Lisztből készült termékeken sokszor feltűnik egy szó: jásán. Elmondjuk mit jelent.

Peszách előtt eltakarítottuk, vagy eladtuk a chámecet. Hét (vagy nyolc) napon át maceszt ettünk kenyér helyett, és különböző egyéb ételektől is tartózkodtunk. Az ünnep elmúltával még arra is odafigyelünk, hogy csak olyan helyen vásároljunk kovászos-készleteink feltöltésére, melyről biztosan tudható, hogy ha zsidó tulajdonosa van, az illető megfelelően eladta a kovászos árukészletet az ünnep előtt, és nem húzott belőle hasznot az ünnep alatt.

Ám ne gondoljuk, hogy ezzel véget értek a peszách-hal kapcsolatos szabályok. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen lisztből készült az a kovászos élelmiszer, amit megvásárolunk.

Lisztből készült, kósersági igazolással ellátott termékeken sokszor feltűnik egy szó: jásán. Annyit jelent: régi. Ez persze nem a kenyér minőségét jelzi, hanem arra utal, hogy milyen lisztből készült. A jásán azt jelenti, hogy a termékhez felhasznált liszt olyan gabonából származik, mely a megelőző év niszán hónapjának 17. napja előtt eresztett gyökeret.

Ez áll a Tórában:

És kenyeret, meg pörkölt gabonaszemeket és nyers gabonaszemeket ne egyetek ugyan e napig, amíg nem hoztátok Istenetek áldozatát; örök törvény ez nemzedékeiteknek, minden lakóhelyeiteken. (M.III. 23:14)

Vagyis egészen addig nem ehetünk az új aratásból származó gabonából, amíg nem ajánlották fel a Szentélyben az omer nevű, árpából hozott áldozatot peszách második napján, niszán hó 16-án. Az új, tiltott gabonát chádásnak, vagyis újnak nevezik, ehhez képest jásán, azaz régi a megengedett gabona. Az utóbbiból készült liszt pedig a kemách jásán – régi liszt. Annak ellenére, hogy jelenleg nem áll a jeruzsálemi Szentély, vagyis nem lehet bemutatni az omer áldozatot, nem ehetünk az új év terméséből niszán 16. (illetve a diaszpórában 17.) előtt.

A Közel-Keletről Európa felé vándorló zsidók számára azonban jelentős kihívást jelentett e törvény betartása, vagyis hogy egész télen, peszáchig ne egyenek az új aratásból származó lisztből. Tavasszal és nyáron többnyire nem jelentett problémát, ám ősszel és télen nehézségeket okozott az európai zsidóknak a jásán liszt fogyasztásának tilalma. Így a rabbik engedékenyen kezelték a parancsolatot, és többnyire nem helyeztek különösebb hangsúlyt arra, hogy régi, vagy új gabonából származik-e a liszt. Ebben az is szerepet játszott, hogy vannak olyan vélemények, melyek szerint a diaszpórában élő zsidók számára nem tórai, hanem csupán rabbinikus parancsolat a jásán micvája. Ha csak rabbinikus, akkor csak azokra a területekre vonatkozik, melyek közvetlenül érintkeznek Izrael Földjével. Emellett arra is támaszkodtak a rabbik, hogy a búza legnagyobb része már peszách előtt gyökeret ereszt, továbbá arra, hogy vannak olyanok, akik szerint csak az aratás idejében zsidó tulajdonban levő búzára vonatkozik a tiltás.

Röviden: a micva Izraelben kötelező érvényű, és jó, ha a diaszpórában élő zsidó is odafigyelnek e parancsolat betartására.

zsido.com

 

Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.

zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről.

A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját.

Az EMIH technikai száma: 1287