Talán nincs még egy olyan zsidó ünnep, amelyhez annyi parancsolat, szabály, szokás, megkötés és különféle hagyomány kapcsolódna, mint a kovásztalan kenyér ünnepéhez. A hagyomány gyökerei a bibliai időkre nyúlnak vissza. Az alábbi gyűjtemény abban segít, hogy az olvasók mélységében is megismerhessék ezt a különleges ünnepet.
1. A macesz
Az ünnep főszereplője kétségtelenül a jiddis kiejtéssel macesznek nevezett mácá, kovásztalan kenyér. Ez a különleges kenyérféleség az öt gabonaféle (búza, tönköly, rozs, árpa, zab) valamelyikéből készült liszt és a víz találkozásának pillanatától számított 18 percen belül készre sütött étel. Napjainkban többnyire lapos, száraz formájában ismerjük, egyes közösségekben azonban a mai napig a régi szokást követik és vastagra, puhára sütik a maceszt.
Napjainkban sokak számára elérhető a gépi macesz, ám egyre többen vannak, akik borsos ára ellenére a kézi maceszt részesítik előnyben, sőt, saját maguk sütnek maceszt legalább az ünnep első napjára. Akik gépi maceszt fogyasztanak, azok közül is sokan odafigyelnek arra, hogy őrzött, smurá maceszt vásároljanak az ünnep egész ideje alatt. A smurá maceszhez a búzát, majd a lisztet az aratástól fogva őrzik és a hozzá kikészített vizet egy éjszakán át pihentetik (májim selánu). Aki különlegesen odafigyel a maceszra, azt Isten is különös védelemmel látja el.
https://peszah.hu/peszah/peszahi-torvenyek/az-unnep-kellekei-a-macesz/
2. Egyéb hozzávalók
A macesz mellett számos egyéb hozzávaló is szükséges a pészah megünnepléséhez. Ezek közé tartozik a bor, amelyből négy pohárral iszunk meg az este folyamán és a szédertál, a sokszor különlegesen díszített keárát hászéder is előkelő helyet kap az asztalon. A szédertál összeállítása történhet aprólékos gonddal, de idő híján gyorsan is elkészülhetünk vele.
A szédertálon szerepel: zroá (csontos hús), bécá (tojás), máror (keserűfű, torma), cházeret (salátalevél), chároszet vagy hrajszesz, kárpász (petrezselyem vagy krumpli) és sós víz.
Az este fontos kelléke az elbeszélés alapját képező és az est forgatókönyveként is szolgáló hágádá. Ha borfoltos lesz, annál autentikusabb! A szokások persze eltérhetnek, itt gyűjtöttünk össze egy csokorra valót, ezen a linken pedig a perzsiai zsidók pászahi hagyományairól lehet többet megtudni.
A vacsora végén rendhagyó módon nem édességet, hanem a lakoma során „ellopott” és jutalom fejében visszaszolgáltatott maceszt, héberül áfikománt esszük.
3. Felkészülés
Az ünnepet komoly felkészülés előzi meg. Ennek része a purimmal kezdődő, harmincnapos periódusban a pészahi törvények tanulmányozása és az otthonok kitakarítása, hogy egyetlen kovászos morzsa, egy kis szem chámec se maradjon benne. Ebben az időszakban a zsidók számára nemcsak a kovászos élelmiszerek fogyasztása, de a birtoklása is tilos.
Ebben segít a kovászos eladási szerződés, amelyet minden évben újra meg kell kötni pészah előtt, hogy általa meg lehessen szabadulni az esetlegesen megmaradt chámectől. Többek között az egy éven át nevelgetett kovásztól. A felkészülés része a kimchá depiszchá vagy máot chitin alap, amelybe mindenki erejéhez mérten ad adományt, hogy segítse vele azokat, akiknek másként nem lenne lehetősége macesz és bor vásárlására.
4. Mi tilalmas még?
Azon túl, hogy tilos kovászost fogyasztani, az askenáz zsidó hagyomány szerint kitniotot, azaz különféle hüvelyeseket sem szabad enni. Ezek közé tartozik a borsó, lencse, csicseriborsó, kukorica, rizs, földimogyoró és még sorolhatnánk.
Itt érdemes megjegyezni, hogy nemcsak az emberek étlapja változik ezen az ünnepen, hanem az állatok ellátásában is változtatásra van szükség. Ők pészahra kóser (tehát nem kovászos) de nem kóser (tehát tiltott hozzávalókat tartalmazó) termékeket fogyasztanak az év e szakaszában.
5. Különleges napok
A pészah ünnepét megelőző szombatot sábát hágádolnak (nagy szombatnak) nevezik. Pészah első (Izraelen kívül első két) és utolsó (Izraelen kívül egy nyolcadik napot is hozzáillesztenek, így utolsó két) napja ünnepnap, a többi chol hámoed, az ünnep hétköznapjai, másként félünnep. Az első (első két) este a széder.
Az ünnep első napján hangzik el a harmatért mondott ima, a tfilát tál és a második este kezdődik a hét hétig tartó ómerszámlálás időszaka. A hetedik nap svii sel pészah. Ezen a napon elhangzik a halottakra emlékező jizkor ima. Az ünnep utolsó napján tartják a Chábád hászidok a „messiás lakomáját”, a szeudát másiáchot.
Az ünnep kimenetelét a keleti zsidó konyhában mimuna ünnepséggel ülik meg. Ez természetesen nem jelenti a pészahi program végét, hiszen az ünnepet követően figyelni kell a liszt jellegére (régi vagy új). Útmutatónk ebben segít. És ha még nem lett volna elég az ünneplésből és a különleges napokból, pészah után nem sokkal érkezik a pészah séni, a második pészah, a különleges esély napja.
6. Néhány további tudnivaló
Pészah napjain elmondják a hálél imafüzért, viszont nem mondanak táchánunt, bűnbánó imákat egész niszán hónapban. Pészah félünnepén a férfiak a saját hagyományaiktól függően raknak tfilint vagy tartózkodnak tőle.
7. Egyéb cikkek, a teljesség igénye nélkül
- A Rebbe magányos szédere
- Pészah a háború előtti Pesten
- Mirjám tánca és ábrázolása a középkori hágádákban
- Mirjám kútja és ábrázolása a hágádákban
- A szkuleni rebbe maceszai
- A klausenburgi rebbe macesza
8. Receptajánlatok az ünnepre
- Pészahi menü
- Perzsa pészah
- Brazil kókusztorta
- Tíz pészahi étel
- Loksn
- Gluténmentes gofri
- Padlizsánkrém
- Harmincezer macesz
A pészahi asztal két hagyományos kelléke a fentieken túl a régi Pestről
Címlapkép: Royalty-Free/Corbis