Isten így szólt hozzá Midjánban: – לֵךְ שׁוּב מִצְרָיְמָה – „Menj, térj vissza Egyiptomba,” – וַיִּקַּח מֹשֶׁה אֶת אִשְׁתּוֹ וְאֶת בָּנָיו וְגוֹ’ – „…vette Mózes feleségét és fiait…”[2] – וְיָצָא אַהֲרֹן לִקְרָאתוֹ – „Áron elément – וַיִּפְגְּשֵׁהוּ בְּהַר הָאֱלֹהִים – és találkozott vele Isten hegyénél.”[3] – אָמַר לוֹ מִי הֵם הַלָּלוּ – Így szólt hozzá: „Kik ezek?” – אָמַר לוֹ – Ő így felelt neki: – זוֹ הִיא אִשְׁתִּי שֶׁנָּשָׂאתִי בְּמִדְיָן – „Ez a feleségem, akit Midjánban vettem el, – וְאֵלּוּ בָנַי – és ezek a fiaim.” – אָמַר לוֹ – [Áron] erre azt kérdezte tőle: – וְהֵיכָן אַתָּה מוֹלִיכָן – „És hová viszed őket?” – אָמַר לוֹ לְמִצְרַיִם – „Egyiptomba,” felelte [Mózes]. – אָמַר לוֹ עַל הָרִאשׁוֹנִים אָנוּ מִצְטַעֲרִים – Azt mondta erre neki [Áron]: „Mi búsulunk a már korábban [rabszolgasorba jutottak] miatt,”, – וְאַתָּה בָא לְהוֹסִיף עֲלֵיהֶם – „te pedig jössz, és még növeled is a számukat!” – אָמַר לָהּ – [Mire Mózes] így szólt [Cipórához]: – לְכִי לְבֵית אָבִיךְ – „Menj [vissza] atyád házába.” – נָטְלָה שְׁנֵי בָנֶיהָ וְהָלְכָה לָהּ – [Cipóra hát] fogta két fiát, és eltávozott.
וַיָּבֹא יִתְרוֹ חֹתֵן מֹשֶׁה וּבָנָיו וְאִשְׁתּוֹ אֶל מֹשֶׁה, אֶל הַמִּדְבָּר אֲשֶׁר הוּא חֹנֶה שָׁם הַר הָאֱלֹהִים. (שמות יח, ה)
És eljött Jitró, Mózes apósa Mózeshez, annak fiaival és feleségével a sivatagba, ahol táborozott, Isten hegyéhez. (2Mózes 18:5.)
אֶל הַמִּדְבָּר – …a sivatagba… – אַף אָנוּ יוֹדְעִים שֶׁבַּמִּדְבָּר הָיוּ – Már tudjuk, hogy a sivatagban voltak [a zsidók], – אֶלָּא בְּשִׁבְחוֹ שֶׁל יִתְרוֹ דִּבֶּר הַכָּתוּב – így a mondat csak Jitrót dicséri, – שֶׁהָיָה יוֹשֵׁב בִּכְבוֹדוֹ שֶׁל עוֹלָם – mivel otthonában nagy tiszteletnek örvendett, – וּנְדָבוֹ לִבּוֹ לָצֵאת אֶל הַמִּדְבָּר – mégis úgy döntött, hogy elmegy a sivatagba, – מְקוֹם תֹּהוּ – a pusztaságba, – לִשְׁמוֹעַ דִּבְרֵי תוֹרָה – hogy a Tóra szavát hallja.
וַיְהִי מִמָּחֳרָת וַיֵּשֶׁב מֹשֶׁה לִשְׁפֹּט אֶת הָעָם, וַיַּעֲמֹד הָעָם עַל מֹשֶׁה מִן הַבֹּקֶר עַד הָעָרֶב. (שמות יח, יג)
És történt másnap, hogy Mózes leült bíráskodni a nép fölött, és állt a nép Mózes előtt reggeltől estig. (2Mózes 18:13.)
מִן הַבֹּקֶר עַד הָעָרֶב – …reggeltől estig. – אֶפְשָׁר לוֹמַר כֵּן – Lehet ezt szó szerint értelmezni? – אֶלָּא – [Ez] inkább [arra a tanulságra céloz, hogy] – כָּל דַּיָּן שֶׁדָּן דִּין אֱמֶת לַאֲמִתּוֹ אֲפִלּוּ שָׁעָה אַחַת – minden olyan bírót, aki csak egy órát is ítélkezik igazságosan, – מַעֲלֶה עָלָיו הַכָּתוּב – úgy tüntet ki az Írás, – כְּאִלּוּ עוֹסֵק בַּתּוֹרָה כָּל הַיּוֹם – mintha a Tórával foglalkozna egész nap, – וּכְאִלּוּ נַעֲשֶׂה שֻׁתָּף לְהַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא בְּמַעֲשֵׂה בְרֵאשִׁית – és mintha Isten társa lenne a világ teremtésében, – שֶׁנֶּאֱמַר בּוֹ – amiről az van írva:[4] – וַיְהִי עֶרֶב וַיְהִי בֹקֶר יוֹם אֶחָד – „…és lett este és lett reggel: első nap”.
וְאַתָּה תֶחֱזֶה מִכָּל הָעָם אַנְשֵׁי חַיִל יִרְאֵי אֱלֹהִים אַנְשֵׁי אֱמֶת שֹׂנְאֵי בָצַע, וְשַׂמְתָּ עֲלֵהֶם שָׂרֵי אֲלָפִים שָׂרֵי מֵאוֹת שָׂרֵי חֲמִשִּׁים וְשָׂרֵי עֲשָׂרֹת. (שמות יח, כא)
Azonban szemelj ki (techeze) magadnak az egész népből derék férfiakat, akik istenfélők, az igazság emberei és a vagyon megvetői, és helyezd őket föléjük ezrek tisztjeivé, százak tisztjeivé, ötvenek tisztjeivé és tizek tisztjeivé. (2Mózes 18:21.)
וְאַתָּה תֶחֱזֶה – Azonban szemelj ki magadnak… [Ezen a helyen mind a „…válassz ki magadnak”, mind pedig a „…nézz ki magadnak” kifejezés helyénvaló lenne. A „techeze” azonban, mely rokon a „cházon” („látomás”) szóval, valamilyen prófétai látomásra utal, mintha azt mondaná: „Szemelj ki magadnak] – בְּרוּחַ הַקֹּדֶשׁ שֶׁעָלֶיךָ – az Isteni Szellem segítségével, amely veled van!”.
אַנְשֵׁי חַיִל – …derék férfiakat (ánsé chájil)… [Más szövegösszefüggésekben az „ánsé chájil” fizikai erőre vagy ügyes, alkalmas katonákra utal. Itt ezeknek az attribútumoknak nem lenne semmi haszna. Ez itt inkább azt jelenti, hogy] – עֲשִׁירִים – jómódú férfiakat, – שֶׁאֵין צְרִיכִין לְהַחֲנִיף – akiknek nem szükséges megkedveltetniük magukat, – וּלְהַכִּיר פָּנִים – sem részrehajlást tanúsítaniuk.
אַנְשֵׁי אֱמֶת – …az igazság emberei… [Ez nem utalhat arra csupán, hogy igazat mondó emberek legyenek, hiszen ha „istenfélők”, akkor nyilván nem fognak hazudni. Így hát ez inkább annyit jelent, hogy] – אֵלּוּ בַּעֲלֵי הַבְטָחָה – olyan férfiak, akik bírják [a nép] bizalmát, – שֶׁהֵם כְּדַאי לִסְמוֹךְ עַל דִּבְרֵיהֶם – mert méltóak arra, hogy [az emberek] bízzanak szavukban, – שֶׁעַל יְדֵי כֵן יִהְיוּ דִבְרֵיהֶם נִשְׁמָעִין – és ezért hallgatnak is majd rájuk.
שֹׂנְאֵי בָצַע – …a vagyon megvetői… – שֶׁשּׂוֹנְאִין אֶת מָמוֹנָם – [Azaz] megvetik a saját vagyonukat [is], – בַּדִּין – [ha azt] peres úton [valaki eltulajdoníthatja tőlük. Azaz még akkor is, ha jogosan birtokolnak valamit, de azt egy per keretében valaki el tudná tőlük birtokolni – mert például nincs bizonyítható nyoma az adás-vételnek – akkor inkább eleve megválnak ettől a tárgytól, hogy még véletlenül se kerüljenek gyanúba]. – כְּהַהִיא דְּאָמְרִינָן – Mint ahogy a közmondás is tartja: – כָּל דַּיָּנָא דְּמַפְּקִין מָמוֹנָא מִנֵּיהּ בְּדִינָא – „Az a bíró, akitől elperlik valamely vagyontárgyát, – לַאו דַּיָּנָא הוּא – nem alkalmas [többé] arra, hogy bíró legyen.” [Nehogy ennek okán elferdítsen valamilyen döntéshozatalt.]
שָׂרֵי אֲלָפִים – …ezrek tisztjeivé… – הֵם הָיוּ שֵׁשׁ מֵאוֹת שָׂרִים – Hatszáz tiszt jutott – לְשֵׁשׁ מֵאוֹת אֶלֶף – [Izrael] hatszázezer [hadköteles férfiára].
שָׂרֵי מֵאוֹת – …százak tisztjeivé… – שֵׁשֶׁת אֲלָפִים הָיוּ – Hatezer volt belőlük.
שָׂרֵי חֲמִשִּׁים – …ötvenek tisztjeivé… – שְׁנֵים עָשָׂר אֶלֶף – Tizenkétezer.
שָׂרֵי עֲשָׂרוֹת – …tizek tisztjeivé. – שִׁשִּׁים אֶלֶף – Hatvanezer.
בַּחֹדֶשׁ הַשְּׁלִישִׁי לְצֵאת בְּנֵי יִשְׂרָאֵל מֵאֶרֶץ מִצְרָיִם, בַּיּוֹם הַזֶּה בָּאוּ מִדְבַּר סִינָי. (שמות יט, א)
A harmadik hónapban Izráel fiainak Egyiptom országából való kivonulása után, ezen a napon elérkeztek Szináj sivatagába. (2Mózes 19:1.)
בַּיּוֹם הַזֶּה – …ezen a napon (bájom háze)… – בְּרֹאשׁ חֹדֶשׁ – A hónap első napján. – לֹא הָיָה צָרִיךְ לִכְתּוֹב אֶלָּא בַּיּוֹם הַהוּא – Elég lett volna annyit írni: „bájom háhu” („azon a napon”); – מַהוּ בַּיּוֹם הַזֶּה – miért [olvasható a szövegben akkor] az, hogy „bájom háze” („ezen a napon”)? – שֶׁיִּהְיוּ דִּבְרֵי תוֹרָה חֲדָשִׁים עָלֶיךָ – [Ez arra tanít,] hogy a Tóra szavainak olyan újaknak kell lenniük, – כְּאִלּוּ הַיּוֹם נִתְּנוּ – mintha [az Örökkévaló] ma adta volna azokat [nekünk].
אַתֶּם רְאִיתֶם אֲשֶׁר עָשִׂיתִי לְמִצְרָיִם, וָאֶשָּׂא אֶתְכֶם עַל כַּנְפֵי נְשָׁרִים וָאָבִא אֶתְכֶם אֵלָי. (שמות יט, ד)
Ti láttátok, mit cselekedtem Egyiptommal, hogy felemeltelek benneteket sasszárnyakon, és elhoztalak benneteket magamhoz. (2Mózes 19:4.)
עַל כַּנְפֵי נְשָׁרִים – …sasszárnyakon… – כַּנֶּשֶׁר הַנּוֹשֵׂא גּוֹזָלָיו עַל כְּנָפָיו – Mint a sas, amely szárnyain viszi a fiókáit. – שֶׁכָּל שְׁאָר הָעוֹפוֹת נוֹתְנִים אֶת בְּנֵיהֶם בֵּין רַגְלֵיהֶם – A többi madár a lábai között viszi őket, – לְפִי שֶׁמִּתְיָרְאִין מֵעוֹף אַחֵר שֶׁפּוֹרֵחַ עַל גַּבֵּיהֶם – mert félnek a madaraktól, melyek felettük repülnek, – אֲבָל הַנֶּשֶׁר הַזֶּה אֵינוֹ מִתְיָרֵא אֶלָּא מִן הָאָדָם – de a sas csak az embertől fél, – שֶׁמָּא יִזְרוֹק בּוֹ חֵץ – nehogy az lenyilazza őt, – לְפִי שֶׁאֵין עוֹף פּוֹרֵחַ עַל גַּבָּיו – mivel őfölötte nem száll más madár. – לְכָךְ נוֹתְנוֹ עַל כְּנָפָיו – Ezért a szárnyaira teszi őket – אוֹמֵר – és így szól: – מוּטָב יִכָּנֵס הַחֵץ בִּי וְלֹא בִּבְנִי – „Inkább érjen a nyíl engem, mint a fiókáimat!” – אַף אֲנִי עָשִׂיתִי כֵן – Én is ugyanígy cselekedtem:[5] – וַיִּסַּע מַלְאַךְ הָאֱלֹהִים וְגוֹ’ וַיָּבֹא בֵּין מַחֲנֵה מִצְרַיִם וְגוֹ’ – „És elvonult Isten angyala… odament Egyiptom tábora és Izrael tábora közé… [és ott volt a felhő]…”. – וְהָיוּ מִצְרַיִם זוֹרְקִים חִצִּים וְאַבְנֵי בְלִיסְטְרָאוֹת – És az egyiptomiak nyilakat lőttek, és köveket dobtak, – וְהֶעָנָן מְקַבְּלָם – de a felhő elnyelte azokat.
וַיַּעֲנוּ כָל הָעָם יַחְדָּו וַיֹּאמְרוּ כֹּל אֲשֶׁר דִּבֶּר יהוה נַעֲשֶׂה, וַיָּשֶׁב מֹשֶׁה אֶת דִּבְרֵי הָעָם אֶל יהוה. (שמות יט, ח)
És felelt az egész nép együttesen, és szóltak: Mindazt, amit az Örökkévaló mondott, meg fogjuk cselekedni! – És Mózes visszavitte a nép szavait az Örökkévalóhoz. (2Mózes 19:8.)
וַיָּשֶׁב מֹשֶׁה אֶת דִּבְרֵי הָעָם וְגוֹ’ – …És Mózes visszavitte a nép szavait… – בְּיוֹם הַמָּחֳרָת שֶׁהוּא יוֹם שְׁלִישִׁי – Másnap, amely a [sziván] hónap harmadika volt, – שֶׁהֲרֵי בְּהַשְׁכָּמָה עָלָה – hiszen [csak] reggel ment fel [Istenhez a hegyre]. – וְכִי צָרִיךְ הָיָה מֹשֶׁה לְהָשִׁיב – De hát, muszáj volt visszavinnie Mózesnek [a nép válaszát az Örökkévalónak]? [Hisz Isten bizonnyal tudta, mit felelt a nép!] – אֶלָּא בָּא הַכָּתוּב – Valójában [a válasz a következő:] a vers célja, – לְלַמֶּדְךָ דֶּרֶךְ אֶרֶץ מִמֹּשֶׁה – hogy helyes viselkedésre oktasson Mózes [példája alapján]; – שֶׁלֹּא אָמַר – mert ő nem azt mondta: – הוֹאִיל וְיוֹדֵעַ מִי שֶׁשְּׁלָחַנִי – „Mivel Az, Aki engem küldött, [úgyis] tudja, – אֵינִי צָרִיךְ לְהָשִׁיב – nem szükséges visszatérnem [hozzá a válasszal].”
וְהָיוּ נְכֹנִים לַיּוֹם הַשְּׁלִישִׁי, כִּי בַּיּוֹם הַשְּׁלִשִׁי יֵרֵד יהוה לְעֵינֵי כָל הָעָם עַל הַר סִינָי. (שמות יט, יא)
És legyenek készen harmadnapra, mert a harmadik napon leszáll az Örökkévaló az egész nép szeme láttára Szináj hegyére. (2Mózes 19:11.)
וְהָיוּ נְכוֹנִים – …És legyenek készen… – מֻבְדָּלִים מֵאִשָּׁה – Elkülönítve asszonyaiktól.[6]
לַיּוֹם הַשְּׁלִישִׁי – …harmadnapra… – שֶׁהוּא שִׁשָּׁה בַּחֹדֶשׁ – Amely a [sziván] hónap hatodika. – וּבַחֲמִישִׁי בָּנָה מֹשֶׁה – [A hónap] ötödikén Mózes megépítette – אֶת הַמִּזְבֵּחַ תַּחַת הָהָר – az oltárt a hegy lábánál; – וּשְׁתֵּים עֶשְׂרֵה מַצֵּבָה – valamint a tizenkét emlékoszlopot. – כָּל הָעִנְיָן הָאָמוּר – Az egész eseményt rögzíti – בְּפַרְשַׁת וְאֵלֶּה הַמִּשְׁפָּטִים – a Mispátim hetiszakasz[7]. [De hát ez egy későbbi szakasz, hogy lehet akkor, hogy korábban történt? A válasz:] – וְאֵין מֻקְדָּם וּמְאֻחָר בַּתּוֹרָה – a Tórában nem mindig időrendi sorrendben vannak az események leírva.
לְעֵינֵי כָל הָעָם – …az egész nép szeme láttára… – מְלַמֵּד – Ebből megtudjuk, – שֶׁלֹּא הָיָה בָהֶם סוּמָא – hogy nem voltak közöttük vakok, – שֶׁנִּתְרַפְּאוּ כֻּלָּם – mert [a vakok] mindnyájan felgyógyultak [vakságukból]. [Ezt onnan látjuk, hogy az írás kihangsúlyozza „…szeme láttára”, és nem azt mondja például, hogy „…a nép előtt”.]
וַיֵּרֶד מֹשֶׁה מִן הָהָר אֶל הָעָם, וַיְקַדֵּשׁ אֶת הָעָם וַיְכַבְּסוּ שִׂמְלֹתָם. (שמות יט, יד)
És leszállott Mózes a hegyről a néphez, és megszentelte a népet, és ők megmosták ruháikat. (2Mózes 19:14.)
מִן הָהָר אֶל הָעָם – …a hegyről a néphez… [Elég lett volna csupán annyit mondani: „És leszállott Mózes a hegyről” vagy annyit, hogy „…a néphez”? Miért kell mindkettőt külön kihangsúlyozni?] – מְלַמֵּד – Ebből megtudjuk, – שֶׁלֹּא הָיָה מֹשֶׁה פּוֹנֶה לַעֲסָקָיו – hogy Mózes nem törődött személyes dolgaival, – אֶלָּא מִן הָהָר אֶל הָעָם – hanem „a hegyről [egyenesen] a néphez [ment].”
וַיְהִי בַיּוֹם הַשְּׁלִישִׁי בִּהְיֹת הַבֹּקֶר וַיְהִי קֹלֹת וּבְרָקִים וְעָנָן כָּבֵד עַל הָהָר וְקֹל שֹׁפָר חָזָק מְאֹד, וַיֶּחֱרַד כָּל הָעָם אֲשֶׁר בַּמַּחֲנֶה. (שמות יט, טז)
És történt a harmadik napon, midőn felkelt a reggel, voltak mennydörgések és villámlások, és nehéz felhő volt a hegyen, és a harsona hangja igen erős volt, és megdöbbent az egész nép, amely a táborban volt. (2Mózes 19:16.)
בִּהְיוֹת הַבֹּקֶר – … midőn felkelt a reggel… – מְלַמֵּד שֶׁהִקְדִּים עַל יָדָם – Ebből megtudjuk, hogy [Isten] előbb érkezett, mint ők (a nép), – מַה שֶּׁאֵין דֶּרֶךְ בָּשָׂר וָדָם לַעֲשׂוֹת כֵּן – ami nem megszokott az emberek között, – שֶיְּהֵא הָרַב מַמְתִּין לַתַּלְמִיד – [nevezetesen,] hogy egy tanár várakozzon a diákjára. – וְכֵן מָצִינוּ בִּיחֶזְקֵאל – Valami ehhez hasonlót találunk Jechezkélnél:[8] – קוּם צֵא אֶל הַבִּקְעָה וְגוֹ’ – „[Az Örökkévaló… ezt mondta nekem:] »Indulj, menj ki a völgybe…« – וָאָקוּם וָאֵצֵא אֶל הַבִּקְעָה – El is indultam, kimentem a völgybe, – וְהִנֵּה שָׁם כְּבוֹד ה’ עוֹמֵד – és íme, ott állt már az Örökkévaló dicsősége.”
וַיְהִי קוֹל הַשּׁוֹפָר הוֹלֵךְ וְחָזֵק מְאֹד, מֹשֶׁה יְדַבֵּר וְהָאֱלֹהִים יַעֲנֶנּוּ בְקוֹל. (שמות יט, יט)
És midőn a harsona hangja egyre erősebb lett, Mózes beszélt, az Isten pedig felelt neki a hanggal. (2Mózes 19:19.)
הוֹלֵךְ וְחָזֵק מְאֹד – …egyre erősebb lett… – מִנְהַג הֶדְיוֹט – Egy átlag [embernél] úgy szokott lenni, – כָּל זְמַן שֶׁהוּא מַאֲרִיךְ לִתְקוֹעַ – hogy minél hosszabb ideig fúj [egy harsonát], – קוֹלוֹ מַחֲלִישׁ וְכוֹהֶה – annak hangja egyre gyengébb és gyengébb lesz. – אֲבָל כַּאן הוֹלֵךְ וְחָזֵק מְאֹד – Itt azonban egyre erősebben lett [a hang]. – וְלָמָּה כָּךְ מִתְּחִלָּה – Miért volt ez így, [hogy gyengén kezdett]? – לְשַׂבֵּר אָזְנֵיהֶם – [Ez azért volt így,] hogy hozzászokjon a fülük – מַה שֶּׁיְּכוֹלִין לִשְׁמוֹעַ – ahhoz, amit [még] képesek voltak meghallani. [Vagyis hogy a fülük fokozatosan hozzászokjon a rendkívüli erejű hanghoz. Isten nem akarta sokkolni őket.]
מֹשֶׁה יְדַבֵּר – …Mózes beszélt… [Miért Mózes beszélt? Nem Istentől magától hangzott el a Tízparancsolat? Valójában nem,] – כְּשֶׁהָיָה מֹשֶׁה מְדַבֵּר וּמַשְׁמִיעַ הַדִּבְּרוֹת לְיִשְׂרָאֵל – ugyanis Mózes beszélt, és közvetítette Izraelnek a parancsolatokat – שֶׁהֲרֵי לֹא שָׁמְעוּ מִפִּי הַגְּבוּרָה – és ők azt nem hallották [közvetlenül] a Mindenhatótól, – אֶלָּא אָנֹכִי וְלֹא יִהְיֶה לְךָ – kivéve [az első két parancsolatot]: – „Ánochi…” („Én vagyok…”) és „Lo jihje löchá…” („Ne legyen neked…”). – וְהַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא מְסַיְּעוֹ – [A többit azonban Mózes közvetítette és] Isten a segítségére volt, – לָתֵת בּוֹ כֹּחַ – hogy erőt adjon neki – לִהְיוֹת קוֹלוֹ מַגְבִּיר וְנִשְׁמָע – [hogy] erőssé, jól hallhatóvá tegye a hangját.
יַעֲנֶנּוּ בְקוֹל – …felelt neki a hanggal (bökol). [A „bökol” itt nem azt jelenti, hogy az Ő hangjával, azaz Isten hangjával, hanem inkább azt, hogy a hanggal, azaz Mózes hangjával kapcsolatban, azt illetően.] – יַעֲנֶנּוּ עַל דְּבַר הַקּוֹל – [Isten] felelt neki a hangjával kapcsolatos [problémájára. Vagyis azzal a problémával kapcsolatban, hogy Mózesnek nem volt elég erős, az egész nép számára jól hallható hangja.] – כְּמוֹ – Hasonlóan [vagyis egy másik példa arra, amikor a ב (bö) prefix azt jelenti, hogy „valamivel kapcsolatban, valamit illetően”, Elijáhu próféta esetében, ahol a tűz az ő áldozatát volt hivatott igazolni a Báál hamis prófétáival szemben]: – אֲשֶׁר יַעֲנֶה בָאֵשׁ – „…amelyik felel tűzben (báés),”[9] – עַל דְּבַר הָאֵשׁ – [ami azt jelenti:] „…a tüzet illetően,” – לְהוֹרִידוֹ – azáltal, hogy [tüzet] bocsát alá.
וַיֵּרֶד יהוה עַל הַר סִינַי אֶל רֹאשׁ הָהָר, וַיִּקְרָא יהוה לְמֹשֶׁה אֶל רֹאשׁ הָהָר וַיַּעַל מֹשֶׁה. (שמות יט, כ)
És leszállott az Örökkévaló Szináj hegyére, a hegy ormára, és hívta az Örökkévaló Mózest a hegy ormára, és felment Mózes. (2Mózes 19:20.)
וַיֵּרֶד ה’ עַל הַר סִינַי – És leszállott az Örökkévaló Szináj hegyére… – יָכוֹל יָרַד עָלָיו מַמָּשׁ – Azt hihetnénk, hogy [az Örökkévaló] szó szerint leszállott a hegyre. – תַּלְמוּד לוֹמַר – A Tóra ezért azt mondja:[10] – כִּי מִן הַשָּׁמַיִם דִּבַּרְתִּי עִמָּכֶם – „…hogy az égből szólottam hozzátok.” – מְלַמֵּד – [E két állítás együttesen] arra tanít minket: – שֶׁהִרְכִּין שָׁמַיִם הָעֶלְיוֹנִים וְהַתַחְתּוֹנִים – hogy [az Örökkévaló] aláeresztette a felső és alsó mennyeket, – וְהִצִּיעָן עַל גַּבֵּי הָהָר – és ráterítette azokat a hegyre, – כְּמַצָּע עַל הַמִּטָּה – akár egy takarót egy ágyra, – וְיָרַד כִּסֵּא הַכָּבוֹד עֲלֵיהֶם – és a mennyei Trónus azokra ereszkedett alá.
וַיְדַבֵּר אֱלֹהִים אֵת כָּל הַדְּבָרִים הָאֵלֶּה לֵאמֹר. (שמות כ, א)
És elmondta Isten mindezeket az igéket, mondván. (2Mózes 20:1.)
אֵת כָּל הַדְּבָרִים הָאֵלֶּה – …mindezeket az igéket… – מְלַמֵּד – Ebből azt tudhatjuk meg, – שֶׁאָמַר הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא עֲשֶׂרֶת הַדִּבְּרוֹת בְּדִבּוּר אֶחָד – hogy az Örökkévaló egy mondatban elmondta mind a tíz parancsolatot, – מַה שֶּׁאִי אֶפְשָׁר לְאָדָם לוֹמַר כֵּן – amit egy ember számára lehetetlen lenne megtenni. – אִם כֵּן מַה תַּלְמוּד לוֹמַר עוֹד אָנֹכִי וְלֹא יִהְיֶה לְךָ – Ha viszont ez így van, akkor miért részletezi a továbbiakban [a többi parancsolatot] mondván: „Én vagyok [az Örökkévaló Istened…]”, „Ne legyenek [más isteneid…]”? – שֶׁחָזַר וּפֵרַשׁ עַל כָּל דִּבּוּר וְדִבּוּר בִּפְנֵי עַצְמוֹ – Azért mert ezután kezdte ismételni és megmagyarázni a parancsolatokat külön-külön.
לֵאמֹר – …mondván. [Ez itt nem jelentheti azt, hogy a parancsolatot mondta tovább az Örökkévaló, hiszen az egész zsidó nép jelen volt ezeknél a parancsolatoknál.] – מְלַמֵּד – Ez [inkább] arra tanít minket, – שֶׁהָיוּ עוֹנִין – hogy [a zsidó nép] válaszolt: – עַל הֵן הֵן – a tevőleges parancsolatokra: „Így [tesszük]!”, – וְעַל לַאו לָאו – és a tiltókra: „Nem [tesszük]!”.
אָנֹכִי יהוה אֱלֹהֶיךָ, אֲשֶׁר הוֹצֵאתִיךָ מֵאֶרֶץ מִצְרַיִם מִבֵּית עֲבָדִים. (שמות כ, ב)
Én vagyok az Örökkévaló a te Istened, aki kivezettelek Egyiptom országából, a szolgaság házából. (2Mózes 20:2.)
אֲשֶׁר הוֹצֵאתִיךָ מֵאֶרֶץ מִצְרַיִם – …aki kivezettelek Egyiptom országából… [Mi itt ennek a jelentősége? Az, hogy önmagában] – כְּדַאי הִיא הַהוֹצָאָה – elég a kihozatal is, – שֶׁתִּהְיוּ מְשֻׁעְבָּדִים לִי – ahhoz, hogy szolgáljatok engem.
– דָּבָר אַחֵר – Egy másik magyarázat: – לְפִי שֶׁנִּגְלָה בַּיָּם כְּגִבּוֹר מִלְחָמָה – A tengernél egy erős, harcias Istenként mutatkozott be, – וְנִגְלָה כַּאן כְּזָקֵן מָלֵא רַחֲמִים – itt pedig úgy, mint egy idős, aki telve van irgalommal. – שֶׁנֶּאֱמַר – Mint írva van:[11] – וַיִּרְאוּ אֵת אֱלֹהֵי יִשְׂרָאֵל וְתַחַת רַגְלָיו כְּמַעֲשֵׂה לִבְנַת הַסַּפִּיר – „És látták Izrael Istenét; és lábai alatt olyasmi, mint fénylő zafírtégla munkája…”, – זוֹ הָיְתָה לְפָנָיו בִּשְׁעַת הַשִּׁעְבּוּד – ez a rabszolgaság idején volt, [amikor Isten felfigyelt a zsidók szenvedéseire, akik száműzetésükben téglákkal építettek] – וּכְעֶצֶם הַשָּׁמַיִם – „…és mint maga az ég, oly tiszta”, – מִשֶּׁנִּגְאֲלוּ – [vagyis boldogság és fény volt Őelőtte] attól fogva, hogy meg lettek váltva [a száműzetésből] – הוֹאִיל וַאֲנִי מִשְׁתַּנֶּה בְּמַרְאוֹת – Mivel máskép jelennek meg, – אַל תֹּאמְרוּ שְׁתֵּי רְשֻׁיוֹת הֵן – nehogy azt higgyétek, hogy két hatalom [azaz két Isten] van: – אָנֹכִי הוּא אֲשֶׁר הוֹצֵאתִיךָ מִמִּצְרַיִם וְעַל הַיָּם – „Én vagyok” ugyanaz, „aki kivezettelek Egyiptom országából”, és aki a tengernél jelent meg.
– דָּבָר אַחֵר – Még egy magyarázat: – לְפִי שֶׁהָיוּ שוֹמְעִין קוֹלוֹת הַרְבֵּה – Mivel sok hangot hallottak, – שֶׁנֶּאֱמַר – ahogy írva van:[12] – אֶת הַקּוֹלוֹת – „…a hangokat”, – קוֹלוֹת בָּאִין מֵאַרְבַּע רוּחוֹת – melyek a négy oldalról jöttek, – וּמִן הַשָּׁמַיִם וּמִן הָאָרֶץ – az égből és a földről, – אַל תֹּאמְרוּ רְשֻׁיוֹת הַרְבֵּה הֵן – ne mondjátok, hogy több hatalom van!
– וְלָמָה אָמַר לְשׁוֹן יָחִיד אֱלֹהֶיךָ – Miért mondja egyes számban: „Istened” [amikor az egész néphez szól]? – לִתֵּן פִּתְחוֹן פֶּה לְמֹשֶׁה – Hogy ürügyet adjon Mózesnek, – לְלַמֵּד סָנֵיגוֹרְיָא בְּמַעֲשֵׂה הָעֵגֶל – és megtanítsa egy mentségre [amire] az aranyborjú elkészítésénél [hivatkozhat majd]. – וְזֶה שֶׁאָמַר – Ezért mondja [később Mózes]:[13] – לָמָה ה’ יֶחֱרֶה אַפְּךָ בְּעַמֶּךָ – „Miért lobbanna fel haragod néped ellen?” – לֹא לָהֶם צִוִּיתָ לֹא יִהְיֶה לָכֶם אֱלֹהִים אֲחֵרִים – nem nekik parancsoltad: „Ne legyenek nektek idegen isteneitek” – אֶלָּא לִי לְבַדִּי – csak egyedül nekem [hisz egyes számban van írva].
לֹא יִהְיֶה לְךָ אֱלֹהִים אֲחֵרִים עַל פָּנָי. (שמות כ, ג)
Ne legyenek neked idegen isteneid színem előtt! (2Mózes 20:3.)
לֹא יִהְיֶה לְךָ – Ne legyenek neked… – לָמָּה נֶאֱמַר – Miért kellett ezt mondani [ha már egyszer a következő versekben azt mondja „Ne készíts magadnak faragott képet…”, illetve „Ne borulj le előttük”…]? – לְפִי שֶׁנֶּאֱמַר – Mivel az van írva:[14] – לֹא תַעֲשֶׂה לְךָ – „Ne készíts magadnak [faragott képet]…” – אֵין לִי אֶלָּא שֶׁלֹּא יַעֲשֶׂה – ez csak az elkészítést tiltja, – הֶעָשׂוּי כְּבָר מִנַּיִן שֶׁלֹּא יְקַיֵּם – honnan tudjuk, hogy ami már kész, azt sem szabad megtartani? – תַּלְמוּד לוֹמַר – Ezért van írva: – לֹא יִהְיֶה לְךָ – „Ne legyenek neked…”. [Tehát három különálló tilalomról van szó: a készítés, az imádás és a birtoklás tilalma.]
שֵׁשֶׁת יָמִים תַּעֲבֹד וְעָשִׂיתָ כָּל מְלַאכְתֶּךָ. (שמות כ, ט)
Hat napon át dolgozzál, és végezd el minden munkádat. (2Mózes 20:9.)
וְעָשִׂיתָ כָּל מְלַאכְתֶּךָ – …és végezd (vöászitá) el minden munkádat… [El tudja-e ténylegesen végezni az ember hat nap alatt minden munkáját?] – כְּשֶׁתָּבֹא שַׁבָּת יְהֵא בְעֵינֶיךָ – Amikor elérkezik a szombat, úgy kell tekintened, – כְּאִלּוּ כָּל מְלַאכְתְּךָ עֲשׂוּיָה – mintha minden munkádat elvégezted volna, – שֶׁלֹּא תְהַרְהֵר אַחַר מְלָאכָה – hogy aztán [a szombat napján] ne a munkádon járjanak a gondolataid.
וְיוֹם הַשְּׁבִיעִי שַׁבָּת לַיהוה אֱלֹהֶיךָ, לֹא תַעֲשֶׂה כָל מְלָאכָה אַתָּה וּבִנְךָ וּבִתֶּךָ עַבְדְּךָ וַאֲמָתְךָ וּבְהֶמְתֶּךָ וְגֵרְךָ אֲשֶׁר בִּשְׁעָרֶיךָ. (שמות כ, י)
A hetedik nap azonban szombat az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne végezz semmi munkát sem te, sem fiad, sem leányod, sem szolgád, sem szolgálónőd, sem barmod, sem az idegen, aki kapuidon belül van. (2Mózes 20:10.)
אַתָּה וּבִנְךָ וּבִתֶּךָ – …sem te, sem fiad, sem leányod… [Miért szükséges felsorolni „fiad és leányod”? Nekik nem szól a parancs a maguk jogán?!] – אֵלּוּ הַקְּטַנִּים – Ez a kiskorúakra vonatkozik. – אוֹ אֵינוֹ אֶלָּא גְּדוֹלִים – Vagy [netán azt állítanád, hogy] kizárólag a felnőttekre? – אָמַרְתָּ – [De] azt el kell ismerned, – הֲרֵי כְּבָר מֻזְהָרִים הֵם – hogy azoknak már megparancsoltatott [a „Ne végezz semmi munkát” paranccsal]. – אֶלָּא לֹא בָא אֶלָּא לְהַזְהִיר גְּדוֹלִים – Így aztán ez [a parancs] csak azért [hangzik el], hogy figyelmeztesse a felnőtteket – עַל שְׁבִיתַת הַקְּטַנִּים – a kiskorúak [szombati] pihenését illetően. – וְזֶהוּ שֶׁשָּׁנִינוּ – Erre utal az, amit tanultunk:[15] – קָטָן שֶׁבָּא לְכַבּוֹת – Egy kiskorúra, aki ajánlkozik, hogy kiolt egy tüzet, – אֵין שׁוֹמְעִין לוֹ – nem szabad odafigyelni, [vagyis nem engedheted meg neki, hogy megtegye,] – מִפְּנֵי שֶׁשְּׁבִיתָתוֹ – mert az ő szombati nyugalmáért [vállalt felelősség] – עָלֶיךָ – téged terhel.
כִּי שֵׁשֶׁת יָמִים עָשָׂה יהוה אֶת הַשָּׁמַיִם וְאֶת הָאָרֶץ אֶת הַיָּם וְאֶת כָּל אֲשֶׁר בָּם וַיָּנַח בַּיּוֹם הַשְּׁבִיעִי, עַל כֵּן בֵּרַךְ יהוה אֶת יוֹם הַשַּׁבָּת וַיְקַדְּשֵׁהוּ. (שמות כ, יא)
Mert hat nap alatt alkotta az Örökkévaló az eget és a földet, a tengert és mind, ami benne van, és megpihent a hetedik napon; azért megáldotta az Örökkévaló a szombat napját és megszentelte azt. (2Mózes 20:11.)
וַיָּנַח בַּיּוֹם הַשְּׁבִיעִי – …és megpihent a hetedik napon… – כִּבְיָכוֹל – Átvitt értelemben – הִכְתִּיב בְּעַצְמוֹ מְנוּחָה – azt írta Önmagáról, hogy megpihent, – לְלַמֵּד הֵימֶנוּ קַל וָחֹמֶר לָאָדָם – hogy következtessünk tőle, „a könnyebbről a nehezebbre”,[16] az emberre [vonatkoztatva], – שֶׁמְּלַאכְתּוֹ בְּעָמָל וּבִיגִיעָה – aki fáradsággal s küszködéssel végzi a munkáját, – שֶׁיְּהֵא נָח בַּשַּׁבָּת – hogy pihennie kell szombaton.
בֵּרַךְ וַיְקַדְּשֵׁהוּ – …megáldotta… és megszentelte… – בֵּרְכוֹ בַּמָּן – „Megáldotta” a manna által, – לְכָפְלוֹ בַּשִּׁשִּׁי לֶחֶם מִשְׁנֶה – azáltal, hogy kétszer annyit adott belőle pénteken, „dupla kenyeret,”[17] – וְקִדְּשׁוֹ בַּמָּן – és „megszentelte” azt a manna által, – שֶׁלֹּא הָיָה יוֹרֵד בּוֹ – amely szombaton nem hullott.[18]
וְכָל הָעָם רֹאִים אֶת הַקּוֹלֹת וְאֶת הַלַּפִּידִם וְאֵת קוֹל הַשֹּׁפָר וְאֶת הָהָר עָשֵׁן, וַיַּרְא הָעָם וַיָּנֻעוּ וַיַּעַמְדוּ מֵרָחֹק. (שמות כ, טו)
És mind a nép látta a hangokat és a villanó lángokat, a harsona hangját és a füstölgő hegyet. És látta a nép, és megrendült, és megállott a távolban. (2Mózes 20:15.)
וְכָל הָעָם רוֹאִים – És mind a nép látta… – מְלַמֵּד שֶׁלֹּא הָיָה בָהֶם אֶחָד סוּמָא – Ebből megtudjuk, hogy egy sem volt közülük vak.[19] – וּמִנַּיִן – És honnét következtetünk arra, – שֶׁלֹּא הָיָה בָהֶם אִלֵּם – hogy nem volt közöttük néma [sem]? – תַּלְמוּד לוֹמַר – [Onnét,] hogy a Tóra azt mondja:[20] – וַיַּעֲנוּ כָל הָעָם – „És felelt az egész nép…” – וּמִנַּיִן – És honnét következtetünk arra, – שֶׁלֹּא הָיָה בָהֶם חֵרֵשׁ – hogy nem volt közöttük süket ember [sem]? – תַּלְמוּד לוֹמַר – [Onnét,] hogy a Tóra azt mondja:[21] – נַעֲשֶׂה וְנִשְׁמָע – „…megtesszük, és híven meghallgatjuk.”
רֹאִים אֶת הַקּוֹלוֹת – …látta a hangokat… – רוֹאִין אֶת הַנִּשְׁמָע – Látták azt, amit rendesen hallani [szokott az ember], – שֶׁאִי אֶפְשָׁר לִרְאוֹת – amit látni lehetetlen – בְּמָקוֹם אַחֵר – bármely más esetben.
אֶת הַקּוֹלוֹת – …a hangokat… [Ez nem a mennydörgés és villámlás,[22] vagy a harsona hangjára utal, hanem a parancsolatoknak a hangjára] – הַיּוֹצְאִין מִפִּי הַגְּבוּרָה – amely a Mindenhatótól jött.
וַיָּנֻעוּ – …és megrendült (vájánuu)… – אֵין נוֹעַ אֶלָּא זִיעַ – A gyökérszó (noá) [itt] azt jelenti: „remegés” [nem pedig kóborlást és vándorlást, mint Káinnál[23]].
וַיַּעַמְדוּ מֵרָחֹק – …és megállott a távolban. – הָיוּ נִרְתָּעִין לַאֲחוֹרֵיהֶם שְׁנֵים עָשָׂר מִיל – Tizenkét mil-nyit[24]hőköltek hátra, [a tíz parancsolat mindegyikének elhangzásakor] – כְּאוֹרֶךְ מַחֲנֵיהֶם – annyit, amennyi a táboruk hossza volt, – וּמַלְאֲכֵי הַשָּׁרֵת בָּאִין – és az őrangyalok jöttek – וּמְסַיְּעִין אוֹתָן לְהַחֲזִירָם – és segítették őket vissza[térni], – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van:[25] – מַלְכֵי צְבָאוֹת – „A Seregek Urának angyalai – יִדּוֹדוּן יִדּוֹדוּן – noszogatták őket előre apránként…”.
וְלֹא תַעֲלֶה בְמַעֲלֹת עַל מִזְבְּחִי, אֲשֶׁר לֹא תִגָּלֶה עֶרְוָתְךָ עָלָיו. (שמות כ, כג)
És ne menj fel lépcsőkön oltáromra, nehogy pőreséged fel legyen fedve rajta. (2Mózes 20:23.)
וְלֹא תַעֲלֶה בְמַעֲלֹת – És ne menj fel lépcsőkön… – כְּשֶׁאַתָּה בּוֹנֶה כֶּבֶשׁ לַמִּזְבֵּחַ – Amikor majd rámpát építesz az oltárhoz, – לֹא תַעֲשֵׂהוּ מַעֲלוֹת מַעֲלוֹת – ne lépcsősorként alakítsd ki azt, – אשקלונ”ש בְּלַעַז – [amelyet] ófranciául eschelons-nak [hívnak], – אֶלָּא חָלָק יִהְיֶה וּמְשֻׁפָּע – hanem legyen inkább lapos és lejtős.
אֲשֶׁר לֹא תִגָלֶּה עֶרְוָתְךָ – …nehogy pőreséged fel legyen fedve rajta. – שֶׁעַל יְדֵי הַמַּעֲלוֹת – Mert a lépcsőfokok miatt – אַתָּה צָרִיךְ לְהַרְחִיב פְּסִיעוֹתֶיךָ – hosszítanod kellene lépteiden [ez által felfedve olyan testrészeket, amelyek amúgy el vannak fedve]. – וְאַף עַל פִּי שֶׁאֵינוֹ גִּלּוּי עֶרְוָה מַמָּשׁ – És még ha ez nem is lenne tényleges felfedése a mezítelenségnek, – שֶׁהֲרֵי כְתִיב – hiszen írva van:[26] – וַעֲשֵׂה לָהֶם מִכְנְסֵי בָד – „És készíts számukra [a kohanitáknak] gyolcs alsóruhákat,” – מִכָּל מָקוֹם הַרְחָבַת הַפְּסִיעוֹת – a lépések meghosszabbítása [révén a kohanita] mégis – קָרוֹב לְגִלּוּי עֶרְוָה הוּא – [elég] közel kerül mezítelenségének felfedéséhez, – וְאַתָּה נוֹהֵג בָּם מִנְהַג בִּזָּיוֹן – minek révén tiszteletlenül viseltetik [az oltár kövei iránt]. – וַהֲרֵי דְּבָרִים קַל וָחֹמֶר – E dolgokból „a könnyebbről a nehezebbre” módszerrel16levezethető: – וּמָה אֲבָנִים הַלָּלוּ שֶׁאֵין בָּהֶם דַּעַת – Ha e kövekkel [kapcsolatban], amelyek nem érzékelnek, – לְהַקְפִּיד עַל בִּזְיוֹנָן – hogy megsértődhessenek meggyalázásuk miatt, – אָמְרָה תוֹרָה – a Tóra azt mondta, – הוֹאִיל וְיֵשׁ בָּהֶם צֹרֶךְ – hogy mivel szükség van rájuk, – לֹא תִנְהַג בָּהֶם מִנְהַג בִּזָּיוֹן – ne bánj velük tiszteletlenül, – חֲבֵרְךָ – akkor embertársad [esetében], – שֶׁהוּא בִּדְמוּת יוֹצֶרְךָ – aki Teremtőd hasonlatosságát [viseli magán],[27] – וּמַקְפִּיד עַל בִּזְיוֹנוֹ – és megsértődik, ha megalázzák, – עַל אַחַת כַּמָּה וְכַמָּה – mennyivel inkább [vigyáznod kell, nehogy tiszteletlenül bánj vele].
[1] 2Mózes 4:20.
[2] Uo. 19-20.
[3] Uo. 27.
[4] 1Mózes 1:5.
[5] 2Mózes 14:19–20.
[6] A „legyenek készen” itt ugyanazzal a jelentéssel bír, mint a 15. versben.
[7] Uo. 24:4.
[8] Jechezkél 3:22-23.
[9] 1Királyok 18:24.
[10] 2Mózes 20:19.
[11] Uo. 24:10.
[12] Uo. 20:15.
[13] Uo. 32:11.
[14] Uo. 20:4.
[15] Talmud, Sábát 121a.
[16] A kál váchomer – szó szerint „könnyű és nehéz”, azaz „a könnyebbről a nehezebbre következtetni” – logikai érvelés, amely arra épül, hogy ha egy olyan helyzetre vonatkozóan született egy szabály, ahol kevéssé látszik megokolhatónak annak alkalmazandósága, akkor ezt a szabályt annál inkább alkalmazni kell az olyan helyzetre, ahol az jóval indokoltabbnak látszik.
Egy a kisebbről a nagyobbra vagy a nagyobbról a kisebbre következtető érvelési metódus. Pl.: Ha fel bírok emelni tíz kilót, akkor nyilvánvaló, hogy fel bírok emelni ötöt; vagy: Ha nem bírok felemelni öt kilót, akkor biztosan nem bírok felemelni tizet.
[17] 2Mózes 16:22.
[18] Uo. 25-29.
[19] Lásd a 2Mózes 19:11-hez írt Rási-kommentárt.
[20] Uo. 19:8.
[21] Uo. 24:7.
[22] Uo. 19:16.
[23] 1Mózes 4:12.
[24] Egy mil az 960 m.
[25] Zsoltárok 68:13.
[26] 2Mózes 28:42.
[27] 1Mózes 1:26.
