A zsidó év a kiemelkedő, tórai és rabbinikus eredetű, valamint újabb keletű ünnepnapok mellett bővelkedik egyéb különleges napokban is. Időnként előfordul, hogy jeles napok egybeesnek. A mostani szombat többszörösen is különleges nap volt. Hogy miért? Elmondjuk.

Ez a szombat ugyanis nem egyszerű sábát, hanem a purim és peszah időszakára eső négy különleges szombat egyike, a sábát háchodes, vagyis a hónap szombatja. Ez a niszán hónap, az első tórai hónap újholdját megelőző szombat, illetve maga az újhold – ha, mint ebben az évben is –, az újhold szombatra esett.

Sábát háchodes (a hónap szombatja)

Így indul a párását háchodes, a hónap szakasza: És szólt az Örökkévaló Mózeshez meg Áronhoz Egyiptom országában, mondván: Ez a hónap nektek a hónapok kezdete, első ez nektek az év hónapjai között. Szóljatok Izrael egész községéhez, mondván: E hónap tizedikén vegyen magának ki-ki egy bárányt, az atyai ház szerint, egy bárányt egy ház számára. (M.II. 12:1-3) Ez … Olvass tovább

De ne szaladjunk ennyire előre. A hónap szombatján azt a részt olvassák fel a szokásos hetiszakasz mellett a Tórából, melyben az Örökkévaló meghagyja Izrael népének, hogy ünnepeljék meg az újholdakat, méghozzá niszán hónaptól fogva:

„És szólt az Örökkévaló Mózeshez meg Áronhoz Egyiptom országában, mondván: Ez a hónap nektek a hónapok kezdete, első ez nektek az év hónapjai között.” (2Mózes 12:1)

Ugyanakkor ez a nap egyben ros chodes niszán, vagyis niszán hónap újholdja is. Ros chodes nem ünnepnap, de a naptár kiemelkedő napja, melyen elmondják a zsoltárokból álló hálél imafüzér rövidített változatát, külön újholdi tóraolvasást tartanak, majd muszáf imát mondanak. Még a kenyérevés után mondott utóáldás szövege is különbözik egy kissé a megszokottól. Sokan ünnepi ruhát öltenek, és Izraelben szokás kisebb ünnepséget, összejövetelt is tartani az oktatási intézményekben ez alkalomból. Ezek mellett még egy fontos aspektusa van az újholdnak: ez a nők ünnepe. 

Újhold: a nők ünnepe

Február 25-26.:  ádár hónap újholdja. Ros chodes, vagyis a hónap feje a zsidó naptár jeles napja. Az újhold lehet egy-, vagy kétnapos, attól függően, hogy 29, vagy 30 napos hónapot követ. Előbbi után egynapos, utóbbi után, mint például ebben a hónapban is, kétnapos ros chodes következik, az előző hónap 30. és az éppen kezdődő hónap … Olvass tovább

Niszán hónap egynapos újholdja, a hónap első napja a háláchá, vagyis a zsidó jog szempontjából is fontos.

Ettől a naptól fogva a legtöbb közösségben nem szokás maceszt enni, hogy a két héttel később ránk köszöntő peszah első estéjén, a széderen, minél jobb étvággyal fogyasszanak a kovásztalan kenyérből.

Peszah különleges hangulata az egész hónapra kisugárzik, ezért egy kissé még az imarend is megváltozik e naptól fogva.

A purim és peszách közti 30 nap a felkészülésről szól

A hagyomány szerint igen dicséretes, harminc nappal egy ünnep beköszönte előtt felkészülni rá.

Ez a nap továbbá a királyok újéve a zsidó naptár négy újévének egyike. Ez a nap szolgált választóvonalként a királyok uralkodási évének meghatározásához, vagyis akármikor is koronáztak valakit uralkodóvá, niszán elseje lesz uralkodási éveinek fordulópontja.

Niszán az egyiptomi fogságból való megszabadulás és a nemzetté válás hónapja a zsidók számára, a Tóra parancsolatai szerint pedig ez az első hónap, „a hónapok elseje”, ahogyan a Tóra fogalmaz.

A zsidó ünnepeket az Egyiptomból való szabaduláshoz való viszonyuk határozza meg, és a Tóra szerint a ros hásáná, vagyis az általánosan ünnepelt újév igen sajátos, egyedülálló módon a hetedik hónapra esik. Ez a többszörös számítási módszer tisztán elkülöníti a zsidó naptárt minden más nép kalendáriumától. Niszán elsejének még néhány további jogi vonatkozása is van, melyek ma, hogy éppen nem áll a Szentély, átmenetileg nem érvényesek.

Hogyan lehet egy év alatt négy új évet ünnepelni?

A zsidó naptár – sok egyéb különlegessége mellett – több újévvel is büszkélkedik.

Niszán hónap első napjától fogva egész hónapban elmondható a fák áldása, amelyet héberül birkát háilánotnak neveznek. Ehhez két (lehetőleg különböző fajtájú, de azonos is megteszi) virágzó gyümölcsfát kell egyszerre látni. A fákon legalább néhány bimbónak nyitva kell lennie. Az áldást nappal mondják el. Vannak, akik szerint szombaton is elmondható az áldás, mások szerint nem. Általánosan elfogadott, hogy a nők is elmondják a fákra mondandó áldást, mivel nem időhöz, hanem időszakhoz (egy teljes hónap áll rendelkezésre) kötött, pozitív parancsolatról van szó.

Mikor és hogyan mondjuk el a fák áldását?

Niszán a zsidó időszámítás szerint számolt hónapok közül a hetedik, ám a tórai hónapok közül az első. Ez a hónap a tavasz kezdete, amikor a fák virágba borulnak, és ezért e hónap első napjától fogva mondjuk el a birkát háilánotot, a fák áldását. Niszán hónap ros chodese, vagyis első napja a breszlávi Náchmán rabbi (1772-1810) … Olvass tovább

További magyarázatok a témával kapcsolatban ebben a cikkben olvashatók.

Szintén erre a napra esik az egy héttel korábban megkezdett ünnepségsorozat csúcsaként az egyiptomi eredetű zsidók szinte teljesen feledésbe merült szokása, a széder ál-táuhid. E napon tartózkodnak minden szükségtelen munkavégzéstől, peszah félünnepi napjaihoz hasonlóan. Újhold előestéjén gyertyát gyújtanak az elhunyt családtagok és a nagy rabbik emlékére. Bőségesen terített asztalhoz ülnek le, az étkezés előtt pedig – a szombati és ünnepi kidushoz hasonlóan – egy serleg bor felett mondanak áldást. A lakoma során pijutokat, héber, arab és arámi nyelvű vallásos költeményeket énekelnek. 

Nemsokára kezdődik egy elfeledett ünnep, tudjon meg mindent róla!

Niszán újholdját megelőző szombaton már elkezdődik az ünneplés.

Végül, ha még mindig nem lenne elegendő az ünneplésből, niszán hónap elsejére esik a breszlevi Náchmán rabbi születésnapjának évfordulója. A rabbi a haszidizmus alapítója, a Báál Sém Tov unokája volt és egyenes ági leszármazottja a prágai Máhárálnak, Jehuda Lőw rabinak, aki a híres Gólem alkotója volt. Tanítása, bölcs mondásai és parabolái mind a mai napig inspirációt adnak és spirituális utat mutatnak követői számára. Mély értelmű gondolatai egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a breszlávi hászidok körén kívül is. 

249 éve született a breszlávi mozgalom alapítója és egyetlen rebbéje, Náchmán rabbi.

A rabbi a hászidizmus alapítója, a Báál Sém Tov unokája volt és egyenes ági leszármazottja a prágai Máhárálnak, Jehuda Lőw rabinak, aki a híres Gólem alkotója volt. Tanítása, bölcs mondásai és parabolái mind a mai napig inspirációt adnak és spirituális utat mutatnak követői számára. Mély értelmű gondolatai egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a breszlávi hászidok körén … Olvass tovább

Chodes tov, jó hónapot kívánunk!

Címlapkép: Yanki Kahan6frockinstock