Emor (3Mózes 21–24.) פָּרָשָׁת אֱמֹר
A hetiszakasz tartalmából
l A hetiszakasz azokkal a különleges törvényekkel kezdődik, amelyek a kohanitákra („papok”), akohén gádolra („főpap”) és a Szentélybeli szolgálatra vonatkoznak: egy kohénnek például nem szabad rituálisan tisztátalanná válnia azáltal, hogy halottat érint, kivéve ha egy közeli rokonáról van szó. Egy kohén nem vehet feleségül elvált, vagy kicsapongó múltjáról hírhedt nőt; egy kohén gádol pedig csakis szüzet vehet el. Testi fogyatékos kohanita nem teljesíthet szolgálatot a Szentélyben, amiképpen testi hibás állatot sem lehet áldozatként felajánlani. – 3Mózes 21., 22:17–25.
l A Tóra különböző tisztátalanságokat sorol fel, és részletezi a tisztátalanná vált ember törvényét. A tisztátalan embernek tilos áldozati húst fogyasztania egészen az azt követő estig, hogy megtisztult a rituális fürdőben. Csak kohanita illetve közvetlen családja ehetnek az áldozati húsból. Az a kohanita lány, aki nem kohénnel házasodik, többet nem fogyaszthatja a kohénoknak járó szent eledeleket.Az újszülött borjút, bárányt vagy gödölyét hét napig nem lehet elszakítani az anyjától; állatot nem szabad a kölykével egy napon levágni. – 3Mózes 22.
l A hetiszakasz második része a zsidó naptár ünnepeit sorolja fel: a peszáchi áldozathozatal niszán 14-én; a niszán 15-én kezdődő peszách hétnapos ünnepe; az első árpaaratásból hozott omer-áldozat peszách második napján, és az e napon kezdődő 49 napos omer-számlálás, amely az 50-edik napon, sávuot a Tóraadás ünnepének napján éri el csúcspontját; „emlékeztető harsonamegszólaltatás” tisré 1-én újévkor; ünnepélyes böjtnap tisré 10-én jom kipurkor; és a tisré 15-én kezdődő szukkot, a sátrak ünnepe – amelynek során hét napig sátorban kell laknunk, és naponta meg kell lengetnünk a „négy fajtát”, az ünnepi csokrot. – 3Mózes 23.
l A hetiszakasz végén szó esik egy esetről, amikor egy férfit kivégeztek, mert káromolta az Örökkévalót; a gyilkosság büntetéséről (halál); a büntetésről, amely azért jár, ha valaki megsebesíti embertársát, vagy elpusztítja a jószágát (pénzbeli kártérítés). – 3Mózes 24.
Szemelvények
וַיֹּאמֶר יהוה אֶל מֹשֶׁה אֱמֹר אֶל הַכֹּהֲנִים בְּנֵי אַהֲרֹן, וְאָמַרְתָּ אֲלֵהֶם לְנֶפֶשׁ לֹא יִטַּמָּא בְּעַמָּיו. (ויקרא כא, א)
És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Szólj a papokhoz, Áron fiaihoz és mondd nekik: Halott miatt ne tisztátalanítsa meg magát népe között. (3Mózes 21:1.)
אֱמֹר אֶל הַכֹּהֲנִים – …Szólj a papokhoz… – אֱמֹר וְאָמַרְתָּ – „Szólj”, [majd] „és mondd”. [Miért e látszólagos fölösleges nyomatékosítás?] – לְהַזְהִיר גְּדוֹלִים עַל הַקְּטַנִּים – Figyelmeztetendő a felnőtteket a kiskorúakat illetően, [nehogy rituálisan tisztátalanná váljanak].
בְּנֵי אַהֲרֹן – …Áron fiaihoz… – יָכוֹל חֲלָלִים – Netán a megszentségtelenítettekre,[1] [azokra, akik nem tölthetik be papi hivatásukat, is vonatkozik a tilalom]? – תַּלְמוּד לוֹמַר – A Tóra ezért azt mondja: – הַכֹּהֲנִים – a papokhoz [tehát csak azokra, akik betölthetik papi hivatásukat].
בְּנֵי אַהֲרֹן – …Áron fiaihoz… – אַף בַּעֲלֵי מוּמִין בְּמַשְׁמָע – Ez még a [testi] hibásokra is utal [azaz még rájuk is vonatkozik a következő tilalom].
בְּנֵי אַהֲרֹן – …Áron fiaihoz… – וְלֹא בְּנוֹת אַהֲרֹן – És nem Áron lányaihoz. [A kohaniták leányainak nem tilos a halottak érintése révén rituálisan tisztátalanná válniuk.]
לֹא יִטַּמָּא בְּעַמָּיו – …ne tisztátalanítsa meg magát népe között. – בְּעוֹד שֶׁהַמֵּת בְּתוֹךְ עַמָּיו – Amíg még „népe között” van a halott. [Vagyis ahol akad más is, aki elvégezze a temetést.] – יָצָא מֵת מִצְוָה – Ez alól tehát kivétel a mét [olyan halott, akivel nincs senki, aki foglalkozzék, és így annak temetése] micvá.
לֹא יִקְרְחוּ קָרְחָה בְּרֹאשָׁם וּפְאַת זְקָנָם לֹא יְגַלֵּחוּ, וּבִבְשָׂרָם לֹא יִשְׂרְטוּ שָׂרָטֶת. (ויקרא כא, ה)
Ne csináljanak kopaszságot fejükön, és szakálluk szélét ne borotválják le, testükön ne vágjanak bevágásokat. (3Mózes 21:5.)
לֹא יִקְרְחֻה קָרְחָה וְגוֹ’ – Ne csináljanak kopaszságot (korchá)… – עַל מֵת – Egy halott miatt. [Pogány népek körében volt szokás az ilyesmi a gyász jeleként. A Tóra viszont tiltja az ilyesmit.]
– וַהֲלֹא אַף יִשְׂרָאֵל הֻזְהֲרוּ עַל כָּךְ – Vajon a [nem kohanita] izraelitáknak nincs ugyancsak megtiltva az efféle [viselkedés?[2] Akkor viszont itt miért csak a kohanitákhoz szól]? – אֶלָּא לְפִי שֶׁנֶּאֱמַר בְּיִשְׂרָאֵל – [A parancsolat itt azért kerül megismétlésre a kohaniták kapcsán,] mert az izraeliták számára [megfogalmazott parancsolatban] az áll: – בֵּין עֵינֵיכֶם – „[Ne tegyetek kopaszságot] szemetek közé[3] [halott miatt].”[4] – יָכוֹל לֹא יְהֵא חַיָּב – Netalán nem büntetendő [azért, ha kopaszságot csinál valaki] – עַל כָּל הָרֹאשׁ – az egész fején [bárhol másutt, mint „a szemei között”]? – תַּלְמוּד לוֹמַר בְּרֹאשָׁם – A Tóra ezért azt mondja [itt]: „fejükön”; – וְיִלָּמְדוּ יִשְׂרָאֵל מִכֹּהֲנִים – és az izraelitákra [vonatkozó törvény] a kohanitákra [vonatkozó törvényből] van levezetve – בִּגְזֵרָה שָׁוָה – egy gözérá sává[5] révén: – נֶאֱמַר כַּאן קָרְחָה – a „korchá” szerepel itt, – וְנֶאֱמַר לְהַלָּן בְּיִשְׂרָאֵל קָרְחָה – és az izraelitákkal kapcsolatban[6] [is] szerepel a „korchá” [kifejezés]; – מַה כַּאן כָּל הָרֹאשׁ – és amiképpen ez itt a teljes fej [bármely részére vonatkozik], – אַף לְהַלָּן כָּל הָרֹאשׁ בְּמַשְׁמָע – ugyanúgy ott is az egész fejre vonatkozik, – כָּל מָקוֹם שֶׁיִּקְרַח בָּרֹאשׁ – bárhol is ejtsen kopaszságot a fején. – וּמַה לְּהַלָּן – És amiképpen ott [a tilalom] – עַל מֵת – a halott miatti [gyász esetére vonatkozik], – אַף כָּאן עַל מֵת – ugyanúgy itt is a halott miatti [gyász esetére vonatkozik. Így tehát mindkét vers valami olyasmit tanít meg nekünk, amiről másképp nem szereznénk tudomást, s ezért egyik sem fölösleges].
וּפְאַת זְקָנָם לֹא יְגַלֵּחוּ – …és szakálluk szélét ne borotválják le… – לְפִי שֶׁנֶּאֱמַר בְּיִשְֹרָאֵל – Mivel a[nem kohanita] izraelitákra [vonatkozó tilalommal kapcsolatban] ez áll [a Tórában]:[7] – וְלֹא תַשְׁחִית– „Ne semmisítsd meg…”, – יָכוֹל לִקְּטוֹ בְּמַלְקֵט – lehetséges, hogy a csipesszel való kitépkedés –וּרְהִיטָנִי – vagy a gyaluszerű szerszámokkal [való szőrtelenítés is] – יְהֵא חַיָּב – büntetendő? – לְכָךְ נֶאֱמַר – Ezért mondja [a Tóra itt]: – לֹא יְגַלֵּחוּ – „…ne borotválják le”, – שֶׁאֵינוֹ חַיָּב אֶלָּא עַל דָּבָר הַקָּרוּי גִּלּוּחַ – [vagyis] csupán olyasmiért büntetendő, amit „borotválkozás”-nak hívnak – וְיֵשׁ בּוֹ הַשְׁחָתָה – és amely „megsemmisít”, – וְזֶהוּ תַּעַר – és ilyesmit [csupán] borotvával [lehet véghez vinni. Vagyis csupán a borotvával végzett borotválkozás teljesíti együttesen az e két versben megfogalmazott feltételeket].
וּבִבְשָׂרָם לֹא יִשְׂרְטוּ שָׂרָטֶת – …testükön ne vágjanak bevágásokat. – לְפִי שֶׁנֶּאֱמַר בְּיִשְׂרָאֵל – Mivel az áll [a Tórában] egy [nem kohanita] izraelitával kapcsolatban:[8] – וְשֶׂרֶט לָנֶפֶשׁ לֹא תִתְּנוּ – „Ne tegyetek testeteken bevágást halott miatt”, – יָכוֹל שָׂרַט חָמֵשׁ שְׂרִיטוֹת – netán [ez azt jelenti, hogy ha] öt bevágást ejtett [halott miatt], – לֹא יְהֵא חַיָּב אֶלָּא אַחַת – akkor csupán egyetlen [bűnért] érdemel büntetést? – תַּלְמוּד לוֹמַר – A Tóra ezért azt mondja [itt]: – לֹא יִשְׂרְטוּ שָׂרָטֶת – „…testükön ne vágjanak bevágásokat,” – לְחַיֵּב עַל כָּל שְׂרִיטָה וּשְׂרִיטָה – büntetendővé téve az embert minden egyes bevágásért. – שֶׁתֵּיבָה זוֹ יְתֵרָה הִיא – Ugyanis ez a [„bevágásokat”] szó fölösleges – לִדְרוֹשׁ – [és szerepel mégis a szövegben, hogy] következtetni lehessen belőle. – שֶׁהָיָה לוֹ לִכְתּוֹב – Az kellett volna álljon a szövegben, hogy – לֹא יִשְׂרְטוּ – „Ne vagdossák be [a testüket],” – וַאֲנִי יוֹדֵעַ – amiből én tudnám, – שֶׁהִיא שָׂרָטֶת – hogy [a „vág/bevág” igének a tárgya a] bevágás.
וְקִדַּשְׁתּוֹ כִּי אֶת לֶחֶם אֱלֹהֶיךָ הוּא מַקְרִיב, קָדֹשׁ יִהְיֶה לָּךְ כִּי קָדוֹשׁ אֲנִי יהוה מְקַדִּשְׁכֶם. (ויקרא כא, ח)
Szenteld meg őt, mert Istened kenyerét mutatja be; szent legyen ő neked, mert szent vagyok én, az Örökkévaló, aki megszentel benneteket. (3Mózes 21:8.)
וְקִדַּשְׁתּוֹ – Szenteld meg őt… – עַל כָּרְחוֹ – [Még akár] akarata ellenére is, – שֶׁאִם לֹא רָצָה לְגָרֵשׁ – vagyis ha nem akar elválni [törvénytelen feleségétől], – הַלְקֵהוּ וְיַסְּרֵהוּ – verd és fenyítsd őt addig, –עַד שֶׁיְּגָרֵשׁ – míg el nem válik [tőle].
קָדֹשׁ יִהְיֶה לָּךְ – …szent legyen ő neked… – נְהוֹג בּוֹ קְדֻשָּׁה – Kezeld őt szentséggel, – לִפְתּוֹחַ רִאשׁוֹן בְּכָל דָּבָר – hogy elsőbbsége legyen [a szentség] minden dolgában (például egy kohanitát mindig elsőként kell felhívni a Tórához), – וּלְבָרֵךְ רִאשׁוֹן בִּסְעֻדָּה – és hogy első legyen az étkezés utáni áldásnál.
וְהַכֹּהֵן הַגָּדוֹל מֵאֶחָיו אֲשֶׁר יוּצַק עַל רֹאשׁוֹ שֶׁמֶן הַמִּשְׁחָה וּמִלֵּא אֶת יָדוֹ לִלְבֹּשׁ אֶת הַבְּגָדִים, אֶת רֹאשׁוֹ לֹא יִפְרָע וּבְגָדָיו לֹא יִפְרֹם. (ויקרא כא, י)
És a pap, aki fölötte áll testvéreinek, akinek fejére öntik a kenőolajat és felszentelik, hogy felöltse a ruhákat, ne hagyja hosszúra a haját, és ruháit meg ne szaggassa. (3Mózes 21:10.)
לֹא יִפְרָע – …ne hagyja hosszúra a haját… – לֹא יְגַדֵּל פֶּרַע עַל אֵבֶל – Ne hagyja hosszúra nőni gyászában. – וְאֵיזֶהוּ גִּדּוּל פֶּרַע – És mit jelent a „hosszúra hagyás”? – יוֹתֵר מִשְּׁלֹשִׁים יוֹם – [Azt, amikor nem nyiratkozik] több, mint harminc napig.
וּמִן הַמִּקְדָּשׁ לֹא יֵצֵא וְלֹא יְחַלֵּל אֵת מִקְדַּשׁ אֱלֹהָיו, כִּי נֵזֶר שֶׁמֶן מִשְׁחַת אֱלֹהָיו עָלָיו אֲנִי יהוה. (ויקרא כא, יב)
És a szentélyből ki ne menjen, és nem fogja megszentségteleníteni Istennek szentélyét, mert Isten kenőolajának koronája van rajta. Én vagyok az Örökkévaló. (3Mózes 21:12.)
וּמִן הַמִּקְדָּשׁ לֹא יֵצֵא – És a szentélyből ki ne menjen… – אֵינוֹ הוֹלֵךְ אַחַר הַמִּטָּה – Nem követi a ravatalt. [Azaz nem vesz részt a szülei temetésén.] – וְעוֹד מִכַּאן לָמְדוּ רַבּוֹתֵינוּ – Mi több, bölcseink arra következtettek ebből, – שֶׁכֹּהֵן גָּדוֹל מַקְרִיב – hogy a főpap [áldozatot is] bemutathat, – אוֹנֵן – miközben onén.[9] – וְכֵן מַשְׁמָעוֹ – Íme a [vers] jelentése: – אַף אִם מֵתוּ אָבִיו וְאִמּוֹ – Még ha az apja és anyja halt is meg, – אֵינוֹ צָרִיךְ לָצֵאת מִן הַמִּקְדָּשׁ – nem kell elhagynia a Szentélyt [és annak szolgálatát], – אֶלָּא עוֹבֵד עֲבוֹדָה – hanem végezze [csak] a szentélyszolgálatot. [Eszerint az értelmezés szerint a „ki ne menjen” arra utal, hogy azért nem megy ki, mert szolgálatot kell hogy végezzen a Szentélyben.]
וְלֹא יְחַלֵּל אֵת מִקְדַּשׁ – …és nem fogja megszentségteleníteni Istennek szentélyét… – שֶׁאֵינוֹ מְחַלֵּל בְּכָךְ אֶת הָעֲבוֹדָה – [Mert] ezzel [vagyis azzal, hogy úgy végzi a szolgálatot, hogy közben onén] nem szentségteleníti meg a szentélyszolgálatot, – שֶׁהִתִּיר לוֹ הַכָּתוּב – hiszen a Szentírás engedélyezte számára, [hogy ott maradjon]; – הָא כֹּהֵן הֶדְיוֹט – ebből tehát [arra következtetünk], hogy [ezel szemben] a közönséges kohén, – שֶׁעָבַד אוֹנֵן – aki [szentélyszolgálatot] végez, miközben onén, –חִלֵּל – megszentségteleníti [azt].
וְלֹא יְחַלֵּל זַרְעוֹ בְּעַמָּיו, כִּי אֲנִי יהוה מְקַדְּשׁוֹ. (ויקרא כא, טו)
Hogy meg ne szentségtelenítse magzatát népe között, mert én vagyok az Örökkévaló, aki őt megszenteli. (3Mózes 21:15.)
וְלֹא יְחַלֵּל זַרְעוֹ – Hogy meg ne szentségtelenítse magzatát… – הָא אִם נָשָׂא אַחַת – Ha elveszi egyikét – מִן הַפְּסוּלוֹת – [azoknak] a nőknek, akik nem alkalmasak [kohanitákkal kötendőházasságra], – זַרְעוֹ הֵימֶנָּה חָלָל – akkor az ettől [a nőtől született] sarja megszentségteleníttetik, –מִדִּין קְדֻשַּׁת כְּהֻנָּה – [lefokoztatván] a papság szentségének státuszából [annyira, hogy az itt ismertetett törvények nem is vonatkoznak az ilyen fiúgyermekekre].
כִּי כָל אִישׁ אֲשֶׁר בּוֹ מוּם לֹא יִקְרָב, אִישׁ עִוֵּר אוֹ פִסֵּחַ אוֹ חָרֻם אוֹ שָׂרוּעַ. (ויקרא כא, יח)
Mert minden olyan férfi, akin hiba van, ne közeledjék; vak ember, vagy sánta, vagy csonka, vagy hosszú tagú. (3Mózes 21:18.)
כִּי כָל אִישׁ אֲשֶׁר בּוֹ מוּם לֹא יִקְרָב – Mert minden olyan férfi, akin hiba van, ne közeledjék…[Valójában ez a mondat nem az előbb leírt törvényt ismétli, hanem az okát tudatja velünk:] – אֵינוֹ בַדִּין שֶׁיִּקְרַב – Nem helyénvaló, hogy közeledjék; – כְּמוֹ – Akárcsak [a következő versben]:[10] –הַקְרִיבֵהוּ נָא לְפֶחָתֶךָ – „[S ha sántát és beteget hoztok, nem rossz-e az?] Ha elvinnéd a helytartódnak, [vajon tetszene-e neki, és örömmel fogadna-e téged?]”
חָרֻם – …csonka… – שֶׁחָטְמוֹ שָׁקוּעַ בֵּין שְׁתֵּי הָעֵינַיִם – [Olyan,] akinek be van süllyedve az orra a két szeme között, – שֶׁכּוֹחֵל שְׁתֵּי עֵינָיו כְּאֶחָת – [s így] egyetlen vonással be tudja festeni mindkét szemét.
שָׂרוּעַ – …hosszú tagú. – שֶׁאֶחָד מֵאֵבָרָיו גָּדוֹל מֵחֲבֵרוֹ – [Olyan, akinek] az egyik tagja nagyobb, mint a másik; – עֵינוֹ אַחַת גְּדוֹלָה וְעֵינוֹ אַחַת קְטַנָּה – [pl.:] az egyik szeme nagy, a másik meg kicsi, – אוֹ שׁוֹקוֹ אַחַת אֲרֻכָּה מֵחֲבֶרְתָּהּ – vagy az egyik combja hosszabb, mint a másik.
אוֹ אִישׁ אֲשֶׁר יִגַּע בְּכָל שֶׁרֶץ אֲשֶׁר יִטְמָא לוֹ, אוֹ בְאָדָם אֲשֶׁר יִטְמָא לוֹ לְכֹל טֻמְאָתוֹ. (ויקרא כב, ה)
Vagy az, aki érint valamilyen csúszó-mászót, amely által tisztátalan lesz, vagy embert, aki által tisztátalan lesz, akármilyen tisztátalanság van rajta. (3Mózes 22:5.)
בְּכָל שֶׁרֶץ אֲשֶׁר יִטְמָא לוֹ – …valamilyen csúszó-mászót, amely által tisztátalan lesz… [„…amely által tisztátalan lesz” szövegrész látszólag fölösleges. Jelentése:] – בְּשִׁעוּר הָרָאוּי לְטַמֵּא – Azon [minimális] mennyiség révén, amely képes tisztátalanságot okozni, – בְּכַעֲדָשָׁה – [ami] egy lencseszemnyi. [Ez a mennyiség, mint a legtöbb a háláchá által meghatározott mennyiség, olyan szabály, amely Mózestől, a Szináj hegyi Tóraadástól eredeztetett hagyományként maradt fenn.]
אוֹ בְאָדָם – …vagy embert… – בְּמֵת – Holttestet.
אֲשֶׁר יִטְמָא לוֹ – …aki által tisztátalan lesz… – כְּשִׁעוּרוֹ לְטַמֵּא – Azon [minimális] mennyiség révén, amely képes tisztátalanságot okozni, – וְזֶהוּ כְּזַיִת – [ami] egy olajbogyónyi.
לְכֹל טֻמְאָתוֹ – …akármilyen tisztátalanság van rajta. – לְרַבּוֹת נוֹגֵעַ בְּזָב וְזָבָה – Ebbe beletartozik az, aki megérint egy záv-ot (olyan férfit, akinek folyása van) vagy egy zává-t (olyan nőt, akinek véres folyás szivárog a méhéből, jóllehet, éppen nem menstruál) – נִדָּה – vagy egy nidá-t (menstruáló nőt) – וְיוֹלֶדֶת – vagy olyan nőt, aki éppen szült.
וּבַת כֹּהֵן כִּי תִהְיֶה לְאִישׁ זָר, הִוא בִּתְרוּמַת הַקֳּדָשִׁים לֹא תֹאכֵל. (ויקרא כב, יב)
És ha a papnak leánya idegen férfiúhoz megy feleségül, a szentségek adományaiból nem ehet.(3Mózes 22:12.)
לְאִישׁ זָר – …idegen férfiúhoz… – לְלֵוִי וְיִשְׂרָאֵל – [Azaz olyanhoz, aki nem kohén, vagyis] lévitához vagy izraelitához.
וּבַת כֹּהֵן כִּי תִהְיֶה אַלְמָנָה וּגְרוּשָׁה וְזֶרַע אֵין לָהּ וְשָׁבָה אֶל בֵּית אָבִיהָ כִּנְעוּרֶיהָ מִלֶּחֶם אָבִיהָ תֹּאכֵל, וְכָל זָר לֹא יֹאכַל בּוֹ. (ויקרא כב, יג)
De ha a papnak leánya özvegy, vagy elvált, de magzata nincs, és visszatér atyja házába, mint leánykorában, ehet atyja kenyeréből, de senki idegen ne egyék belőle. (3Mózes 22:13.)
אַלְמָנָה וּגְרוּשָׁה – …özvegy, vagy elvált… – מִן הָאִישׁ הַזָּר – Az [előbb említett] idegentől.
וְזֶרַע אֵין לָהּ – …de magzata nincs… – מִמֶּנּוּ – Tőle.
וְשָׁבָה – …és visszatér… – הָא אִם יֵשׁ לָהּ זֶרַע מִמֶּנּוּ – [Ebből következik, hogy] ha viszont vannak tőle gyermekei, – אֲסוּרָה בִּתְרוּמָה – [akkor] tilos [ennie] a trumá-ból (a papi részből) – כָּל זְמַן שֶׁהַזֶּרַע קַיָּם – mindaddig, amíg [ezek] a gyermekei élnek.
וְכָל זָר לֹא יֹאכַל בּוֹ – …de senki idegen ne egyék belőle. – לֹא בָא אֶלָּא לְהוֹצִיא אֶת הָאוֹנֵן – [Ez az ismétlés] csupán a [kohén] onén-t hívatott kizárni [a tilalomból]; – שֶׁמֻּתָּר בִּתְרוּמָה – mert az őszámára engedélyezett a trumá fogyasztása. – זָרוּת אָמַרְתִּי לְךָ וְלֹא אֲנִינוּת – Azt mondtam nektek: Egy idegennek [azaz idegen a papság számára, tilos ennie a trumá-ból], de nem egy onén-nek. [Akohén, aki onén, az áninut dacára is ehet a trumá-ból.]
וְאִישׁ כִּי יֹאכַל קֹדֶשׁ בִּשְׁגָגָה, וְיָסַף חֲמִשִׁיתוֹ עָלָיו וְנָתַן לַכֹּהֵן אֶת הַקֹּדֶשׁ. (ויקרא כב, יד)
És ha valaki tévedésből eszik szent dolgot, akkor toldja hozzá az ötödrészét, és adja a papnak a szent dolgot. (3Mózes 22:14.)
כִּי יֹאכַל קֹדֶשׁ – És ha valaki… eszik szent dolgot… – תְּרוּמָה – [Vagyis] trumá-t. [Ezúttal is a szövegösszefüggés határozza meg, ki az alany, jelen esetben az izraelita vagy a lévita, akiknek tilos enniük a trumá-ból.]
וְנָתַן לַכֹּהֵן אֶת הַקֹּדֶשׁ – …és adja a papnak a szent dolgot. – דָּבָר הָרָאוּי לִהְיוֹת קֹדֶשׁ – Valamit, ami alkalmas arra, hogy szent legyen, – שֶׁאֵינוֹ פּוֹרֵעַ לוֹ מָעוֹת – mert nem pénzben fizet a papnak, – אֶלָּא פֵּרוֹת שֶׁל חֻלִּין – hanem nem szent terményben, – וְהֵן נַעֲשִֹין תְּרוּמָה – és az trumá-vá lesz. [Vagyis nem szabad fizetnie olyan trumá-val, amelyet már elkülönített a termésből, hanem a saját terménykészletéből kell beszolgáltatnia a kártérítés trumá-ját.]
וְהִשִּׂיאוּ אוֹתָם עֲוֹן אַשְׁמָה בְּאָכְלָם אֶת קָדְשֵׁיהֶם, כִּי אֲנִי יהוה מְקַדְּשָׁם. (ויקרא כב, טז)
Megterhelve magukat súlyos bűnnel, midőn eszik az ő szent dolgaikat, mert én vagyok az Örökkévaló, aki megszenteli őket. (3Mózes 22:16.)
וְהִשִּׂיאוּ אוֹתָם – Megterhelve magukat… – אֶת עַצְמָם יִטְעֲנוּ עָוֹן – [Ők] maguk [azaz a nem-kohaniták]fogják viselni a bűnt, – בְּאָכְלָם אֶת קָדְשֵׁיהֶם – …midőn eszik az ő szent dolgaikat. – שֶׁהֻבְדְּלוּ לְשֵׁם תְּרוּמָה – Amelyek el lettek különítve trumá céljára, – וְקָדְשׁוּ – és szentté váltak, – וְנֶאֶסְרוּ עֲלֵיהֶן – és tiltottá váltak számukra. [Vagyis a tulajdonos, aki elkülönítette a trumá-t a terméséből a kohanita számára, nem ehet belőle, jóllehet, még nem adta oda azt a papnak; és ha mégis megteszi, szándékosan és tudatosan, bűnt követ el.]
– וְאוּנְקְלוּס שֶׁתִּרְגֵּם – Onkelosz [viszont úgy értelmezi ezt, mint ami arra a 2. versben említett tilalomra utal vissza, miszerint tilos rituálisan tisztátalan állapotban szent ételt fogyasztani, és ezért a „midőn eszik”-et, úgy] fordítja, hogy – בְּמֵיכָלְהוֹן בְּסוֹאֲבָא – „…midőn [a kohaniták] esznek [belőle] tisztátalan állapotban”. – שֶׁלֹּא לְצֹרֶךְ תִּרְגְּמוֹ כֵן – Szükségtelenül fordította [a tisztátalan szót hozzátéve, ugyanis a vers inkább arra az előző versben említett tilalomra utal, hogy a nem-kohanitáknak tilos enniük abból, ami szent].
וְהִשִּׂיאוּ אוֹתָם – Megterhelve magukat… – זֶה אֶחָד מִשְּׁלֹשָׁה אֶתִים – Ez egyike az „et” [„-t” tárgyrag] három [említésének] – שֶׁהָיָה רַבִּי יִשְׁמָעֵאל דּוֹרֵשׁ בַּתּוֹרָה – a Tórában, amelyeket Jismáél rabbi úgy magyaráz, – שֶׁמְּדַבְּרִים בָּאָדָם עַצְמוֹ – [mintha a versek] magáról az illető személyről beszélnének.[Vagyis a versekben az ige tárgya maga az alany.] – וְכֵן – Ily módon tehát:[11] – בְּיוֹם מְלֹאת יְמֵי נִזְרוֹ– „…amely napon betelnek názirsága napjai, – יָבִיא אֹתוֹ – hozza őt,” – הוּא יָבִיא אֶת עַצְמוֹ – [azaz] hozza önmagát; – וְכֵן – valamint:[12] – וַיִּקְבֹּר אֹתוֹ בַגַּי – „És eltemette őt a völgyben;” – הוּא קָבַר אֶת עַצְמוֹ – [azaz] eltemette önmagát. – כָּךְ נִדְרָשׁ בְּסִפְרֵי – Ilyen magyarázat [található] a Szifré[midrás]ban.[13]
לִרְצֹנְכֶם, תָּמִים זָכָר בַּבָּקָר בַּכְּשָׂבִים וּבָעִזִּים. (ויקרא כב, יט)
Olyan legyen, hogy kedvezően fogadja: hímet áldozz, hibátlant a marhák, juhok, vagy a kecskék közül. (3Mózes 22:19.)
לִרְצֹנְכֶם – Olyan legyen, hogy kedvezően fogadja (lirconchem)… – הָבִיאוּ דָּבָר הָרָאוּי לְרַצּוֹת אֶתְכֶם לְפָנַי – Hozz olyasmit, amivel megkedvelteted magad Előttem, – שֶׁיְּהֵא לָכֶם לְרָצוֹן – hogy [az áldozat] kielégítő legyen számodra. [Azaz nem szó szerint kell érteni a szöveget („akaratod/kedved szerint”), vagyis, hogy az, aki az áldozatot hozza, azt tehet vele, amit akar, hanem éppen ellenkezőleg, Isten útmutatásait kell követnie a dologgal kapcsolatban.] – אפיימנ”ט בְּלַעַז – Ófranciául apaiemant [engesztelés].
– וְאֵיזֶהוּ הָרָאוּי לְרָצוֹן – És mi az, ami elfogadásra alkalmas? – תָּמִים זָכָר בַּבָּקָר בַּכְּשָׂבִים וּבָעִזִּים – …hímet áldozz, hibátlant a marhák, juhok vagy a kecskék közül. – אֲבָל בְּעוֹלַת הָעוֹף אֵין צָרִיךְ תַּמּוּת וְזַכְרוּת – Ám egy madárból hozott égőáldozatnak nem kell hibátlannak és hímnek lennie, [mivel ezek a követelmények itt nincsenek megemlítve, azok feltehetően nem vonatkoznak a szárnyasból hozott égőáldozatra,] – וְאֵינוֹ נִפְסָל בְּמוּם – így az nem érvényteleníttetik egy hiba miatt, – אֶלָּא בְּחֶסְרוֹן אֵבָר – hanem [csupán] valamely tagjának hiánya miatt.[14]
וּמָעוּךְ וְכָתוּת וְנָתוּק וְכָרוּת לֹא תַקְרִיבוּ לַיהוה, וּבְאַרְצְכֶם לֹא תַעֲשׂוּ. (ויקרא כב, כד)
Aminek heréje összenyomott, összezúzott, kiszakadt, vagy kivágott, azt ne mutassátok be az Örökkévalónak, és országotokban ilyet ne tegyetek. (3Mózes 22:24.)
וּבְאַרְצְכֶם לֹא תַעֲשׂוּ – …és országotokban ilyet ne tegyetek. – דָּבָר זֶה לְסָרֵס שׁוּם בְּהֵמָה וְחַיָּה – [Azaz ne] kasztráljatok semmilyen háziasított vagy vadon élő állatot, – וַאֲפִלּוּ טְמֵאָה – még [rituálisan] tisztátalant sem. – לְכָךְ נֶאֱמַר בְּאַרְצְכֶם – Ezért áll [a szövegben]: „országotokban,” – לְרַבּוֹת כָּל אֲשֶׁר בְּאַרְצְכֶם – hogy ezzel utaljon mindazon [állatokra], amelyek országotokban [élnek. Tehát innen tudjuk, hogy még a nem kósereket is tilos kasztrálni], – שֶׁאִי אֶפְשָׁר לוֹמַר – mivel lehetetlenség azt mondani, – לֹא נִצְטַוּוּ עַל הַסֵּרוּס אֶלָּא בָּאָרֶץ – hogy csupán az [Izrael] országában való kasztráció [tilalma] lett megparancsolva nekik, – שֶׁהֲרֵי סֵרוּס – ugyanis a kasztráció [tilalma] – חוֹבַת הַגּוּף הִיא – olyan kötelezettség, amely személyre [vonatkozik],[15] – וְכָל חוֹבַת הַגּוּף – és minden olyan kötelezettség, amely személyre [vonatkozik], – נוֹהֶגֶת בֵּין בָּאָרֶץ בֵּין בְּחוּצָה לָאָרֶץ – az országon belül és kívül egyaránt érvényes.
וּמִיַּד בֶּן נֵכָר לֹא תַקְרִיבוּ אֶת לֶחֶם אֱלֹהֵיכֶם מִכָּל אֵלֶּה, כִּי מָשְׁחָתָם בָּהֶם מוּם בָּם לֹא יֵרָצוּ לָכֶם. (ויקרא כב, כה)
Idegenek kezéből ne mutassátok be Istennek kenyerét mindezekből, mert romlás van bennük, hiba van rajtuk, nem fogadtatik el kedvezően számotokra. (3Mózes 22:25.)
וּמִיַּד בֶּן נֵכָר – Idegenek kezéből… – שֶׁהֵבִיא קָרְבָּן בְּיַד כֹּהֵן – [Nem-zsidótól,] aki áldozatot hoz a kohénnak, – לְהַקְרִיבוֹ לַשָּׁמַיִם – hogy feláldozza azt Istennek – לֹא תַקְרִיבוּ לוֹ – …ne mutassátok be… neki – בַּעַל מוּם – ha hibás az állat. – וְאַף עַל פִּי שֶׁלֹּא נֶאֶסְרוּ בַּעֲלֵי מוּמִים – Annak ellenére, hogy nem tilos hibás állatok – לְקָרְבַּן בְּנֵי נֹחַ – áldozása Noé fiai (nem-zsidók) részére, – אֶלָּא אִם כֵּן מְחֻסְּרֵי אֵבָר – hacsak nem hiányzik egy testrészük, – זֹאת נוֹהֶגֶת בַּבָּמָה שֶׁבַּשָּׂדוֹת – mégis ez az engedmény csak a [Szentélyen kívüli] mezőkön lévő oltárokon [bemutatott áldozatokra] vonatkozik, – אֲבָל עַל הַמִּזְבֵּחַ שֶׁבַּמִּשְׁכָּן – de a Szentélyben lévő oltáron – לֹא תַקְרִיבוּ – „ne mutassátok be”. – אֲבָל תְּמִימָה – „De hibátlan állatot – תְּקַבְּלוּ מֵהֶם – elfogadhattok tőlük,” – לְכַךְ נֶאֱמַר לְמַעְלָה – ezért van írva fent:[16]– אִישׁ אִישׁ – „…akárki… [aki bemutatja áldozatát]…”, – לְרַבּוֹת אֶת הַנָּכְרִים – hogy hozzávegye a nem-zsidót is, – שֶׁנּוֹדְרִים נְדָרִים וּנְדָבוֹת – aki ugyanúgy tehet felajánlásokat és fogadalmakat, – כְּיִשְׂרָאֵל – mint a zsidók.
וְשׁוֹר אוֹ שֶׂה, אֹתוֹ וְאֶת בְּנוֹ לֹא תִשְׁחֲטוּ בְּיוֹם אֶחָד. (ויקרא כב, כח)
És akár marha, akár bárány, ne vágjátok le ugyanazon a napon azt, meg kicsinyét. (3Mózes22:28.)
אֹתוֹ וְאֶת בְּנוֹ – …azt, meg kicsinyét. – נוֹהֵג בִּנְקֵבָה – Csak a nőstényekre vonatkozik, – שֶׁאָסוּר לִשְׁחוֹט הָאֵם – hogy tilos [egy napon] levágni az anyát – וְהַבֵּן אוֹ הַבַּת – és a fiát vagy lányát, – וְאֵינוֹ נוֹהֵג בִּזְכָרִים – de a hímekre nem vonatkozik ez, – וּמֻתָּר לִשְׁחוֹט – így hát megengedett, hogy levágják [egymás után] – הָאָב וְהַבֵּן – az apát és a fiát [vagy lányát].
אֹתוֹ וְאֶת בְּנוֹ – …azt meg kicsinyét. – אַף – Még akkor is [tilos] – בְּנוֹ וְאוֹתוֹ בְּמַשְׁמָע – értelemszerűen, ha a fiút [vágják le előbb] és [utána] az anyát.
בַּיּוֹם הַהוּא יֵאָכֵל לֹא תוֹתִירוּ מִמֶּנּוּ עַד בֹּקֶר, אֲנִי יהוה. (ויקרא כב, ל)
Azon a napon egyétek meg, ne hagyjatok belőle reggelig. Én vagyok az Örökkévaló. (3Mózes22:30.)
בַּיּוֹם הַהוּא יֵאָכֵל – Azon a napon, [amikor feláldozzátok,] egyétek meg… – לֹא בָא לְהַזְהִיר אֶלָּא – Ez csupán arra figyelmeztet, – שֶׁתְּהֵא שְׁחִיטָה עַל מְנָת כֵּן – hogy a vágás ezzel a feltétellel történjék, –שֶׁאִם לִקְבּוֹעַ לָהּ זְמַן אֲכִילָה – mert ha [az lenne a Tóra szándéka itt], hogy meghatározza a fogyasztás idő[korlátját], – כְּבָר כְּתִיב – [akkor az] már korábban meg lett írva:[17] – וּבְשַׂר זֶבַח תּוֹדַת שְׁלָמָיו וְגוֹ’ – „És hálaadó békeáldozatának húsát [az áldozás napján egyék meg]…”.
אֲנִי ה’ – …Én vagyok az Örökkévaló. – דַּע מִי גָּזַר עַל הַדָּבָר – Tudd, hogy ki rendeli el [ezt] a dolgot, – וְאַל יֵקַל בְּעֵינֶיךָ – és ne tekints arra könnyelműen.
וְלֹא תְחַלְּלוּ אֶת שֵׁם קָדְשִׁי וְנִקְדַּשְׁתִּי בְּתוֹךְ בְּנֵי יִשְׂרָאֵל, אֲנִי יהוה מְקַדִּשְׁכֶם. (ויקרא כב, לב)
És meg ne szentségtelenítsétek szent Nevemet, hanem szenteltessem meg Izrael fiai között. Én vagyok az Örökkévaló, aki megszentel benneteket. (3Mózes 22:32.)
וְלֹא תְחַלְּלוּ – És meg ne szentségtelenítsétek… – לַעֲבוֹר עַל דְּבָרַי מְזִידִין – azzal, hogy szándékosan áthágjátok törvényeimet.
– מִמַּשְׁמָע שֶׁנֶּאֱמַר – Ha már írva van: – וְלֹא תְחַלְּלוּ – „…meg ne szentségtelenítsétek…”, – מַה תַּלְמוּד לוֹמַר – mit tanulhatunk abból, – וְנִקְדַּשְׁתִּי – hogy …szenteltessem meg…? – מְסוֹר עַצְמְךָ – Azt, hogy [ha olyanok a körülmények] áldozd fel életed – וְקַדֵּשׁ שְׁמִי – és szenteld meg Nevemet. – יָכוֹל בְּיָחִיד– Akkor is kötelező ez, ha senki más nem látja az embert? – תַּלְמוּד לוֹמַר – [Nem!] A Tóra ezért azt mondja: – בְּתוֹךְ בְּנֵי יִשְׂרָאֵל – …Izrael fiai között…
– וּכְשֶׁהוּא מוֹסֵר עַצְמוֹ – Amikor valaki feláldozza magát, – יִמְסוֹר עַצְמוֹ – ezt úgy tegye, – עַל מְנָת לָמוּת – hogy készen áll meghalni is, – שֶׁכָּל הַמּוֹסֵר עַצְמוֹ – mert aki úgy áldozza fel magát, – עַל מְנָת הַנֵּס – hogy a[z isteni] csodára hagyatkozik, – אֵין עוֹשִֹין לוֹ נֵס – azzal nem történik csoda. – שֶׁכֵּן מָצִינוּ בַּחֲנַנְיָה מִישָׁאֵל וַעֲזַרְיָה – Így találjuk Chánánjá, Misáél és Ázárjá esetében is, – שֶׁלֹּא מָסְרוּ עַצְמָן עַל מְנָת הַנֵּס – akik nem a csodában bízva áldozták fel életüket, – שֶׁנֶּאֱמַר – ahogy írva van:[18] – וְהֵן לָא יְדִיעַ לֶהֱוֵא לָךְ מַלְכָּא וְגוֹ’ – „[Ha Istenünk, akit szolgálunk, képes minket megmenteni… meg fog menteni,] ha nem, tudd meg, ó király…”. – מַצִּיל וְלֹא מַצִּיל – Akár megment, akár nem – יְדִיעַ לֶהֱוֵא לָךְ וְגוֹ’ – „tudd meg [hogy nem borulunk le a bálványaid előtt]”.
שֵׁשֶׁת יָמִים תֵּעָשֶׂה מְלָאכָה וּבַיּוֹם הַשְּׁבִיעִי שַׁבַּת שַׁבָּתוֹן מִקְרָא קֹדֶשׁ כָּל מְלָאכָה לֹא תַעֲשׂוּ, שַׁבָּת הִוא לַיהוה בְּכֹל מוֹשְׁבֹתֵיכֶם. (ויקרא כג, ג)
Hat napon át végeztessék munka, de a hetedik nap szombat nyugalomnapja; szent gyülekezés, semmi munkát ne végezzetek; szombat az az Örökkévalónak minden lakhelyeteken. (3Mózes23:3.)
שֵׁשֶׁת יָמִים – Hat napon át… – מָה עִנְיַן שַׁבָּת אֵצֶל מוֹעֲדוֹת – Miért szerepel a szombat parancsolata az ünnepek előtt? – לְלַמֶּדְךָ – Hogy megtanítsa neked, – שֶׁכָּל הַמְחַלֵּל אֶת הַמּוֹעֲדוֹת – hogy mindenki, aki megszegi az ünnepi törvényeket, – מַעֲלִין עָלָיו – olyannak számít, – כְּאִלּוּ חִלֵּל אֶת הַשַּׁבָּתוֹת – mintha a szombatot szentségtelenítette volna meg, – וְכָל הַמְקַיֵּם אֶת הַמּוֹעֲדוֹת – és mindenki, aki megtartja az ünnep törvényeit, – מַעֲלִין עָלָיו – úgy számít, – כְּאִלּוּ קִיֵּם אֶת הַשַּׁבָּתוֹת – mintha a szombatot tartotta volna meg.
וְהִקְרַבְתֶּם אִשֶּׁה לַיהוה שִׁבְעַת יָמִים, בַּיּוֹם הַשְּׁבִיעִי מִקְרָא קֹדֶשׁ כָּל מְלֶאכֶת עֲבֹדָה לֹא תַעֲשׂוּ. (ויקרא כג, ח)
De mutassatok be tűzáldozatot az Örökkévalónak hét napon át; a hetedik napon szent gyülekezés van, semmilyen munka tevékenységet ne végezzetek. (3Mózes 23:8.)
מְלֶאכֶת עֲבֹדָה – …semmilyen munka tevékenységet ne végezzetek. – אֲפִלּוּ מְלָאכוֹת הַחֲשׁוּבוֹת לָכֶם עֲבוֹדָה וָצֹרֶךְ – Még olyan munkát sem, amelyet szükségesnek ítéltek, – שֶׁיֵּשׁ חֶסְרוֹן כִּיס בַּבַטָּלָה שֶׁלָּהֶן – [olyat,] amelynek elhanyagolása anyagi veszteséget okoz, – כְּגוֹן דָּבָר הָאָבֵד – mint valami, ami tönkre mehet. – כָּךְ הֵבַנְתִּי מִתּוֹרַת כֹּהֲנִים – Én így értelmeztem a Torát kohánim [midrás] alapján,[19] –דְּקָתָנֵי – amely ezt tanítja: – יָכוֹל – „Az ember azt hihetné, – אַף חֻלּוֹ שֶׁל מוֹעֵד – hogy még az ünnep közbülső napjain is – יְהֵא אָסוּר בִּמְלֶאכֶת עֲבוֹדָה וְכוּ’ – tilos a munka…”.[20]
וְהֵנִיף אֶת הָעֹמֶר לִפְנֵי יהוה לִרְצֹנְכֶם, מִמָּחֳרַת הַשַּׁבָּת יְנִיפֶנּוּ הַכֹּהֵן. (ויקרא כג, יא)
És ő lengesse az ómert az Örökkévaló színe előtt, hogy elfogadtassék; a szombat másnapján lengesse a pap. (3Mózes 23:11.)
וְהֵנִיף – És ő lengesse… – כָּל תְּנוּפָה – Minden egyes lengetés [ami a Tórában írva van, azt jelenti], – מוֹלִיךְ וּמֵבִיא – [hogy] mozgatja [azt] vízszintesen, magától el, majd maga felé,[21] – מַעֲלֶה וּמוֹרִיד – függőlegesen fölfelé és lefelé. – מוֹלִיךְ וּמֵבִיא – Vízszintesen, magától el, majd maga felé. – לַעֲצוֹר רוּחוֹת רָעוֹת – [Azért teszi ezt,] hogy elhárítsa az ártalmas szeleket, – מַעֲלֶה וּמוֹרִיד – és függőlegesen fölfelé és lefelé, – לַעֲצוֹר טְלָלִים רָעִים – [ezt pedig azért teszi,] hogy elhárítsa az ártalmas harmatokat.
לִרְצֹנְכֶם – …hogy elfogadtassék… – אִם תַּקְרִיבוּ כַּמִּשְׁפָּט הַזֶּה – Ha eme szabály szerint hozod meg [áldozatodat], – יִהְיֶה לְרָצוֹן לָכֶם – kedvező fogadtatása lesz.
מִמָּחֳרַת הַשַּׁבָּת – …a szombat másnapján… – מִמָּחֳרַת יוֹם טוֹב הָרִאשׁוֹן שֶׁל פֶּסַח – [Ez nem szószerint a szombatot követő napot, hanem] a peszách első ünnepnapját követő napot [jelenti, és a „szombat” – szó szerint „pihenés” – ebben a kontextusban „ünnep”-et jelent]. – שֶׁאִם אַתָּה אוֹמֵר – Mert ha azt mondod, – שַׁבַּת בְּרֵאשִׁית – hogy ez [szószerint] a teremtés szombatjára [utal],[ahogyan azt az eretnek szadduceusok állították,] – אִי אַתָּה יוֹדֵעַ אֵיזֶהוּ – akkor nem tudhatod, melyik [szombatra utal a Tóra, az év 52 szombatjából, mivel nincsen közelebbről meghatározva].
וּסְפַרְתֶּם לָכֶם מִמָּחֳרַת הַשַּׁבָּת מִיּוֹם הֲבִיאֲכֶם אֶת עֹמֶר הַתְּנוּפָה, שֶׁבַע שַׁבָּתוֹת תְּמִימֹת תִּהְיֶינָה. (ויקרא כג, טו)
És számláljátok magatoknak a napokat a szombat másnapjától, attól a naptól, midőn hoztátok a lengetés ómerjét; hét teljes hét legyen. (3Mózes 23:15.)
מִמָּחֳרַת הַשַּׁבָּת – …a szombat másnapjától… – מִמָּחֳרַת יוֹם טוֹב – Ez az ünnep utáni nap.[22]
תְּמִימֹת תִּהְיֶינָה – …teljes… legyen… – מְלַמֵּד – [Ez] azt tanítja, – שֶׁמַּתְחִיל וּמוֹנֶה מִבָּעֶרֶב – hogy az embernek este kell kezdenie a számolást, – שֶׁאִם לֹא כֵן – mert ha nem így [tesz], [vagyis ha reggel kezdi el, akkor] – אֵינָן תְּמִימוֹת – [a hét hét] nem lesz teljes. [Mivel a nap huszonnégy órája napszálltától kezdődik, a hét hetes időszak híján lesz egy éjszakának.]
עַד מִמָּחֳרַת הַשַּׁבָּת הַשְּׁבִיעִת תִּסְפְּרוּ חֲמִשִּׁים יוֹם, וְהִקְרַבְתֶּם מִנְחָה חֲדָשָׁה לַיהוה. (ויקרא כג, טז)
A hetedik sábát után való napig számláljatok ötven napot, akkor mutassatok be új lisztáldozatot az Örökkévalónak. (3Mózes 23:16.)
הַשַּׁבָּת הַשְּׁבִיעִת – A hetedik sábát (hásábát hásviit)… – כְּתַרְגּוּמוֹ שָׁבוּעֲתָא שְׁבִיעֵתָא – [Itt a „sábát” nem az ünnepet jelenti, mint ahogy feljebb értelmeztük, hanem] mint ahogy Onkelosz is fordítja: „a hetedik hét.” [A 11. és a 15. versben Onkelosz a „sábát” szót „jomá tává”-nak, „ünnepnap”-nak fordította, itt viszont „sávuátá”-nak, „hét”-nek fordítja.]
עַד מִמָּחֳרַת הַשַּׁבָּת הַשְּׁבִיעִת תִּסְפְּרוּ – A hetedik sábát után való napig számláljatok… – וְלֹא עַד בִּכְלָל– De nem beleszámolva [azt a napot], ameddig számoltok, – וְהֵן אַרְבָּעִים וְתִשְׁעָה יוֹם – és így összesen lesz negyvenkilenc nap [számolva].
חֲמִשִּׁים יוֹם וְהִקְרַבְתֶּם מִנְחָה חֲדָשָׁה לַה’ – …ötven napot, akkor mutassatok be új lisztáldozatot az Örökkévalónak. – בַּיּוֹם הַחֲמִשִּׁים תַּקְרִיבוּהָ – [Az „ötvenedik nap” nem a mondatban korábban szereplő számláláshoz tartozik, hanem az áldozat bemutatásához, azaz:] mutassátok azt be az ötvenedik napon.
– וְאוֹמֵר אֲנִי זֶהוּ מִדְרָשׁוֹ – Amondó vagyok, hogy mindez a midrási [értelmezés], – אֲבָל פְּשׁוּטוֹ – az egyszerű jelentése azonban [ez]: – עַד מִמָּחֳרַת הַשַּׁבָּת הַשְּׁבִיעִית – „A hetedik hét után való napig, –שֶׁהוּא יוֹם חֲמִשִּׁים – amely az ötvenedik nap, – תִּסְפְּרוּ – számláljatok”, – וּמִקְרָא מְסֹרָס הוּא – és ez fordított vers, [így tehát a valódi jelentés szerint a „számláljatok” szó nem megelőzi az „ötven” szót, hanem követi azt: „Az ötvenedik napig számláljatok” – de ne az ötvenedik napon].
מִנְחָה חֲדָשָׁה – …új lisztáldozatot… – הִיא הַמִּנְחָה הָרִאשׁוֹנָה – Ez az első lisztáldozat, – שֶׁהוּבְאָה מִן הֶחָדָשׁ – amely az új [termésből] lett bemutatva. – וְאִם תֹּאמַר – S ha pedig azt találnád mondani: –הֲרֵי קָרְבָה מִנְחַת הָעֹמֶר – „De hiszen az ómer lisztáldozat már be lett mutatva! [Így tehát ez nem az első?]” – אֵינָהּ כִּשְׁאָר כָּל הַמְּנָחוֹת – [Akkor erre az a válasz, hogy az ómer lisztáldozat] nem olyan, mint a többi lisztáldozat, – שֶׁהִיא בָּאָה מִן הַשְּׂעוֹרִים – mert azt árpából hozzák. [Ez tehát „új”, ugyanis ez az első búzából hozott lisztáldozat az új termésből.]
וּבְקֻצְרְכֶם אֶת קְצִיר אַרְצְכֶם לֹא תְכַלֶּה פְּאַת שָׂדְךָ בְּקֻצְרֶךָ וְלֶקֶט קְצִירְךָ לֹא תְלַקֵּט, לֶעָנִי וְלַגֵּר תַּעֲזֹב אֹתָם אֲנִי יהוה אֱלֹהֵיכֶם. (ויקרא כג, כב)
És amikor learatjátok földetek aratását, ne arasd le teljesen meződ szélét aratásodkor, és ami lehullott, ne szedegesd fel; a szegénynek, a jövevénynek hagyjad azt. Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. (3Mózes 23:22.)
וּבְקֻצְרְכֶם – És amikor learatjátok… – חָזַר וְשָׁנָה – Ez a törvény azért szerepel itt újra,[23] – לַעֲבוֹר עֲלֵיהֶם בִּשְׁנֵי לָאוִין – hogy [tudtunkra adja:] ha valaki áthágja azt, akkor két tiltó parancsot is megszeg. – אָמַר רַבִּי אַבְדִּימֵי בְּרַבִּי יוֹסֵף – Azt mondja Ávdimé rabbi, Joszéf rabbi nevében: – מָה רָאָה הַכָּתוּב – Miért látta jónak az Írás – לִתְּנָם בְּאֶמְצַע הָרְגָלִים – az ünnepek felsorolása közé tenni [ezt a szabályt], – פֶּסַח וַעֲצֶרֶת מִכַּאן – pészach és sávuot után, – וְרֹאשׁ הַשָּׁנָה וְיוֹם הַכִּפּוּרִים וְחַג מִכַּאן – de ros hásáná, jom kipur és szukkot előtt? – לְלַמֶּדְךָ – Azért, hogy tudd: – שֶׁכָּל הַנּוֹתֵן לֶקֶט שִׁכְחָה וּפֵאָה לֶעָנִי – mindenkinek, aki leketet (a lehullottat), sichechát (az otthagyottat)[24] és peát (a mező szélét) ad a szegénynek, – כָּרָאוּי – ahogy az illik, – מַעֲלִין עָלָיו – úgy számítják ezt, – כְּאִלּוּ בָּנָה בֵּית הַמִּקְדָּשׁ – mintha felépítette volna a Szentélyt – וְהִקְרִיב קָרְבְּנוֹתָיו בְּתוֹכוֹ – és abban mutatta volna be [az itt felsorolt] áldozatokat.
דַּבֵּר אֶל בְּנֵי יִשְׂרָאֵל לֵאמֹר, בַּחֹדֶשׁ הַשְּׁבִיעִי בְּאֶחָד לַחֹדֶשׁ יִהְיֶה לָכֶם שַׁבָּתוֹן זִכְרוֹן תְּרוּעָה מִקְרָא קֹדֶשׁ. (ויקרא כג, כד)
Szólj Izráel fiaihoz, mondván: A hetedik hónapban, a hónap első napján szombati nyugalom legyen nektek, emlékeztető harsonamegszólaltatás, szent gyülekezés. (3Mózes 23:24.)
זִכְרוֹן תְּרוּעָה – …emlékeztető harsonamegszólaltatás… – זִכְרוֹן פְּסוּקֵי – [Az „emlélkeztetőharsonamegszólaltatás” azt sugallja, hogy a zsidóknak kötelességük emlékezni, és nem csak a harsonát megfújni. Tehát] emlékezés [olyan] bibliai versekre, – זִכְרוֹנוֹת – [amelyekben isteni] megemlékezésekről [esik szó], – וּפְסוּקֵי שׁוֹפָרוֹת – valamint [olyan] bibliai versekre, [amelyekben] asofár-ról [esik szó], – לִזְכֹּר לָכֶם – megemlékezendő a ti kedvetekért – עֲקֵדַת יִצְחָק – Izsák megkötöztetéséről, – שֶׁקָּרַב תַּחְתָּיו אַיִל – aki helyett [végül] egy kos áldoztatott.[25]
אַךְ בֶּעָשׂוֹר לַחֹדֶשׁ הַשְּׁבִיעִי הַזֶּה יוֹם הַכִּפֻּרִים הוּא מִקְרָא קֹדֶשׁ יִהְיֶה לָכֶם וְעִנִּיתֶם אֶת נַפְשֹׁתֵיכֶם, וְהִקְרַבְתֶּם אִשֶּׁה לַיהוה. (ויקרא כג, כז)
Azonban e hetedik hónap tizedikén van az engesztelés napja, szent gyülekezés legyen ez nektek, és sanyargassátok lelketeket; és mutassatok be tűzáldozatot az Örökkévalónak. (3Mózes 23:27.)
אַךְ – Azonban… – כָּל אַכִּין וְרַקִּין – Minden egyes „mindazonáltal” és „azonban” – שֶׁבַּתּוֹרָה – a Tórában – מִעוּטִין הֵן – [valamiféle] korlátozást [fejez ki]. – מְכַפֵּר הוּא לַשָּׁבִים – [Itt a korlátozás a következőről szól: jom kipur csupán] azoknak hoz engesztelést, akik megbánják bűneiket, – וְאֵינוֹ מְכַפֵּר לְשֶׁאֵינָם שָׁבִים – de nem hoz engesztelést azoknak, akik nem bánják meg bűneiket.
בַּיּוֹם הָרִאשׁוֹן מִקְרָא קֹדֶשׁ, כָּל מְלֶאכֶת עֲבֹדָה לֹא תַעֲשׂוּ. (ויקרא כג, לה)
Az első napon legyen szent gyülekezés, semmiféle munkatevékenységet ne végezzetek. (3Mózes23:35.)
מִקְרָא קֹדֶשׁ – …szent gyülekezés… – קַדְּשֵׁהוּ בִּכְסוּת נְקִיָּה וּבִתְפִלָּה – Szenteld meg azt tiszta ruházattal és imával, – וּבִשְׁאָר יָמִים טוֹבִים – és ami a többi ünnepet illeti, [szenteld meg azokat,] –בְּמַאֲכָל וּבְמִשְׁתֶּה – étellel, itallal, – וּבִכְסוּת נְקִיָּה – tiszta ruhával – וּבִתְפִלָּה – és imával.
שִׁבְעַת יָמִים תַּקְרִיבוּ אִשֶּׁה לַיהוה, בַּיּוֹם הַשְּׁמִינִי מִקְרָא קֹדֶשׁ יִהְיֶה לָכֶם וְהִקְרַבְתֶּם אִשֶּׁה לַיהוה עֲצֶרֶת הִוא כָּל מְלֶאכֶת עֲבֹדָה לֹא תַעֲשׂוּ. (ויקרא כג, לו)
Hét napon át mutassatok be tűzáldozatot az Örökkévalónak, a nyolcadik napon szent gyülekezés legyen nektek, és mutassatok be tűzáldozatot az Örökkévalónak, visszatartás az, semmiféle munkatevékenységet ne végezzetek. (3Mózes 23:36.)
עֲצֶרֶת הִוא – …visszatartás az (áceret hi)… [A „visszatartás” szó egyetlen más ünnep leírásában sem szerepel. Mi a jelentése?] – עָצַרְתִּי אֶתְכֶם אֶצְלִי – „Magamnál tartottalak titeket”. – כְּמֶלֶךְ שֶׁזִּמֵּן אֶת בָּנָיו לִסְעֻדָּה לְכָךְ וְכָךְ יָמִים – Mint egy király, aki egy bizonyos számú napig [tartó] lakomára hívta gyermekeit, – כֵּיוָן שֶׁהִגִּיעַ זְמַנָּן לְהִפָּטֵר – [és] amikor elérkezett távozásuk ideje, – אָמַר – így szólt [hozzájuk]: – בָּנַי בְּבַקָּשָׁה מִכֶּם – „Gyermekeim, kérve kérlek titeket, – עַכְּבוּ עִמִּי עוֹד יוֹם אֶחָד – maradjatok velem még egy napig, – קָשָׁה עָלַי פְּרֵדַתְכֶם – távozástokat nehezen viselem.”
כָּל מְלֶאכֶת עֲבֹדָה – …semmiféle munkatevékenységet… – אֲפִלּוּ מְלָאכָה שֶׁהִיא עֲבוֹדָה לָכֶם – Még olyan munkát sem, ami szükséges számotokra, – שֶׁאִם לֹא תַעֲשׂוּהָ – mert amennyiben nem végzitek el azt, – יֵשׁ חֶסְרוֹן כִּיס בַּדָּבָר – veszteség ér majd [titeket] a dologgal kapcsolatban.
לֹא תַעֲשׂוּ – …ne végezzetek. – יָכוֹל – Netán – אַף חֻלּוֹ שֶׁל מוֹעֵד – [vonatkozik] a félünnep napjaira is, – יְהֵא אָסוּר בִּמְלֶאכֶת עֲבוֹדָה – hogy [minden] munkatevékenység tilos? [Még az olyan munka is, amely, ha nem kerül időben elvégzésre, anyagi veszteséget okoz?] – תַּלְמוּד לוֹמַר – A Tóra ezért azt mondja: – הִוא – „[visszatartás] az.” [És az „az” korlátozásra utal, vagyis az ünnepnapokon mindenféle munka tilos, a félünnepi napokon viszont nem; ilyenkor el lehet végezni az olyan munkákat, amelyek elhanyagolása pénzügyi veszteséget okozna.]
וּלְקַחְתֶּם לָכֶם בַּיּוֹם הָרִאשׁוֹן פְּרִי עֵץ הָדָר כַּפֹּת תְּמָרִים וַעֲנַף עֵץ עָבֹת וְעַרְבֵי נָחַל, וּשְׂמַחְתֶּם לִפְנֵי יהוה אֱלֹהֵיכֶם שִׁבְעַת יָמִים. (ויקרא כג, מ)
És vegyetek magatokhoz az első napon díszfának gyümölcsét, pálmaágakat és kötéllombú fának és fűzfának a gallyát és vigadjatok az Örökkévaló, a ti Istenetek színe előtt hét napon át. (3Mózes23:40.)
פְּרִי עֵץ הָדָר – …díszfának gyümölcsét… – עֵץ שֶׁטַּעַם עֵצוֹ וּפִרְיוֹ שָׁוֶה – Egy fáét, amelynek fája és gyümölcse ugyanolyan ízű.[26]
הָדָר – …dísz (hádár)… – הַדָּר בְּאִילָנוֹ מִשָּׁנָה לְשָׁנָה – Amely évről évre a fáján marad. [A „hádár” („dísz”) szó eltérő pontozással (de megegyező kiejtéssel): „az, amelyik lakik/tartózkodik”.] – וְזֶהוּ אֶתְרוֹג – Ez az etrog (cédrátcitrom). [Mivel ennek a gyümölcsnek két, sőt néha három év is kell ahhoz, hogy beérjen, több évig is rajtamarad a fán.]
כַּפֹּת תְּמָרִים – …pálmaágakat (kápot tmárim)… – חָסֵר וָי”ו – [Mivel a „kápot” („ágak”) szó] váv [a többesszám jele] nélkül [olvasható a szövegben], – לִמֵּד – ez azt tanítja, – שֶׁאֵינָהּ אֶלָּא אַחַת – hogy csupán egy [pálmaág kell a csokorba].
וַעֲנַף עֵץ עָבֹת – És kötéllombú fának… a gallyát. – שֶׁעֲנָפָיו קְלוּעִים – Amelynek ágai egymásba fonódnak, – כַּעֲבוֹתוֹת וְכַחֲבָלִים – mint a kötelek és mint a zsinórok, – וְזֶהוּ הֲדַס – és ez a mirtusz, –הֶעָשֹוּי כְּמִין קְלִיעָה – amely hajfonatszerűen nő [azaz levelei között átfedés van].
מִחוּץ לְפָרֹכֶת הָעֵדֻת בְּאֹהֶל מוֹעֵד יַעֲרֹךְ אֹתוֹ אַהֲרֹן מֵעֶרֶב עַד בֹּקֶר לִפְנֵי יהוה תָּמִיד, חֻקַּת עוֹלָם לְדֹרֹתֵיכֶם. (ויקרא כד, ג)
A Bizonyságon levő kárpiton kívül, a Találkozás sátorában rendezze el Áron estétől reggelig az Örökkévaló színe előtt, állandóan, örök törvény legyen ez nemzedékeiteken át. (3Mózes 24:3.)
לְפָרֹכֶת הָעֵדֻת – A Bizonyságon levő kárpit… – שֶׁלִּפְנֵי הָאָרוֹן – Amely a Frigyláda előtt függ, – שֶׁהוּא קָרוּי עֵדוּת – amit [a Frigyládát] „Bizonyság”-nak neveznek. [Mert a Bizonyság kőtáblái vannak elhelyezve benne.] – וְרַבּוֹתֵינוּ דָּרְשׁוּ – És bölcseink értelmezése szerint [a „Bizonyság”, inkább] – עַל נֵר מַעֲרָבִי – a [Menóra] nyugati lámpására [utal], – שֶׁהוּא עֵדוּת לְכָל בָּאֵי עוֹלָם – amely [hosszan égésével] bizonyság a világ összes lakója számára, – שֶׁהַשְּׁכִינָה שׁוֹרָה בְּיִשְׂרָאֵל – hogy a Söchiná (az Isteni Jelenlét) Izrael körében lakozik, – שֶׁנּוֹתֵן בָּהּ שֶׁמֶן כְּמִדַּת חַבְרוֹתֶיהָ – mert [a kohén] ugyanannyi olajat tölt bele, mint a többi lámpásba, – וּמִמֶּנָּה הָיָה מַתְחִיל – [és] ezzel kezdi [a lámpások meggyújtását], – וּבָהּ הָיָה מְסַיֵּם – és ezzel [is] fejezi be. [Bölcseink magyarázata szerint a „Bizonyság” nem a versben előbb említett Frigyládára, hanem magára a később szereplő Menórára vonatkozik.]
יַעֲרֹךְ אֹתוֹ אַהֲרֹן מֵעֶרֶב עַד בֹּקֶר – …rendezze el Áron, [hogy égjen,] estétől reggelig… – יַעֲרוֹךְ אוֹתוֹ עֲרִיכָה הָרְאוּיָה – Megfelelő módon kell elrendeznie, – לְמִדַּת כָּל הַלַּיְלָה – az egész éjjelre elegendően,[hogy egész éjjel égjenek]. – וְשִׁעֲרוּ חֲכָמִים חֲצִי לֹג לְכָל נֵר וָנֵר – A bölcsek [ezt] lámpánként fél log-ban[27] határozták meg. – וְהֵן כְּדַאי אַף לְלֵילֵי תְּקוּפַת טֵבֵת – És ez még a tévét havi időszak [vagyis a tél hosszabb] éjjeleire is elegendő volt; – וּמִדָּה זוֹ הֻקְבְּעָה לָהֶם – és ez a mennyiség állandó [a mécsesek számára az egész évre].
וְנָתַתָּ עַל הַמַּעֲרֶכֶת לְבֹנָה זַכָּה, וְהָיְתָה לַלֶּחֶם לְאַזְכָּרָה אִשֶּׁה לַיהוה. (ויקרא כד, ז)
És tégy mindegyik sorra tiszta tömjént, hogy legyen a kenyérnek emlékeztető részül, tűzáldozatul az Örökkévalónak. (3Mózes 24:7.)
וְנָתַתָּ עַל הַמַּעֲרֶכֶת – És tégy mindegyik sorra… – עַל כָּל אַחַת מִשְׁתֵּי הַמַּעֲרָכוֹת – A két sor mindegyikére. – הָיוּ שְׁנֵי בָזִיכֵי לְבוֹנָה – [Összesen] két tálka tömjén volt, – מְלֹא קֹמֶץ לְכָל אֶחָת – egy maroknyi [tömjén] minden egyes [tálka] számára.
וְהָיְתָה – …hogy legyen… – הַלְּבוֹנָה הַזֹּאת – a tömjén.
לַלֶּחֶם לְאַזְכָּרָה – …a kenyérnek emlékeztető részül… – שֶׁאֵין מִן הַלֶּחֶם לְגָבֹהַּ כְּלוּם – Mivel a kenyérből semmi sem lett felajánlva a Legfelsőbbnek, – אֶלָּא הַלְּבוֹנָה נִקְטֶרֶת – csakis a tömjént égették el, –כְּשֶׁמְּסַלְּקִין אוֹתוֹ – amikor elvették a kenyeret az Asztalról – בְּכָל שַׁבָּת וְשַׁבָּת – szombatról szombatra; – וְהִיא לְזִכָּרוֹן לַלֶּחֶם – és ez [vagyis a tömjén] a kenyér emlékeztető része, – שֶׁעַל יָדָהּ הוּא נִזְכָּר לְמַעְלָה– mert ennek révén [a kenyérről] megemlékeztetik a Mennyekben. – כַּקֹּמֶץ – olyan ez, mint a maroknyi, – שֶׁהוּא אַזְכָּרָה לַמִּנְחָה – amely a lisztáldozat emlékeztető része.[28]
וַיֵּצֵא בֶּן אִשָּׁה יִשְׂרְאֵלִית וְהוּא בֶּן אִישׁ מִצְרִי בְּתוֹךְ בְּנֵי יִשְׂרָאֵל, וַיִּנָּצוּ בַּמַּחֲנֶה בֶּן הַיִּשְׂרְאֵלִית וְאִישׁ הַיִּשְׂרְאֵלִי. (ויקרא כד, י)
És egy izraelita nő fia, aki egyiptomi embernek volt a fia, kiment Izráel fiai közé, és civódtak a táborban az izraelita nő fia és egy izraelita ember. (3Mózes 24:10.)
וַיֵּצֵא בֶּן אִשָּׁה יִשְׂרְאֵלִית – És egy izraelita nő fia… kiment… – מֵהֵיכָן יָצָא – Honnét ment ki? – רַבִּי לֵוִי אוֹמֵר – Lévi rabbi azt mondja: – מֵעוֹלָמוֹ יָצָא – Kiment a világából. [Elhagyta ezt a világot, azaz olyan bűnt követett el, amelyért halállal kell lakolnia.]
– רַבִּי בֶּרֶכְיָה אוֹמֵר – Berechjá rabbi azt mondja: – מִפַּרְשָׁה שֶׁלְּמַעְלָה יָצָא – A fentebbi passzusból ment ki. [Azaz befejezte a fentebbi, a Szentély Asztalára helyezendő színkenyerekről szóló passzus tanulmányozását.] – לִגְלֵג וְאָמַר – Gúnyt űzött [a színkenyerekből], mondván: – בְּיוֹם הַשַּׁבָּת יַעַרְכֶנּוּ – „»Minden szombatnapon hozza rendbe!«[29] – דֶּרֶךְ הַמֶּלֶךְ לֶאֱכֹל פַּת חַמָּה בְּכָל יוֹם – Egy király minden nap [friss,] meleg kenyeret szokott enni; – שֶׁמָּא פַּת צוֹנֶנֶת שֶׁל תִּשְׁעָה יָמִים – netán akkor [Neki az a szokása, hogy] hideg, kilenc napos kenyeret [eszik?]?”[30] – בִּתְמִיָה – Kérdezte [gúnyosan]. [Emagyarázat szerint a „kiment” azt jelenti, hogy az Eljövendő Világot hagyta el, azaz olyan bűnt követett el, amely miatt elveszítette az Eljövendő Világból neki jutó örökrészt.]
– וּמַתְנִיתָא אָמְרָה – Egy brájtá szerint: – מִבֵּית דִּינוֹ שֶׁל מֹשֶׁה יָצָא מְחֻיָּב – Vesztesként távozott Mózes bírósága elől. – בָּא לִטַּע אָהֳלוֹ בְּתוֹךְ מַחֲנֵה דָן – [Ugyanis] a sátrát Dán törzsének [amelyhez anyja tartozott] közepette verte fel. – אָמְרוּ לוֹ – Azok megkérdezték tőle: – מַה טִּיבְךָ לְכַאן – „Mi jogon vagy te itt?” – אָמַר לָהֶם – Ő [erre] azt felelte nekik: – מִבְּנֵי דָּן אֲנִי – „Én Dán leszármazottai közül való vagyok.” – אָמְרוּ לוֹ – Ők azt mondták neki: – אִישׁ עַל דִּגְלוֹ – „»Ki-ki a zászlajánál, – בְאֹתֹת לְבֵית אֲבֹתָם – atyáik házának jeleivel táborozzanak,«[31] – כְּתִיב – meg van írva [a Tórában].” [Ez arra utal, hogy csupán azoknak van joga ezzel
a törzzsel együtt táborozni, akik apai ágon vannak rokonságban vele. Ez az ember pedig az anya révén tartott rá igényt, hogy a törzs tagjai között tartsák számon.] – נִכְנַס לְבֵית דִּינוֹ שֶׁל מֹשֶׁה – Mózes bírósága elé járult, – וְיָצָא מְחֻיָּב – és vesztesként távozott [azaz ellene ítéltek]. – עָמַד וְגִדֵּף – [Mire aztán] fogta magát, és nekiállt káromolni [az Örökkévalót].
בֶּן אִישׁ מִצְרִי – …aki egyiptomi embernek volt a fia… – הוּא הַמִּצְרִי שֶׁהָרַג מֹשֶׁה – Ő volt az az egyiptomi, akit Mózes megölt.[32]
בְּתוֹךְ בְּנֵי יִשְׂרָאֵל – …Izráel fiai közé… – מְלַמֵּד שֶׁנִּתְגַּיֵּר – [Ez] azt tanítja, hogy [ez a férfi] betért [a zsidóságba]. [Azaz habár zsidó volt, és szó szerint nem kellett betérnie, ez azt jelenti hogy anyja – és nem apja családját követte, ahogyan a vers hangsúlyozza, hogy a férfi az izraeliták „között” volt. (Náchmánidész)]
וַיִּנָּצוּ בַּמַּחֲנֶה – …és civódtak a táborban… – עַל עִסְקֵי הַמַּחֲנֶה – [Ez nem értelmezhető úgy, hogy a „táborban” arra utal, hogy a nyilvánosság előtt káromkodott, hiszen az istenkáromlásért akkor is halálbüntetés jár, ha az nem nyilvánosan történt. Így hát a „táborban” úgy értelmezendő, hogy] a táborral [kapcsolatos] dolgokat illetően [volt a civakodás].
וְאִישׁ הַיִּשְׂרְאֵלִי – …és egy izraelita ember. – זֶה שֶׁכְּנֶגְדּוֹ – Az, aki ellene volt, – שֶׁמִּחָה בוֹ מִטַּע אָהֳלוֹ – aki ellenezte, hogy [a körükben] verje fel a sátrát.
וַיַּנִּיחֻהוּ בַּמִּשְׁמָר, לִפְרֹשׁ לָהֶם עַל פִּי יהוה. (ויקרא כד, יב)
És őrizet alá vették őt, hogy döntést nyerjenek az Örökkévaló igéje szerint. (3Mózes 24:12.)
וַיַּנִּיחֻהוּ – És őrizet alá vették őt… – לְבַדּוֹ – [Őt] egyedül, – וְלֹא הִנִּיחוּ מְקוֹשֵׁשׁ עִמּוֹ – és nem zárták össze vele a fagyűjtögetőt,[33] – שֶׁשְּׁנֵיהֶם – noha mindketten – הָיוּ בְּפֶרֶק אֶחָד – egy ugyanazon időszakban voltak [őrizetben]. – וְיוֹדְעִים הָיוּ שֶׁהַמְקוֹשֵׁשׁ בְּמִיתָה – Tudták [ugyanis], hogy arra, aki fát gyűjtött [szombaton], halál [várt],[34] – אֲבָל לֹא פֹרַשׁ לָהֶם בְּאֵיזוֹ מִיתָה – a kivégzés módjáról azonban még nem kaptak utasítást. – לְכָךְ נֶאֱמַר – Ezért áll [a Szentírásban]:[35] – כִּי לֹא פֹרַשׁ מַה יֵּעָשֶֹה לוֹ – „Mert nem volt kifejtve, mi történjék vele.” – אֲבָל בִּמְקַלֵּל הוּא אוֹמֵר – Az istenkáromlót illetően azonban azt mondja [az Írás versünkben]: – לִפְרֹשׁ לָהֶם – „…hogy döntést nyerjenek”; – שֶׁלֹּא הָיוּ יוֹדְעִים אִם חַיָּב מִיתָה אִם לָאו – mert azt sem tudták, hogy halált érdemel vagy sem.
וּמַכֵּה בְהֵמָה יְשַׁלְּמֶנָּה, וּמַכֵּה אָדָם יוּמָת. (ויקרא כד, כא)
Aki agyonüt barmot, fizesse meg; és aki agyonüt embert, ölessék meg. (3Mózes 24:21.)
וּמַכֵּה בְהֵמָה יְשַׁלְּמֶנָּה – Aki agyonüt barmot, fizesse meg… – לְמַעְלָה דִּבֶּר – Fentebb[36] arról beszélt, – בְּהוֹרֵג בְּהֵמָה – aki megöl egy állatot, – וְכַאן דִּבֵּר – itt pedig arról beszél, – בָּעוֹשֶׂה בָהּ חַבּוּרָה– aki sebet ejt rajta.
וּמַכֵּה אָדָם יוּמָת – …és aki agyonüt embert, ölessék meg. – אֲפִלּוּ לֹא הֲרָגוֹ אֶלָּא עָשָׂה בוֹ חַבּוּרָה – Még ha nem ölte is meg, hanem [csupán] megsebesítette, – שֶׁלֹא נֶאֱמַר כַּאן נֶפֶשׁ – mert itt nem hangzik el a „lélek” szó.[37] – וּבְמַכֵּה אָבִיו וְאִמּוֹ דִּבֶּר הַכָּתוּב – És [ez] a vers arról beszél, aki apját vagy anyját üti meg. [Hiszen másképp miért hoznánk halálos ítéletet olyan sebért, ami nem is halálos?]
– וּבָא לְהַקִּישׁוֹ – És [ez a vers rész azért került ide], hogy összehasonlíthassuk [ezt az esetet] –לְמַכֵּה בְהֵמָה – azzal, amikor valaki megüt egy állatot: – מַה מַּכֵּה בְהֵמָה – mert amiképpen az, aki megüt egy állatot, – מֵחַיִּים – [amikor az állat] életben van, [büntetendő, és a büntetése az, hogy meg kell térítenie a kárt,] – אַף מַכֵּה אָבִיו – ugyanígy az [is], aki megüti az apját, – מֵחַיִּים – [csak akkor büntetendő halálbüntetésel, amikor az apja] életben van; – פְּרָט – [ám ez alól] kivétel az, –לְמַכֶּה אַחַר מִיתָה – aki [az apját vagy az anyját azok] halála után üti meg [vagyis a holttestüket]. –לְפִי שֶׁמָּצִינוּ שֶׁהַמְקַלְּלוֹ – [Ugyanis] mivel azt találjuk, hogy az, aki átkozza – לְאַחַר מִיתָה – [apját vagy anyját, még akár azok] halálát követően [is], – חַיָּב – halál[büntetést] érdemel, – הֻצְרַךְ לוֹמַר – [a Tóra emiatt] szükségesnek tartotta hangsúlyozni – בְּמַּכֶּה – azzal [az emberrel] kapcsolatban, aki [valamelyik szülőjének a holttestét] üti meg, – שֶׁפָּטוּר – hogy ez [az ember] mentesül [a halálbüntetés alól].
– וּמַה – [Ez az összevetés fordított esetben is megállja a helyét, vagyis:] Amiképpen – בִּבְהֵמָה בְּחַבָּלָה – egy állat megsebesítéséért [kell az elkövetőnek fizetnie kártérítést], – שֶׁאִם אֵין חַבָּלָה אֵין תַּשְׁלוּמִין – [ugyanis] ha nincs seb, akkor fizetni sem kell, – אַף מַכֵּה אָבִיו – azonképpen annak, aki megüti az apját, – אֵינוֹ חַיָּב – sem kell [halállal] lakolnia [addig], – עַד שֶׁיַּעֲשֶֹה בוֹ חַבּוּרָה – amíg nem sebesíti meg [a szülőjét].
מִשְׁפַּט אֶחָד יִהְיֶה לָכֶם כַּגֵּר כָּאֶזְרָח יִהְיֶה, כִּי אֲנִי יהוה אֱלֹהֵיכֶם. (ויקרא כד, כב)
Egyféle törvény legyen számotokra, a jövevény számára éppúgy, mint az idevaló számára, mert Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. (3Mózes 24:22.)
אֲנִי ה’ אֱלֹהֵיכֶם – …mert Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. – אֱלֹהֵי כֻּלְּכֶם – Mindnyájatok Istene; – כְּשֵׁם שֶׁאֲנִי מְיַחֵד שְׁמִי עֲלֵיכֶם – amiképpen hozzátok kötöm Nevemet, – כָּךְ אֲנִי מְיַחֵד שְׁמִי עַל הַגֵּרִים – úgy kötöm azt a betértekhez [is].
[1] Olyan, aki egy kohén és egy számára tiltott, például elvált nő házasságából született.
[2] Lásd 5Mózes 14:1.
[3] Azaz a szemek közötti függőleges sávban a homlok, vagyis a hajvonal fölött, ahová a fejre valótfilin-t helyezik.
[4] Uo. 14:1.
[5] Lásd a 2Mózes 21:6-hoz tartozó Rási-kommentárhoz írt 3. lábj.
[6] Uo.
[7] 3Mózes 19:27.
[8] Uo. 19:28.
[9] Az onén, egyike a hét fajta gyászolónak (fiúgyermek, lánygyermek, anya, apa, fivér, nővér, házastárs) valamely rokon halálának a napján.
[10] Máláchi 1:8.
[11] 4Mózes 6:13.
[12] 5Mózes 34:6.
[13] Nászo 32.
[14] Ezzel kapcsolatban lásd a 3Mózes 1:14-hez tartozó Rási-kommentárt.
[15] Ellentétben az olyan kötelezettséggel, amely az országra, azaz Izrael országára vonatkozik, mint amilyen például a máászer (a levita tized), a trumá és az ehhez hasonlók, ez a micva a személyre vonatkozik – ez a személy kötelezettsége, függetlenül attól, hogy az illető hol él (ilyen például a sábát, a sáátnéz viselésének tilalma, stb.).
[16] Uo. 22:18.
[17] Uo. 7:15.
[18] Dániel 3:18.
[19] 12:8.
[20] A teljes brájtá a Torát Kohánimban így szól: Az ember azt hihetné, hogy még chol hámoéd-kor,fékünnepkor is tilos a munka. Ezért van írva: „ünneplő gyülekezés az” (lentebb, a 36. vers), [ami arra utal,] hogy [ünnepnapon] tilos az a munka is, aminek felfügesztése veszteséggel jár, chol hámoéd-kor azonban ez a munka nem tilos. Vagyis mivel a félünnepen csak a veszteséggel járó munka van megengedve, innen tudjuk, hogy ünnepen még ez is tilos.
[21] Tulajdonképpen mind a négy irányban lenget, ahogyan azt Jochánán rabbi a Talmud,Mönáchot 62a-ben elmagyarázza.
[22] Lásd fentebb, a 11. verset.
[23] Lásd: 3Mózes 19:9.
[24] 5Mózes 24:19.
[25] Lásd 1Mózes 22:1-13.
[26] Az esszenciák, amelyek a gyümölcs különleges aromáját adják, a fa leveleiben és fájában is megtalálhatók, így mind hasonló ízű. (Samson Raphael Hirsch rabbi)
[27] Kb 2,75 dl.
[28] 3Mózes 2:2.
[29] 8. vers.
[30] Mivel ezeket a kenyereket még a szombat bejövetele előtt, pénteken sütötték, és csak a következő szombaton, azaz a kilencedik napon ették meg.
[31] 4Mózes 2:2.
[32] 2Mózes 2:11-12.
[33] Lásd 4Mózes 15:32-36.
[34] 2Mózes 31:14.
[35] 4Mózes 15:34.
[36] 18. vers.
[37] Mint a 17. versben.
