Chájé Szárá (1Mózes 23:1–25:18.) פרשת חיי שרה
A hetiszakasz tartalmából
l Sára 127 éves korában meghal és Hebronban, a Machpéla barlangban temetik el, amelyet Ábrahám 400 sékel ezüstért vesz meg Efrontól, a hettitától. – Uo. 23.
l Ábrahám elküldi szolgáját, Eliezert, ajándékokkal megrakodva, Cháránba, hogy az feleséget találjon a fia, Izsák számára. A falu kútjánál Eliezer jelet kér Istentől: amikor a hajadonok kijönnek a kúthoz, ő majd inni kér tőlük; az a lány, aki majd felajánlja, hogy a tevéit is megitatja, az lesz az, akit az Örökkévaló Izsáknak szánt. – Uo. 24:1–14.
l Rebeka, Ábrahám unokaöccsének, Betuélnek a lánya megjelenik a kútnál, és kiállja a „próbát”. Eliezert meghívják otthonukba, ahol az feleleveníti a nap történéseit. Rebeka visszatér Eliezerrel Kánaán országába, ahol összetalálkoznak a mezőn imádkozó Izsákkal. Izsák feleségül veszi Rebekát, megszereti őt, és megvigasztalódik anyja halála után. – Uo. 24:15–67.
l Ábrahám új feleséget vesz magának, Keturát (Hágárt), és újabb hat fiút nemz, de Izsákot nevezi meg egyedüli örökösének. Ábrahám 175 évesen hal meg, és két legidősebb fia, Izsák és Ismáél, Sára mellé temeti el. – Uo. 25:1–18.
Szemelvények
וַיִּהְיוּ חַיֵּי שָׂרָה מֵאָה שָׁנָה וְעֶשְׂרִים שָׁנָה וְשֶׁבַע שָׁנִים, שְׁנֵי חַיֵּי שָׂרָה. (בראשית כג, א)
És volt Sárának élete száz év, húsz év és hét év, ezek Sára életének évei. (1Mózes 23:1.)
ויהיו חיי שרה מאה שנה ועשרים שנה ושבע שנים – És volt Sárának élete száz év, húsz év és hét év… – לכך נכתב שנה בכל כלל וכלל – Azért van írva mindegyik után „év”, – לומר לך – hogy azt tanítsa: – שכל אחד – mindegyik periódusnak – נדרש לעצמו – külön üzenete van. – בת מאה – Olyan volt 100 éves korában, – כבת עשרים – mint egy 20 éves – לחטא – a bűnelkövetés szempontjából. – מה בת עשרים לא חטאה – Ahogy egy 20 éves még nem vétkezett, – שהרי אינה בת עונשין – mivel még nincs a felelősség korában [az égi bíróság előtt], – אף בת מאה בלא חטא – olyan ártatlan volt ő 100 évesen. – ובת עשרים – És olyan volt 20 évesen, – כבת שבע – amilyen egy 7 éves – ליופי – a szépség szempontjából. [Tehát Sára testben és lélekben egyaránt teljes volt.]
שני חיי שרה – …ezek Sára életének évei… – כלן שוין לטובה – Mind ezek az évek pozitívan megegyeztek. [Ezért vont Rási párhuzamot az évek között a fentiekben.]
וַתָּמָת שָׂרָה בְּקִרְיַת אַרְבַּע הִוא חֶבְרוֹן בְּאֶרֶץ כְּנָעַן, וַיָּבֹא אַבְרָהָם לִסְפֹּד לְשָׂרָה וְלִבְכֹּתָהּ. (בראשית כג, ב)
És meghalt Sára Kirját Árbában, vagyis Chevronban, Kánaán országában; és eljött Ábrahám, hogy meggyászolja Sárát és megsirassa. (1Mózes 23:2.)
בקרית ארבע – …Kirját Árbában… – על שם ארבע ענקים שהיו שם – Azért ez a neve, mert négy (árbá) óriás lakott ott: – אחימן ששי ותלמי – Áchimán, Sésáj, Tálmáj, – ואביהם – és apjuk[1]. – דבר אחר – Egy másik magyarázat szerint – על שם ארבעה זוגות – arról a négy házaspárról kapta a nevét, – שנקברו שם איש ואשתו – akiket – férjt és feleséget közösen – ott temettek el: – אדם וחוה – Ádám és Éva; – אברהם ושרה – Ábrahám és Sára; – יצחק ורבקה – Izsák és Rebeka; – יעקב ולאה – Jákob és Lea.
ויבא אברהם – …és eljött Ábrahám… – מבאר שבע – Beér Sevából.
לספוד לשרה ולבכתה – …hogy meggyászolja Sárát és megsirassa. – ונסמכה מיתת שרה לעקידת יצחק – A Tóra egymás mellett említi Sára halálát és Izsák feláldozását,[2] – לפי שעל ידי בשורת העקידה – mivel mikor eljutott hozzá (Sárához) a hír, – שנזדמן בנה לשחיטה – hogy fia feláldozásra kerül, – וכמעט שלא נשחט – amit kis híján meg is tettek, – פרחה נשמתה ממנה – akkor szállt el belőle a lélek – ומתה – és meghalt.
גֵּר וְתוֹשָׁב אָנֹכִי עִמָּכֶם, תְּנוּ לִי אֲחֻזַּת קֶבֶר עִמָּכֶם וְאֶקְבְּרָה מֵתִי מִלְּפָנָי. (בראשית כג, ד)
Jövevény és telepes vagyok én nálatok. Adjatok nekem sírnak való birtokot nálatok, hogy eltemessem halottamat szemem elől. (1Mózes 23:4.)
גר ותושב אנכי עמכם – Jövevény és telepes vagyok én nálatok… [Idegen vagy megtelepedett?] – גר מארץ אחרת – Ugyan jövevény vagyok egy másik országból, – ונתישבתי עמכם – de már letelepedtem közöttetek. – ומדרש אגדה – A Midrás így magyarázza: – אם תרצו – ha úgy akarjátok – הריני גר – jövevény vagyok [és fizetek], – ואם לאו – ha nem, – אהיה תושב – akkor telepes leszek – ואטלנה מן הדין – és elveszem a földet joggal, – שאמר לי הקב”ה – mert így szólt hozzám az Örökkévaló:[3] – לזרעך אתן את הארץ הזאת – „A te utódaidnak fogom adni ezt a földet!”.
וְעֶפְרוֹן יֹשֵׁב בְּתוֹךְ בְּנֵי חֵת, וַיַּעַן עֶפְרוֹן הַחִתִּי אֶת אַבְרָהָם בְּאָזְנֵי בְנֵי חֵת לְכֹל בָּאֵי שַׁעַר עִירוֹ לֵאמֹר. (בראשית כג, י)
Efrón ott ült Hét fiai között, és felelt Efrón, a hettita, Ábrahámnak, Hét fiai hallatára, és mindenki előtt, akik a város kapujába jöttek, mondván: (1Mózes 23:10.)
לכל באי שער עירו – …akik a város kapujába jöttek… – שכולן בטלו ממלאכתן – Mindenki félretette a munkát, – ובאו לגמול חסד לשרה – és jött kegyeletét leróni Sára előtt.
וַיִּשְׁמַע אַבְרָהָם אֶל עֶפְרוֹן וַיִּשְׁקֹל אַבְרָהָם לְעֶפְרֹן אֶת הַכֶּסֶף אֲשֶׁר דִּבֶּר בְּאָזְנֵי בְנֵי חֵת, אַרְבַּע מֵאוֹת שֶׁקֶל כֶּסֶף עֹבֵר לַסֹּחֵר. (בראשית כג, טז)
Ábrahám meghallgatta Efront, és lemérte Efronnak az ezüstöt, amennyit mondott, Hét fiai hallatára, négyszáz ezüst sékelt, amilyen a kereskedők közt forgalomban van. (1Mózes 23:16.)
וישקל אברהם לעפרן – …és [Ábrahám] lemérte Efronnak… – חסר וי”ו – [עפרן – Efron] váv nélkül van írva [jelezve Efron hiányosságait], – לפי שאמר הרבה – mert sokat ígért, – ואפילו מעט לא עשה – de még egészen keveset sem tett, – שנטל ממנו שקלים גדולים – ugyanis nagyobb sékeleket vett tőle, – שהן קנטרין – kántárint [aminek érteke 640 kg. tiszta ezüstnek felel meg], – שנאמר – ahogy írva van: – עובר לסוחר – „Amilyen a kereskedők közt forgalomban van,” – שמתקבלים בשקל בכל מקום – vagyis ezeket mindenhol elfogadják sékelként, – ויש מקום ששקליהן גדולים – mivel vannak helyek, amelyeknek a sékelje nagyobb. – שהן קנטרין צינטינייר”ש בלעז – Ezeket [a sékeleket] ófranciául: centenars.
וַיִּקַּח הָעֶבֶד עֲשָׂרָה גְמַלִּים מִגְּמַלֵּי אֲדֹנָיו וַיֵּלֶךְ וְכָל טוּב אֲדֹנָיו בְּיָדוֹ, וַיָּקָם וַיֵּלֶךְ אֶל אֲרַם נַהֲרַיִם אֶל עִיר נָחוֹר. (בראשית כד, י)
Azután kiválasztott a szolga tíz tevét urának a tevéi közül, elindult és elvitte magával ura összes értékes dolgát. Felkerekedett, és elment Árám-Náháráimba, Náchór városába. (1Mózes 24:10.)
מגמלי אדוניו – …urának a tevéi közül… – נכרין היו – Felismerhetően eltértek – משאר גמלים – a többi tevétől, – שהיו יוצאין זמומין – mert ezek mindig bekötött szájjal mentek, – מפני הגזל – tartva a lopás [tilalmának megszegésétől] – שלא ירעו – [vagyis attól] nehogy legelhessenek – בשדות אחרים – idegen mezőn.
וכל טוב אדוניו בידו – …ura összes értékes dolgát… – שטר מתנה כתב ליצחק – Ajándék nyilatkozatot írt Ábrahám Izsáknak – על כל אשר לו – egész tulajdonáról, – כדי שיקפצו לשלוח לו בתם – hogy lelkesen küldjék el neki leányukat.
וְהָיָה הַנַּעֲרָ אֲשֶׁר אֹמַר אֵלֶיהָ הַטִּי נָא כַדֵּךְ וְאֶשְׁתֶּה וְאָמְרָה שְׁתֵה וְגַם גְּמַלֶּיךָ אַשְׁקֶה, אֹתָהּ הֹכַחְתָּ לְעַבְדְּךָ לְיִצְחָק וּבָהּ אֵדַע כִּי עָשִׂיתָ חֶסֶד עִם אֲדֹנִי. (בראשית כד, יד)
Legyen tehát úgy, hogy amely leánynak azt mondom: hajtsd meg korsódat, hogy igyam, ő pedig azt mondja: „Igyál, és tevéidnek is adok inni”, – azt szántad szolgádnak, Izsáknak. Erről fogom megtudni, hogy kegyes voltál uramhoz. (1Mózes 24:14.)
אותה הכחת – …azt [a leányt] szántad… – ראויה היא לו – [Az a leány] neki való, – שתהא גומלת חסדים – mert jóságosan fog cselekedni, – וכדאי ליכנס בביתו של אברהם – s így méltó rá, hogy Ábrahám házába lépjen. – ולשון הוכחת ביררת – A הוכחת (hocháchtá) szó azt jelenti „kiválasztottad”, – אפרוביש”ט בלעז – ófranciául: approuvest [azaz egyértelműen megmutatni].
ובה אדע – …Erről [a lány viselkedéséről] fogom megtudni… – לשון תחנה – Ez könyörgés volt: „Hadd tudjam meg erről [a lány viselkedéséről]…”.
כי עשית חסד – …hogy kegyes voltál… – אם תהיה ממשפחתו – Ha [a lány] az ő [Ábrahám] családjából való lesz, – והוגנת לו – és való hozzá, – אדע כי עשית חסד – akkor tudni fogom, hogy kegyet gyakoroltál.
וַיְהִי כַּאֲשֶׁר כִּלּוּ הַגְּמַלִּים לִשְׁתּוֹת וַיִּקַּח הָאִישׁ נֶזֶם זָהָב בֶּקַע מִשְׁקָלוֹ, וּשְׁנֵי צְמִידִים עַל יָדֶיהָ עֲשָׂרָה זָהָב מִשְׁקָלָם. (בראשית כד, כב)
És mikor a tevék már eleget ittak, elővett az ember egy arany orrgyűrűt, amelynek súlya fél sékel volt, és két karperecet, melyeknek súlya tíz aranysékel volt. (1Mózes 24:22.)
[Rási értelmezésében az itt felsorolt értékek mennyisége és súlya nem csupán Ábrahám gazdagságát hivatottak kifejezni, hanem egyben azokra a későbbi eseményekre utalnak, amelyek majd Izsák és Rebeka leszármazottaival történnek:]
בקע – …fél sékel… – רמז לשקלי ישראל – Ez utalás Izrael sékeljeire. [amit a Szentély számára kellett adományozni], – בקע לגלגלת – [amely] fejenként fél sékel volt.
ושני צמידים – …és két karperecet… – רמז לשני לוחות מצומדות – Utalás a két összetartozó Törvénytáblára. [Aצמידים (cmidim – karperec) rokon a צמוד (cámud – összetartozó) szóval. Ezek szerint nem csak a kettes szám, hanem a cmidim szó is a kőtáblákra utal.]
עשרה זהב משקלם – …melyeknek súlya tíz aranysékel volt. – רמז לעשרת הדברות שבהן – Utalás az azokra [vésett] Tízparancsolatra.
וַיֹּאמֶר בּוֹא בְּרוּךְ יְקֹוָק, לָמָּה תַעֲמֹד בַּחוּץ וְאָנֹכִי פִּנִּיתִי הַבַּיִת וּמָקוֹם לַגְּמַלִּים. (בראשית כד, לא)
És így szólt: „Jöjj be, Örökkévaló áldottja! Miért állsz künn, mert én már megtisztítottam a házat, és helyet csináltam a tevéknek”. (1Mózes 24:31.)
פניתי הבית – …megtisztítottam a házat… – מעבודה זרה – A bálványoktól. [A „megtisztítottam a házat” nem jelentheti csupán azt, hogy helyet csinált Eliezer számára, hiszen Rebeka korábban[4] már mondta neki, hogy van hely számára.]
וַיָּבֹא הָאִישׁ הַבַּיְתָה וַיְפַתַּח הַגְּמַלִּים, וַיִּתֵּן תֶּבֶן וּמִסְפּוֹא לַגְּמַלִּים וּמַיִם לִרְחֹץ רַגְלָיו וְרַגְלֵי הָאֲנָשִׁים אֲשֶׁר אִתּוֹ. (בראשית כד, לב)
És bement az ember a házba, leszerelte a tevéket, adott szalmát és abrakot a tevéknek, vizet is megmosni lábát és a vele lévő emberek lábát is. (1Mózes 24:32.)
ויפתח – …leszerelte… – התיר זמם שלהם – vagyis levette a szájkosarukat, – שהיה סותם את פיהם – ugyanis szájkosarat rakott fel rájuk, – שלא ירעו בדרך – hogy ne legeljenek út közben – בשדות אחרים – olyan földeken, amelyek más tulajdonában voltak.
וָאָבֹא הַיּוֹם אֶל הָעָיִן, וָאֹמַר יהוה אֱלֹהֵי אֲדֹנִי אַבְרָהָם אִם יֶשְׁךָ נָּא מַצְלִיחַ דַּרְכִּי אֲשֶׁר אָנֹכִי הֹלֵךְ עָלֶיהָ. (בראשית כד, מב)
És én eljöttem ma a forráshoz, és szóltam: Örökkévaló uram, Ábrahám Istene, vajha szerencséssé tennéd utamat, melyen járok. (1Mózes 24:42.)
ואבא היום – És én eljöttem ma… – היום יצאתי והיום באתי – Ma indultam, és ma érkeztem. – מכאן – Ebből arra következtetünk, – שקפצה לו הארץ – hogy a „a föld összezsugorodott számára” [vagyis utazása csodálatosmód megrövidült].
– אמר רבי אחא –Áchá rabbi azt mondta: – יפה שיחתן של עבדי אבות לפני המקום – Az ősatyák szolgáinak beszélgetései nagyobb becsben állnak Isten előtt, – מתורתן של בנים – mint gyermekeinek adott tóraiutasítások; – שהרי פרשה של אליעזר – hiszen Eliezer fejezetét – כפולה בתורה – kétszer is megismétli a Tóra [hiszen a Tóra elbeszélése[5] után, megismétlődik, amikor Eliezer elbeszéli Rebeka családjának[6]], – והרבה גופי תורה – míg ellenben a Tóra számos tanítását – לא נתנו אלא ברמיזה – csupán utalás révén kaptuk.
וַיֹּאמֶר אָחִיהָ וְאִמָּהּ תֵּשֵׁב הַנַּעֲרָ אִתָּנוּ יָמִים אוֹ עָשׂוֹר, אַחַר תֵּלֵךְ. (בראשית כד, נה)
És mondták fivére meg anyja: „Maradjon a leány velünk néhány napig, vagy tízig, és azután menj el”. (1Mózes 24:55.)
ויאמר אחיה ואמה – És mondták fivére meg anyja… – ובתואל היכן היה – És hol volt Betuél, az apa? – הוא היה רוצה לעכב – Ő meg akarta akadályozni [Rebeka távozását], – ובא מלאך והמיתו – [ezért] jött egy angyal, és megölte.
ימים – …néhány napig… – שנה – Egy évet, – כמו ימים תהיה גאולתו – mint [abban a versben, hogy]: „Napokig [az az egy évig] legyen meg a visszaváltás joga.”[7] – שכך נותנין לבתולה זמן שנים עשר חדש – Hiszen az a szokás, hogy egy hajadonnak [eljegyzése után] tizenkét hónapot adnak arra, – לפרנס את עצמה בתכשיטים – hogy ékszerekkel és egyéb díszekkel lássa el magát.
או עשור – …vagy tízig… – עשרה חדשים – Tíz hónapot. – ואם תאמר – [Ebből is látjuk, hogy a fent említett „néhány napig” valójában egy egész évet jelentenek, hiszen] ha azt mondanád, – ימים ממש – hogy a ימים (jámim) „napok”-at kell jelent, – אין דרך המבקשים – [akkor az nem lenne logikus, hiszen] nem szokás, azok részéről, akik kérnek valamit, – לבקש דבר מועט – [először] valami jelentéktelen mennyiséget kérni, – ואם לא תרצה תן לנו מרובה מזה – [majd pedig azt mondani:] ha nem [vagy hajlandó ennyit adni], adj még többet. [Azaz, ha a jámim egy évet jelent, akkor ők először egy évet kértek, és arra az esetre, ha Eliezer elutasítaná őket, kértek tíz hónapot. Ha azonban a jámim „napok”-at jelentene, akkor először csupán néhány nap haladékot kértek volna, és ekkor viszont nem hihető, hogy egy elutasítást követően ennél sokkal többet, vagyis tíz hónapot kértek volna.]
וַיְבָרֲכוּ אֶת רִבְקָה וַיֹּאמְרוּ לָהּ אֲחֹתֵנוּ אַתְּ הֲיִי לְאַלְפֵי רְבָבָה, וְיִירַשׁ זַרְעֵךְ אֵת שַׁעַר שֹׂנְאָיו. (בראשית כד, ס)
Megáldották Rebekát, és azt mondták neki: „Nővérünk, légy ezrek és tízezrek anyja, és foglalják el ivadékaid azoknak kapuját, akik gyűlölik őket.” (1Mózes 24:60.)
את היי לאלפי רבבה – …légy ezrek és tízezrek anyja… – את וזרעך – [Vagyis] szálljon gyermekeidre – תקבלו אותה ברכה שנאמר לאברהם – ugyanaz az áldás, amelyet Ábrahám kapott – בהר המוריה – a Moria hegyén: – הרבה ארבה את זרעך וגו’ – „…úgy meg fogom sokasítani magzatodat…”[8] – יהי רצון שיהא אותו הזרע – Legyen az az akarata, hogy azok a gyermekek – ממך ולא מאשה אחרת – tőled származzanak, és ne egy másik asszonytól.
וַיְבִאֶהָ יִצְחָק הָאֹהֱלָה שָׂרָה אִמּוֹ וַיִּקַּח אֶת רִבְקָה וַתְּהִי לוֹ לְאִשָּׁה וַיֶּאֱהָבֶהָ, וַיִּנָּחֵם יִצְחָק אַחֲרֵי אִמּוֹ. (בראשית כד, סז)
És Izsák bevezette Rebekát a sátorba, Sára, anyjáéba; elvette Rebekát, az feleségévé lett, és megszerette őt; és Izsák megvigasztalódott anyja halála után. (1Mózes 24:67.)
האהלה שרה אמו – …a sátorba, Sára, anyjáéba… [Mondattanilag gördülékenyebben hangzott volna az, hogy לאהל שרה אמו (leohel Szárá imo), azaz „anyja, Sára sátrába”. Rási szerint a Tóra azért választja el egymástól az „a sátorba” szavakat a „Sára, anyjáéba” szavaktól, mert így a következőképpen módosul a jelentés:] – ויביאה האהלה – [Izsák] bevezette a sátorba [Rebekát], – ונעשית דוגמת שרה אמו – és íme, olyanná változott, mint [Izsák] anyja, Sára. – כלומר והרי היא שרה אמו – Azaz [Rebeka olyan lett] mint Sára, az anyja.– שכל זמן ששרה קיימת – Mert amíg Sára élt, – היה נר דלוק מערב שבת לערב שבת – egy gyertya [csodálatosmód] péntektől péntekig égett, – וברכה מצויה בעיסה – folyamatosan áldás volt a tésztán [vagyis csodálatosmód mindig megnövekedett a mennyisége], – וענן קשור על האהל – és egy felhő lebegett a sátor felett [az isteni gondviselés jeleként]. – ומשמתה פסקו – Amikor [Sára] meghalt, [ezek a dolgok] abbamaradtak, – וכשבאת רבקה חזרו – és amikor Rebeka megérkezett, akkor ismét visszatértek.
אחרי אמו – …anyja halála után. – דרך ארץ – Ilyen az élet rendje, – כל זמן שאמו של אדם קיימת – amíg él az ember anyja, – כרוך הוא אצלה – az ember ragaszkodik hozzá, – ומשמתה הוא מתנחם באשתו – s miután meghal, az ember a feleségével vigasztalódik.
וַיִּקְבְּרוּ אֹתוֹ יִצְחָק וְיִשְׁמָעֵאל בָּנָיו אֶל מְעָרַת הַמַּכְפֵּלָה, אֶל שְׂדֵה עֶפְרֹן בֶּן צֹחַר הַחִתִּי אֲשֶׁר עַל פְּנֵי מַמְרֵא. (בראשית כה, ט)
És eltemették őt fiai, Izsák és Ismáél a Machpéla barlangban, a hettita Efronnak, Cóhár fiának mezejében, amely Mamré előtt van. (1Mózes 25:9.)
יצחק וישמעאל – …Izsák és Ismáél… [Ismáél volt az idősebbik; akkor miért Izsák van először megemlítve?] – מכאן שעשה ישמעאל תשובה – Ebből tudjuk meg, hogy Ismáél megtért, – והוליך את יצחק לפניו – és [tiszteletből] engedte, hogy Izsák előtte menjen. – והיא שיבה טובה – Innen az utalás a „jó öregség”-re,[9] – שנאמר באברהם – amely Ábrahámmal kapcsolatban szerepel [utalva arra, hogy valóban jó öregségben halt meg, hiszen öregkorára mindkét fia jó úton járt.].
וַיְהִי אַחֲרֵי מוֹת אַבְרָהָם וַיְבָרֶךְ אֱלֹהִים אֶת יִצְחָק בְּנוֹ, וַיֵּשֶׁב יִצְחָק עִם בְּאֵר לַחַי רֹאִי. (בראשית כה, יא)
És történt Ábrahám halála után, hogy Isten megáldotta a fiát, Izsákot; Izsák pedig lakott Lácháj Rói kútja mellett. (1Mózes 25:11)
ויהי אחרי מות אברהם ויברך וגו’ – És történt Ábrahám halála után, hogy Isten megáldotta… [Mi a jelentősége annak a ténynek, hogy az áldás Ábrahám halálát követően történt?] – נחמו תנחומי אבלים – Megvigasztalta őt a gyászolók megvigasztalásával. – דבר אחר – Egy másik magyarázat: – אף על פי שמסר הקדוש ברוך הוא את הברכות לאברהם – Noha Isten felruházta Ábrahámot azzal a képességgel, hogy megáldjon másokat, – נתיירא לברך את יצחק – ő tartott tőle, hogy megáldja Izsákot, – מפני שצפה את עשו יוצא ממנו – mert előre látta, hogy Ézsau születik majd tőle. – אמר יבא בעל הברכות – Így hát azt mondta [Ábrahám]: „Jöjjön az áldások Ura, – ויברך את אשר ייטב בעיניו – és áldja meg azt, akit akar.” – ובא הקדוש ברוך הוא וברכו – Mire aztán jött Isten, és megáldotta [Izsákot].
וְאֵלֶּה שְׁנֵי חַיֵּי יִשְׁמָעֵאל מְאַת שָׁנָה וּשְׁלֹשִׁים שָׁנָה וְשֶׁבַע שָׁנִים, וַיִּגְוַע וַיָּמָת וַיֵּאָסֶף אֶל עַמָּיו. (בראשית כה, יז)
És ezek Ismáélnek életévei: százharminchét év; és kimúlt, meghalt és megtért népeihez. (1Mózes 25:17.)
ואלה שני חיי ישמעאל וגו’ – És ezek Ismáélnek életévei… – אמר רבי חייא בר אבא – Ráv Chijá bár Ábá azt mondta: – למה נמנו שנותיו של ישמעאל – Miért vétetnek számba Ismáél életévei [amikor sem kiemelkedő, igaz ember, sem Izrael fiainak felmenője nem volt]? – כדי לייחס בהם שנותיו של יעקב – Hogy [segítségükkel] nyomon követhessük Jákob éveit. – מן שנותיו של ישמעאל למדנו – Ismáél éveiből kikövetkeztethetjük, – ששמש יעקב בבית עבר – hogy Jákob Éver házában tanult – ארבע עשרה שנה כשפירש מאביו – tizennégy évig, azt követően, hogy elhagyta atyját, – קודם שבא אצל לבן – és azt megelőzően, hogy Lábánhoz megérkezett. – שהרי כשפירש יעקב מאביו – Mert amikor Jákob elhagyta atyját, – מת ישמעאל שנאמר – Ismáél meghalt, amint írva van:[10] – וילך עשו אל ישמעאל וגו’ – „Ézsau elment Ismáélhoz…”, – כמו שמפורש בסוף מגילה נקראת – ahogy ez le van vezetve a Mögilá nikráát kezdetű [talmudi] fejezetben.[11]
ויגוע – …és kimúlt… – אלא לא נאמרה גויעה – A kimúlni [kifejezés] csupán – בצדיקים – az igazakra [vonatkoztatva] használatos.
[1] Lásd 4Mózes 13:22.
[2] 1Mózes 22.
[3] Uo. 12:7.
[4] Uo. 24:25.
[5] 1Mózes 24:1–33.
[6] Uo. 34–48.
[7] 3Mózes 25:29: „Ha valaki elad egy lakóházat egy fallal kerített városban, egy éven belül visszaválthatja azt…”.
[8] 1Mózes 22:17.
[9] 1Mózes 15:15.
[10] 1Mózes 28:9.
[11] Mögilá 17a. Az „És Ézsau látta, hogy Izsák megáldotta Jákóbot…” versből (1Mózes 28:6.) vezeti le a Talmud, hogy Ismáél akkortájt halt meg, amikor Jákob elhagyta Kánaánt, hogy Lábánhoz utazzék. Jákob ekkor 63 éves volt. 53 évvel ezt követően történt, hogy Jákob a fáraó előtt állt (uo. 47:7.), azaz 14 évvel azt követően, hogy Jákob Lábánhoz érkezett, megszületett József (uo. 30:25., 31:41.). József 30 éves volt, amikor a fáraó elé került (uo. 41:46), és 9 évvel ezt követően történt, hogy Jákob lement Egyiptomba. Így tehát (63+14+30+9=116) Jákobnak elvileg 116 évesnek kellett lennie, amikor a fáraó elé került. Valójában azonban 130 éves volt (1Mózes 47:8), vagyis hiányzik 14 év. Ez volt az a 14 év, amelyet Jákob az Éver házában való tanulással töltött.
