Az előző héten egy levest javasoltunk, melyben, az ómerszámlálás tematikájának megfelelően, árpa is főtt a többi zöldséggel együtt. Ezen a héten egy levesbetétet ajánlunk, mely a hagyományos askenázi konyhában peszáchkor kerül általában elő, ám valójában egész évben fogyaszthatjuk. Ez a levesbetét a loksn.
A zsidó konyha nem csak ezt a levesbetétet adta a világnak. Szintén az askenázi konyhaművészet terméke a mándelách: kicsi, ropogósra sütött tésztadarabkák, melyet a zsidó penicillinként is ismert csirkeleveshez tálaltak fel. (A név maga mandulát jelent, de a termék csak lisztet, olajat és fűszereket tartalmaz, nincsen benne mandula.) Déd- és ükanyáink e készítményéből nőtt ki az izraeli háztartások szinte elmaradhatatlan darabja, a skedéj márák (levesmandula) néven ismert terméknek. Az Osem gyár 1952-ben dobta piacra ezeket a kis sárga, ropogós tésztakockákat, melyek azóta is töretlenül közkedveltek az izraeliek körében.
Loksn (gluténmentes tészta)
Párve, gluténmentes
2 púpozott evőkanál „krumpliliszt” (keményítő)
4 ek. víz
8 tojás
Csipetnyi só
Kevés olaj a sütéshez
A keményítőt alaposan elkeverjük a vízzel, majd a tojásokat egyesével pohárba ütjük, megvizsgáljuk, nehogy vércsepp legyen benne – a véres tojás nem kóser, ki kell dobni, a poharat pedig kiöblíteni a következő tojás feltörése előtt. A tojásokat a keményítős keverékhez adjuk, megsózzuk, és jól összekeverjük. Egy serpenyőt vékonyan kiolajozunk, felforrósítjuk, majd vékony palacsintákat sütünk a tojásos keverékből. Figyeljünk oda, mert a valódi palacsintánál jóval gyorsabban sül. Amikor egy darab elkészült, tányérra csúsztatjuk, szorosan feltekerjük, majd vékony szeletekre vágva nagy tálba tesszük. A műveletet addig folytatjuk, míg az egész tojásos keveréket el nem használtuk. Levesbetétként, vagy valódi tészta helyett, szósszal leöntve kínáljuk.
Mivel ez a „tészta” nem tartalmaz gabonaféléből származó lisztet, ezért „sehákol” áldást mondunk rá.
zsido.com