Talán nincs még egy olyan zsidó ünnep, amelyhez annyi parancsolat, szabály, szokás, megkötés és különféle hagyomány kapcsolódna, mint a kovásztalan kenyér ünnepéhez. A hagyomány gyökerei a bibliai időkre nyúlnak vissza. Az alábbi gyűjtemény abban segít, hogy az olvasók mélységében is megismerhessék ezt a különleges ünnepet.

13 tény, amit feltétlenül tudni kell peszáchról

  1.Peszách a legszélesebb körben megült zsidó ünnep. Az egyiptomi kivonulásról megemlékező, hét (a diaszpórában nyolc) napos és a széder estével megkoronázott ünnepet tartja meg a legtöbb zsidó, vallásosságától, világnézetétől, lakóhelyétől függetlenül az egész világon. Az amerikai Pew Intézet felmérése szerint többen vesznek részt a peszáchi széderen, mint ahányan megtartják a jom kipurt, vagy a … Olvass tovább

1. A macesz

Az ünnep főszereplője kétségtelenül a jiddis kiejtéssel macesznek nevezett mácá, kovásztalan kenyér. Ez a különleges kenyérféleség az öt gabonaféle (búza, tönköly, rozs, árpa, zab) valamelyikéből készült liszt és a víz találkozásának pillanatától számított 18 percen belül készre sütött étel. Napjainkban többnyire lapos, száraz formájában ismerjük, egyes közösségekben azonban a mai napig a régi szokást követik és vastagra, puhára sütik a maceszt.

Napjainkban sokak számára elérhető a gépi macesz, ám egyre többen vannak, akik borsos ára ellenére a kézi maceszt részesítik előnyben, sőt, saját maguk sütnek maceszt legalább az ünnep első napjára. Akik gépi maceszt fogyasztanak, azok közül is sokan odafigyelnek arra, hogy őrzött, smurá maceszt vásároljanak az ünnep egész ideje alatt. A smurá maceszhez a búzát, majd a lisztet az aratástól fogva őrzik és a hozzá kikészített vizet egy éjszakán át pihentetik (májim selánu). Aki különlegesen odafigyel a maceszra, azt Isten is különös védelemmel látja el.

A macesz

Pészah ünnepének főszereplője a kovásztalan kenyér, vagyis a mácá – jiddisesen macesz. A macesz kizárólag lisztből és vízből áll, semmiféle más összetevőt (pl. só, olaj) nem adnak hozzá. Ahhoz, hogy pészahra kóser legyen, nem szabad, hogy meginduljon az erjedés folyamata, vagyis attól a pillanattól fogva, hogy a liszt a vízzel érintkezett, 18 percen belül készen kell lennie a teljesen átsült macesznak.

2. Egyéb hozzávalók

A macesz mellett számos egyéb hozzávaló is szükséges a pészah megünnepléséhez. Ezek közé tartozik a bor, amelyből négy pohárral iszunk meg az este folyamán és a szédertál, a sokszor különlegesen díszített keárát hászéder is előkelő helyet kap az asztalon. A szédertál összeállítása történhet aprólékos gonddal, de idő híján gyorsan is elkészülhetünk vele.

A szédertálon szerepel: zroá (csontos hús), bécá (tojás), máror (keserűfű, torma), cházeret (salátalevél), chároszet vagy hrajszesz, kárpász (petrezselyem vagy krumpli) és sós víz.

Az este fontos kelléke az elbeszélés alapját képező és az est forgatókönyveként is szolgáló hágádá. Ha borfoltos lesz, annál autentikusabb! A szokások persze eltérhetnek, itt gyűjtöttünk össze egy csokorra valót, ezen a linken pedig a perzsiai zsidók pászahi hagyományairól lehet többet megtudni.

A vacsora végén rendhagyó módon nem édességet, hanem a lakoma során „ellopott” és jutalom fejében visszaszolgáltatott maceszt, héberül áfikománt esszük.

Borfoltok a hágádán?

Ez nem szentségtörés, hanem az élő hagyomány jele. Miután fáradságos munkával kitakarítottuk az egész lakást, és sehol nem maradt egy szemernyi morzsa sem, nekiülünk a széder estének – és csinálunk egy kis rendetlenséget. A borral és az ünnep jelképeivel megrakott asztalra kerül a hágádá is, mely tartalmazza az Egyiptomból való kivonulást ünneplő este folyamatának leírását, … Olvass tovább

3. Felkészülés

Az ünnepet komoly felkészülés előzi meg. Ennek része a purimmal kezdődő, harmincnapos periódusban a pészahi törvények tanulmányozása és az otthonok kitakarítása, hogy egyetlen kovászos morzsa, egy kis szem chámec se maradjon benne. Ebben az időszakban a zsidók számára nemcsak a kovászos élelmiszerek fogyasztása, de a birtoklása is tilos.

Ebben segít a kovászos eladási szerződés, amelyet minden évben újra meg kell kötni pészah előtt, hogy általa meg lehessen szabadulni az esetlegesen megmaradt chámectől. Többek között az egy éven át nevelgetett kovásztól. A felkészülés része a kimchá depiszchá vagy máot chitin alap, amelybe mindenki erejéhez mérten ad adományt, hogy segítse vele azokat, akiknek másként nem lenne lehetősége macesz és bor vásárlására.

Ami az ünnephez nem kell: a chámec

Rendhagyó módon peszách ünnepének kellékei között most bemutatunk valamit, amire kifejezetten nincs szükségünk a kovásztalan kenyér ünnepén. Ez pedig a chámec, vagyis a kovászos, melyet nemcsak nem ehetünk, de nem is birtokolhatunk az ünnep folyamán. Olyannyira nem, hogy még a háziállatainkat is kovászostól mentes, megfelelő kósersági pecséttel ellátott táppal etethetjük csak, melyen többnyire – furcsa … Olvass tovább

4. Mi tilalmas még?

Azon túl, hogy tilos kovászost fogyasztani, az askenáz zsidó hagyomány szerint kitniotot, azaz különféle hüvelyeseket sem szabad enni. Ezek közé tartozik a borsó, lencse, csicseriborsó, kukorica, rizs, földimogyoró és még sorolhatnánk.

Itt érdemes megjegyezni, hogy nemcsak az emberek étlapja változik ezen az ünnepen, hanem az állatok ellátásában is változtatásra van szükség. Ők pészahra kóser (tehát nem kovászos) de nem kóser (tehát tiltott hozzávalókat tartalmazó) termékeket fogyasztanak az év e szakaszában.

Mivel etessük a háziállatokat peszách alatt?

Az, hogy peszách ünnepén a zsidók csak az ünnepre kóser, vagyis kovásztalan ételeket ehetnek, köztudott. Kevésbé ismert tény azonban, hogy a zsidó tulajdonban levő állatoknak is peszáchra kóser élelmet kell biztosítanunk. Miért? Kiderül az alábbiakból. Az állatokra természetesen nem vonatkozik a Tóra 613 parancsolata, és nyugodtan ehetnének chámecet akár a széder estén is. Velünk, a … Olvass tovább

5. Különleges napok

A pészah ünnepét megelőző szombatot sábát hágádolnak (nagy szombatnak) nevezik. Pészah első (Izraelen kívül első két) és utolsó (Izraelen kívül egy nyolcadik napot is hozzáillesztenek, így utolsó két) napja ünnepnap, a többi chol hámoed, az ünnep hétköznapjai, másként félünnep. Az első (első két) este a széder.

Az ünnep első napján hangzik el a harmatért mondott ima, a tfilát tál és a második este kezdődik a hét hétig tartó ómerszámlálás időszaka. A hetedik nap svii sel pészah. Ezen a napon elhangzik a halottakra emlékező jizkor ima. Az ünnep utolsó napján tartják a Chábád hászidok a „messiás lakomáját”, a szeudát másiáchot.

Az ünnep kimenetelét a keleti zsidó konyhában mimuna ünnepséggel ülik meg. Ez természetesen nem jelenti a pészahi program végét, hiszen az ünnepet követően figyelni kell a liszt jellegére (régi vagy új). Útmutatónk ebben segít. És ha még nem lett volna elég az ünneplésből és a különleges napokból, pészah után nem sokkal érkezik a pészah séni, a második pészah, a különleges esély napja.

Miért tart tovább peszách ünnepe Izraelen kívül?

Amint a neve is mutatja, a félünnep, vagy az ünnep hétköznapja egyesíti magában az ünnepet és a hétköznapot, a szentet és a profánt, az emelkedettet és a mindennapit. Peszách ünnepe a tórai előírás szerint hét napos. A gálutban, vagyis Izraelen kívül azonban nyolc napon át ünneplik.   Míg Izraelben az első és az utolsó nap … Olvass tovább

6. Néhány további tudnivaló

Pészah napjain elmondják a hálél imafüzért, viszont nem mondanak táchánunt, bűnbánó imákat egész niszán hónapban. Pészah félünnepén a férfiak a saját hagyományaiktól függően raknak tfilint vagy tartózkodnak tőle.

Az ünnep kellékei – a Hálél imafüzér

A zsidó ünnepek többségénél a reggeli ima egyik kiemelkedő része a Hálél elmondása. Ez az ima a 133-118. zsoltárokból áll össze, a szöveget áldás vezeti be és zárja le. Nevének jelentése: hálaadás.   Szokás vidám dallamokkal énekelni, sőt, amikor erre lehetőség nyílik (tehát ha nem szombatról vagy főünnepről van szó), számos zsinagógában hangszereken kísérik a … Olvass tovább

7. Egyéb cikkek, a teljesség igénye nélkül

„Nekem is mindig gyönyörű szép ruhám volt” – pészách a háború előtt

Folytatjuk a háború előtti pesti zsidóság életét bemutató sorozatunkat. Nagymamám így meséli el, hogyan is zajlott a peszách gyerekkorában, részben a háború előtt, részben közvetlenül utána: Hogyan folyt az ünnepi készülődés? A háború előtt a József utcában [a nagyszülői házban] voltunk mindig széderen. Minden évben felhoztak egy új konyhabútort a műhelyből [a házban a család … Olvass tovább

8. Receptajánlatok az ünnepre

A pészahi asztal két hagyományos kelléke a fentieken túl a régi Pestről

Kóser gasztro: peszáchi menü

Egyik ünnepünkön sincs annyi étkezéssel kapcsolatos előírás, mint peszáchkor. Azzal mindenki egyetért, hogy a maceszon kívül semmi olyat nem fogyaszthatunk, ami lisztből készült. Ezzel azonban vége is az egyezésnek. Ismerkedjünk meg néhány szokással!   Gebrocht (héberül srujá): a jiddis kifejezés annyit jelent: törött, a héber pedig: beáztatott. Hászid szokás szerint nem szabad a macesznak semmilyen … Olvass tovább

Címlapkép: Royalty-Free/Corbis