A hetiszakasz tartalmából
Svát hónap első napján (elhunyta előtt 37 nappal) Mózes Izrael egybegyűlt gyermekei előtt belefog a Tóra ismétlésébe. Áttekinti az Egyiptomból a Szinájra való kivonulástól az Ígéret Földjére való megérkezésig eltelt 40 év történéseit és mindazokat a törvényeket, amelyeket az Örökkévalótól ez idő alatt kaptak. Emellett megfeddi a népet gyarlóságaik és méltánytalanságaik miatt.
Mózes felidézi, hogy bírákat és elöljárókat nevezett ki, könnyítve a maga számára a terhet, amelyet az igazságszolgáltatás és Isten törvényeinek tanítása jelentett. Felidézi a hosszú utat a Szinájtól a hatalmas és félelmetes sivatagon át. Visszaemlékezik a kémek kiküldésére és arra, ahogyan a nép ezt követően elutasította az Ígéret Földjére való bevonulást, illetve, hogy az Örökkévaló ennek nyomán úgy döntött, nem is mehetnek be az Országba addig, amíg a Kivonulás teljes nemzedéke ki nem hal. „Reám is megneheztelt az Örökkévaló miattatok, mondván: Te sem fogsz oda bemenni.”
– 5Mózes 1:9–46.
Mózes néhány újabb keletű eseményt is felelevenít: azt, hogy Széir, Moáb és Ámon népe nem volt hajlandó megengedni, hogy az izraeliták átvonuljanak a területeiken; a csatákat Szichón és Og emorita királyai ellen, majd ezek területeinek benépesítését Reuvén, Gád és Menáse egy része által.
– 5Mózes 2:1–3:20.
Mózes felidézi saját szavait, amelyet utódjának, Józsuának adott útravalóul arra az időre, amikor majd a nép élén bevonul az Országba, és hódító csatákat vív: „Ne féljetek tőlük, mert az Örökkévaló, a ti Istenetek az, aki harcol érettetek.”
– 5Mózes 3:21–22.
אֵלֶּה הַדְּבָרִים אֲשֶׁר דִּבֶּר מֹשֶׁה אֶל כָּל יִשְׂרָאֵל בְּעֵבֶר הַיַּרְדֵּן, בַּמִּדְבָּר בָּעֲרָבָה מוֹל סוּף בֵּין פָּארָן וּבֵין תֹּפֶל וְלָבָן וַחֲצֵרֹת וְדִי זָהָב. (דברים א, א)
Ezek azok a szavak, amelyeket Mózes egész Izráelhez intézett a Jordánon túl, a sivatagban, a síkságon, Szuf átellenében, Párán, Tofel, Láván, Chácérót és Di-Záháv között. (5Mózes 1:1.)
אֵלֶּה הַדְּבָרִים – Ezek azok a szavak… – לְפִי שֶׁהֵן דִּבְרֵי תוֹכָחוֹת – Mivel ezek feddő szavak, – וּמָנָה כַּאן – és [mivel Mózes] fel akarta sorolni itt – כָּל הַמְּקוֹמוֹת – mindazon helyeket, – שֶׁהִכְעִיסוּ לִפְנֵי הַמָּקוֹם בָּהֶן– ahol [az izraeliták] feldühítették a Mindenhatót, – לְפִיכָךְ סָתַם אֶת הַדְּבָרִים – ezért homályosan fogalmazott, – וְהִזְכִּירָם בְּרֶמֶז – és csupán célzott rá, [hogy vétkeztek ezeken a helyeken,] – מִפְּנֵי כְּבוֹדָן שֶׁל יִשְׂרָאֵל – hogy [megőrizze] Izrael becsületét.
אֶל כָּל יִשְׂרָאֵל – …egész Izráelhez… – אִלּוּ הוֹכִיחַ מִקְצָתָן – Ha [csupán] egy részüket feddte volna meg, – הָיוּ אֵלּוּ שֶׁבַּשּׁוּק אוֹמְרִים – akkor azok, akik épp a piacon voltak, mondhatták volna: – אַתֶּם הֱיִיתֶם שׁוֹמְעִים מִבֶּן עַמְרָם – „Ti hallottátok, amit Ámrám fia mondott [rólunk] – וְלֹא הֲשִׁיבוֹתֶם דָּבָר מִכָּךְ וָכָךְ– és nem cáfoltátok meg [szavait] így vagy úgy, – אִלּוּ הָיִינוּ שָׁם – ha mi ott lettünk volna, – הָיִינוּ מְשִׁיבִין אוֹתוֹ – mi bizony megcáfoltuk volna [az ellenünk felhozott vádjait].” – לְכָךְ כִּנְּסָם כֻּלָּם – Ezért [Mózes] mindnyájukat összehívta – וְאָמַר לָהֶם – és azt mondta nekik: – הֲרֵי כֻּלְּכֶם כַּאן – „Mindnyájan jelen vagytok. – כָּל מִי שֶׁיֵּשׁ לוֹ תְּשׁוּבָה יָשִׁיב – Az, aki cáfolni tud, az szóljon.”
בַּמִּדְבָּר – …a sivatagban… – לֹא בַּמִּדְבָּר הָיוּ – [Hiszen] nem a sivatagban voltak, – אֶלָּא בְּעַרְבוֹת מוֹאָב– hanem Moáb síkságán. – וּמַהוּ בַּמִּדְבָּר – Akkor hát mit jelent az, hogy „a sivatagban”? – אֶלָּא בִּשְׁבִיל מַה שֶּׁהִכְעִיסוּהוּ בַּמִּדְבָּר – [Ezt inkább úgy kell érteni, hogy] „…a sivatag miatt”, mivel [ott] dühítették fel az Örökkévalót, – שֶׁאָמְרוּ – amikor azt mondták: – מִי יִתֵּן מוּתֵנוּ וְגוֹ’ – „Bár meghaltunk volna az [Örökkévaló keze által]…”.
בָּעֲרָבָה – …a síkságon… – בִּשְׁבִיל הָעֲרָבָה – [Ezt is úgy kell érteni, hogy] „…a síkság miatt”, – שֶׁחָטְאוּ בְּבַעַל פְּעוֹר בַּשִּׁטִּים – mivel hogy [ott] vétkeztek Báál Peor révén Sittimben, – בְּעַרְבוֹת מוֹאָב – Moáb síkságán.
מוֹל סוּף – …Szúf átellenében… – עַל מַה שֶּׁהִמְרוּ בְיַם סוּף – [Ezt is úgy kell érteni, hogy] „a Szúf átellenében történt engedetlenség miatt”: – בְּבוֹאָם לְיַם סוּף – Amikor odaértek a Vörös-tengerhez, – שֶׁאָמְרוּ – azt mondták: – הֲמִבְּלִי אֵין קְבָרִים בְּמִצְרַיִם – „Talán mert nincs elég sírhely Egyiptomban…?”– וְכֵן בְּנָסְעָם מִתּוֹךְ הַיָּם – És ugyanígy, amikor kijutottak a tenger közepéből, – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van:– וַיַּמְרוּ עַל יָם בְּיַם סוּף – „…engedetlenek voltak a tengernél, a Vörös-tengernél,” – כִּדְאִיתָא בַּעֲרָכִין – ahogyan azt az [Talmud] Éráchin traktátus tanítja.
בֵּין פָּארָן וּבֵין תֹּפֶל וְלָבָן – …Párán, Tofel, Láván… között. – אָמַר רַבִּי יוֹחָנָן – Jochánán rabbi azt mondta: – חָזַרְנוּ עַל כָּל הַמִּקְרָא – „Áttekintettük az egész Szentírást – וְלֹא מָצִינוּ מָקוֹם – és nem találtunk egyetlen helyet sem, – שֶׁשְּׁמוֹ תֹּפֶל וְלָבָן – aminek a neve Tófel és Láván lett volna. – אֶלָּא הוֹכִיחָן – Sokkal inkább [arról van szó, hogy Mózes ezekkel a szavakkal] feddte meg őket – עַל הַדְּבָרִים שֶׁתָּפְלוּ – azok miatt a becsmérlő kijelentések miatt, amelyet tettek: az értelmetlen szavak (tofel), – עַל הַמָּן שֶׁהוּא לָבָן – [amelyekkel panaszt emeltek] a mannával kapcsolatban, amely fehér (láván), – וְאָמְרוּ – amikor azt mondták: – וְנַפְשֵׁנוּ קָצָה בַּלֶּחֶם הַקְּלֹקֵל – ťLelkünk megundorodott ettől a hitvány kenyértől.Ť”
– וְעַל מַה שֶּׁעָשׂוּ בְּמִדְבַּר פָּארָן – [Ezt is úgy kell érteni, hogy] amiatt, amit a Párán sivatagban követtek el – עַל יְדֵי הַמְרַגְּלִים – a kémek által.
וַחֲצֵרֹת – …Chácérot… – בְּמַחֲלֻקְתּוֹ שֶׁל קֹרַח – Ez a Korách-féle felkelésre utal. – דָּבָר אַחֵר – Egy másik magyarázat: – אָמַר לָהֶם – [Mózes] azt mondta nekik: – הָיָה לָכֶם לִלְמוֹד – „Tanulhattatok volna – מִמַּה שֶּׁעָשִׂיתִי לְמִרְיָם בַּחֲצֵרוֹת – abból, amit Mirjámmal tettem Chácerótban, – בִּשְׁבִיל לָשׁוֹן הָרָע – a rágalmazás miatt, – וְאַתֶּם נִדְבַּרְתֶּם בַּמָּקוֹם – és ti [ennek ellenére] a Mindenható ellen szóltatok.”
וְדִי זָהָב – …és Di-Záháv… – הוֹכִיחָן – [Mózes] megfeddte őket – עַל הָעֵגֶל שֶׁעָשׂוּ – az [arany]borjú miatt, amelyet készítet-
tek, – בִּשְׁבִיל רוֹב זָהָב שֶׁהָיָה לָהֶם – [azért tették ezt] mert túl sok aranyuk volt, – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van: – וְכֶסֶף הִרְבֵּיתִי לָהּ – „Ezüstöt is bőven adtam neki, – וְזָהָב – meg aranyat, – עָשׂוּ לַבָּעַל – amiből aBáál [bálványát] készítették.”
וָאֹמַר אֲלֵכֶם בָּעֵת הַהִוא לֵאמֹר, לֹא אוּכַל לְבַדִּי שְׂאֵת אֶתְכֶם. (דברים א, ט)
És szóltam hozzátok abban az időben, mondván: Nem bírom, hogy én egyedül vigyelek benneteket. (5Mózes 1:9.)
לֹא אוּכַל לְבַדִּי וְגוֹ’ – …Nem bírom, hogy én egyedül… – אֶפְשָׁר שֶׁלֹּא הָיָה מֹשֶׁה יָכוֹל לָדוּן אֶת יִשְׂרָאֵל – Lehetséges az, hogy Mózes nem volt képes ítélkezni a nép felett? – אָדָם – Az az ember, – שֶׁהוֹצִיאָם מִמִּצְרַיִם – aki kihozta őket Egyiptomból, – וְקָרַע לָהֶם אֶת הַיָּם – aki kettéválasztotta nekik a Vörös-tengert, – וְהוֹרִיד אֶת הַמָּן – aki előidézte, hogy manna lehulljon – וְהֵגִיז אֶת הַשְּׂלָו – és fürjek szálljanak alá, – לֹא הָיָה יָכוֹל לְדוּנָם – nem tudott ítélkezni felettük?! – אֶלָּא כָּךְ אָמַר לָהֶם – Valójában ezt mondta nekik: – ה’ אֱלֹהֵיכֶם הִרְבָּה אֶתְכֶם – „Az Örökkévaló, a ti Istenetek, megsokasított titeket” – הִגְדִּיל – Naggyá tett – וְהֵרִים אֶתְכֶם עַל דַּיָּנֵיכֶם – és feljebb emelt titeket bíráitoknál. – נָטַל אֶת הָעֹנֶשׁ מִכֶּם – Elvette tőletek a büntetést – וּנְתָנוֹ עַל הַדַּיָּנִים – és a bíráitokra hárította.
– וְכֵן אָמַר שְׁלֹמֹה – Így mondja Salamon is: – כִּי מִי יוּכַל לִשְׁפֹּט אֶת עַמְּךָ הַכָּבֵד הַזֶּה – „…mert ki lenne képes ítélkezni e tömérdek nép felett?”. – אֶפְשָׁר – Hát lehetséges, – מִי שֶׁכָּתוּב בּוֹ – hogy akiről az van írva: – וַיֶּחְכַּם מִכָּל הָאָדָם – „Bölcsebb volt minden embernél” – אוֹמֵר – azt mondja: – מִי יוּכַל לִשְׁפֹּט וְגוֹ’ – „…ki lenne képes ítélkezni…”? – אֶלָּא כָּךְ אָמַר שְׁלֹמֹה – Valójában így mondta Salamon: – אֵין דַּיָּנֵי אֻמָּה זוֹ כְּדַיָּנֵי שְׁאָר הָאֻמּוֹת – Ennek a népnek a bírái nem olyanok, mint más nép bírái, – שֶׁאִם דָּן וְהוֹרֵג – akik, ha ítélkeznek [és elrendelnek] halált, – וּמַכֶּה – vagy botütést, – וְחוֹנֵק – vagy megfojtást, –וּמַטֶּה אֶת דִּינוֹ – vagy elfordítják az ítéletet – וְגוֹזֵל – és ezáltal lopnak valakitől, אֵין בְּכָךְ כְּלוּם – akkor annak semmilyen következménye sincsen. – אֲנִי אִם חִיַּבְתִּי מָמוֹן שֶׁלֹּא כַדִּין – Ha viszont én törvénytelenül kötelezek valakit arra, hogy fizessen, – נְפָשׁוֹת אֲנִי נִתְבָּע – akkor lelkemmel fogok fizetni, – שֶׁנֶּאֱמַר – ahogy írva van: – וְקָבַע אֶת קֹבְעֵיהֶם נָפֶשׁ – „[Az Örökkévaló] megfosztja kifosztóikat lelküktől”.
הָבוּ לָכֶם אֲנָשִׁים חֲכָמִים וּנְבֹנִים וִידֻעִים לְשִׁבְטֵיכֶם, וַאֲשִׂימֵם בְּרָאשֵׁיכֶם. (דברים א, יג)
Hozzatok ide magatoknak bölcs, értelmes és ismert férfiakat törzseitek szerint, és én őket fölétek helyezem. (5Mózes 1:13.)
הָבוּ לָכֶם – Hozzatok ide (hávu) magatoknak… férfiakat… – הַזְמִינוּ עַצְמְכֶם לַדָּבָר – Készüljetek fel e feladat megoldására. [A „hávu” szó tervezésre vagy egyéb előkészületi tevékenységekre utal.]
אֲנָשִׁים – …férfiakat… – וְכִי תַעֲלֶה עַל דַּעְתְּךָ – Gondolnád, – נָשִׁים – [hogy Mózes arra számított, hogy majd] nőket [fognak megválasztani vezetőiknek]? – מַה תַּלְמוּד לוֹמַר אֲנָשִׁים – Akkor miért volt szükséges kikötni, hogy „férfiakat”? – צַדִּיקִים – [A férfiak – „ánásim” kifejezés jellembeli erényre utal, kihangsúlyozandó, hogy ezeknek] igaz férfiaknak [kell lenniük], – כְּסוּפִים – [olyan] férfiaknak, akiket óhajt [a közösség].
חֲכָמִים וּנְבֹנִים – …bölcs és értelmes… – מְבִינִים דָּבָר מִתּוֹךְ דָּבָר – Akik következtetni tudnak egyik dologból a másikra. – זֶהוּ שֶׁשָּׁאַל אֲרִיּוֹס – Ezt kérdezte Arius [az ariánus kereszténység megalapítója] is – אֶת רַבִּי יוֹסֵי – Joszé rabbitól:– מַה בֵּין חֲכָמִים לִנְבוֹנִים – Mi a különbség a bölcs és az értelmes között? – חָכָם דּוֹמֶה לְשֻׁלְחָנִי עָשִׁיר – A bölcs egy gazdag pénzváltóhoz hasonlít: – כְּשֶׁמְּבִיאִין לוֹ דִּינָרִין – Amikor hoznak neki dinárokat, – לִרְאוֹת – hogy vizsgálja meg azokat, – רוֹאֶה – akkor megvizsgálja, – וּכְשֶׁאֵין מְבִיאִין לוֹ – de amikor nem hoznak, – יוֹשֵׁב וְתוֹהֶא – akkor csak ül és nézelődik. – נָבוֹן – Az értelmes pedig – דּוֹמֶה לְשֻׁלְחָנִי תַּגָּר – egy olyan pénzváltóhoz hasonlít, aki kereskedő is egyben. – כְּשֶׁמְּבִיאִין לוֹ מָעוֹת – Ha hoznak neki pénzt, – לִרְאוֹת – hogy vizsgálja meg, –רוֹאֶה – akkor megvizsgálja, – וּכְשֶׁאֵין מְבִיאִין לוֹ – ha pedig nem hoznak, – הוּא מְחַזֵּר וּמֵבִיא מִשֶּׁלּוֹ – akkor ő maga jár utána és kereskedik.
וִידֻעִים לְשִׁבְטֵיכֶם – …és ismert [férfiakat] törzseitek szerint… – שֶׁהֵם נִכָּרִים לָכֶם – Olyanokat, akiket [jól] ismertek, – שֶׁאִם בָּא לְפָנַי – mert ha [valamelyikük] elém találna járulni – מְעֻטָּף בְּטַלִּיתוֹ –tálit-jába burkolózva, – אֵינִי יוֹדֵעַ מִי הוּא – én nem tudnám, ki az illető – וּמֵאֵיזֶה שֵׁבֶט הוּא – és melyik törzsből való, – וְאִם הָגוּן הוּא – és hogy alkalmas-e [vezetőnek]; – אֲבָל אַתֶּם מַכִּירִין בּוֹ – ti azonban ismeritek őt, – שֶׁאַתֶּם גִּדַּלְתֶּם אוֹתוֹ – hiszen közöttetek nevelkedett. – לְכָךְ נֶאֱמַר – Ezért mondja [a Szentírás]: – וִידֻעִים לְשִׁבְטֵיכֶם – „…és ismert [férfiakat] törzseitek szerint.”
בְּרָאשֵׁיכֶם – …fölétek helyezem. – רָאשִׁים וּמְכֻבָּדִים עֲלֵיכֶם – Vezetőül és megbecsült személyként fölétek [helyezem őket], – שֶׁתִּהְיוּ נוֹהֲגִין בָּהֶם כָּבוֹד וְיִרְאָה – hogy tisztelettel és hódolattal viseltessetek velük szemben.
וַאֲשִׂמֵם – …és én őket… helyezem (váászimém). – חָסֵר יוּ”ד – A „váászimém” szóból hiányzik aי(jud) [betű. Így írva úgy is lehet olvasni ezt a kifejezést, hogy vöásámám – „és vétkeik”]. – לִמֵּד – Ez arra tanít, – שֶׁאַשְׁמוֹתֵיהֶם שֶׁל יִשְׂרָאֵל – hogy Izrael fiainak bűnei[nek felelőssége] – תְּלוּיוֹת בְּרָאשֵׁי דַּיָּנֵיהֶם – bíráik [azaz vezetőik] fejére helyeztetik, – שֶׁהָיָה לָהֶם לִמְחוֹת – mert az ő feladatuk megfeddeni [őket] – וּלְכַוֵּן אוֹתָם לַדֶּרֶךְ הַיְשָׁרָה – és irányítani őket a helyes úton.
לֹא תַכִּירוּ פָנִים בַּמִּשְׁפָּט כַּקָּטֹן כַּגָּדֹל תִּשְׁמָעוּן לֹא תָגוּרוּ מִפְּנֵי אִישׁ כִּי הַמִּשְׁפָּט לֵאלֹהִים הוּא, וְהַדָּבָר אֲשֶׁר יִקְשֶׁה מִכֶּם תַּקְרִבוּן אֵלַי וּשְׁמַעְתִּיו. (דברים א, יז)
Ne legyetek tekintettel a személyre az ítélkezésben, hallgassátok meg egyformán a kicsinyt és a nagyot, senkitől ne rettenjetek meg (lo táguru), mert az ítélet Istené; és amely dolog nehéz nektek, azt hozzátok elém, és én meghallgatom. (5Mózes 1:17.)
לֹא תַכִּירוּ פָנִים בַּמִּשְׁפָּט – Ne legyetek tekintettel a személyre az ítélkezésben… – זֶה הַמְמֻנֶּה לְהוֹשִׁיב הַדַּיָּנִים – Ez [a parancs] annak [szól], aki kinevezi a bírákat; – שֶׁלֹּא יֹאמַר – neki nem szabad azt mondania: – אִישׁ פְּלוֹנִי נָאֶה אוֹ גִּבּוֹר – „Ez a személy jókiállású, vagy befolyásos, – אוֹשִׁיבֶנּוּ דַּיָּן – kinevezem őt bírónak; – אִישׁ פְּלוֹנִי קְרוֹבִי – ez az illető a rokonom, – אוֹשִׁיבֶנּוּ דַּיָּן בָּעִיר – kinevezem őt városi bírónak,” – וְהוּא אֵינוֹ בָּקִי בְּדִינִין – s mivel ez az illető nem a törvények szakértője, – נִמְצָא מְחַיֵּב אֶת הַזַּכַּאי – ezért el fogja ítélni az ártatlanokat – וּמְזַכֶּה אֶת הַחַיָּב – és fel fogja menteni a bűnösöket. – מַעֲלֶה אֲנִי – Én, [Mózes, ezért] úgy ítélem majd meg – עַל מִי שֶׁמִּנָּהוּ – azt, aki kinevezte őt [bírónak], – כְּאִלּוּ הִכִּיר פָּנִים בַּדִּין – mint aki részrehajlást tanúsított az ítéletben.
כַּקָּטֹן כַּגָּדֹל תִּשְׁמָעוּן – …hallgassátok meg egyformán a kicsinyt és a nagyot… – שֶׁיְּהֵא חָבִיב עָלֶיךָ דִּין שֶׁל פְּרוּטָה – Az egy prutás peres ügy ugyanolyan fontos legyen számodra, – כְּדִין שֶׁל מֵאָה מָנֶה – mint egy olyan, amelynek száz máne a tétje, – שֶׁאִם קָדַם וּבָא לְפָנֶיךָ – így ha egy [jelentéktelenebb üggyel] keresnek meg elsőnek, – לֹא תְסַלְּקֶנּוּ לָאַחֲרוֹנָה – ne halaszd azt utoljára.
– דָּבָר אַחֵר – Egy másik magyarázat: – כַּקָּטֹן כַּגָּדֹל תִּשְׁמָעוּן – A „hallgassátok meg egyformán a kicsinyt és a nagyot” – כְּתַרְגּוּמוֹ – magyarázható úgy is, ahogyan ezt Onkelosz teszi: – שֶׁלֹּא תֹאמַר – [Hallgassátok meg a jelentéktelen személy szavait éppen úgy, ahogyan a tekintélyes személy szavait,] azaz nem mondhatja [a bíró], hogy: – זֶה עָנִי הוּא – „Ez szegény ember, – וַחֲבֵרוֹ עָשִׁיר – [peres] társa pedig gazdag ember, – וּמִצְוָה לְפַרְנְסוֹ – és [ezért] parancs kötelezi, hogy támogassa őt. – אֲזַכֶּה אֶת הֶעָנִי – A szegény javára döntök, – וְנִמְצָא מִתְפַּרְנֵס בִּנְקִיּוּת – s így az feddhetetlen módon jut hozzá megélhetéséhez. [Azaz nem kényszerül rá, hogy lopjon.]”
– דָּבָר אַחֵר – Egy másik magyarázat: – שֶׁלֹּא תֹאמַר – Nem szabad azt mondania: – הֵיאַךְ אֲנִי פּוֹגֵם בִּכְבוֹדוֹ שֶׁל עָשִׁיר זֶה – „Hogyan sérthetném meg méltóságában ezt a gazdag embert – בִּשְׁבִיל דִּינָר – egyetlen dinár miatt? – אֲזַכֶּנּוּ עַכְשָׁו – Most a javára döntök, – וּכְשֶׁיֵּצֵא לַחוּץ – majd amikor kimegy [a bíróságról], – אוֹמַר לוֹ – azt mondom neki: – תֵּן לוֹ – add vissza neki, – שֶׁאַתָּה חַיָּב לוֹ – mert [valójában] te tartozol neki.”
לֹא תָגוּרוּ מִפְּנֵי אִישׁ – …senkitől ne rettenjetek meg (lo táguru)… – לֹא תִירָאוּ – Ne féljetek [a bűnösnek ítélt fél bosszú-
jától]. – דָּבָר אַחֵר לֹא תָגוּרוּ – A „lo táguru” egy másik magyarázata: – לֹא תַכְנִיס דְּבָרֶיךָ מִפְּנֵי אִישׁ – Ember miatt ne tartsd vissza szavadat. [Például a tanítványnak el kell mondania egy jogi kérdéssel kapcsolatos véleményét, még ha az eltér is mestere véleményétől.] – לְשׁוֹן אֹגֵר בַּקַּיִץ – A „táguru” kifejezés hasonló ahhoz, mint az „ogér bökájic” („nyári begyűjtés”).
כִּי הַמִּשְׁפָּט לֵאלֹהִים הוּא – …mert az ítélet Istené… – מַה שֶּׁאַתָּה נוֹטֵל מִזֶּה שֶׁלֹּא כַדִּין – [Azzal,] amit igazságtalanul elveszel ettől az embertől, – אַתָּה מַזְקִיקֵנִי לְהַחֲזִיר לוֹ – Engem kényszerítesz, hogy visszaadjam neki. – נִמְצָא – Az eredmény tehát: – שֶׁהִטֵּיתָ עָלַי הַמִּשְׁפָּט – Rám hárítottad az ítéletet.
תַּקְרִבוּן אֵלַי – …hozzátok elém… – עַל דָּבָר זֶה – Emiatt [hogy így elbízta magát,] – נִסְתַּלֵּק מִמֶּנּוּ מִשְׁפַּט בְּנוֹת צְלָפְחָד – vétetett el tőle az ítélkezés Celofchád lányai ügyében. – וְכֵן שְׁמוּאֵל אָמַר לְשָׁאוּל – Ugyanez történt, mikor Sámuel így szólt Sáulhoz: – אָנֹכִי הָרוֹאֶה – „Én vagyok a látó”. – אָמַר לוֹ הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – Azt mondta neki Isten: – חַיֶּיךָ – Esküszöm az életedre, – שֶׁאֲנִי מוֹדִיעֲךָ שֶׁאֵין אַתָּה רוֹאֶה – hogy bebizonyítom neked, hogy nem te látsz! – וְאֵימָתַי הוֹדִיעוֹ – És mikor bizonyította be? – כְּשֶׁבָּא לִמְשׁוֹחַ אֶת דָּוִד – Amikor [Sámuel] jött hogy felszentelje Dávidot: – וַיַּרְא אֶת אֱלִיאָב וַיֹּאמֶר – „…mikor meglátta Eliábot, [tévesen] így szólt: – אַךְ נֶגֶד ה’ מְשִׁיחוֹ – Bizony az Örökkévaló előtt van az őfölkentje!”. – אָמַר לוֹ הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – Azt mondta neki Isten: – וְלֹא אָמַרְתָּ אָנֹכִי הָרוֹאֶה – Nemde azt mondtad: „Én vagyok a látó”? – אַל תַּבֵּט אֶל מַרְאֵהוּ – [Én azonban azt mondom:] „Ne tekints ábrázatára”.
וַיִּיטַב בְּעֵינַי הַדָּבָר, וָאֶקַּח מִכֶּם שְׁנֵים עָשָׂר אֲנָשִׁים אִישׁ אֶחָד לַשָּׁבֶט. (דברים א, כג)
Jónak tetszett szememben a dolog, és vettem közületek tizenkét férfiút, egy-egy férfit minden törzsre. (5Mózes 1:23.)
וַיִּיטַב בְּעֵינַי הַדָּבָר – Jónak tetszett szememben a dolog… – בְּעֵינַי – Az én szememben [jónak tetszett], – וְלֹא בְּעֵינֵי הַמָּקוֹם – de nem a Mindenható szemében. – וְאִם בְּעֵינֵי מֹשֶׁה הָיָה טוֹב – Ha az ötlet tetszett Mózesnek, – לָמָה אֲמָרָהּ בְּתוֹכָחוֹת – akkor miért tett említést róla [a néphez intézett] szemrehányásai között? – מָשָׁל – Ez [ahhoz a helyzethez] hasonlítható, amikor – לְאָדָם שֶׁאוֹמֵר לַחֲבֵרוֹ– egy ember így szól felebarátjához: – מְכוֹר לִי חֲמוֹרְךָ זֶה – „Add el nekem ezt a szamaradat.” – אָמַר לוֹ הֵן – Az így válaszol: „Rendben [eladom neked].” – נוֹתְנוֹ אַתָּה לִי לְנִסָּיוֹן – „És odaadod nekem, hogy [előbb] kipróbáljam?” – אָמַר לוֹ הֵן – Az azt feleli: „Igen.” – בֶּהָרִים וּגְבָעוֹת – „Kipróbálhatom dombokon és hegyeken is?” – אָמַר לוֹ הֵן – Az azt feleli: „Igen.” – כֵּיוָן שֶׁרָאָה – Mivel [a vásárló] látta, – שֶׁאֵין מְעַכְּבוֹ כְּלוּם – hogy az eladó semmiben sem korlátozta [a próbát], – אָמַר הַלּוֹקֵחַ בְּלִבּוֹ – azt mondta magában: – בָּטוּחַ הוּא זֶה – „Ez az ember biztos abban, – שֶׁלֹּא אֶמְצָא בוֹ מוּם – hogy semmilyen hibát nem találok [a szamarában].” – מִיָּד אָמַר לוֹ – Rögvest így szólt hozzá: – טוֹל מָעוֹתֶיךָ– „Vedd, itt a pénzed, – וְאֵינִי מְנַסֶּה מֵעַתָּה – nem szükséges kipróbálnom [a szamarat].” – אַף אֲנִי הוֹדֵיתִי לְדִבְרֵיכֶם – [A mi esetünkben is ez történt, amikor Mózes azt mondta:] „Én is jóváhagytam a felvetéseteket, – שֶׁמָּא תַּחְזְרוּ בָכֶם – [abban reménykedve,] hogy talán majd meggondoljátok magatokat, – כְּשֶׁתִּרְאוּ שֶׁאֵינִי מְעַכֵּב – amikor látjátok, hogy nem teszek semmilyen ellenvetést, – וְאַתֶּם לֹא חֲזַרְתֶּם בָּכֶם – de ti nem vontátok vissza [kéréseteket].”
וָאֶקַּח מִכֶּם – …és vettem közületek… – מִן הַבְּרוּרִים שֶׁבָּכֶם – A legkiválóbbjaitok közül, – מִן הַמְסֻלָּתִים שֶׁבָּכֶם – a legjobbjaitok közül. [Mert a „közületek” amúgy fölösleges lenne.]
שְׁנֵים עָשָׂר אֲנָשִׁים אִישׁ אֶחָד לַשָּׁבֶט – …tizenkét férfiút, egy-egy férfit minden törzsre. – מַגִּיד – [A „tizenkét férfiút” fölöslegesnek tetszik, hiszen rögtön hozzáteszi, hogy „egy-egy férfit”. Azért került mégis a szövegbe, mert a tizenkettes számból] kiderül, – שֶׁלֹּא הָיָה שֵׁבֶט לֵוִי עִמָּהֶם – hogy Lévi törzse nem volt közöttük. [Ha ugyanis a Lévit is beleszámítjuk, akkor tizenháromnak kellett volna lenniük.]
וַתֵּרָגְנוּ בְאָהֳלֵיכֶם וַתֹּאמְרוּ בְּשִׂנְאַת יהוה אֹתָנוּ הוֹצִיאָנוּ מֵאֶרֶץ מִצְרָיִם, לָתֵת אֹתָנוּ בְּיַד הָאֱמֹרִי לְהַשְׁמִידֵנוּ. (דברים א, כז)
Zúgolódtatok sátraitokban, és mondtátok: Mivel gyűlöl minket az Örökkévaló, azért vezetett ki minket Egyiptomból, hogy az Emori kezébe adjon bennünket, és elpusztítson minket. (5Mózes1:27.)
בְּשִׂנְאַת ה’ אֹתָנוּ הוֹצִיאָנוּ מֵאֶרֶץ מִצְרָיִם – …Mivel gyűlöl minket az Örökkévaló, azért vezetett ki minket Egyiptomból… – הוֹצָאָתוֹ לְשִׂנְאָה הָיְתָה – A kivezetés oka a gyűlölet volt. – מָשָׁל לְמֶלֶךְ בָּשָׂר וָדָם– Egy hús-vér királyhoz hasonlít ez, – שֶׁהָיוּ לוֹ שְׁנֵי בָנִים – akinek két fia volt – וְיֵשׁ לוֹ שְׁתֵּי שָׂדוֹת – és két földje. – אַחַת שֶׁל שַׁקְיָא – Az egyik egy olyan föld, amin gazdagon volt víz, – וְאַחַת שֶׁל בַּעַל – a másik száraz volt. – לְמִי שֶׁהוּא אוֹהֵב – Akit kedvelt, – נוֹתֵן שֶׁל שַׁקְיָא – annak adta a jól öntözött földet, – וּלְמִי שֶׁהוּא שׂוֹנֵא – akit pedig gyűlölt – נוֹתֵן לוֹ שֶׁל בַּעַל – annak adta a száraz földet. – אֶרֶץ מִצְרַיִם שֶׁל שַׁקְיָא הִיא – Egyiptom földje jól öntözött, – שֶׁנִּילוֹס עוֹלֶה וּמַשְׁקֶה אוֹתָהּ – mert a Nílus feljön és megöntözi azt, – וְאֶרֶץ כְּנַעַן שֶׁל בַּעַל – Kánaán földje azonban száraz. – וְהוֹצִיאָנוּ מִמִּצְרַיִם – Minket pedig kihozott Egyiptomból, – לָתֵת לָנוּ אֶת אֶרֶץ כְּנָעַן – hogy nekünk adja Kánaán földjét.
וְאַתֶּם פְּנוּ לָכֶם, וּסְעוּ הַמִּדְבָּרָה דֶּרֶךְ יַם סוּף. (דברים א, מ)
Ti pedig forduljatok, és induljatok a sivatagba a Sástenger felé. (5Mózes 1:40.)
פְּנוּ לָכֶם – Ti pedig forduljatok… – אָמַרְתִּי – Azt mondtam, [vagyis az volt a szándékom,] – לְהַעֲבִיר אֶתְכֶם דֶּרֶךְ רֹחַב אֶרֶץ אֱדוֹם לְצַד צָפוֹן – hogy átengedlek titeket Edom területén széltében, [észak felé,]– לִכָּנֵס לָאָרֶץ – hogy belépjetek az Erec Jiszráelbe; – קִלְקַלְתֶּם – de ti vétkeztetek, – וּגְרַמְתֶּם לָכֶם עִכּוּב– és magatoknak okoztátok ezt a késedelmet.
פְּנוּ לָכֶם – Ti pedig forduljatok… – לַאֲחוֹרֵיכֶם – vissza. – וְתֵלְכוּ בַמִּדְבָּר – És vonuljatok át a sivatagon – לְצַד יַם סוּף – a Vörös-tenger felé. – שֶׁהַמִּדְבָּר שֶׁהָיוּ הוֹלְכִים בּוֹ – Ugyanis a sivatag, amelyen keresztül vonultak, – לִדְרוֹמוֹ שֶׁל הַר שֵׂעִיר – dél felé esett Széir hegyétől, – הָיָה מַפְסִיק בֵּין יַם סוּף לְהַר שֵׂעִיר – elválasztva egymástól a Vörös-tengert és Széir hegyét. – עַתָּה – Most, [hogy vétkeztetek,] – הִמָּשְׁכוּ לְצַד הַיָּם – húzódjatok vissza a [Vörös-]tenger felé – וּתְסַבְּבוּ אֶת הַר שֵׂעִיר – és kerüljétek meg Széir hegyét, – כָּל דְּרוֹמוֹ – végigvonulva annak teljes déli vidékén, – מִן הַמַּעֲרָב לַמִּזְרָח – nyugatról keletre.
וַנֵּפֶן וַנִּסַּע הַמִּדְבָּרָה דֶּרֶךְ יַם סוּף כַּאֲשֶׁר דִּבֶּר יהוה אֵלָי, וַנָּסָב אֶת הַר שֵׂעִיר יָמִים רַבִּים. (דברים ב, א)
És fordultunk, és indultunk a sivatagba, a Sástenger felé, amint szólt hozzám az Örökkévaló, és megkerültük a Széir hegységet sok időn át. (5Mózes 2:1.)
וַנֵּפֶן וַנִּסַּע הַמִּדְבָּרָה – És fordultunk, és indultunk a sivatagba… – אִלּוּ לֹא חָטְאוּ – Ha nem vétkeztek volna, – הָיוּ עוֹבְרִים דֶּרֶךְ הַר שֵׂעִיר – akkor a Széir hegységen keresztülvágva – לִכָּנֵס לָאָרֶץ – beléphettek volna az Országba – מִן דְּרוֹמוֹ לִצְפוֹנוֹ – annak déli [határától] az északi [határáig]; –וּבִשְׁבִיל שֶׁקִּלְקְלוּ – mivel azonban vétkeztek, – הָפְכוּ לְצַד הַמִּדְבָּר – kénytelenek voltak a sivatag felé venni az irányt, – שֶׁהוּא בֵּין יַם סוּף – amely a Sástenger – לִדְרוֹמוֹ שֶׁל הַר שֵׂעִיר – és a Széir hegység déli pereme között [terül el]. – וְהָלְכוּ אֵצֶל דְּרוֹמוֹ – Majd végigvonultak a [hegység] déli pereme mentén, – מִן הַמַּעֲרָב לַמִּזְרָח – nyugat-keleti irányban.
דֶּרֶךְ יַם סוּף – …a Sástenger felé… [Ez nem azt jelenti, hogy a Sástenger irányába fordultak, hanem azt hogy] – דֶּרֶךְ יְצִיאָתָן מִמִּצְרַיִם – [abba az irányba folytatták a vándorlást, mint amelyik irányba a Sástenger eléréséig meneteltek.] Azon az útvonalon, amelyen [akkor] vonultak, amikor elhagyták Egyiptomot, – שֶׁהוּא בְּמִקְצוֹעַ דְּרוֹמִית מַעֲרָבִית – amely [Erec Jiszráel] délnyugati csücske. –מִשָּׁם הָיוּ הוֹלְכִים לְצַד הַמִּזְרָח – Onnét kelet felé vonultak. [És most is kelet felé vették az irányt.]
וַנָּסָב אֶת הַר שֵׂעִיר – …és megkerültük a Széir hegységet… – כָּל דְּרוֹמוֹ – Átkeltünk [a hegység] teljes déli peremén, – עַד אֶרֶץ מוֹאָב – míg el nem érkeztünk Moáb földjére.
כִּי יהוה אֱלֹהֶיךָ בֵּרַכְךָ בְּכֹל מַעֲשֵׂה יָדֶךָ יָדַע לֶכְתְּךָ אֶת הַמִּדְבָּר הַגָּדֹל הַזֶּה, זֶה אַרְבָּעִים שָׁנָה יהוה אֱלֹהֶיךָ עִמָּךְ לֹא חָסַרְתָּ דָּבָר. (דברים ב, ז)
Mert az Örökkévaló, a te Istened megáldott téged kezed minden munkájában, ismerte jártadat ezen a nagy sivatagon át; immár negyven éve, hogy veled van az Örökkévaló, a te Istened, nem szenvedtél hiányt semmiben. (5Mózes 2:7.)
כִּי ה’ אֱלֹהֶיךָ בֵּרַכְךָ – Mert az Örökkévaló, a te Istened megáldott téged… – לְפִיכָךְ לֹא תְכַפּוּ אֶת טוֹבָתוֹ – Ezért hát ne tanúsíts hálátlanságot – לְהַרְאוֹת כְּאִלּוּ אַתֶּם עֲנִיִּים – azzal, hogy szegénynek mutatod magad, – אֶלָּא הַרְאוּ עַצְמְכֶם עֲשִׁירִים – hanem mutasd gazdagnak magad.
וַיְהִי כַאֲשֶׁר תַּמּוּ כָּל אַנְשֵׁי הַמִּלְחָמָה לָמוּת מִקֶּרֶב הָעָם. וַיְדַבֵּר יהוה אֵלַי לֵאמֹר. (דברים ב, טז-יז)
És történt, hogy midőn mind elpusztultak és kihaltak a harcra képesek a nép közül, szólt hozzám az Örökkévaló mondván. (5Mózes 2:16-17.)
וַיְהִי כַאֲשֶׁר תַּמּוּ וְגוֹ’ וַיְדַבֵּר ה’ אֵלַי וְגוֹ’ – És történt, hogy midőn mind elpusztultak…, szólt hozzám (vájdábér) az Örökkévaló… – אֲבָל מִשִּׁלּוּחַ הַמְרַגְּלִים – De attól az időtől fogva, hogy a kémeket kiküldték, – עַד כַּאן – egészen mostanáig – לֹא נֶאֱמַר בְּפַרְשָׁה זוֹ וַיְדַבֵּר – a „vájdábér” [kifejezés egyszer] sem lett említve, – אֶלָּא וַיֹּאמֶר – csak a „vájomer”, – לְלַמֶּדְךָ – tudtunkra adandó, – שֶׁכָּל שְׁלֹשִׁיםוּשְׁמוֹנָהשָׁנָה – hogy végig a harmincnyolc év során, – שֶׁהָיוּ יִשְׂרָאֵל נְזוּפִים – amíg Izráel bűnös volt [az Örökkévaló szemében], – לֹא נִתְיַחֵד עִמּוֹ הַדִּבּוּר – az [isteni] „dibur” (beszéd) nem irányult felé bizalmasan, – בִּלְשׁוֹן חִבָּה – a szeretet kifejeződése gyanánt, – פָּנִים אֶל פָּנִים – színről-színre – וְיִשּׁוּב הַדַּעַת – és nyugodt körülmények között. – לְלַמֶּדְךָ – Ebből megtudhatjuk, – שֶׁאֵין הַשְּׁכִינָה שׁוֹרָה עַל הַנְּבִיאִים – hogy a Söchiná (azaz az Isteni Jelenlét) nem száll a prófétákra – אֶלָּא בִּשְׁבִיל יִשְׂרָאֵל – csakis kizárólag Izráel kedvéért.
אַנְשֵׁי הַמִּלְחָמָה – …a harcra képesek… – מִבֶּן עֶשְׂרִים שָׁנָה – A húsz éven felüliek, – הַיּוֹצְאִים בַּצָּבָא – akik hadra foghatók voltak.
וָאֶשְׁלַח מַלְאָכִים מִמִּדְבַּר קְדֵמוֹת אֶל סִיחוֹן מֶלֶךְ חֶשְׁבּוֹן, דִּבְרֵי שָׁלוֹם לֵאמֹר. (דברים ב, כו)
És követeket küldtem Kedémót sivatagából Szichónhoz, Chesbón királyához, békeszavakkal, mondván: (5Mózes 2:26.)
מִמִּדְבַּר קְדֵמוֹת – …Kedémót sivatagából… – אַף עַל פִּי שֶׁלֹּא צִוַּנִי הַמָּקוֹם – Noha a Mindenható nem parancsolta meg nekem, – לִקְרֹא לְסִיחוֹן לְשָׁלוֹם – hogy békésen közeledjek Szichonhoz, – לָמַדְתִּי – [mégis] következtettem [erre] – מִמִּדְבַּר סִינַי – abból, ami a Szináj sivatagában [történt], – מִן הַתּוֹרָה– a Tóra[adás]kor. – שֶׁקָּדְמָה לָעוֹלָם – [A Tóra] ugyanis megelőzte (kádmá) a világ [teremtését, és ezért nevezi az Írás a Szináj sivatagot „Kedémot (megelőzés) sivatagának”]. – כְּשֶׁבָּא הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – Amikor az Örökkévaló jött, – לִתְּנָהּ לְיִשְׂרָאֵל – hogy átadja [a Tórát] Izrael fiainak, – חָזַר אוֹתָהּ עַל עֵשָׂו וְיִשְׁמָעֵאל – azzal [először] megkereste Ézsaut és Jismáélt. – וְגָלוּי לְפָנָיו – Nyilvánvalóan tudta, –שֶׁלֹּא יְקַבְּלוּהָ – hogy azok nem fogják elfogadni [a Tórát], – וְאַף עַל פִּי כֵן פָּתַח לָהֶם בְּשָׁלוֹם – mégis békésen üdvözölte őket. – אַף אֲנִי – Ugyanígy én is – קִדַּמְתִּי אֶת סִיחוֹן בְּדִבְרֵי שָׁלוֹם – a béke szavaival közeledtem Szichonhoz.
– דָּבָר אַחֵר מִמִּדְבַּר קְדֵמוֹת – Egy másik magyarázat arra, hogy „Kedémót sivatagából”: – מִמְּךָ לָמַדְתִּי – Tőled tanultam; – שֶׁקָּדַמְתָּ לָעוֹלָם – [Tőled,] Aki már a világ teremtése előtt léteztél. – יָכוֹל הָיִיתָ לִשְׁלֹחַ בָּרָק אֶחָד – Te [megtehetted volna], hogy küldesz egy villámcsapást – וְלִשְֹרוֹף אֶת הַמִּצְרִים – és elemészted vele az egyiptomiakat, – אֶלָּא שְׁלַחְתַּנִי מִן הַמִּדְבָּר – de Te [mégis] engem küldtél a pusztából, – אֶל פַּרְעֹה– hogy menjek el a fáraóhoz – לֵאמֹר שַׁלַּח אֶת עַמִּי בְּמָתוּן – és [először] finoman arra kérjem: „Küldd el népemet.”
וַנִּלְכֹּד אֶת כָּל עָרָיו בָּעֵת הַהִוא וַנַּחֲרֵם אֶת כָּל עִיר מְתִם וְהַנָּשִׁים וְהַטָּף, לֹא הִשְׁאַרְנוּ שָׂרִיד. (דברים ב, לד)
Bevettük összes városait abban az időben, és kipusztítottunk minden várost, férfiakat (mötim) és nőket és gyermekeket, nem hagytunk meg maradékot. (5Mózes 2:34.)
מְתִם – …mötim… – אֲנָשִׁים – [Azt jelenti:] férfiakat.
– בְּבִזַּת סִיחוֹן נֶאֱמַר – A szichoni zsákmánnyal kapcsolatban az áll [a szövegben]: – בָּזַזְנוּ לָנוּ – „…vettük prédául (bázáznu) magunknak,” – לְשׁוֹן בִּזָּה – amely szó [bázáznu] hadizsákmányra utal, –שֶׁהָיְתָה חֲבִיבָה עֲלֵיהֶם – mivel az vonzó volt számukra, – וּבוֹזְזִים אִישׁ לוֹ – és minden férfi zsákmányt ejtett a maga számára. – וּכְשֶׁבָּאוּ לְבִזַּת עוֹג – Mindazonáltal, amikor arra került volna sor, hogy kifosszák Ogot, – כְּבָר הָיוּ שְׂבֵעִים וּמְלֵאִים – már egészen jóllakottak és telíttettek voltak, – וְהָיְתָה בְּזוּיָה בְּעֵינֵיהֶם – és [a zsákmány] értéktelennek tetszett a szemükben; – וּמְקָרְעִין – ezért aztán összekaszabolták – וּמַשְׁלִיכִין – és elhajították – בְּהֵמָה וּבְגָדִים – a marhát és a ruhákat, – וְלֹא נָטְלוּ כִּי אִם כֶּסֶף וְזָהָב – és semmit sem vittek magukkal, csak ezüstöt és aranyat. – לְכָךְ נֶאֱמַר בַּזּוֹנוּ לָנוּ – Ezért az áll [a szövegben]: „bázonu lánu” („megvetettük magunknak”), – לְשׁוֹן בִּזָּיוֹן – utalva rá, hogy [az
Ogtól zsákmányolt préda] megvetendő volt a szemükben. – כָּךְ נִדְרָשׁ בְּסִפְרֵי – Így magyarázza a Szifré [midrás] – בְּפַרְשַׁת וַיֵּשֶׁב יִשְׂרָאֵל בַּשִּׁטִּים – az „És Izráel Sitimben lakott” fejezetben.
וַיֹּאמֶר יהוה אֵלַי אַל תִּירָא אֹתוֹ כִּי בְיָדְךָ נָתַתִּי אֹתוֹ וְאֶת כָּל עַמּוֹ וְאֶת אַרְצוֹ, וְעָשִׂיתָ לּוֹ כַּאֲשֶׁר עָשִׂיתָ לְסִיחֹן מֶלֶךְ הָאֱמֹרִי אֲשֶׁר יוֹשֵׁב בְּחֶשְׁבּוֹן. (דברים ג, ב)
És szólt hozzám az Örökkévaló: Ne félj tőle, mert kezedbe adtam őt és egész népét és országát; tégy vele, amint tettél Szichónnal, az Emóri királyával, aki Chesbonban lakott. (5Mózes 3:2.)
אַל תִּירָא אֹתוֹ – …Ne félj tőle… – וּבְסִיחוֹן לֹא הֻצְרַךְ לוֹמַר – Szichon esetében nem volt szükséges mondani, hogy – אַל תִּירָא אֹתוֹ – „Ne félj tőle,” – אֶלָּא מִתְיָרֵא הָיָה מֹשֶׁה – [Oggal kapcsolatban azonban] aggodalom töltötte el Mózest, – שֶׁלֹּא תַעֲמוֹד לוֹ זְכוּת – hogy nehogy megvédje [Ogot] az az érdem, –שֶׁשִּׁמֵּשׁ לְאַבְרָהָם – amikor szolgálatára volt Ábrahámnak, – שֶׁנֶּאֱמַר – mint írva van: – וַיָּבֹא הַפָּלִיט – „És jött egy menekült,” – וְהוּא עוֹג – ő [a menekült] Og volt.
צִידֹנִים יִקְרְאוּ לְחֶרְמוֹן שִׂרְיֹן, וְהָאֱמֹרִי יִקְרְאוּ לוֹ שְׂנִיר. (דברים ג, ט)
A cidónbeliek a Chermónt Szirjónnak nevezik, az Emóri pedig Sznírnek nevezi. (5Mózes 3:9.)
צִידֹנִים יִקְרְאוּ לְחֶרְמוֹן וְגוֹ’ – A cidónbeliek a Chermónt [Szirjónnak] nevezik… – וּבְמָקוֹם אַחֵר הוּא אוֹמֵר – Más helyütt azonban az áll [a szövegben]: – וְעַד הַר שִׂיאֹן הוּא חֶרְמוֹן – „…egész Szión hegyéig, amely a Chermónnal azonos.” – הֲרֵי לוֹ אַרְבָּעָה שֵׁמוֹת – Vagyis [összesen] négy elnevezése van. – לָמָה הֻצְרְכוּ לִכָּתֵב – Miért kell [mindegyiket] megemlíteni? – לְהַגִּיד שֶׁבַח אֶרֶץ יִשְׂרָאֵל – Dicsőítendő Erec Jiszráelt. – שֶׁהָיוּ אַרְבַּע מַלְכֻיּוֹת מִתְפָּאֲרוֹת בְּכָךְ – Négy királyság is büszkélkedett vele; – זוֹ אוֹמֶרֶת – az egyik azt mondta: – עַל שְׁמִי יִקָּרֵא – „Az én nevemről neveztetik el.” – וְזוֹ אוֹמֶרֶת – Egy másik pedig ezt: – עַל שְׁמִי יִקָּרֵא – „Az én nevemről neveztetik el!”
שְׂנִיר – …Sznír… – הוּא שֶׁלֶג בִּלְשׁוֹן אַשְׁכְּנַז – Ez németül „havat” jelent, – וּבִלְשׁוֹן כְּנָעַן – mint ahogy a kánaánita nyelvekben is.
וְהָעֲרָבָה וְהַיַּרְדֵּן וּגְבֻל, מִכִּנֶּרֶת וְעַד יָם הָעֲרָבָה יָם הַמֶּלַח תַּחַת אַשְׁדֹּת הַפִּסְגָּה מִזְרָחָה. (דברים ג, יז)
És a síkföldet és a Jordánt, határral Kinerettől a síkföld tengeréig, a Sóstengerig, a Piszgá lejtői alatt kelet felé. (5Mózes 3:17.)
מִכִּנֶּרֶת – …Kinerettől… – מֵעֵבֶר הַיַּרְדֵּן הַמַּעֲרָבִי הָיָה – Ez a Jordán nyugati partján [található]. – וְנַחֲלַת בְּנֵי גָד – Gád fiainak öröksége pedig – מֵעֵבֶר הַיַּרְדֵּן הַמִּזְרָחִי – a Jordán keleti partján terült el, – וְנָפַל בְּגוֹרָלָם – és örökségüknek részét képezte – רֹחַב הַיַּרְדֵּן כְּנֶגְדָּם – a területük mentén futó Jordán[-szakasz teljes] szélessége, – וְעוֹד מֵעֵבֶר שְׂפָתוֹ – plusz még [némi] terület a [folyó] túloldalán, – עַד כִּנֶּרֶת – egészen Kineretig. – וְזֶהוּ שֶׁנֶּאֱמַר – Ezt [jelenti] tehát az, ami [itt] áll: – וְהַיַּרְדֵּן וּגְבוּל – „…és a Jordánt, határral…;” – הַיַּרְדֵּן וּמֵעֵבֶר לוֹ – a Jordánt és [némi területet] annak túlsó partján.
„…Egyiptom országában, amikor ültünk a húsosfazék mellett, amikor kenyeret ehettünk jóllakásig, mert kihoztatok bennünket ebbe a sivatagba, hogy megöljétek ezt a nagy gyülekezetet éhhalállal.” (2Mózes 16:3.)
4Mózes 25:1-9. Ez a lentebb számba vett bűnöket követően történt. A Szentírás tovább fokozza a homályt Izráel bűnei körül, mégpedig oly módon, hogy nem időrendi sorrendben sorolja fel azokat.
Amikor a kémek kijelentették, hogy a kánaániták Magánál a Mindenhatónál is erősebbek (uo.13:31.). E szerint a magyarázat szerint az „és Chácérot” erre a bűnös kijelentésre utal, a „Párán… között” pedig a kémek kiküldésére, ami önmagában bűnös kételkedés volt Isten kijelentésében, hogy az ország, amelyet ígért nekik, minden szempontból kiváló.
Végül Mózes isteni sugallatra választotta ki őket (2Mózes 18:21.), először azonban a törzseik tagjai jelölték őket.
Lévit rendszerint nem számítják a tizenkét törzs között, hacsak nem emelik ki külön. A tizenkét törzset József két fiának Efrájimnak és Menásenak törzsei adják ki.
Valójában az edomiták megtagadták Izraeltől az engedélyt, hogy keresztülvonuljanak a területükön (4Mózes 14:18.), ha azonban az izraeliták érdemesek lettek volna rá, Isten rákényszerítette volna az edomitákat, hogy megadják nekik az engedélyt.
Valahányszor a Szentírás arról tudósít, hogy Isten „színről-színre” szólt Mózeshez, a דבר (dábér) gyökből képzett igéket használ (amit rendszerint a „szólni” igével fordítanak), és nem az אמר(omér) gyökből képzett igéket („mondani”). Lásd: 2Mózes 33:11.; 4Mózes 12:8.
