Szemelvények Rásinak a Tórához írt kommentárjaiból

 

l Mózes folytatja Izrael gyermekeihez intézett búcsúbeszédét, ígéretet téve, hogy amennyiben hajlandóak teljesíteni a Tóra parancsolatait (micváit), jólétben élhetnek majd a földön, amelyet meghódítani és belakni készülnek, összhangban az Örökkévaló őseiknek tett ígéretével.
– 5Mózes 7:12–24., 8:1., 8:19–9:6.

l Mózes elmondja a népnek, hogy az a 40 év a sivatagban, mely idő alatt az Örökkévaló égből hullajtott mannával táplálta őket, arra volt jó, hogy megtanulják, „hogy nem csak kenyéren él az ember, hanem az Örökkévaló ajkának minden nyilatkozásán él az ember.”                                                      – 5Mózes 8:2–6.

l Mózes „tejjel-mézzel folyó” országként írja le a meghódítandó földterületet, olyan helynek, amely meg van áldva a „hét fajtával” (búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma, olajbogyó és datolya), és amely az isteni gondviselés központja ezen a világon. Mózes utasítja a népet, hogy pusztítsák el az ország korábbi urainak bálványait, és óva inti őket, nehogy fennhéjázóvá váljanak, és azt gondolják: „az én erőm és kezem hatalma szerezte nekem ezt a dús eredményt.”
– 5Mózes 7:25–26., 8:7–18., 11:8–12.

l Mózes megfeddi őket első nemzedékük gyarlóságaiért, emlékezetükbe idézve az aranyborjú imádását, és az amiatt összetört első pár kőtáblát, Korách lázadását, a kémek bűnét; azt, hogy Táveérában, Mászában és Kivrót-Hátáávában („A Bujaság Sírjai”) is felgerjesztették az Örökkévaló haragját; „Engedetlenkedők voltatok az Örökkévaló iránt,” mondja nekik Mózes, „amióta csak ismerlek benneteket.” Ugyanakkor az Örökkévaló bűneik iránti elnéző jóindulatáról is beszél Mózes, és a második pár kőtábláról, amelyet Isten a bűnbánatukat követően adott nekik.    – 5Mózes 9:7–10:11.,

l A heti szakasz egyik kulcsfontosságú passzusa a Smá második szakasza, amely megismétli a Smá első szakaszában felsorolt alapvető micvákat, leírja, milyen jutalom jár Isten parancsolatainak teljesítéséért, illetve milyen büntetés (éhínség és számkivetés) elhanyagolásuk miatt. Ez a hetiszakasz a forrása az imádkozásra illetve az étkezést követő asztali áldásra vonatkozó kötelességnek, valamint utalás történik benne a halottaknak a messiási korszakban bekövetkező feltámadására is.                                                      – 5Mózes8:10., 11:13–25.

 

וְהָיָה עֵקֶב תִּשְׁמְעוּן אֵת הַמִּשְׁפָּטִים הָאֵלֶּה וּשְׁמַרְתֶּם וַעֲשִׂיתֶם אֹתָם, וְשָׁמַר יהוה אֱלֹהֶיךָ לְךָ אֶת הַבְּרִית וְאֶת הַחֶסֶד אֲשֶׁר נִשְׁבַּע לַאֲבֹתֶיךָ. (דברים ז, יב)

És lészen annak folytán, hogy hallgattok ezekre a rendeletekre, és megőrzitek és teljesítitek azokat, és az Örökkévaló, a te Istened megőrzi számodra a szövetséget és a kegyelmet, amelyről esküt tett őseidnek. (5Mózes 7:12.)

וְהָיָה עֵקֶב תִּשְׁמְעוּן – És lészen annak folytán, hogy hallgattok… – אִם הַמִּצְווֹת קַלּוֹת – Ha még a kisebb parancsolatokra,[1] – שֶׁאָדָם דָּשׁ בַּעֲקֵבָיו – amelyeket az ember [időnként] lábbal tapos, –תִּשְׁמְעוּן – is hallgatni fogtok, [akkor]…

וְשָׁמַר ה’ אֱלֹהֶיךָ לְךָ אֶת הַבְּרִית וְגוֹ’ – …és az Örökkévaló, a te Istened megőrzi számodra… –יִשְׁמֹר לְךָ הַבְטָחָתוֹ – [Vagyis ha a fentieket megteszed, akkor Isten is] megtartja neked tett ígéretét. [Tehát az „és… megőrzi” nem része a mondat elejének, hanem annak következménye.]

 

הַמַּסֹּת הַגְּדֹלֹת אֲשֶׁר רָאוּ עֵינֶיךָ וְהָאֹתֹת וְהַמֹּפְתִים וְהַיָּד הַחֲזָקָה וְהַזְּרֹעַ הַנְּטוּיָה אֲשֶׁר הוֹצִאֲךָ יהוה אֱלֹהֶיךָ, כֵּן יַעֲשֶׂה יהוה אֱלֹהֶיךָ לְכָל הָעַמִּים אֲשֶׁר אַתָּה יָרֵא מִפְּנֵיהֶם. (דברים ז, יט)

A nagy próbákról, amelyeket láttak szemeid, a jelekről és a csodákról, az erős kézről és a kinyújtott karról, amellyel kivezetett téged az Örökkévaló, a te Istened; így fog tenni az Örökkévaló, a te Istened mindazokkal a népekkel, amelyektől félsz. (5Mózes 7:19.)

הַמַּסֹּת – …próbákról… – נִסְיוֹנוֹת – [vagyis] próbatételekről.

וְהָאֹתֹת – …jelekről… – כְּגוֹן וַיְהִי לְנָחָשׁ – Például [azok a csodálatos jelek, amelyekre még Egyiptomban került sor]:[2] „És kígyóvá változott” [a pásztorbot], – וְהָיוּ לְדָם בַּיַּבָּשֶׁת – vagy:[3] „[a víz…] vérré változik a száraz földön.”

וְהַמֹּפְתִים – …és a csodákról… – הַמַּכּוֹת הַמֻּפְלָאוֹת – A csodaszámba menő csapásokról.[4]

וְהַיָּד הַחֲזָקָה – …az erős kézről… – זֶה הַדֶּבֶר – Ez a dögvészre utal.[5]

וְהַזְּרֹעַ הַנְּטוּיָה – …és a kinyújtott karról… – זוֹ הַחֶרֶב – Ez utalás a kardra, – שֶׁל מַכַּת בְּכוֹרוֹת – amellyel az [egyiptomi] elsőszülötteket sújtotta [az Örökkévaló].[6]

 

וְנָשַׁל יהוה אֱלֹהֶיךָ אֶת הַגּוֹיִם הָאֵל מִפָּנֶיךָ מְעַט מְעָט, לֹא תוּכַל כַּלֹּתָם מַהֵר פֶּן תִּרְבֶּה עָלֶיךָ חַיַּת הַשָּׂדֶה. (דברים ז, כב)

Majd elhajtja az Örökkévaló, a te Istened ezeket a népeket előled lassanként, nem semmisítheted meg őket gyorsan, nehogy elsokasodjék körülötted a mező vadja. (5Mózes7:22.)

פֶּן תִּרְבֶּה עָלֶיךָ חַיַּת הַשָּׂדֶה – …nehogy elsokasodjék körülötted a mező vadja. – וַהֲלֹא – De hát nem úgy van-e, – אִם עוֹשִׂין רְצוֹנוֹ שֶׁל מָקוֹם – hogy ha teljesítik az Örökkévaló akaratát, – אֵין מִתְיָרְאִין מִן הַחַיָּה – akkor nem kell félniük a vadaktól, – שֶׁנֶּאֱמַר – amint írva van:[7] – וְחַיַּת הַשָּׂדֶה הָשְׁלְמָה לָּךְ – „A mezei vadak is kibékülnek veled”? – אֶלָּא גָּלוּי הָיָה לְפָנָיו – [Az Örökkévaló] mindazonáltal tudta, –שֶׁעֲתִידִין לַחֲטוֹא – hogy [Izrael fiai] óhatatlanul vétkezni fognak a jövőben. [A vers a zsidó honfoglalás idejéről beszél, amikor Izrael fiai sem gonoszak, sem tökéletesen igazak nem voltak. Arra érdemesek voltak, hogy győzelmet arassanak ellenségeik fölött, arra azonban már nem, hogy vadállatok elleni természetfeletti oltalomban is részesüljenek.]

 

כָּל הַמִּצְוָה אֲשֶׁר אָנֹכִי מְצַוְּךָ הַיּוֹם תִּשְׁמְרוּן לַעֲשׂוֹת, לְמַעַן תִּחְיוּן וּרְבִיתֶם וּבָאתֶם וִירִשְׁתֶּם אֶת הָאָרֶץ אֲשֶׁר נִשְׁבַּע יהוה לַאֲבֹתֵיכֶם. (דברים ח, א)

Mindazt a parancsolatot, amelyet én a mai napon neked parancsolok, tartsátok meg, hogy megtegyétek, azért, hogy éljetek és sokasodjatok, bemenjetek, és elfoglaljátok az országot, amelyről megesküdött az Örökkévaló őseiteknek. (5Mózes 8:1.)

כָּל הַמִּצְוָה – Mindazt a parancsolatot… – כִּפְשׁוּטוֹ – [Az első magyarázat szerint ez] szó szerint értendő. – וּמִדְרָשׁ אַגָּדָה – Egy ágádá pedig így magyarázza: – אִם הִתְחַלְתָּ בְּמִצְוָה – [Mint ha az lenne írva: „Az egész parancsolatot”, vagyis] ha elkezdtél egy micvát, – גְּמוֹר אוֹתָהּ – fejezd is be, – שֶׁאֵינָהּ נִקְרֵאת – mert csak annak a nevéhez fűződik [a micvá], – אֶלָּא עַל שֵׁם הַגּוֹמְרָהּ – aki befejezi azt, –שֶׁנֶּאֱמַר – ahogy írva van:[8] – וְאֶת עַצְמוֹת יוֹסֵף – „József csontjait, – אֲשֶׁר הֶעֱלוּ בְנֵי יִשְׂרָאֵל מִמִּצְרַיִם – melyeket Izrael fiai hoztak fel Egyiptomból, – קָבְרוּ בִשְׁכֶם – Schemben temették el.” – וַהֲלֹא מֹשֶׁה לְבַדּוֹ נִתְעַסֵּק בָּהֶם – Nemde Mózes egyedül foglalkozott vele, – לְהַעֲלוֹתָם – hogy felhozza azokat?![9] – אֶלָּא לְפִי שֶׁלֹּא הִסְפִּיק לְגָמְרָהּ – De mivel ő már nem tudta befejezni – וּגְמָרוּהָ יִשְׂרָאֵל – és Izrael fejezte be, –נִקְרֵאת עַל שְׁמָם – ezért az ő nevükhöz fűződik [annak az érdeme].

 

שִׂמְלָתְךָ לֹא בָלְתָה מֵעָלֶיךָ וְרַגְלְךָ לֹא בָצֵקָה, זֶה אַרְבָּעִים שָׁנָה. (דברים ח, ד)

Ruhád nem kopott le rólad, és lábad nem dagadt meg ebben a negyven évben. (5Mózes 8:4.)

שִׂמְלָתְךָ לֹא בָלְתָה – Ruhád nem kopott le rólad… – עַנְנֵי כָבוֹד – Az Isteni Dicsőség felhői – הָיוּ שָׁפִים בִּכְסוּתָם – ledörgölték a szennyet az öltözékükről – וּמְגַהֲצִים אוֹתָם – és kivasalták azokat, – כְּמִין כֵּלִים מְגֻהָצִים – [hogy egészen úgy festettek,] mint a [frissen] vasalt ruhák; – וְאַף קְטַנֵּיהֶם כְּמוֹ שֶׁהָיוּ גְדֵלִים – és gyermekeik is, ahogy nőttek, – הָיָה גָּדֵל לְבוּשָׁן עִמָּהֶם – ruháik velük együtt tágultak, – כִּלְבוּשׁ הַזֶּה שֶׁל חֹמֶט – hasonlóan a csiga házához, – שֶׁגָּדֵל עִמּוֹ – amely vele együtt nő.

לֹא בָצֵקָה – …nem dagadt meg… – לֹא נָפְחָה כְּבָצֵק – Nem dagadt meg, mint a tészta. – כְּדֶרֶךְ הוֹלְכֵי יָחֵף – Rendszerint megtörténik azokkal, akik mezítláb gyalogolnak, – שֶׁרַגְלֵיהֶם נְפוּחוֹת – hogy feldagad a lábuk.[10]

 

וַיִּתֵּן יהוה אֵלַי אֶת שְׁנֵי לוּחֹת הָאֲבָנִים כְּתֻבִים בְּאֶצְבַּע אֱלֹהִים, וַעֲלֵיהֶם כְּכָל הַדְּבָרִים אֲשֶׁר דִּבֶּר יהוה עִמָּכֶם בָּהָר מִתּוֹךְ הָאֵשׁ בְּיוֹם הַקָּהָל. (דברים ט, י)

És az Örökkévaló átadta nekem a két kőtáblát, Isten ujjával írottat, és rajtuk mindazok az igék, amelyeket mondott nektek az Örökkévaló a hegyen, a tűz közepéből, a gyülekezés napján. (5Mózes 9:10.)

לוּחֹת – …kőtáblát (luchot)… – לוּחַת כְּתִיב – [A szövegben a] „luchát” [azaz az egyes számú] alak szerepel [mivel nem áll ו (váv) a ת (táv) előtt], – שֶׁשְּׁתֵּיהֶן שָׁווֹת – [utalva arra,] hogy mindkettő ugyanúgy nézett ki.

 

וָאֶתְנַפַּל לִפְנֵי יהוה כָּרִאשֹׁנָה אַרְבָּעִים יוֹם וְאַרְבָּעִים לַיְלָה לֶחֶם לֹא אָכַלְתִּי וּמַיִם לֹא שָׁתִיתִי, עַל כָּל חַטַּאתְכֶם אֲשֶׁר חֲטָאתֶם לַעֲשׂוֹת הָרַע בְּעֵינֵי יהוה לְהַכְעִיסוֹ. (דברים ט, יח)

És leborultam az Örökkévaló színe előtt, mint először, negyven nap és negyven éjjel; nem ettem kenyeret, és nem ittam vizet, minden bűnötök miatt, amelyet elkövettetek, cselekedvén azt, ami rossz az Örökkévaló szeme előtt, hogy ingereljétek Őt. (5Mózes 9:18.)

וָאֶתְנַפַּל לִפְנֵי ה’ כָּרִאשֹׁנָה אַרְבָּעִים יוֹם – És leborultam az Örökkévaló színe előtt, mint először, negyven nap… – שֶׁנֶּאֱמַר – Ahogy írva van:[11] – וְעַתָּה אֶעֱלֶה אֶל ה’ – „…most felmegyek az Örökkévalóhoz, – אוּלַי אֲכַפְּרָה – talán engesztelést szerezhetek.” – בְּאוֹתָהּ עֲלִיָּה – Abban a felmenetelben [másodszor] – נִתְעַכַּבְתִּי אַרְבָּעִים יוֹם – negyven napig időztem ott, – נִמְצְאוּ – úgy adódott tehát, – כָּלִים בְּעֶשְׂרִים וְתִּשְׁעָה בְּאָב – hogy áv hónap 29-én lett vége, – שֶׁהוּא עָלָה בִּשְׁמוֹנָה עָשָׂר בְּתַמּוּז – mivel támuz 18-án ment fel. – בּוֹ בַיּוֹם – Azon a napon [áv 29-én] – נִתְרַצָּה הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא לְיִשְׂרָאֵל – [Isten] megkegyelmezett Izraelnek, – וְאָמַר לְמֹשֶׁה – és azt mondta Mózesnek:[12] – פְּסָל לְךָ שְׁנֵי לֻחוֹת – „Faragj ki magadnak két kőtáblát…”. – עָשָׂה עוֹד אַרְבָּעִים יוֹם – Ezután még [harmadszor] negyven napig volt fent, – נִמְצְאוּ כָלִים בְּיוֹם הַכִּפּוּרִים – aminek a vége jom kipur napjára esett. – בּוֹ בַיּוֹם – Azon a napon – נִתְרַצָּה הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא לְיִשְׂרָאֵל בְּשִׂמְחָה – örömmel kegyelmezett meg Isten Izraelnek – וְאָמַר לוֹ לְמֹשֶׁה – és azt mondta Mózesnek:[13] – סָלַחְתִּי כִּדְבָרֶךָ – „Meg­bo­csá­tottam szavad szerint”. – לְכָךְ הֻקְבַּע – Ezért lett [ez a nap (jom kipur)]kijelölve – לִמְחִילָה וְלִסְלִיחָה – a megbocsátás és kö­nyö­rület [napjá]nak.

– וּמִנַּיִן – És honnan tudjuk, – שֶׁנִּתְרַצָּה בְּרָצוֹן שָׁלֵם – hogy [Isten] teljesen kiengesztelődött? – שֶׁנֶּאֱמַר בָּאַרְבָּעִים שֶׁל לוּחוֹת אַחֲרוֹנוֹת – Mert írva van a második tábla készítésének negyven napján:[14] –וְאָנֹכִי עָמַדְתִּי בָהָר כַּיָּמִים הָרִאשֹׁנִים – „Én pedig álltam a hegyen, a korábbi napok szerint” – מַה הָרִאשׁוֹנִים בְּרָצוֹן – [ebből az összehasonlításból azt tanulhatjuk:] ahogy az elsőnél nem haragudott [hiszen az még az aranyborjú készítése előtt volt], – אַף הָאַחֲרוֹנִים בְּרָצוֹן – ugyanúgy az utolsónál sem haragudott. – אֱמוֹר מֵעַתָּה – Innen pedig azt tanulhatod: – אֶמְצָעִיִּים הָיוּ בְּכָעַס – a középső [negyven napos] időszakban viszont haragudott.

 

בָּעֵת הַהִוא אָמַר יהוה אֵלַי פְּסָל לְךָ שְׁנֵי לוּחֹת אֲבָנִים כָּרִאשֹׁנִים וַעֲלֵה אֵלַי הָהָרָה, וְעָשִׂיתָ לְּךָ אֲרוֹן עֵץ. (דברים י, א)

Abban az időben mondta nekem az Örökkévaló: Faragj ki magadnak két kőtáblát, olyanokat, mint az elsők voltak, és jöjj fel hozzám a hegyre, és készíts magadnak egy ládát fából. (5Mózes10:1.)

בָּעֵת הַהִוא – Abban az időben… – לְסוֹף אַרְבָּעִים יוֹם – a negy­ven nap végén – נִתְרַצָּה לִי – kiegyezett velem – וְאָמַר לִי – és azt mondta nekem – פְּסָל לְךָ – …Faragj ki… – וְאַחַר כָּךְ – és csak azután –וְעָשִׂיתָ לְךָ אֲרוֹן – …készíts magadnak egy ládát fából. – וַאֲנִי עָשִׂיתִי אָרוֹן תְּחִלָּה – De én először készítettem a ládát,[15] – שֶׁכְּשֶׁאָבֹא וְהַלּוּחוֹת בְּיָדִי – hiszen amikor majd lejövök a kőtáblákkal a kezemben, – הֵיכָן אֶתְּנֵם – hova tenném azokat?

– וְלֹא זֶה הוּא הָאָרוֹן שֶׁעָשָׂה בְּצַלְאֵל – Ez nem az a láda, amelyet Becálél készített, – שֶׁהֲרֵי מִשְׁכָּן לֹא נִתְעַסְּקוּ בּוֹ עַד לְאַחַר יוֹם הַכִּפּוּרִים – mivel a Sátor építésével csak jom kipur után foglalkoztak. – כִּי בְּרִדְתּוֹ מִן הָהָר – Mert csak miután [Mózes végleg] lejött a hegyről – צִוָּה לָהֶם – parancsolta meg nekik, – עַל מְלֶאכֶת הַמִּשְׁכָּן – hogy építsék fel a Sátrat, – וּבְצַלְאֵל עָשָׂה מִשְׁכָּן תְּחִלָּה – és Becálél előbb csinálta a Sátrat – וְאַחַר כָּךְ – és csak utána – אָרוֹן וְכֵלִים – a ládát és a kellékeket. – נִמְצָא – Ebből tehát úgy tűnik, – זֶה אָרוֹן אַחֵר הָיָה – hogy ez egy másik láda volt. – וְזֶהוּ – Ez volt [az a láda], – שֶׁהָיָה יוֹצֵא עִמָּהֶם לַמִּלְחָמָה –  ami velük ment a há­bo-
rúk­ba, – וְאוֹתוֹ שֶׁעָשָׂה בְצַלְאֵל – és az, amit Becálél csinált – לֹא יָצָא לַמִּלְחָמָה – nem mehetett ki a háborúba. – אֶלָּא בִּימֵי עֵלִי – Éli idejében azonban [mégis] kivitték, – וְנֶעֶנְשׁוּ עָלָיו וְנִשְׁבָּה – és emiatt büntetésből zsákmányul esett [a frigyláda].[16]

 

וּבְנֵי יִשְׂרָאֵל נָסְעוּ מִבְּאֵרֹת בְּנֵי יַעֲקָן מוֹסֵרָה, שָׁם מֵת אַהֲרֹן וַיִּקָּבֵר שָׁם וַיְכַהֵן אֶלְעָזָר בְּנוֹ תַּחְתָּיו. מִשָּׁם נָסְעוּ הַגֻּדְגֹּדָה, וּמִן הַגֻּדְגֹּדָה יָטְבָתָה אֶרֶץ נַחֲלֵי מָיִם. (דברים י, ו-ז)

És Izráel fiai tovább vonultak Beérot-bené-Jáákánból Moszérába; ott halt meg Áron, és ott temettetett el, és átvette a papi szolgálatot fia, Elázár, helyette.Onnan vonultunk tovább Gudgódába, és Gudgódából Jotvátba, patakokban dús vidékre. (5Mózes 10:6-7.)

וּמִן הַגֻּדְגֹּדָה יָטְבָתָה – …és Gudgódából Jotvátba… – וּבְמוֹסֵרָה – Moszérában – עֲשִׂיתֶם אֵבֶל כָּבֵד – mély gyászt viseltetek – עַל מִיתָתוֹ שֶׁל אַהֲרֹן – Áron halála miatt, – שֶׁגָּרְמָה לָכֶם זֹאת – amely ezt hozta rátok, – וְנִדְמָה לָכֶם – és úgy tűnt nektek, – כְּאִלּוּ מֵת שָׁם – mintha [Áron] ott halt volna meg. [Pedig Hor hegyen hunyt el.[17]]

– וְסָמַךְ מֹשֶׁה תּוֹכָחָה זוֹ לִשְׁבִירַת הַלּוּחוֹת – Mózes ezt a dorgálást a kőtáblák összetörése mellett említette – לוֹמַר – azt tanítandó, – שֶׁקָּשָׁה מִיתָתָן שֶׁל צַדִּיקִים – hogy az igazak halála legalább annyira nehéz – לִפְנֵי הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – Isten előtt, – כְּיּוֹם שֶׁנִּשְׁתַּבְּרוּ בוֹ הַלּוּחוֹת – mint az a nap, amikor a kőtáblák összetörtek. – וּלְהוֹדִיעֲךָ – És hogy tudassa veled, – שֶׁהֻקְשָׁה לוֹ – hogy legalább annyira súlyos volt [Isten előtt], – מַה שֶּׁאָמְרוּ – amikor [Izrael fiai] azt követelték:[18] – נִתְּנָה רֹאשׁ – „Válasszunk vezért,” – לִפְרֹשׁ מִמֶּנּוּ – hogy elforduljanak Tőle,[19] – כַּיּוֹם שֶׁעָשׂוּ בוֹ אֶת הָעֵגֶל – mint azon a napon, amikor elkészítették az [arany]borjút.

 

וְאָנֹכִי עָמַדְתִּי בָהָר כַּיָּמִים הָרִאשֹׁנִים אַרְבָּעִים יוֹם וְאַרְבָּעִים לָיְלָה, וַיִּשְׁמַע יהוה אֵלַי גַּם בַּפַּעַם הַהִוא לֹא אָבָה יהוה הַשְׁחִיתֶךָ. (דברים י, י)

És én a hegyen maradtam, mint az első időben; negyven nap és negyven éjjel – és meghallgatott engem az Örökkévaló ekkor is; az Örökkévaló nem akart elveszteni téged.(5Mózes 10:10.)

וְאָנֹכִי עָמַדְתִּי בָהָר – És én a hegyen maradtam… – לְקַבֵּל הַלּוּחוֹת הָאַחֲרוֹנוֹת – Hogy átvegyem a végső kőtáblákat. – וּלְפִי שֶׁלֹּא פֵרַשׁ לְמַעְלָה – Mivel fentebb[20] nem határozta meg pontosan, – כַּמָּה עָמַד בָּהָר – mennyi ideig maradt a hegyen – בַּעֲלִיָּה אַחֲרוֹנָה זוֹ – ezen utolsó fenntartózkodása idején, – חָזַר וְהִתְחִיל בָּהּ – ezért most visszatér, hogy újra [beszéljen róla].

כַּיָּמִים הָרִאשֹׁנִים – …mint az első időben… – שֶׁל לוּחוֹת הָרִאשׁוֹנוֹת – [amikor] az első táblákkal [járt fenn]. – מַה הֵם בְּרָצוֹן – Amiképpen abban [a negyven napban] kegyes volt [az Örökkévaló Izrael iránt], – אַף אֵלּוּ בְּרָצוֹן – ugyanúgy ebben [a negyven napban] is kegyes volt. – אֲבָל הָאֶמְצָעִיִּים – Ám a közbülső [negyven nap], – שֶׁעָמַדְתִּי שָׁם לְהִתְפַּלֵּל עֲלֵיכֶם – amikor ott maradtam imádkozni értetek, –הָיוּ בְכָעַס – haragban telt. [Az Örökkévaló ekkor haragudott népére.]

 

וְעַתָּה יִשְׂרָאֵל מָה יהוה אֱלֹהֶיךָ שֹׁאֵל מֵעִמָּךְ, כִּי אִם לְיִרְאָה אֶת יהוה אֱלֹהֶיךָ לָלֶכֶת בְּכָל דְּרָכָיו וּלְאַהֲבָה אֹתוֹ וְלַעֲבֹד אֶת יהוה אֱלֹהֶיךָ בְּכָל לְבָבְךָ וּבְכָל נַפְשֶׁךָ. (דברים י, יב)

És most, ó Izrael, mit kíván az Örökkévaló, a te Istened tőled? Csak azt, hogy féld az Örökkévalót, a te Istenedet, hogy járj mindig az Ő útjain, hogy szeresd Őt és szolgáld az Örökkévalót, a te Istenedet egész szíveddel és egész lelkeddel. (5Mózes 10:12.)

וְעַתָּה יִשְׂרָאֵל – És most, ó Izrael… – אַף עַל פִּי שֶׁעֲשִׂיתֶם כָּל זֹאת – Noha elkövetted mindezt, – עוֹדֶנּוּ רַחֲמָיו וְחִבָּתוֹ עֲלֵיכֶם – Ő (az Örökkévaló) változatlanul könyörületes és szeretetteljes irányodban, –וּמִכָּל מַה שֶּׁחֲטָאתֶם לְפָנָיו – olyannyira, hogy dacára minden Előtte elkövetett vétkednek, – אֵינוֹ שׁוֹאֵל מִכֶּם – Ő semmi egyebet nem kíván tőled, – כִּי אִם לְיִרְאָה וְגוֹ’ – …csak azt, hogy féld… – וְרַבּוֹתֵינוּ דָּרְשׁוּ מִכַּאן – Bölcseink arra következtetnek ebből, – הַכֹּל בִּידֵי שָׁמַיִם – hogy minden dolog az Ég kezében van, – חוּץ מִיִּרְאַת שָׁמַיִם – kivéve az istenfélelmet. [Vagyis az embernek szabad választása van, hogy válasszon a jó és a rossz között.]

 

כִּי יהוה אֱלֹהֵיכֶם הוּא אֱלֹהֵי הָאֱלֹהִים וַאֲדֹנֵי הָאֲדֹנִים, הָאֵל הַגָּדֹל הַגִּבֹּר וְהַנּוֹרָא אֲשֶׁר לֹא יִשָּׂא פָנִים וְלֹא יִקַּח שֹׁחַד. (דברים י, יז)

Mert az Örökkévaló, a ti Istenetek, a legfelsőbb hatalom és Úr az urak fölött, a nagy, hatalmas és félelmetes Isten, aki nem tekint személyre, és nem fogad el kedvezést. (5Mózes 10:17.)

וַאֲדֹנֵי הָאֲדֹנִים – …és Úr az urak fölött… – לֹא יוּכַל שׁוּם אָדוֹן – Semmilyen úr nem képes – לְהַצִּיל אֶתְכֶם מִיָּדוֹ – megmenteni téged az Ő kezétől.

לֹא יִשָּׂא פָנִים – …aki nem tekint személyre… – אִם תִּפְרְקוּ עֻלּוֹ – Ha leveted magadról az Ő igáját.

וְלֹא יִקַּח שֹׁחַד – …és nem fogad el kedvezést. – לְפַיְּסוֹ בְּמָמוֹן – [Attól, aki jótékony célra fordított] pénzzel akarná megbékíteni Őt, [ha ez csak azzal a céllal teszi, hogy kiváltsa bűnét. Ha azonban a jótékonykodást csupán a micva kedvéért teszi, akkor az bizony „megment a haláltól”[21]].

 

וַאֲשֶׁר עָשָׂה לְדָתָן וְלַאֲבִירָם בְּנֵי אֱלִיאָב בֶּן רְאוּבֵן אֲשֶׁר פָּצְתָה הָאָרֶץ אֶת פִּיהָ וַתִּבְלָעֵם וְאֶת בָּתֵּיהֶם וְאֶת אָהֳלֵיהֶם, וְאֵת כָּל הַיְקוּם אֲשֶׁר בְּרַגְלֵיהֶם בְּקֶרֶב כָּל יִשְׂרָאֵל. (דברים יא, ו)

És amit tett Dátánnal és Avirámmal, Eliávnak Reuvén fiának fiaival; hogyan tátotta ki száját a föld, és nyelte el őket és házaikat és sátraikat és minden javukat, amely lábuknál volt, egész Izráel közepette. (5Mózes 11:6.)

בְּקֶרֶב כָּל יִשְׂרָאֵל – …egész Izráel közepette. – כָּל מָקוֹם שֶׁהָיָה אֶחָד מֵהֶם בּוֹרֵחַ – Akárhová menekült valaki közülük, – הָאָרֶץ נִבְקַעַת מִתַּחְתָּיו וּבוֹלַעְתּוֹ – a föld ott meghasadt, és elnyelte őt. – אֵלּוּ דִּבְרֵי רַבִּי יְהוּדָה – Ezek Jehudá rabbi szavai. – אָמַר לוֹ רַבִּי נְחֶמְיָה – Nechemjá rabbi azt mondta erre neki: –וַהֲלֹא כְּבָר נֶאֱמַר – „De hát nem azt olvastuk,[22] hogy – וַתִּפְתַּח הָאָרֶץ אֶת פִּיהָ – »A föld megnyitotta száját,« – וְלֹא פִּיּוֹתֶיהָ – és nem azt, hogy »szájait«?” [Vagyis úgy tűnik, hogy csak egy helyen nyílt meg a föld szája, és nem bárhol, ahova valaki menekülni próbált.] – אָמַר לוֹ – [Jehudá rabbi erre] azt kérdezte: – וּמָה אֲנִי מְקַיֵּם – „Akkor miféle magyarázattal támaszthatom alá azt, hogy – בְּקֶרֶב כָּל יִשְׂרָאֵל – »Egész Izráel közepette«?” – אָמַר לוֹ – [Nechemjá rabbi erre] azt felelte: – שֶׁנַּעֲשֵׂית הָאָרֶץ מִדְרוֹן – „A föld lejteni kezdett, – כְּמַשְׁפֵּךְ – akár egy tölcsér [fala], – וְכָל מָקוֹם שֶׁהָיָה אֶחָד מֵהֶם – így aztán akárhol volt is valaki közülük, – הָיָה מִתְגַּלְגֵּל וּבָא – addig gurult, – עַד מְקוֹם הַבְּקִיעָה – amíg [bele nem zuhant] a repedésbe.”

וְאֵת כָּל הַיְקוּם אֲשֶׁר בְּרַגְלֵיהֶם – …és minden javukat, amely lábuknál volt… – זֶה מָמוֹנוֹ שֶׁל אָדָם – Ez [a szimbolikus kifejezés] az ember vagyonára utal, – שֶׁמַּעֲמִידוֹ עַל רַגְלָיו – amely megtartja őt a lábán.

 

וְהָאָרֶץ אֲשֶׁר אַתֶּם עֹבְרִים שָׁמָּה לְרִשְׁתָּהּ אֶרֶץ הָרִים וּבְקָעֹת, לִמְטַר הַשָּׁמַיִם תִּשְׁתֶּה מָּיִם. (דברים יא, יא)

De az az ország, ahova bementek, hogy elfoglaljátok, hegyes-völgyes ország, az égnek esőjéből iszik vizet. (5Mózes 11:11.)

אֶרֶץ הָרִים וּבְקָעֹת – …hegyes-völgyes ország… – מְשֻׁבָּח הָהָר מִן הַמִּישׁוֹר – A hegy értékesebb, mint a síkság, – שֶׁהַמִּישׁוֹר – ugyanis a síkságon – בְּבֵית כּוֹר – egy kor-nyi[23] földparcellán – אַתָּה זוֹרֵעַ כּוֹר – egy kor [magot] lehet elültetni, – אֲבָל הָהָר – míg a hegyen – בֵּית כּוֹר מִמֶּנּוּ – egy egy kor-nyi parcellába – חֲמֵשֶׁת כּוֹרִין – öt kor [gabonát lehet elvetni] – אַרְבָּעָה מֵאַרְבָּעָה שִׁפּוּעָיו – négyet a négy oldalán – וְאֶחָד בְּרֹאשׁוֹ – és egyet a csúcsán.

וּבְקָעֹת – …völgyes… – הֵן מִישׁוֹר – [Mivel az Írás itt a Szentföldet dicséri, ezért] ez [nyilván nem a bevethetetlen keskeny völgyekre utal, hanem] a sík területekre, [amelyek egyes dolgok termesztésére, illetve lakott területek építésére kifejezetten áldásosak.]

 

וְהָיָה אִם שָׁמֹעַ תִּשְׁמְעוּ אֶל מִצְוֹתַי אֲשֶׁר אָנֹכִי מְצַוֶּה אֶתְכֶם הַיּוֹם, לְאַהֲבָה אֶת יהוה אֱלֹהֵיכֶם וּלְעָבְדוֹ בְּכָל לְבַבְכֶם וּבְכָל נַפְשְׁכֶם. (דברים יא, יג)

És lészen, hogyha hallgatva hallgattok parancsolataimra, amelyeket ma parancsolok nektek, hogy szeressétek az Örökkévalót, a ti Isteneteket és szolgáljátok Őt egész szívetekkel és egész lelketekkel… (5Mózes 11:13.)

וְהָיָה אִם שָׁמֹעַ – És lészen, hogyha hallgatva hallgattok… – וְהָיָה מוּסָב עַל הָאָמוּר לְמַעְלָה – Az „És lészen” a fentebbi kijelentésre vonatkozik:[24] – לִמְטַר הַשָּׁמַיִם תִּשְׁתֶּה מָּיִם – „az égnek esőjéből iszik vizet.” [Vagyis ha „hallgatva hallgattok parancsolataimra,” akkor lesz eső, és lesz mit innotok.]

וְהָיָה אִם שָׁמֹעַ תִּשְׁמְעוּ – …hogyha hallgatva hallgattok… – אִם שָׁמוֹעַ בַּיָּשָׁן – Ha hallgattok a régire, [azaz, ha teljesítitek az ismerős micvákat,] – תִּשְׁמְעוּ בֶּחָדָשׁ – akkor hallgatni fogtok az újra is. [Azaz az új, még ismeretlen micvákat is teljesíteni fogjátok. Egyik micva szüli a másikat.] – וְכֵן – Hasonlóan: – וְהָיָה אִם שָׁכֹחַ תִּשְׁכַּח – „És lészen, hogy ha felejtve elfelejted.”[25] – אִם הִתְחַלְתָּ לִשְׁכּוֹחַ – Ha elkezdesz felejteni, – סוֹפְךָ שֶׁתִּשְׁכַּח כֻּלָּהּ – végül mindent elfelejtesz. – שֶׁכֵּן כְּתִיב בִּמְגִלַּת חֲסִידִים – Mert úgy van, ahogy meg van írva a Jámborok tekercsében:[26] – אִם תַּעַזְבֵנִי יוֹם – „Ha elhagysz Engem egy napra, – יוֹמַיִם אֶעֶזְבֶךָּ – Én két napra hagylak el.”

מְצַוֶּה אֶתְכֶם הַיּוֹם – …ma nektek parancsolok… – שֶׁיִּהְיוּ עֲלֵיכֶם חֲדָשִׁים – Olyan újnak kell, hogy legyenek számotokra, – כְּאִלּוּ שְׁמַעְתֶּם בּוֹ בַיּוֹם – mintha ma hallottátok volna őket először.

לְאַהֲבָה אֶת ה’ – …hogy szeressétek az Örökkévalót… – שֶׁלֹּא תֹאמַר – Nem szabad azt mondanod: – הֲרֵי אֲנִי לוֹמֵד בִּשְׁבִיל שֶׁאֶהְיֶה עָשִׁיר – „Azért fogok tanulni, hogy meggazdagodjak – בִּשְׁבִיל שֶׁאֶקָּרֵא רַב – vagy azért, hogy »rabbi«-nak nevezzenek – בִּשְׁבִיל שֶׁאֲקַבֵּל שָׂכָר – vagy azért, hogy jutalomban részesüljek.” – אֶלָּא כָּל מַה שֶּׁתַּעֲשֶׂה – Hanem amit teljesítesz, – עֲשֵׂה מֵאַהֲבָה – azt teljesítsd szeretettel, – וְסוֹף הַכָּבוֹד לָבֹא – és a dicsőség végül [úgyis] utolér.

וּלְעָבְדוֹ בְּכָל לְבַבְכֶם – …és szolgáljátok Őt egész szívetekkel… – עֲבוֹדָה שֶׁהִיא בַלֵּב – szívvel végzett szolgálattal, – וְזוֹ הִיא תְּפִלָּה – vagyis az imával, – שֶׁהַתְּפִלָּה קְרוּיָה עֲבוֹדָה – hiszen az imát, [szokták isteni] szolgálatnak nevezni, – שֶׁנֶּאֱמַר – ahogy írva van:[27] – אֱלָהָךְ דִּי אַנְתְּ פָּלַח לֵהּ בִּתְדִירָא – „A te Istened, akit te állandóan szolgálsz”. – וְכִי יֵשׁ פּוּלְחָן בְּבָבֶל – Van-e [áldozati] szolgálat Babilóniában? – אֶלָּא עַל שֶׁהָיָה מִתְפַּלֵּל – Valójában ez arra utalt, hogy [Dániel] imádkozott, – שֶׁנֶּאֱמַר – ahogy írva van:[28] – וְכַוִּין פְּתִיחָן לֵהּ וְגוֹ’ – „Jeruzsálem felé nyitott ablakai voltak felső szobájában [és háromszor napjában leborult térdeire, és imádkozott]…”. – וְכֵן בְּדָוִד הוּא אוֹמֵר – Dávidnál is így olvashatjuk:[29] – תִּכּוֹן תְּפִלָּתִי קְטֹרֶת לְפָנֶיךָ – „Álljon meg előtted imádságom füstölőszer gyanánt”.

בְּכָל לְבַבְכֶם וּבְכָל נַפְשְׁכֶם – …egész szívetekkel és egész lelketekkel. – וַהֲלֹא כְּבָר הִזְהִיר – Nemde már figyelmeztetett: – בְּכָל לְבָבְךָ וּבְכָל נַפְשְׁךָ – „…egész szíveddel, egész lelkeddel”?[30] – אֶלָּא אַזְהָרָה לַיָּחִיד – Akkor az egyes embert figyelmeztette, – אַזְהָרָה לַצִּבּוּר – most pedig az egész közösséget.

 

הִשָּׁמְרוּ לָכֶם פֶּן יִפְתֶּה לְבַבְכֶם, וְסַרְתֶּם וַעֲבַדְתֶּם אֱלֹהִים אֲחֵרִים וְהִשְׁתַּחֲוִיתֶם לָהֶם. (דברים יא, טז)

Óvakodjatok, nehogy csábításnak engedjen szívetek, és eltérjetek, és szolgáljatok idegen isteneket, és leboruljatok előttük. (5Mózes 11:16.)

הִשָּׁמְרוּ לָכֶם – Óvakodjatok… – כֵּיוָן שֶׁתִּהְיוּ אוֹכְלִים וּשְׂבֵעִים – Mert enni fogtok, és jóllaktok, – הִשָּׁמְרוּ לָכֶם – óvakodjatok, – שֶׁלֹּא תִּבְעֲטוּ – nehogy engedetlenekké váljatok, – שֶׁאֵין אָדָם מוֹרֵד – mert az ember nem lázadozik – בְּהַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – az Örökkévaló ellen, – אֶלָּא מִתּוֹךְ שְׂבִיעָה – csupán akkor, ha csömörig jóllakott, – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van:[31] – פֶּן תֹּאכַל וְשָׂבָעְתָּ – „nehogy midőn eszel és jóllaksz… – וּבְקָרְךָ וְצֹאנְךָ יִרְבְּיֻן – és midőn marhád, juhod sokasodik…,” – מַה הוּא אוֹמֵר אַחֲרָיו – és mi áll ezt követően? – וְרָם לְבָבֶךָ וְשָׁכַחְתָּ – „Akkor fennhéjázó legyen szíved, és elfelejtsd.”[32]

וְסַרְתֶּם – …és eltérjetek… – לִפְרוֹשׁ מִן הַתּוֹרָה – Azzal, hogy elhagyjátok a Tórát, – וּמִתּוֹךְ כָּךְ – és emiatt – וַעֲבַדְתֶּם אֱלֹהִים אֲחֵרִים – … szolgáljatok más isteneket. – שֶׁכֵּיוָן שֶׁאָדָם פּוֹרֵשׁ מִן הַתּוֹרָה – Mert ha az ember egyszer elhagyja a Tórát, – הוֹלֵךְ וּמִדַּבֵּק בַּעֲבוֹדָה זָרָה – akkor végül bálványimádó lesz. – וְכֵן דָּוִד אוֹמֵר – [Ehhez] hasonlóan Dávid [is] azt mondta:[33] – כִּי גֵרְשׁוּנִי הַיּוֹם – „Mert elűztek engem ma, – מֵהִסְתַּפֵּחַ בְּנַחֲלַת ה’ – hogy ne tartozzam az Örökkévaló örökségéhez, – לֵאמֹר לֵךְ עֲבֹד וְגוֹ’– és ezt mondták: Eredj, szolgálj [más isteneknek!]” – וּמִי אָמַר לוֹ כָּךְ – De hát ki mondta ezt neki? –אֶלָּא כֵּיוָן שֶׁאֲנִי מְגֹרָשׁ – [Dávid ezt] inkább [úgy értette, hogy:] mivel elűztek engem – מִלַּעֲסֹק בַּתּוֹרָה – a Tóra tanulásától, – הֲרֵינִי קָרוֹב לַעֲבֹד אֱלֹהִים אֲחֵרִים – íme, közel kerültem ahhoz, hogy idegen isteneket imádjak.

אֱלֹהִים אֲחֵרִים – …idegen isteneket… – שֶׁהֵם אֲחֵרִים לְעוֹבְדֵיהֶם – Idegenek azok számára, akik imádják őket. – צוֹעֵק אֵלָיו – Kiált hozzá (az istenéhez), – וְאֵינוֹ עוֹנֵהוּ – de az [istene] nem válaszol neki. – נִמְצָא עָשׂוּי לוֹ כַּנָּכְרִי – [Vagyis] olyan [mintha az isten] elidegenedett [volna] tőle [attól, aki imádja őt].

 

וְלִמַּדְתֶּם אֹתָם אֶת בְּנֵיכֶם לְדַבֵּר בָּם, בְּשִׁבְתְּךָ בְּבֵיתֶךָ וּבְלֶכְתְּךָ בַדֶּרֶךְ וּבְשָׁכְבְּךָ וּבְקוּמֶךָ. (דברים יא, יט)

Tanítsátok ezekre gyermekeiteket, beszélve róluk, mikor házadban ülsz, amikor az úton jársz, és amikor lefekszel, és amikor felkelsz. (5Mózes 11:19.)

לְדַבֵּר בָּם – …beszélve róluk… – מִשָּׁעָה שֶׁהַבֵּן יוֹדֵעַ לְדַבֵּר – Amikor a kisgyermek már tud beszélni, –לַמְּדֵהוּ – tanítsd meg őt:[34] – תּוֹרָה צִוָּה לָנוּ מֹשֶׁה – „A Tóra, melyet Mózes parancsolt nekünk…” mondatot, – שֶׁיְּהֵא זֶה לִמּוּד דִּבּוּרוֹ – hogy így tanítsák meg beszélni. – מִכַּאן אָמְרוּ – Innen mondják [bölcseink]: – כְּשֶׁהַתִּינוֹק מַתְחִיל לְדַבֵּר – amikor a kisgyermek elkezd beszélni, – אָבִיו מֵשִׂיחַ עִמּוֹ בִּלְשׁוֹן הַקֹּדֶשׁ – apja a szent nyelven (héberül) szóljon hozzá – וּמְלַמְּדוֹ תּוֹרָה – és tanítsa őt a Tórára. – וְאִם לֹא עָשָׂה כֵן – Ha nem így tesz, – הֲרֵי הוּא כְּאִלּוּ קוֹבְרוֹ – az olyan, mintha eltemetné őt, – שֶׁנֶּאֱמַר – ahogy írva van:[35] – וְלִמַּדְתֶּם אֹתָם אֶת בְּנֵיכֶם לְדַבֵּר בָּם וְגוֹ’ – „Tanítsátok ezekre gyermekeiteket, beszélve róluk…”. Azért, hogy…

 

לְמַעַן יִרְבּוּ יְמֵיכֶם וִימֵי בְנֵיכֶם עַל הָאֲדָמָה אֲשֶׁר נִשְׁבַּע יהוה לַאֲבֹתֵיכֶם לָתֵת לָהֶם, כִּימֵי הַשָּׁמַיִם עַל הָאָרֶץ. (דברים יא, כא)

Hogy sokasodjanak napjaitok és gyermekeitek napjai a földön, amelyről megesküdött az Örökkévaló őseiteknek, hogy nekik adja, mint az ég napjai a föld felett. (5Mózes 11:21.)

לְמַעַן יִרְבּוּ יְמֵיכֶם וִימֵי בְנֵיכֶם – …hogy sokasodjanak napjaitok és gyermekeitek napjai. – אִם עֲשִׂיתֶם כֵּן – Ha így tesztek, – יִרְבּוּ – sokasodni fognak [napjaitok és gyermekeitek napjai], – וְאִם לַאו– de ha nem, – לֹא יִרְבּוּ – akkor nem fognak sokasodni, – שֶׁדִּבְרֵי תוֹרָה נִדְרָשִׁין – ugyanis a Tóra kijelentései értelmezhetők – מִכְּלַל לַאו הֵן – úgy, hogy a negatív feltételezi a pozitívat, – וּמִכְּלָל הֵן לָאו – valamint a pozitív a negatívat.

לָתֵת לָהֶם – …hogy nekik adja… – לָתֵת לָכֶם אֵין כְּתִיב כַּאן – [Az, hogy] „nektek adja,” nem áll itt, –אֶלָּא לָתֵת לָהֶם – hanem [helyette az, hogy] „nekik adja”.– מִכַּאן מָצִינוּ לְמֵדִים – Vagyis arra következtetünk innen, – תְּחִיַּת הַמֵּתִים מִן הַתּוֹרָה – hogy a holtak feltámadása [tanának] eredete a Tórából való. [Vagyis maga a Tóra a forrása ennek a tannak. Mert hogy az ősatyák majd feltámadnak halottaikból, és letelepednek az országban.]

 

לֹא יִתְיַצֵּב אִישׁ בִּפְנֵיכֶם, פַּחְדְּכֶם וּמוֹרַאֲכֶם יִתֵּן יהוה אֱלֹהֵיכֶם עַל פְּנֵי כָל הָאָרֶץ אֲשֶׁר תִּדְרְכוּ בָהּ כַּאֲשֶׁר דִּבֶּר לָכֶם. (דברים יא, כה)

 Nem fog ellenetek fordulni férfi, tőletek való rettegést és félelmet ad majd az Örökkévaló, a ti Istenetek az egész országra, amelyre léptek, amint szólott hozzátok. (5Mózes 11:25.)

לֹא יִתְיַצֵּב אִישׁ וְגוֹ’ – Nem fog ellenetek fordulni férfi… – אֵין לִי אֶלָּא אִישׁ – Csak annyit tudok, hogy egy férfi [nem fordul majd ellenetek]. – אֻמָּה וּמִשְׁפָּחָה וְאִשָּׁה בִּכְשָׁפֶיהָ מִנַּיִן – [Az, hogy] nép, család vagy boszorkány [sem fordul majd ellenetek], honnét vezethető le? – תַּלְמוּד לוֹמַר – A Tóra ezért azt mondja: – לֹא יִתְיַצֵּב מִכָּל מָקוֹם – „Nem fog ellenetek fordulni” semmiképp.[36] – אִם כֵּן מַה תַּלְמוּד לוֹמַר אִישׁ – Ha viszont ez így van, akkor miért áll a Tórában az, hogy „férfi”? – אֲפִלּוּ כְּעוֹג מֶלֶךְ הַבָּשָׁן – [Mert arra utal, hogy] még egy olyan [férfi] sem [fog ellenük támadni], mint Og, Básán királya, [aki emberfeletti erővel bírt].[37]

פַּחְדְּכֶם וּמוֹרַאֲכֶם – …tőletek való rettegést és félelmet… – וַהֲלֹא פַּחַד הוּא מוֹרָא – De hát nem ugyanaz a félelem és a rettegés? – אֶלָּא פַּחְדְּכֶם עַל הַקְּרוֹבִים – Ez inkáb úgy értelmezhető, hogy a „tőletek való rettegést” a közelben lévőkre utal, – וּמוֹרַאֲכֶם עַל הָרְחוֹקִים – a „tőletek való félelmet” pedig azokra, akik távol vannak. – פַּחַד לְשׁוֹן בְּעִיתַת פִּתְאֹם – A „rettegés” hirtelen támadt ijedelemre utal, – מוֹרָא לְשׁוֹן דְּאָגָה מִיָּמִים רַבִּים – a „félelem” hosszabb ideig tartó szorongást jelöl.

כַּאֲשֶׁר דִּבֶּר לָכֶם – …amint szólott hozzátok. – וְהֵיכָן דִּבֶּר – Hol szólt hozzájuk [az Örökkévaló]? [Pontosabban hol tett nekik erre ígéretet?] – אֶת אֵימָתִי אֲשַׁלַּח לְפָנֶיךָ וְגוֹ’ – „A félelmet küldöm előtted.”[38]

 

---